Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-02-20 / 5. szám

VADÁSZ- ËS VERSENYLAP. egy öreg erdélyi vadásznak „Az erdélyi régibb és közelebbi vadászatok és vadak" czimű emlékirataiból. A tizenegy testvér közül egyedül életben maradott ifjabb Wesselényi Miklós szülőinek egyedüli reménye, kényeztetés helyett a legsanyarubb nevelésben részesült. De a mi által már zsenge korában teste korán megedződvén, az idő minden viszontagságaival s a vész minden nemével daczolni s bátran szemközt tudott nézni. Igy, ez úton vezetteték ö be tettdús életébe, a mellyben több szenvedés mint öröm várt reá. Azonban a gondos szülék figyelmét még is kikerülte egy nevezetes tárgy, a melly fiók életére kártékonyán hatott. Mert a korán fejlődő fiúnak megért szavait s megjegyzéseit mindenki előtt magasztalva emelték ki. Ennek tudása az ifjú keblében suprematiai hajlamokat és elhittséget fejtett ki ; mellyek neki mind végig sok hátrányára voltak. Wesselényi Miklós sokkal korábban fejlett ki mint kortársai. Tiz éves korában ott állott, hol más 20-ik évében. A ö gyermek- és ifjúi kora telve fényes bizonyságokkal. Nyolczadik évébe lépett ő, midőn atyja Zilalion a megyei közgyűlésen főispán gr. Toldalaginak bizonyos bátorVasárnap, február 20 5. SZ. Harmadik évfolyam 1859' Töredékek (Folytatás.) 5