Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-03-30 / 9. szám

138 sima rónájára fordítanám, ezen — meglehetős távolban egy sötét tömeg körvonalait vevém ki. Hogy ezek — veszedelmes munkájukkal foglalkozó balatoni halászok, erről távcsövem hamar meggyőzött. A ragyogó tiszta januári nap felfokozá bennem a vágyat, hogy honunk szép taván, a páratlanul kies Balatonon egy téli halászat szemtanúja lehessek — se vágyam teljesítését háziúr barátom szívélyességének, ki azonnal társúl és kalauzul ajánlkozott — köszönöm Gyorsabb es biztosabb haladás végett felcsatolt korcsolyákkal indulánk ki a jégre. A Balaton 6° hideg mellett 3—4" vastagságú jégfödelet nyer, mi még nem elég arra, hogy azon biztosan járhassanak s kelhessenek a halászok , de 8° hideg 8—10" vastag jéglemezzel Borítja a tó szinét, mi nemcsak néhány ember súlyát, hanem terhelt szekerekét is képes fenntartani s íllyenkor szokatlan és sajátságos látványt nyújtanak a Zalából Somogyba követ s egyéb terhet fuvarozó szekerek karavánjai. Ha, mint emlitém, a tél hidege 6 8" vastag jeget képez, a jegen akkor rianások támadnak; az illy rianások a természet törvénye szerint a fagy által kiszorított levegő hiánya miatti repedések, hogy azokon át ismét lég férhessen a jég alá. A jég tehát szüntelen reped és pattog, minek robaja leginkább távoli dobpergéshez s valami óriási bőgő bömböléséhez hasonlítható, melly robajba némellykor mozsár-dörgésű dördülés is vegyül. Az illy rianások számtalanok, de ezek a hideg által néhány óra alatt ismét kemény jéglemezzé szilárdulnak, szélességük nem egyforma, hol V — hol több láb szélességiiek. A mint iily rianásokon vagy merész ugrással, vagy félelmes mászással áthatoltunk, elértük a halászok tömegét, kik épen akkor húzták ki hálójukat a jég alól, de ezúttal kevés eredmény jutalmazta fáradságukat. A Balaton bizonyos részét egyik vagy másik helység lakosai, első vagy második kézből bírják haszonbérben s ha a halászok egy bizonyos napot kitűznek a halászatra, akkor ök több helybeli embert fogadnak fel, úgy hogy 80, sokszor 100 s több föböl álló halászsereggel indulnak a jégre, hogy a tóból sarczot húzzanak. E napszámosok aztán vagy pénzzel, vagy — lia bö fogás történik - napi munkájokért hallal is elégíttetnek ki. A halászat színhelyét mindig a legtöbb tapasztalattal s avatottsággal biró halász-gazda szokja kijelölni s igy ha a hely meg van határozva, legelsöbben is a fő- vagy is eresztő lyuk vágatik ki, melly körülbelül 5Ü'