Váczi Közlöny, 1895 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1895-01-20 / 3. szám

Mikló? Móricz köszönte meg az ő előkelősen kedves módján azt a megemlékezést, mely mindég megilleti azt a férfiút, Lévay Imrét, ki a budapesti kath. kört '■megteremtette; személyére nézve azonban mindent visszautasít, mert nem akarja, hogy midőn a mi nagy ügyeinkről van szó, személyi kultusz történjék. Az erre felhangzó lelkes éljenzés nyilvánvalóvá tette, hogy az a személyi kultusz ügyünk vezérét illeli ép úgy mint a legderekabb férfiút is. Ezután azt fejtette ki. hogy a harczban. melyet a jobb győzelméért vívunk, ne azt nézzük, ki a zászlóvivő, hanem a zászlót melyre jel- szavul a tántoríthatatlan elvhűség van Írva. Éltette a váczi kath. kör megteremtőit, s mindazon elvtársakat, kik már zászlóinkhoz csatlakoztak, vagy még csatla­kozni fognak. Leírhatatlan lelkesedés támadt szavaira, mely csak akkor csillapult le. midőn Balds Lajos püspöki titkár emelkedett fel, hogy jól átgondolt beszédben azokat köszöntse fel, kik megjelenésükkel megtiszteltek ben­nünket: a budapesti kath. kör küldötteit és dr. Major Ferenczet, a székesfehérvári elvtársak képviselőjét. Erre Major Ferencz válaszolt fejtegetve a nép­párt jelentőségét, melyet a székesfehérvári kath. nagy­gyűlés teremtett meg. Nem jelszó ez többé, nem déli­báb, hanem oly tömör párt, mely mögött a nép mil­liói állanak. — Nagy hatást keltett igazi lelkesedésé­vel. melylvel szavait elmondotta. Utána Pintér Kálmán, a budapesti kalh. kör al- elnöke, fejtette ki. hogy mily kedves kötelesség hozta őket ide. hogy lássák a legközelebbi szomszéd kör bölcsőjét; ők szeretettel és egy czélért küzdő lelkesedés­sel ölelik keblükre az új szülöttet, hosszú és sikerek­ben dús életet kívánnak neki. Ezután Chobot Ferencz, a kör alehiöke, tiltakozott az ellen, mintha személyes kultuszt űzne akkor, mikor egy igazán érdemes férfiúra emeli poharát, ki nemcsak a kath. kör eszméjének magpenditője volt városunkban, hanem az a jótevője is, ki nélkül, leg­alább ily hamar, körünk létre nem jöhetett volna. Ez a férfiú Csávoíszky József kanonok, az ő egészségére ürítette poharát. Ivét magas szárnyalást! toasztot. hallottunk ezután, melyeket igaz gyönyörűséggel hallgatott mindenki. Az egyiket dr. Hets Ödön budapesti ügyvéd mondotta éltetve a vallás és szeretet apostolát, a megyés püs­pök úr ő exiáját a másikat Tóth Péter nagybirtokos, ki mint jász ember azt fejtegette, hogy a jászok és palóczok voltak azok. kik tűrhetetlenül megőrizték hű­ségüket vallásukhoz és királyukhoz. Ennek alapját a boldog családi életben látja, melyet keresztény szellem hatott át mindenkor. Azért emeli poharát a váczi höl­gyekre. Most Gsáuolszky József köszöntötte fel gróf Eszter- házvt és a világi katholikusok másik vezérét gróf Zichy Nándort. Marliovits Lázár kanonok Kolena kosdi plébánost, mint 1848/49-ki honvédhadnagyot, — S.zimély pedig a kegyesrendi tanárokat köszöntötte fel. A toasztok hosszú sorát Bajthay Péter fővárosi hitoktató kedélyes felköszöntője zárta be. Bankett-közben Székesfejérvárról sürgöny érke­zett, melyben a „Fehérmegyei Napló“ és elvtársak üdvözletüket tolmácsolják. A sürgöny azonnal felol­vastatván, viharos éljenzéssel fogadtatott. Végre ismét Jóska bandája foglalta el a