Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-10-20 / 29. szám

470 népséget rendkívül felizgatta. Azonnal számosan ajánlkoztak a vérengző állat üldözésére. Nagyobb részük fegyverrel, a kisebb rész dobbal, trombitával s egyéb zajtütü szerekkel volt ellátva. A ragadozó nyoma könnyen fellelhető lön, mert a tüskét bokrot, mellyeken át zsákmányát hurczolá, ruhafoszlányok, tépett haj s vércseppek jelölék. Mindenkit irtózat és harag lepett el. Lassan haladtunk előre, mert a tér veszélyesnek tíínt fel, a fü magas és a csalit igen stirü lévén. Végre azonban, mintegy két mértföldnyi menet után, a szegény asszony hulláját az elhagyott bányákba vezető folyosók nyilasánál találtuk meg. Rögtöni halállal kellett kimúlnia, agya át és át levén harapva. Mi a tigrisnek barlangjából való kifüstölését vagy bennfojtását indítványoztuk, de e czélból tett pár kísérletünk meghiúsulván, a kísérő nép mindenekelőtt a borzasztóan összemarczangolt hullát kívánta visszavinni a faluba. Két nappal később, miután siker nélkül vadásztunk egy szép nőstény tigrisre, melly kölykes lévén , nagyon félelmetes kezdeti lenni — egy faluba jöttünk, hol azonban a lakosok vonakodtak hajtókúl jönni , mindamellett hogy csak imént vitt el töltik egy ökröt a tigris. E vonakodás hűbéri urok parancsának volt következése, ki minden vadászatot megtiltott birtokán, bármi károkat szenvednének is hűbéresei. E bennszülött kis földes urak magok szeretnek tigrisre vadászni, de a következő ovatos eljárással : a tigris rejtkelyéhez közel fekvő fák legeslegtetején kast vagy állványt fonatnak, mellyre aztán a vadászatra kitűzött napon felmásznak. Öltönyük fejér vagy más élénk színű lévén, csendesen maradni pedig épen nem tudván : a különben is éles látású és hallású tigris figyelmét magokra vonják. A hajtás megkezdődik; ez a kényszerttett szegény hűbéresek dolga, kiknek nem tömegesen (mi némileg még biztosíthatná őket a tigris támadása ellen) hanem hosszú vonalba elszórtan kell előre lialadniok s telhetőnagy zajt ütniök síppal, dobbal, trombitával, pisztolysütögetéssel , olly czélból hogy minden útjokba eső vadat a sűrűség és rejtbelyeik felé szoritsanak. A könnyen felriasztott tigris ösztönszerűleg hátrál a zaj elöl s rejthelyét keresi, de midőn ebhez közelít s megpillantja a fák tetején reá "váró veszélyt : ordítva fordúl vissza s megy a hajtósornak. Jaj ekkor az útjába eső embernek • Néha azonban még is rászánja magát, liogy a vészrejtö fák alatt elmenjen s kiállja a tüzet, melly többnyire rosszúl irányzott lévén, csodás gyorsasággal tűnik el rejtlielyébe. Uly esetben azt állítják e bátor vadászok, hogy átlyukgatott bőrrel menekült a vad, mit természetesen bebizonyítani nem lehet. Mi azon két vagy három nyomorúkat illeti, kiket a tigris illy vadásznapon rendesen összetép : értük senki sem törődik; hiszen erre vannak teremtve. Im ez az oka, miért tiltják el az indiai berezegek birtokukon a vadászatot. Méltányosság kedveért hozzátehetjük, liogy a vadászati jog egyetlene is régi kiváltságaiknak, mellyben az angol uralom őket még meghagyta. Tovább menénk. A következő napok egyikén, mialatt tevéink és lovaink a hajnali utat pihenték ki, Little és én kétcsövű fegyverekkel sétálni mentünk; bárom Bheel kalauz vezetett, kiket tigrisnyomok keresése végett vittünk magunkkal. A falutól alig negyed mérföldnyire kis füzesbe hatoltunk, hol én egy pálma tövében tőlem tizenkét lépésnyire nyugvó nőstény tigrist látok meg. Little is ugyanazon perez-