Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-03-10 / 7. szám

102 megízlelte, a megfogott egeret is ott hagyja s keres annál ízletesebb pecsenyét, minő a kis fürj; fogolycsirke s több efféle. Ezen rendelet ki lesz terjesztendő a szántó béresre is, ki igen sokszor szokott szántás alkalmával — különösen ugarláskor barázdából kifordított parányi nyulacskával kedveskedni urának, legnagyobb boszszankodásunkra! A tilalmasság fogalmával jár, hogy az annak daczára is vadászó műkedvelő, megrovás alá kerül. Mik jogaink az illy műkedvelők irányában, nincs a birodalmi vadászrendeletekben kifejtve, de kilévén fejtve egyebütt, szólhatunk pár szót erről is. Köztudomásu dolog, hogy az irott malaszt, a fakép, nem óvja meg a határt, ha csak élő lény nem tigyel arra, hogy a tilalmast illetéktelen ne lépje át. Nézetünk szerint az illető felügyelő, legyen ez a kerülő, csősz, gazdatiszt vadász vagy maga a birtokos, a tilalomtörötöl számon kérheti, mi jogon jár a tilalmas területen ; mire ha ez jogát bizonyítani képtelen, egyszerűen figyelmeztetendő lesz a felállított tilalomfára s arra, hogy azon a fán belől tévedett! Ezzel a megszólított kell hogy azonnal elhagyja a tilost. Más eset áll elő, ha tetten kapatik azon egyén, ki tilalomtörésben sinlik, ha már lőtt; vagy vadat ejt el ott, hol azt tennie nem szabad. Ezen esetben teljes kárpótlásnak van helye, még pedig nem csupán az elejtett vad vagy ára lehet rajta követelhető, de egyéb büntetés is kell hogy érje, mert nem csak azon egyes vad tényleges elorzása, hanem azon jognak csorbítása is beszámítandó neki, mellyböl öt a nyilt tilalom kizárja. De igazságos dolog is az, hogy egyéb beszámítás is történhessék. Mert például, ha valaki a határunkban ápolt fogolyfalkából ellő egyet kettőt, meglehet hosszú időre riasztotta el az egész megmaradt sereget s azon gyönyörtől, haszontól, mellyre hónapok óta örvendett a gondos tilalmazó, elestünk egy kimélytelen lövés folytán ! Pedig, hogy a vad illyetén elriasztása megtörténik, ezt ama tréfakérdés is igazolja, melly szájról szájra jár. Ha 15 veréb ül a fán s egyet lelövök, hány marad a fán ? — a szeleburdi azt feleli tizennégy, holott egy sem marad, mert a többi elrepül. •— Ollyan tréfa ez, mint a Columbus tojása,megfejtés kell neki, de akkor aztán mindenki átlátja s természetesnek találja; azért tehát nem marad egyéb hátra, mint teljes kárpótlást követelni és nyerni a tilalomtörön, vadászati tekintetben úgy mint gazdászatiban, ha t. i. azon kivül, hogy vadászati tilalomtörést követett el, gazdászati tekintetben is tett kárt a területen, gázolás- vagy puszta járáskelés által is. IY. Vannak időtájak és mivelési nemek, mellyek bizonyos földterületen a vadászatot igen sok esetben ellenzik, midőn a vadászszabályok különben a vadászatot teljesen megengednék. Hlyen p. o. az eső után felpuhult kelő vetés, a dohányszárak, a megszedetlen őszi répaföldek, faiskolák, sorvetés alá boronált szántások, friss kukoriczavetés, len, muhar, magnak hagyott lóher, vagy luczerna s több efféle, mellyek a vadásznak néha kikerülhetlenül útjába esnek. Külömbséget tenni a vétségek között, mennyiben tétettek a károk szántszándékkal vagy véletlenül, minden más esetben lehet, de a gazda vadászpajtása irá-