Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-12-10 / 34. szám

560_ vehetsz ki, ha aranyat tettél bele, de a mellyböl rezet fogsz kivenni, ha rezet tettél bele," Mahomed legjelesebb hét lova, mellyekig a beduinok legkitűnőbb lovaikivadékágát felvinni szeretik, Abd-el Kader szerint a következők voltak : Uskub, gyorsaságáról, mert e szó gyöke omló folyamot jelent ; M о r t a d j e z, csengő nyeritéséről, a gyök egy arab versmérték neve lévén; a harmadik Djarr, uszályos, mert farkát a földön vonta maga után ; E 1 - H e z z e z, izmos erős ; az ötödik neve domb volt alakja miatt ; a hatodik rózsa; a hetedik úszó, mert futván olly szépen mozgott mintha úsznék. Szokásos nevek mostanában, arab nyelven : kopja, nyíl, strucz, éber, gazella, tánczosűé, korallis sat. A hágásra és csikózásra nézve bizonyos szabályokhoz ragaszkodnak az arabok , mellyeknek a tiszta vér és a jó tulajdonok öröklése a czéljuk. Azt állítják példáúl, hogy a kancza 4 — 12, a mén 6—12 éves koráig legkedvezőbb tenyészetü. Az anyakanczától azt kivánja az arab, hogy gyors, helyes tagarányú, egészséges, erős és tág medenczéjü legyen. A kanczát átalában a tavasz első napjaiban hágatják, hogy ez a jövő tavasszal elljék s a csikó legalább féléves legyen, mire a zordabb időjárás beköszönt. A hágatás előtt kisebb adagokra szorítja kanczáját az arab ; közvetlen a hágás előtti estén pedig épen semmit sem ád ennie , azt tartván, hogy így biztosabban foganszik. Hágatásra rendesen a pénteki napot választja, melly a muzulmánok ünnepe s szerencsehozónak van tartva. Hajnalban, midőn még hüs van s a lovakat még nem bántják agonosz legyek (Debabe), mellyeknek szúrása néha életveszélyes — nyílt térre vezetik a kanczát kissé távol a sátoroktól s aztán hozzák melléje a mént, mellyet a tény bevégeztével megfürösztenek, a kanczát pedig — miután lágyékai alatt sík tenyérrel megveregették, csendesen megjártatják s néha Hennával bedörgölik, melly növénynek a foganszásra kedvező hatást tulajdonítanak. Ha a kancza meddő maradt, az arab sokféle módhoz nyúl a meddőség megszüntetésére. Igy, példáúl, jól megfuttatja s midőn még lelkendezik, akkor hágatja a ménnel; elöláhaival patakba állítván a kanczát; mi előttünk bizonnyal veszélyes kisérletnek látszanék s lovainkra, mellyeket a hévmérséklet gyors változásaitól gondosan óvunk, nem volna alkalmazni tanácsos. Azt is hiszik, hogy a meddőn maradást az anyaméh nyílásának hiánya okozta s erről azt mondják, hogy „be van gombolva" (maaguda) ; ez esetben kezüket ovatosan tolják be s egy datolyát vagy egy kis óngolyót tesznek be, mellyről állítják, hogy ez a csikóban lesz benne, ha a rögtön meghágatandó kancza megfoganszik. S miután ezen eljárás a sivatag valamennyi törzsénél átalános használatban van : hihető, hogy sok esetben sikerét tapasztalták. Mihelyt megfoganszott a kancza, minden mént ovatosan távol tartanak tőle ; a vemhesség első és két utolsó havában kimélik, semmi szolgálatra nem fogják és gondosan ápolják. Az ellésre elöovatosan ügyelnek fel s a kanczát ezután jól betakarják; tejet és pörkölt árpát adnak neki, mi szerintük új erőt ad neki. Hátára jól kitöltött vánkost tesznek s testét egy átkötött széles hevederrel mérsékelten megszo-