Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-03-15 / 5. szám

68 Tenyésztésre csak tiszta, állapodott — constant — faj-mének használhatók, ha a visszaütést ki akarjuk kerülni. A legtisztábban tartott, s a lótökély legmagasabb fokára emelt faj : az angol telivér. A keleti ló nemességét, tagjai ruganyosságát senki sem vonja kérdésbe; de ki azoktól akarna mai czélokra lovat nevelni, röviden mondva, mindazon ezer meg ezer nehézség élére akarna állani, mellyekkel az angolok küzdöttek három négyszáz év óta, mig oda vitték czélszerü párosítás által lovaik nemesítését, hogy már ma sem gyorsaságban, sem kitartásban, velük semminemű ló a világon versenyre nem léphet. — Mindenki tudja, hogy az angol telivérek törzse keleti ló volt, de ma az angol telivér izmainak ruganyossága sokszorozva, csontjainak nagysága, erőssége azon arányban növelve van. — Itt nem sok észlelés kell belátni : hogy egykét akkora termetű ló gyorsabb, erösebb lehet s nagyobb akadályon teheti át magát, mint az ép olly agyagból gyúrt, de félannvi termetű lovacska Ne higyjük hogy minden jó ló minden használatra való, de tanuljuk meg az angoloktól s kövessük példájukat, mi szerint más a verseny-ló, vadász-ló; más a teherhúzó igás-ló, és más a pony ló. — Mindenikben más tulajdonoknak kell lenni, hogy a czélnak, mire használni akarjuk, derekasan megfeleljen. — Nem akarok értekezést irni, csak egy példát emlitek fel, milly egészen más szabályok szerint kell a lovat rendeltetéséhez képest inegitélni. Mig például a paripánál, hogy jó kantáros legyen, könnyen járjon kézre s a zabla iránti ellenszegülés támpontja mentül kisebb legyen : szükséges, hogy kicsi, könnyű feje, hosszú vékony nyaka legyen; addig a vonó igás-lónál, a vonó-erő támpontja főleg a nyakban lévén, szükség hogy ez rövid és vastag, erös legyen, és hogy — mint a magyar jól mondja — ha bele fekszik a hámba, testsúlya által is győzzön a vonó-müven, szükséges : hogy nagyobb nehezebb feje legyen. — Ebből világos, hogy a mi egyik lóban előny, az más rendeltetésű lóban hátrány s igy mindeniket külön szabályok szerint kell megitélni. Ha beláttuk, hogy balgaság lenne keleti ménekkel elölről kezdeni a lőnemesitést — s négyszáz év múlva jutni oda, hol az angolok már most vannak, — s ha módunkban nincsen nagy összegeket fordítani lóvételre : neveljünk magyar faja kanczáinktól és telivér ménektől lovakat, ügyelettel levén főleg, hogy tenyésztésre a legizmosabbakat válaszszák, mert vér ugy is jó van bennök s ezt a méntől öröklik főleg ivadékaik, — de izmok és tagok kellenek, mellyekkel ha párosul az inak ruganyossága,