teret s vidám hangulat a lelkesedést. Budapesti vendégeink közül többen hazautaztak a személyvonattal többen azonban itt maradtak. A gróf az éjjeli 1U óra 50 perczkor induló bécsi személy- vonattal utazott el, mely azonban csak 1 óra felé ért ide egy kis összeütközés miatt. A társaság nagy része kedélyesen mulatott s késő éjjelig maradt együtt, egy része azonban csak a haj­nali órákban tért nyugovóra. he/ viszem egyik Írónk úgy rajzolta a magyar kisasz- szonyokat, hogy „angolul öltözködnek, francziául esz­nek. németül beszélnek és tánezolnak, magyar levegőt szívnak, értenek is magyarul, de csak a cseléd végett.“ Ekkor mondta ki Kisfaludy Sándor ez eredeti ötletet: „Árpádnak leányok is kellenek!“ s ekkor követett el mindent Széchenyi István, nemzetünk uj korszakának nagy munkása, hogy a nőt is a nemzeti munka ré­szeséül nyerje meg. Ez sikerült is, s megzendült költő­ink lantján a magyar nő magasztalása, mert kezdték érezni, hogy magyar nőnek születni nagy és szép gon­dolat ! Midőn borongó lélekkel vallásunk állapotára gon­dolok hazánkban s azon küzdelmekre, melyek reánk várnak, a múlt képeiből ez merül föl lelkem előtt s a gondolat ébred bennem, hogy a nőt nyerjük mi is társakul e küzdelemben. — A bpesti és lőcsei kath. nők, kik oly társaság létesítésén fáradoznak, mely val­lásunk védelmét, a buzgalom emelését, az elkeresz- ténvtelenedés megakadályozását, tűzte ki czélul, szol­gáljanak követendő mintákul. — Mi szívesen fogad­juk társakul a nőket küzdelmeinkben s reméljük, hogy a pártoló tagok számát nemsokára fölebb emelik rész­vételükkel. Azonban telt az idő. midőn megtudtuk, éppen karácsony estéjén, hogy a hivatalos lap körünk alap­szabályainak megerősítését közölte. Erre határoztuk el e mai napot, hogy ünnepiesen is megnyissuk körün­ket. Köszönet érte nagymélt. és főtiszt, dr. Schuster Konstantin püspök urunk, mélt. gróf Esterházy Mik­lós Móricz úrnak, mélyen tisztelt vendégeinknek, a bpesti kath. kör küldöttségének és a nagyérdemű kö­zönségnek, hogy ily lélekemelőén sikerült. Ha még ő exciája főpásztori áldásában is kegyes lesz bennünket részesíteni, boldogoknak mondhatjuk magunkat e mai napért. Ifjúsági bál. (Levél a szerkesztőhöz..) ürömmel ragadom a tollat a kezembe, a mikor oly kitűnő sikerről irhatok, mint jelen alkalommal. Ragyogó hetükkel lesz január hó 12-ik. napja be­írva a farsangi mulatságok annaleseibe. Hogy miért ? jól fogja tudni t. szerk. úr. Ezen a napon tartotta a „Vácz- vidéki ifjak köré-“nek vigalmi bizottsága itj. Morlin Zsiga elnöklete alatt a táncz- estélvét. mely oly páratlanul sikerült úgy anyagi, de különösen erkölcsi tekintetben, hogy váczi bál még nem dicsekedhetett ily sikerrel. Hiszen sikert következtethettünk már a napokkal azelőtt élénk érdeklődésből is, ilyent azonban mégsem. Nem volt titok senki előtt sem a rendezőségnek az a fáradozása melyet elkövetett, úgy a régi jó hír­név fenntartása mint a közönség megelégedése szem­pontjából. Kezdetben talán sokat is Ígértek azok a fiatalok, de most láttuk csak hogy az mind kevés volt mert a valóság jóval fölülmúlta. S daczára az idei nagy számban rendezendő báloknak kétségük mégse volt az ifjaknak báluk sikerében. Örömmel adom tudomására t. szerk. úrnak azt is hogy a bpesti fiatal emberek lelkesedését az