Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-30 / 33. szám

536 A gémek (Reiher, ardea) neméből az ismeretes fejér kócsag, vasfejű és barna gém, éji kócság és bölömbika, miknek természettani neveit már egyszer megemlítém. A porondárok (Knelle, Tringa), a szélkiáltó p. (Sandläufer, Goiser Tr. arenaria), a fehérhasn p. (plattschnäblige Knelle, Tringa platyrincha), a czivakodó p. (Streitknelle, Tr. pngnax). A száralók (Wasserläufer oder Säbler, Totanus) és i s z a p 1 akó (Sumpfläufer oder Uferschnepfe, Limosa) neniüekből elég leend a gombos or ru szalonkát (schwarzschwanziger Sumpfläufer, Limosa medanura) megemlíteni, miután úgysem igen tartozik a vadak sorába; a sárszalonkák mindbárom faja, mellyek szintén ez osztályba tartoznak , elég bőven találtatnak. Ezeknek megejtése a nyíri posványok körül fölötte nehéz és fáradalmas, mert a süppedékes homokiszap az em bert meg nem birja, sőt még a vizikutyát sem igen lehet az elejtett madár után beküldeni, annál kevésbbé vele rendesen kerestetni. Vannak azonban Napkor körül és a Rétköz mellékén szép posványok, hol avizivadászat ezen legnemesbike sikerrel űzhető. A vizityúkok (Wasserhuhn, Gallinula) minden faját, jelesen : a pettyes vízityúk, a vízicsibe, a zöld láb u vizcsibe (punktirtes Zwerg-, grünfüssiges Robrhulin, Gallinula porzana, pusilla, chloropus) azután a f é 1 ú s z ó k, (Pennatipedes) közül a szárcsa (schwar zes Rohrhuhn, fnlica atra), a búbos vöcsök vagy bódorka (gehaubter Steissfusz, Podiceps eristatus) és a bú vár vöcsök (graukehliger Steissfusz, P. rubrieallis), a kis vöcsök (kleiner Steissfusz, Pod. minor), a csérek (Meerschwalbe, Sterna) fajából, a nagy csér vagy halász madár (rothfiissige Meerschwalbe, St. Hirundo), a csérc sül lő (sehwarzgraue M., Sterna fissipes v. nigra) és a kis csüllő (kl. M. St. minuta), a sirályok (Möve, Lams), jelesen: a vész sirály (Sturmmöve, L. cinerea), téli sirály (dreizehige Möve, L. tridactylus) és a kaczagány (Lachmöve, Larus risibundus), mint megannyi szorgos látogatói a rétközi tavaknak, és habár vadászati tekintetben kevésbbé érdekesek, de mégis ezen tájaknak élénkségéről és az itteni vizivadászatok változatosságáról tesznek tanúságot. A vizivadászat főtárgyai a vadlúd és vadruczaról szükségtelen egyebet mondanom, mint, liogy mindkét fajban nemcsak a Rétköz hanem a nyíri tavak is bővelkednek. A vadlúd (Graugans, Anas anser ferns) és gyöngyvér (Saatganz, A. anser segetum) inkább a tiszai nagy