Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-07 / 40. szám

nyen a társadalmi rend teljes felforgatására vezethetnek. Ellenkezőleg a keresztény vallás eszméinek fejlesztése s ez alapon a népnevelés okszerűbb, üdvösebb intézése lennének azon segítő eszközök, melyek által a társadalmi béke, egyetértés és együtt munkálás magasztos czélja egyedül elérhető volna. Bárcsak mielőbb meg- értenők ennek igazságát s azt, hogy csak a kér. vallás az igazi eszköz, mely által a kultúra legmagasabb fokára eljuthatunk. Annyi bizonyos, hogy a túlhajtott liberalizmus már eddig is megtermetté a maga rossz gyümölcseit, melyek közé az örök világrenddel legkivivóbb ellentét­ben álló szoczial-demokraczia tanait méltán so­rolhatjuk. Vajha mielőbb belátnék, hogy úgy a politikában, mint a nemzetgazdasági téren ész­lelt jelen társadalmi nyomorunkat éppen a ke­resztény elvek megvetésének és következetes figyelmen kívül hagyásának tulajdoníthatjuk! Fludorovics Zsigmond. Városi és vidéki hírek. = O Felsége a király nevenapján á székes- egyházban ünnepélyes istenitisztelet tartatott, melyen Jung János felszentelt püspök, apát-kanonok ő mél­tósága pontifikált. Megjelentek a honvédhuszár-ezred tisztikara, az összes hivatalok tisztviselői, a tanuló ifjúság stb. = Er. Schuster Konstantin megyés püs­pökünk ő exciúja az elmúlt hetet a fővárosban töl­tötte és résztvett a delegácziók s a főrendiház ülésein. — Személyi hir. Rózsahegyi Gyula, czimzetes kanonok, papneveldéi lelkiigazgató, egészségi szempont­ból hosszabb tartózkodásra Fiume környékére utazott. = Atheljresés. Budánoyics Vazul, szent-ferencz- rendi hitoktató, városunkból Fehér-Gyarmatra lett át­helyezve. — Csík Sándor, lapunk szorgalmas és kiváló munkatársa, kinek ügyes tollából már számtalan igazi csínnal és gonddal szerkesztett tárczaczikk jelent meg lapunk hasábjain, melyeket tudomásunk szerint város­szerte mindenkor nagy előszeretettel fogadnák olva­sóink, s ki most folyó „Babavilág Taliánországban“ czimű czikksorozatával is kedvencz olvasmányt nyújt közönségünknek, igen csinos népmesét közöl mai szá­munkban, melyre ez úton is felhívjuk olvasóink figyelmét.----- Kinevezés. Dvihally Aladár váczi kir. járás- birósági joggyakornokot a füleld kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki az igazságügyi miniszter. — A helybeli kath. legényegyletből. Múlt hó 30-án Kancla István egyleti elnök vezetése alatt dékán-választás volt a kath. legényegyletben. I-ső dé­kánná egyhangúlag Presán József választatott meg. Énektanár és egyleli főjegyző Staub Mihály lett. Lel­kesedéssel emlékezett meg a gyűlés Lésska József volt főjegyzőről is s jegyzőkönyvileg örökítette meg iránta háláját. Az egylet jelenlegi tisztviselői tehát a következők : elnök: Kanda István prépost-kanonok, alelnök : Po- rubszky József karkáplán; főjegyző: Staub Mihály kán­tor, I. dékán: Presán József, II. dékán : Bartoss Lajos ; könyvtárnok: Pantile József; aljegyző: Kovács József; tekeasztal felügyelők: ifj. Tóth Lajos és Svorcz Pál. Október hónappal megkezdődik az egyleti élet téli szaka; a helyiség naponta nyitva lesz esti 8 órától 10 óráig s oktató előadások tartatnak esti 9 órakor. A tanrend a következő : hétfőn Magyar irodalom, előadó : Dr. Kiss Ernő k. r. tanár, vagy; Ügyirattan felváltva harapás kenyeret.