ugyanazon napon rendezett jurista bál a legkevébbé sem csök­kentette, s őket megjelenésükben nem gátolta. Volt is tánczos elég, nem hiszem, hogy egy hölgy is panaszkodott volna nem-Lánczolás miatt. Pompás hangulat, ritka jó kedv uralkodott a Pannónia szállónak ez alkalomra csinosan feldíszített nagy termében. Bárki belépett a terembe, meglepetés­sel állott meg a bejáratnál és szemlélte annak érdekes és értékes feldíszítését. Igen, mert volt egy ifjú s ez Lőwinger Ernő volt, ki nem sajnálta a fáradságot s mindent elkövetett, hogy a termet Ízlésesen rendezze és díszítse fel. Még másnap is voltak látogatói a te­remnek, mert mintegy kiállitásszerűen voltak felfüg­gesztve ott a szebbnél-szebb és díszesebb képek. Bi­zonyára megkapja az illetékesektől fáradozásáért az illő köszönetét. De hogy magáról a bál lefolyásáról Írjak, rátérek annak megkezdésére. Este 10 órakor lehetett csak megkezdeni a tán- ezot, mert mindaddig oly tömegesen érkeztek a ven­dégek, hogy lehetetlen volt a terembe lenniök a ren­dezőknek, hanem felvezetni kellett az érkező hölgyeket. Mig végre megkezdhették a tánczolást, oly élénk jó­kedvvel mi ritkaság. S mily megelégedéssel jegyezte meg a Morlin Zsiga v. bizottsági elnök egy barátjá­nak. mikor minden hölgy tánczolt, „csak ezt akar­tam elérni.“ A tánczosok meg-rneg ujrászták a szebb­nél-szebb fánczdarabokat, a mely még inkább fokozta a jó kedvet. A tánczosok tömött sorai valóságos ost­rom alá vették az ott levő szebbnél-szebb hölgyeket, úgy hogy az ízléses tánczrendek megfelelő rovatai mind megteltek a tánczosok neveivel. Hiába kerestük szemeinkkel szép hölgyeink bájos alakjait a ülő he­lyeiken, minden hölgy mindig tánczolt. Hogyne, a mi­kot annyi tánczos volt. Itt említem meg azon budapesti honvédönkénte­sek neveit, kik testületileg vettek részt a bálon: még pedig Dobó László, Hilbert Rezső, Ujváry Béla, Med- zihradszky Jenő, Tordai Jenő, Járniay Ármin, Szabó György, Stenger Dezső, Flesig Aladárés Strohhoffer Béla. Volt még ugyancsak Budapestről több tiszt és fiatal ember is, a kik turista bál mellőzésével inkább a mi mulatságunkat keresték fel, jól tudva azt, hogy itt jól fognak mulatni s mi több sok szép hölgyet megismerni. Ebből megtudhatja t. Szerk. Úr, hogy mily kedves a váczi ifjúság mulatsága idegenek előtt is s viszont a fiatalság pedig megmutotta annak az egyik másik úriembernek, hogy sikerülhet egy bál ő nélkülök is. A jóslat teljesült, mert a Pannónia nagyterme tényleg alig volt képes befogadni a tánczolókat, mu­tatja azon körülmény ts, hogy a négyeseket két kol- lonban tánczolták. Csak akkor láttam én is, hogy mennyi szép hölgy volt abban a koszorúban, mit az ügyes négyes-ren­dező Velzer Alajos összefűzött. Hogy joggal hnsználom az ügyes jelzőt Velzerre, az tény. mert már annyira jártas ő a négyes-rendezésben, mint czigany a vályog­vetésben. De nem a czigányokról akarok Írni, hanem azok­ról a szép hölgyekről, kik a koszorúban voltak. Nem titkolhatom el azok neveit, kik különösen kitűntek a hölgykoszorúból. Első sorban is a kedves L. Beáta, mint liliomszál s a bájos V. Elizke, mint nefelejcs tündököltek, kik nemcsak Ízléses öltözékükkel, de ked­ves megjelenésükkel is sokakat hódítottak ez este. Majd I. Nellike és Irma s M. Ennnike a rózsák király­női. A szép kassai M. Toncsika, mint szerény ibolya. A tündér szép „Ilona“ (most már férjével) s a többi mind-mind úgy néztek ki, mint egy mesevilág hősnői. Bizonyára ismerni fogja t. Szerk. Űr ezt a nótát: „Csak egy csillag ragyog fenn az égen.