Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-09-10 / 25. szám

408 hány másoclpercz után, mig t. i. szemeim a félhomályban eligazodtak, színéről is, melly igen világos volt, erős szarvastehénre ismertem. A körerdész állítása szerint itt egy derék meddő szokott megfordulni; ennek kellett lennie. Megállott a nádas előtt, vizsga szemmel fordította fejét mindenfelé s miután meggyőződött, hogy rendében van minden, még egyszer neszt fogva elnyújtotta fejét, aztán sebes ügetve az erdőben, mellyhez háttal állottam, eltűnt. Nem sokára e kis élénkítő jelenet után besötétedett. Háziuram is visszajött állásából, ő sem látott szarvast ; valószínűleg a hordás okozta nyugtalanitás miatt későbben vonúltak ma ki, vagy talán a nádas túlsó részén mentek kifelé. Haza mentünk tehát, azzal biztatván magunkat, hogy „sokat fárad a vadász, ritkán száraz a halász" és hogy majd holnap közelebbről ismerkedünk meg a fővaddal. Feltéve, hogy mellőzni akarjuk a vadastér csendének oknélküli háborítását: a Várokon gyakorlott hajtásmód igen czélszerü. Hat vagy hét egyén, kik a vesszönyesés idejéből jártasak a nádasokban, ezeken az erdész kíséretében lassan húzódnak el, szigorúan sort tartva s imitt amott a fák törzseit megkoppintva, de minden haszontalan zajt és zavarást mellőzve. Ez a kiváut czélnak tökéletesen megfelel, mert a szarvasvad csendesen húzódik el előlük és legjobban kerül lövésre. Ismételnem sem kell, hogy háziuram épen azon kimélési szempontnál fogva, melly a vadnak illy kis vadastéreni fenntartására ollyannyira szükséges, miként csak önkárával térhetne el attól ugyneyezett nagy vadászatot, mint ez elődjei idejében szokásos volt, nem tartat. Egy vagy két erős szarvasnak , és szintannyi villásnak vagy csaposnak lesből vagy csendes hajtás utjáni ellövetésével beéri s ezen élvezetben barátjai közül is egykettöt részesít, kikről felteszi, hogy a vadastért megtisztelni, és a bimet a sutavadtól megkülönböztetni tudják. Reggel teliát a Tápió alsó pagonyai bajtattak meg. Az elsőkben csak sutavadat találtunk ; lassan vonultak el a nádasból, megijedve ugyan a szokatlan háboritástól, de rövid körfutás után ismét a kedvelt menedékbe telepedtek le. Végre az erdészlak közelében fekvő s ettől egy még lábon álló zabvetés által elválasztott pagonyra jött a sor. Itt kellendett szarvasokra akadnunk. Mert az erdész állítása szerint 4 szarvas jár együtt, és ezek valószínűleg együtt is fognak kéz alá kerülni ; köztük egy erős szarvas van

? egészen felagancsolva, de még a hámzáshoz hozzá sem fo-