“ Megkönyörült rajta Szivem János és az utolsó falat kenyerét és a csipetnyi túróját is odaadta neki. A mikor megette a kenderszakálú a po­gácsát, ekképen szólt Jánoshoz: „Én Artákus, a Zöld­erdőben lakó remete vagyok. Ennem adtál, jószivű vagy. jobb mint valamennyi juhászbojtár társad, akik, a mikor erre jártak s én enni valót kértem, kővel do­báltak meg. Jer velem fel a hegyre, ott, mutatok né­ked valamit.“ Felvezette tehát Artákus Szivem Jánost a hegy tetejére. A nap épen áldozófélben volt A mit maga előtt látott, kápráztak attól szemei. A merre csak a szeme világa eljutott, minden ragyogott a rubintos vi­rágú arany fűszál fényétől. Temérdek sok aranygyap­jas nyájat is látott, vígan kolompolt mindenmerre az ezüst csengésű kolomp, jókedvűen dalolva, furulya- és duda-szó mellett nyargaltak az aranypaszomántos kar­mazsin nyeregben ülő juhászok. Bámulatában sokáig nem tudott magához jutni János bojtár. Mikor azután magához jött. Így szólt hozzá az öreg kenderszakalú: „Most pedig amarra a túlsó ol­dalra nézz.“ Mit látott ott? Harminczhárom akasztó­fát, mindegyiken. négy juhász lógott. „No ládd — mondá az öreg Artákus, — ezek azok a juhászok, kik a falat kenyeret megtagadták tőlem és kővel dobáltak meg. Dárius király akasztotta fel, mert az arany juhok gyapjút lopdosták el, én kocsmárosnak változtam át, a juhászoknak bort adtam inni, a bor árában pedig aranygyapjat hoztak. Ha egyszer a boromat megkós­tolták nem hagyhatták el. Ha a király hajdújai a lo­pásnál csípték meg őket, menten felakasztották. Ezt azért tettem, mert keményszivűek voltak. Te voltál az első, ki irántam jószivű voltál, azért fogadd tanácsom. Menj le az aranyos rétre és haladj az ezüstforrású patak mellett, miglen az öreg Dárius király palotájá­hoz jutsz. Azután így szólsz hozzá; „Felséges és ke­gyelmes uram Dárius, a hatalmas Aurifencziának ki­rálya! Hetedhét országra szól a te királyságod, nagy a te kincsed, de valamennyi kincsed közt legtöbbre a katolikus legényegyleteit történetével, előadó: Fltido- rovics Zsigmond kegyese, tanár; kedden Ének, ta­nítja Staub Mihály kántor s egyleti jegyző; szerdán ALagya) ói szág története, előadó Chobot Ferencz pap- neveldei aligazgató ; csütörtökön Számtan.'előadó Mlinkó István tanító, vagy íznek', pénteken: Kit és erkölcs­ei1’ előadja Porubszky József karkáplán, alelnök. A többi idő szórakozásra fordittatik. íme nyitva áll a tér ipáios ifjaink előtt, hogy önművelődés által képezzék magukat az élet pontos és nehez útjára és munkájuk után a hosszú teli esteken kellemes otthont nyerjenek. r== Október batodika. Az aradi vértanuk ha­lálának évfordulóján (azaz tegnap) a felsővárosi plé­bánia templomban gyászmise volt, melyet Motesitzhj János prépost-kanonok tartott segédlettel. = A városi amerikai szőlőtelepen a sima zöldojtványok ezre 35 frt, a gyökereseké pedig 60 frtban lett megállapítva, ez utóbbira azonban a telep­nek magának lévén szüksége, csak csekély mérvben adhatók. Ez ojtványok kiadása jövő november hó 1-től 15-ig történik. Ripáriát, vagyis alanynak való vesszőt — a vessző készlet arányában — kap a megrendelő 1500 dbot ingyen, ezenfelüli megrendelésnél ezréért 5 frtot fizet, köteles azonban a megrendelő beigazolni tanúkkal, miszerint a megrendelt vessző arányában újonnan forgatott földje van. Ezen alanynak való vesszők jövő tavaszon márczius hó elején adatnak ki. Megrendelések eszközölhetők a telep gondnokánál. = A váczi műpártolók köre f. hó 2-án tar­tott választmányi gyűlésén elhatározta, hogy október 20-án tánczmulatsággal egybekötött zenei és