“ itt is ragyo­gott egy a sok közül, még pedig „herczig“ H. Irénke képében, ki felülről nézte végig a bál lefolyását — jö­vőre talán már ő is lenn lesz. Az a két kedves asz- ssony is, kik úgy hiányoztak a tánczosnék soraiból, szimtén felülről nézték végig a mulatságot. A négyes elmúltával, melyet 08 pár tánczolt, is­mét csárdáshoz fogott a fiatalság, s a mily kitünően húzta láb alá Jóska jól fegyelmezett zenekara, ép oly hévvel tánczolt a fiatalság. Éjfél után egy óráig szünet nélkül tánczolt a fia­talság a mikor kezdetét vette a szünóra. A vig cseve­gést a szívhez szóló szép magyar nótákat csak a pezsgős palaczkok durrogása múlták felül, s hogy ezáltal mint­egy erőt szereztek maguknak a tánczolók azt legjob­ban bizonyítja azon körülmény, hogy a sou per csár­dást ötször is megujrázt.ák. Reggeli hat óra vetett végett a kitűnő mulatság­nak. a mikor mindenki egy jobb emlékkel tért ottho­nába. Itt leirom a jelen volt hölgyek névsorát. Leányok: Lenesé Beáta, Velzer Eliz, Miibek Toncsika (Kassa), Intzédy Irma és Nellike, Meiszner Ennnike. Hor- ! nyánszky Ilonka (Rád), Haidfeld Erzsiké, Marossy Etelka Mayer Lalus (Nőtincs) Málnai, Róza és Katicza, Bencze Margitka, Monszpart Milcsike, Békefify Emma. Alberty Erzsiké, Reiszmann Elvira, Teréz és Laura, Urbanovics Lili, Zalánffy Giziké, Siraki Gizi és Juliska, Egri Her- min, Sviener Amália stb. Asszonyok: Özv. Benkár Dénesné, dr. Gsányi Já- nosné, Velzer Lajosné, Ulrich Károlyné, dr. Lencsó j Ferenczné. Monszpart Jánosné. dr. Lengyel Somáué, i Velzer Kálmánná, Intzédy Somáué, Meiszner liudolfné, özv. Mayer Ivánné. (Nőtincs) Tragor Jánosné, íványi Lajosné, Aszódi Béláné, Marossy Ferenczné. Ni kit. its Sándorné, Tragor Károlyné, özv. Málnai Gézáiié, Haid­feld Alajosné, Hornyánszky Albertné, Veisz Adolfné, ürbanovits Kálmánná, Reiser llenrikné, özv. Zalánlfy ! Károlyné, Hufnagel ímréné, özv. Filó Pálné, Gottsehaíl | Istvánná, Egry Sándorné, Alberti Ferenczné, Fischer Ferenczné, Siraki Lajosné, Hofhauserné, Korpás La- josná. Szirmai Dezsőné stb. E névsorból élénken kitűnik az a siker, mit elő­zőleg Írtam. Lesznek azonban, kiknek hevei tévedés­ből talán nem is kerültek e névjegyzékbe, pedig a leg- nagyobb figyelemmel írtam össze azt, de csakis a nagy : zűrzavarnak tudható be az a esetleges tévedés, pedig ; volt még egy szép hölgy segítőm is, a kire azt mond- j ják, hogy szemei élesek, de én leszek a hibás mégis, j mert valószínű, hogy inkább az a bájos mosoly idézte elő a zűrzavart nálam, mint a tánezoló tömeg. Referens. Városi es vidéki hírek. = Fekete Tamás czim. kanonok, nyug. törteli I plébános, a „Váczi Kath. kör“ elnöke, mint részvéttel I értesülünk, súlyosan beteg. — Egyházmegyei hírek. Antal István nagy- 1 kátai káplán Kókára helyeztetett át, helyébe Nagy­Kátára Tóth Kálmán. = A piaristák nesztora. Január 24-én üli : Kucserik Sándor, a kegyesrend ez időszerinti nesztora, j s váczi társházának tagja, születésnapjának 91-ik év- j fordulóját. Az érdemes pedagógus és kiváló latin költő j 1822-ben lépett a rendbe, s 