Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-03-20 / 8. szám
121 kezett erdészszemélyzeten kivül, kellő számú puskafogók és poggyászhordók várják urok és vendégei érkeztét A helyi viszonyokat pontosan ismerő házi úr az illető fővadászszal a vadászat előestéjén értekezve, a vadászat tervét minden egyes részletében nem csak megállapítja, hanem azt minden előfordulható hiba elhárítása végett Írásban is kiadja. E tervben minden lövész álláspontja egyenként kijelölve — s az öt oda vezetendő erdész megnevezve s még az is meghatározva van, kik legyenek az első, kik a második hajtás hajtói, sőt még az is, kik melly ösvényen hajtsanak, a legveszélyesebb helyek a legügyesebbekre bízatván. Ezenkívül minden hajtásban egy vadász vezénylő szerepet visz ; ez adja az indulási jelt s ügyel arra, hogy a hajtók egy sorban járjanak, nehogy egy szárny a másikat megelőzze. Havasokban a hajtók feladata nem könnyű, mert sok ollyan hely van, hol több hajtónak össze kell jönnie, hogy az elágazó ösvényeken azután ismét szétváljanak, miután az egész hegyparton néha csak pár átmeneti pont van. Önkényt foly tehát, hogy illy szétosztás után egyiknek többet kell mennie mint a másiknak, az egyiknek nehezebb a másiknak könnyebb járatú ösvény jut — s igy az egyiknek lassabban kell haladnia s várni pajtására, mig a másik telhetőleg sietni tartozik. A vadászat terve továbbá kijelöli a hegygerinczen felállítandó elüzőket s ezek helyeit; a lövészek közt elállandó pontokra pedig puskafogók s hordárok rendeltetnek. Végül kitüzetik a hajtók elindulásának — valamint a hajtás megkezdésének órája is. A hajtók és a lövészek közötti távolság többnyire olly nagy, hogy a jeladás nagy hajjal járna, minélfogva az indulás a kitűzött óra első perczeiben történik ; kisebb időkülönbségnek nincs befolyása a nagy hajtások eredményére, mert az első zerge úgy is csak több órával a hajtás megkezdése után mutatkozik a lövészsor előtt s igy nem kell elkéséstöl tartani, ha bár a hajtás már el is kezdődött, mielőtt minden lövész kijelölt helyére ért volna. Kedvező időben rendesen hajnali öt órakor indulunk s a lövészek felállítására négy órát számítván, a hajtás kilenczkor vagy már kevéssel elébb is veszi kezdetét. Az első órajárás többnyire lóháton történik, mi reggel csekély — de a vadászat után visszatéret annál nagyobb jótétemény. Végre ott, hol a ponyk minden ügyességük és jóakaratuk mellett sem haladhatnak tovább — megállunk s lehetőleg könnyitünk vállainkon, mert hiszen kemény munka vár még reánk. Öltöny, fegyver, golyótarsoly