Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-08-30 / 16. szám
282 járnak s igen kövérek. Nagy erdők liáborgatlan rejtekeit keresik s olly helyeken tartózkodnak örömest,hol sok a szeder és kutyacseresznye. Az öreg kakasokat csalogató síppal lehet lövésre keríteni. Az erdei szalonka visszavonulását kezdi meg, melly az időhöz képest néha novemberig is eltart. E hó végével cserjés, füzes, vizenyős helyeken s esős időben találhatni reájok. Hol több van, hajtóvadászat czélszerii. A sárszalonka is visszajő, s hol tavaszszal nem puskáztak le sokat, gazdagzsákmányt nyújt, kivált tiszta napos időben, midőn jobban vár be. Disznóturásos sáros zsombékos helyen szeret tartózkodni. A túzok sokkal ovatosabb, hogy sem egy könnyen meglopni engedje magát, ha azonban a vadász naponkénti vonulását megjegyzi, este reggel leshelyből lőhet reá. Lóháton azonban, vagy szekeren könnyebb lövésre keríteni. Kései költésü fiók még e hó elejével is kukoriczában tartózkodik. Vad ász-tás k a. Rácz-Almás, augustus 18. Gyakran gyönyörködtünk, azon nagyobbszerü vadászatok olvasásán, mellyeket ön lapjában közölni szokott; engedjen nekünk is szólni a mi kisebbszerü de élvezetes kirándulásainkról. Fehérmegyében a vizi vadak majd nem végképen kifogytak, de a vadászkalandosok szenvedélye épen ellenkező arányban nőtt; türelmetlenséggel várják évenkint az augustusi és septemberi időszakot, midőn aztán igazi mulatságos vadászati értekezlet utján meghatározott napokon, hol többen hol kevesebben össze vergődvén, tul a Dunára rándulnak. A duna-pentelei rév a gyülhely, honnét fontolva haladó komp szállítja át, kocsistól, lovastól, sátorfástól a vadászkaravánt. Az expeditio Kis-Kunságnak dunaközeli térségeire iparkodik; leginkább a szives szabadszállásiak vendégszeretetét veszi igénybe, kik valódi magyar barátsággal, engedik határuk mocsáros részeinek megvadászását. A társaság rendesen az úgynevezett Balázsrétre tart s elfoglalván a vizek közt lévő kis szigetet, annak dombján üti fel sátorát, melly aztán az egész vadjárat főhadiszállását képezi. A vadász-élvezetek nyitányakint csinos látványt nyújt a csoport első hemzsegése, midőn egy tuczat szenvedélyes vadász hangyarajként áll neki a nagy sátor felállításának, melly már a franczia hadjáratban mint ezredesi tanya hozzá szokott a zajhoz, hányás-vetéshez; és edzettségét, még jelenleg is erélyesen bizonyítja az által, hogy zápornak, zivatarnak tökéletesen ellent áll. — A pogyászok, telt pinczetokok és élelmi szerek elhelyezése után következik az éji tanyák kiszemelése; ki a sátorban, ki a kocsikon, ki a gyepen késziti el fekhelyét. — Nem lehet leirni, az enyelgő ingerkedéseket, tréfákat és élczeket, mellyek e műtétek közt felmerülnek; az illy nomad tanyázás az embert, gyermekessé, a komolyt enyelgővé, és még a tartozkodót is közlékennyé varázsolja s azt a sajátságos vidámságot ömleszti el a társaságon, melly a szoba falai közt soha, csak az Isten szabad ege alatt marad meg az emberek között. —S hogy ez élvezet, mi tanúsítja jobban, mint hogy kényelemhez szokott ember, zökögős utón, dunai kompon, 5 órai útra adja magát, hogy ott időnek, viharnak, szunyogcsipésnek, hangyamászásnak kitegye testét, és mind ezek ellen ne legyen más oltalma egy sátor vászon falainál.