1830-ban mutatta be ! első miséjét, tehát 73 esztendeje tagja a rendnek s 65 ! éves áldozó-pap. A gimnáziumban félszázadnál tovább működött, s érdemeinek elismeréséül kornnás arany- j keresztet kapott. Ad multos annos ! Hogy jóval meg- ! haladja Kalazanti s-z. József életéveit! = A kath. kör tagjai örvendetesen szapo- ' rodnak. Újabban 5 rendes tag jelentkezeti s a pár­toló tagok száma is napról-napra nő. Itt említjük meg, hogy Korber Rozália úrnő 10 forinttal lépett a j pártoló tagok közé. — Köszönet. A sz. Vincze egylet javára dr. i Miltényi Gyula kanonok 10 irtot, Kiss Sándor és neje I 2 frtot. dr. Pruzsinszky József 1 irtot ajándékozott. 1 Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az. | egylet 268. r. gyűlése. = A püspöki papnöveldében a félévi hittu- j dományi vizsgálatok múlt csütörtökön fejeztettek be. I A vizsgálatokon megyés püspökünk ő exciája elnökölt. = Kitüntetett szerzetes. Karkecz Lajos szol- ; noki szent Ferencz-rendi házfőnököt és helyettes plé- 1 bánost szép kitüntetés érte a napokban. Karkecz a ! Szolnokon állomásozó katonák lelki ügyeinek ellátása körül kiváló buzgalmat fejtett ki és a hadügyminiszter ezért háláját és elismerését fejezte ki neki. Az erről ! szóló okmányt a napokban adta át a kitüntetett fér­fiúnak az egész tiszti kar jelenlétében Schlott János 1 aleziedes. = A „Váczi Első Ált. Ipartársulat1 bálja, ! mint jelezve volt, f é. febr. hó 9-én a Curia vendéglő ; dísztermében fog megtartatni, a derék rendezőség min- ' dent elkövet a résztvevő közönség kényelmére és a bál i sikere érdekében s e czélra sikerült neki Banda Márton ! kitűnő zenekarát megnyerni s hogy a mulatság fesz- | teleti jókedvvel fog lefolyni s kellemes és maradandó ! emlékeket fog maga után a résztvevők szivében visz- I szahagyni, abban senki sem kételkedhetik. = A ,.Műpártolók Köre” Váczon, 1895. ja­nuár hó 26-án a “Curia“ szálló dísztermében Rákosi Viktor (Sipulusz) a Budapesti Hírlap belső raunka- j társa és a Kakas Márton szerkesztője, és Békey Imre fővárosi zeneszerző szives közreműködésével a kör i pénztára javára zártkörű fcirsanyi korona-estélyt tart. Belépti dij egy korona. Jegyek előre válthatók Meisz- I ner Rudolf divatkereskedesében és este a pénztárnál. I Fel ül fizetéseket szívesen elfogad a kör. Az estély kez- | dete pontban 8 órakor. — Műsor. 1. Zampa dalmű ! nyitánya zenekara, Heroldtól. Ulrich Károly vezérlete I mellett előadják: Vomberg Paula k. a. és Bogányi | Gyula, Fodor Imre, Fortuner Elek. Jankovics Ernő, j Kiinda Kálmán. Kökény Ferencz, Mandl Lipót, Mi- i kuska János, Prohászka Ágoston, Szentesi Gyula. Vo- I lecz Sándor. 2. Magyar népdalok, czimbalmon előadja | Zalánffy Gizella k. a. 3. Le Rossignol. Liszt Ferencz- ! tői, zongorán előadja Vomberg Paula k. a. 4. Felol- ; vasás. tartja Rákosi Vjktor. 5. a) Varázsdal. Hellmund M.-től; b) Madárdal, Sztojánovics Jenő „Molnárné“ c/.imű operettjéből, Ulrich Károly zongora kísérete mel­lett. énekli Egry Hermin k. a. 6. a) Ábránd keringő, Békey Imrétől ; b) Magyar népdalok, zongorán előadja Békey Imre 7. Couplet, Ulrich Károly zopgora kísé­rete mellett énekli Mikuska János, 8. Csata induló, Mendelssohn B.-től. előadják az első szám alattiak. 9. Táncz reggelig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom