Váczi Közlöny, 1895 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1895-01-27 / 4. szám
4. szám. XVII. évfolyam. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyed évre 1 frt »SO kr. Egyes szám ára ÍO kr. Kapható KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky ház.) Hlegjeh'iiik minden va.«iárn»|>. Szerkesztöseg és kiadóhivatal: (hová a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések, stb. küldendők). Vácz Gáspárih-utcza 12. sz. alatt. HIRRKTKSKIÍ: jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. ]%T J i I t-t, é r : sora ItO kr. Pélyegilletélc minden beiktatásnál SIÓ kr. Realizmus, idealizmus. Mikor felfedezték azt, hogy a föld forog, akkor nem fedezték még fel azt a nagy dolgot, hogy épen úgy, mint a föld, forog az emberiség szellemi élete is. Aki figyelmes szemlélője a kornak, az emberiség történetének, az lelki szemeivel láthatja, hogy most ismét egy forduló ponton áll az emberiség s a mindenség erkölcsének hatalmas nyomása alatt összezúzódnak, a semmiségbe tűnnek a legközelebbi évtizedek vezérlő alakjai. A számítás, az önző rideg világ bálványai ledőlnek vagy félre vonulnak s mintha a jelen ködébe a jövő langyos fuvalma hozna el kellemesebb hangokat, az egész művelt világot egy jelszó járja át: a morál, a becsület. — Az önös reálizmus erős sorait áttörte a nemes idealizmus hatalma, nem azért, hogy megsemmisítse, hanem azért, hogy vele — mint az éleny a kö- nenynvel — egyesülve, egy uj, egészségesebb, becsületesebb világrendnek vesse meg alapját. Ez a legközelebbi önző korszak nem csak nálunk, de talán egész Európában 1865. év körül kezdődött s tartott zavartalanul nem egészen napjainkig. Egymás kizsákmányolására vállalatok létesültek, konzorcziumok, részvénytársaságok vették át az emberiség vezetését és a zöm futott a hangzatos szavak, a fényes Ígéretek után. — Nem csak pénzét, de életét is áldozatul hozta egy kétes arczú jövőnek. — Az egész világ egy nagy monte-cariói játékbarlangnak látszott, és akik ebben a játékbarlangban meg tudták tartani hideg számitó elméjüket, akik tudtak játszani nemcsak a tőzsdén, hanem az emberi érzelmekkel is, azok lettek a társadalom nagy, tisztelt alakjai, akik nemcsak a népszerűség ledér hölgyének tetszését nyerték meg. hanem anyagi kincseket is gyűjtöttek maguknak. —Kalapot emel egy részük előtt még ma is mindenki, bár sikereiket ezer és ezer ember leikéből kitörő sóhaj homályositja be. Már-már úgy látszott, hogy ez a rendszer állandó lesz a világon, midőn egyszerre, mint valami zúgó zivatar, minL valami megsértett istenség haragos hangja járta át a világot, a sajtót, a közvéleményt, a lelkeket ez a szó: morál. És Francziaországban a társaság legelőkelőbbjeit, a Panama hőseit ez az uj áramlattól átgyurt közhangulat lelökte a piedesztálról. A Hercz Kornélok menekültek, a megvesztege- tők és megvesztegetettek börtönbe kerültek, golyót röpítettek agyukba és bár talán sokan a tömegből nem is érdemelték meg egészen sorsukat — az a világ, mely azelőtt kalapot emelt a számítás korának nagyságai előtt, most hangos éljen-riadallal üdvözölte a idők ködének homályából előtörő morál feltámadását, melynek sugarai átjárták az agyakat és lelkeket. És az óta, az idők rövid változata óta, mintha az emberek egy része más szemmel, mint egy összefoglalva nézné ezt a nyüzsgő világot, melyet emberi társadalomnak neveznek. És a mint a mindent összefoglaló idealizmus tiszta üvegén át tekintenek, akkor itt az összeségben látják, hogy egyesek, a kik előtt kalapot emeltek, azok nem egyebek, mint nagyon közönséges alakok. A kik félnek az idealizmustól, azért azt ki akarják ölni az emberi szivekből, azt az ideálizmust, mely megvilágítja teljes valóságukban és morális erejével vagy átalakítja, vagy szétzúzza őket. És a kornak ez az uj áramlata, mint egykor régen, mikor ép igy állt a világ forgó kereke, mint ma, száll tovább, feltartóztathatlanul. Az embereket, magábaszállásra, igaz megszólalásra készteti, hogy elitéljék azokat nyíltan, akikkel eddig talán egy hajóban eveztek a közjó, a közerkölcs megrontására. A puszta realizmus üveg cserepei, melyeket eddig gyémántnak néztek, csörömpölve hullanak az utcza kövezetére, a hóimét, elsöpörtetnek ir- galmatlanúl. Az országokat, a vidékeket átjárja ez az áramlat. Megszólal mindenleié, s igaz, hogy a salakokat elsöpri, de egy uj, egészséges élet kél nyomán, mint a Nílus zavaros árja után támad szép zöld, üde tenyészet. Igaz, ez az átalakulás nem megy minden akadály nélkül. — De a morál hatalma nagy. — A jót, a nemest felemeli, a gonoszt meg- jobbitja, vagy földre sújtja. — Mert benne van az igazság, az erő. a hatalom. Statisztikai adatok. Következőkben közöljük a városunk területén 1894- ben kötött házasságok, történt születések és halálozások statisztikáját. I. Házasságra lépett: Az alsóvárosi róni. kath. pleb...............................58 pár A felsővárosi „ „ „ 44 „ Az ev. reform, egyháznál ....................................9 „ Az ágost. evang .........................................................4 ,. A statusquo izr. hitközségnél .............................16 Az orthodox ,, „ ............. 7 „ Összesen : 133 pár II. Született: Az alv. rk. pl ...................... 124 fi, 118 nő, ossz. 242 A felv. .. .... 123 fi, 85 nő, 5? 208 Az ev. ref. egyh. . . . 24 fi, 24 nő, T) 48 Az ág. ev. egyh .................. 8 fi, 15 nő, » 28 A statusquo izr. hitk. . . 16 fi, 20 nő, n 36 Az orth. izr. hitk. . . . 15 fi, 11 nő, 26 Ossz.: 310 fi, 273 nő, ossz. 583 Ä „Váczi Közlöny“ tárczája. Tűnődés. Bolyongásokban telt a pályám, Kemény próbákon estem át, De elfogadtam béketürön istentől a nehéz poluírt. Igaz, hogy gyermek-álmaimban Máskép képzeltem sorsomat. De ah! látom fösvény az élet, A jóból szűkén osztogat. Megnyugovám a végezetben, Amit még kémek, oly kévés: Egy Istenét imádó nyájat S egy békés, csendes födelet. így szűkül össze im a látlcör, Amint előre visz az út, Mig szív és ész ezernyi szála Egy kis gödörbe összefut . . . A szebb jövő remény súg ár át A jelen árny terernti meg. Viszonylag szép csak, mit elnyertünk, Sokszor magában kevesebb. Minden fény mellett ott az árnyék, Az új előnynél új teher, Az értelem hiába látja, A szív csak él reményivel. Vajh, vágyunknak van-e határa, IIol megpihen a gondolat ? Megszűnik-e a nyugtalanság, Vagy majd csak ott a föld alatt?! Viz Zoltán, Báli reminiszczencziák. Az apa naplójából. Január hó 12-én. A legemlékezetesebb napjaim közé fogom sorozni a mai napot. Nem azért mintha külömben meg lettem volna elégedve a mai nappal, vagy talán egyéb kellemetesség történt volna, hanem igen is azért, mert egy kis kellemetlenség történt. Oh te ifjúság! te vagy az apák kipuszti- ! tója, igaz, hogy én is voltam valaha fiatal ember, i de ennyire még sem vittem, nemcsak én de egyikünk sem. De hogy mért oly emlékezetes a mai nap, hát csak azért, mert a mai napon csak 173 frt 50 kr adtam ki. Már hónapokkal azelőtt vészfellegek mutatkoztak a idei báli szezon közeledtével, melyen rendes körülmények között az ifjúsági, nőegyleti, korcsolya és újabban a műpártolók báljainak csillagai ragyogtak. Ezeknek a drágalatos csillagoknak a feljöttét már i úgy várják a kedves mamák és kisasszonyok, mint I böjt napjain az igaz hivó izraelita polgártárs a napnyugati első csillag feljöttét, melyből leragyog az is- j teni engedély: szabad enni. A bál csillagai pedig azt ragyogják, hogy szabad a táncz, a mi nem is volna végtére oly nagy veszedelem, ha nem okvetlen volnának szükségesek a tánczokhoz uj báli toilettek, ha nem szakadna a czipő, ha a souper,-csárdást nem járnák gyermekeim a tüdőgyulladásig, ha legalább az anyjuk ne kivánna minden második bálra uj ruhát, ha a bál után tisztességes ebédet kapna otthon az ember stb. Mindezeknél fogva elképzelheti kiki, hogy én nem keresem az égen a báli csillagokat, de hála az égnek — hárman szóval is hárman vannak szeretett családom tagjai közül, akik ezeket élénk figyelemmel kisérik és feljöttükre ilyen tájon a feleségem figyelmeztet a báli költségvetésre. Nincsen az a bejegyzett czég ezen a világon, mely pontosabban készítené el a rendes időre a mérleget, mint az én feleségem a báli költségvetést. Hát most is ép úgy készitette el mint máskor; oh dehogy mint máskor sokkal impozánsabban. Miért? Mert ők az ifjak báljára akartak elmenni. Már most mondok különbözik ez a bál a többitől ! Hogy ne, tudod kedves férjem ez az egyedüli reménydús bál az összesek között leányaim férjhez menetelére vonatkozólag stb. hát ezen ünnepélyesebben kell megjelennünk. Hányszor mondta ezt már, és a lányok mégis a nyakamra öregednek. De ez a szokás. Hogy pedig össze tudjam hasonlítani magamnak a jövő évi báli költségvetést ez ideivel leirom magamnak a számlat: A vácz-vidéki ifjak bálja január 12-én. 2 toiletje a leányoknak . . 55 frt 70 kr, 2 pár czipő ........................10 frt 1 t'ekete selyem toilette (ez az anyjoké) ....................70 frt, 1 legyező (tavaly elveszett az ifjúsági majálison) El izé .................................8 frt 50 kr, 2 skatula rizspor . . . . 2 frt 40 kr, 1 tuczat haj tű ....................I frt 20 kr, 3 pár keztyű .........................6 frt, hajpor ...................................1 frt 20 kr, báli jegyek (2 frt felülfizetés) 4 frt 50 kr, fiakker ...................................3 frt, báli vacsora .............................4 frt. frizirné ..............................2 frt, apróságok . . ... 5 frt, összesen ....................173 frt 50 kr.