felolva­sási estélyt tart. A szereplők még nincsenek kijelölve. Novemberben színre kerül a „Három kalap“ czimű vígjáték. Lesz ezenfelül az őszi és a téli szezonban ha­vonként egy nagy ingyenes felolvasási estély is. Far­sangra nagyszabású bohócz estély van tervezve. = Bő termés. A városi telepen részint az amerikai direkt termőkről, részint a hazai tőkékről 242 puttony szőlő lett leszedve, mely a helyi piaczon 290 frt 30 kron értékesíttetett. = Kalvária-szentelés. A verőczei plébánia­templomhoz vezető 60 kőlépcsőzet mellett és a tem­plom körül kőből épített díszes szentkeresztúti kápol­nák felszentelése történt szeptember hó 23-án. A szer­tartást, Kämmerer Ferencz esperes-plebános vezetése mellett Budanovits Bazil szent Ferencz-rendű atya teljesítő Váczról. — A nagyszámú hivő nép mély meg­hatottsággal vett részt a keresztúti ájtatossággal össze­kötött felszentelési szertartáson, mit nagyban emelt az utóbbi által előadott szentbeszéd és az Oberbauer ezég által előállított Jézus szenvedését élethűen ábrá­zoló képek szemlélete. — Jézus szenvedésének szem­lélése legyen a verőczei híveknek mindenkori vigasza; és ezen . kápolnáknak építésére hagyományozó özvegy Varga Évának örök nyugalom és boldogság szerzője. (Verőczei.)----- Iskola-szentelés. A verőczei róni. kath’. iskolaszék tanuló iskolás gyermekeinek nagyszámát és a törvény intézkedését figyelembe véve, elhatározta, hogy az uj tanév megkezdéséig második tanítóságot szervez és tantermet ópit. Határozatát foganatosította is, mert 3500 frt költséggel az uj iskolaházat, tanítói lakással egybekötöttél! fel is építtető és iskolai hasz­nálatra átadva, azt Kämmerer Ferencz esperes-plebános egyházi szertartással szeptember 30-án beszentelte, így tehát a verőczei róm. kath. hitközségnek már most két osztályból álló rendes iskolája van. — Ugyanezen alkalommal tette le hit és tanítói esküjét az uj tanító. E napon volt az iskolaszék felkérésére Marx Endréné és Vitéz Lajosné úriasszonyok költségén az isko­lás fiúk és leányok részére készíttetett két igen díszes egyházi zászlónak megáldása is. — E lobogók és az uj tantermekben elhangzó oktatások vezérlete mellett növekedjék e hitközség ifjúsága isteni félelem és böl­becsülöd 77 nyáj aranygyapjas juhodat. Nem találtál eddigien hű emberedre, azért sokat fel is akasztattál. Mert mivel, hogy nagy a te szomorúságod, hogy hű emberedre nem akadtál, eljöttem én, fogadj be három esztendőre, nem bánod meg, mert hű szolgád leszek.“ — „Mindegyik esztendő három hétre szól, könnyen töltheted, mert nem lesz semmiben fogyatkozásod. Há­rom esztendő múltán a király leányát, az aranyhajú tündér szép Auréliát kapod feleségül.“ A tündér szép Auréliát Cziprus szigetére átkozta el Leokádia, a vas- orrú krokogyélos fogú bába a 3 szemű Kleofásnak, a tiz mázsás pörölylyel járó óriásnak a felesége. Gzip- rus szigetén egy háromezer rőfös magas fa tetején őrizteti a királykisasszonyt a vasorrú bába 12 griff - madárral. A fára nem lehet akárkinek feljutni, mert az tiszta gyémántból van és tükör-sima. Cziprus szi­getére is nehéz eljutni, mert a szigetet olyan asszonyi állatok őrzik, a kik félig halak, félig emberek, aki kö­zelükbe jön, a tengerbe rántják. Fianem hogy eljut­hass oda és megszabadítsd a királykisasszonyt, adok hozzá való eszközt.“ Az első, mit az öreg Ártákus Szivem Jánosnak adott, egy darázsfészek volt, a mit ha megfujt, millió számra repültek ki abból a csóka nagyságú, mérges fullánku darazsak. A másodiknak adott az olyan kecskének a bájából, a mely az egész életét egy szurok barlang­ban töltötte, szurkot evett és kátrányt ivott mindig. A ki a talpát annak a bájával bekente, az a legsi­mább tükrön is el tudott járni. A harmadik pedig egy harapófogó volt, a mely komandó szóra tört, zú­zott és csippett mindent, a mi csont, vas vagy aczél- ból volt. Azután egy mennykővasból készült táltos kar­dot kötött az oldalára és lekisérte az Aurifenczia-or- szág határára. Végtére hűségre és engedelmességre intette az öreg Szivem Jánost és visszafelé ment. János egymaga ment az ezüstös patak mellett, miglen az öreg Dárius király kastélyához jutott. Az öreg király házának a tetején egy griffmadár ült, ez Jánosnak repült, hogy majd szemét vájta ki ; de János eseségben és szerezzenek örömet e község lakóinak, kik a nevelés és tanügy oltárára ily költséges áldo­zatot hoztak. = A Pestmegyei törvényhatóság ebtar­tási szabályrendeletének kivonata. 1. §', Pest-Pi­lis-Solt-Kis-Kun vármegye területén minden kutya 3 hó­napos korától kezdve az alább felsorolandó' kivételekkel ebadó alá esik. Ezen ebadó egy-egy évre a) kedvte­lésből tartott u. n. luxus kutyákért 3 frt, b) a vadász­kutyákért általában vizsla, agár, kopó 2 frt, c) ház­őrző avagy mészáros kutyákért 50 kr. — 2:. §. Ezen fentebbi szabály alól kivétetnek amennyiben ebadó alá nem esnek: aj a pásztor és csőszkutyák egy nyáj után egyet számítva, b) azon házőrző kutyák, melyek a község külterületén fekvő vagy legalább a község utczáitól félre eső külön álló lakásokhoz tartoznak, egy háztartás után egyet számítva. Az egynél nagyobb számban tartott hasonló minőségű kutyák után azon­ban a luxus kutyákra megállapított fokozott adó- fize­tendő. — 3. §. Minden ebtulajdonos pléhből készült és az összeírás folyó számát és évét feltüntető bárczával látandó el, melyet az illető ebnek nyakszijára vagy kötőjére illeszteni köteles. — 4. §. Aki időközben szerez kutyát, vagy akinek kutyájáról a bárcza elveszett, addig, ameddig uj bárezát nem nyer, a bejelentésről elismervényt kap és erről egyúttal a felügyelő közegek és_ a gyepmester ertesitendők. — 5. §. Minden ebtu­lajdonos felelős a kutyája által elkövetett károkért. — 6. §. A házőrző mérgesebb kutyák a város vagy község belső területén nappal lánczon tartandók és éjjel is csak zárt udvarokon bocsáthatók szabadon. — 7. §. A^ vidékről és szomszéd községekből az ebtulajdonos nélkül bejövő^ és egyátalán a község (város területén) található vadász és luxus ebek kivételével minden kó­bor eb lehetőleg már a község külterületén az arra hivatott közegek (erdei és mezei kerülők, csőszök és gyepmesterek) által elpusztitandók és amennyiben a község területén fogatnának el, kivétel nélkül kiirtan- dók. — 8. §. A vármegyei ebtartási szabályrendelet intézkedései ellen vétők 50 frttal bűntetteinek. Földváry Mihály, alispán. = Pestmegye közgyűlése. Pest vármegye közgyűlése e hó 8-án, s a következő napokon tartja meg évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata 113 pontból áll, s számos nagyfontosságú kérdés kerül elintézés alá. Tárgyalás alá veszik a közoktatásügyi miniszternek azt a leiratát is, a melyben felhívja a megyét, hogy történelmi eseményeinek, helyeinek, épü­leteinek, vagy azok romjainak emlékét az ezredéves kiállításon festményben vagy szoborban örökítse meg. Továbbá a királyi tanfelügyelő előterjesztése az ezred­éves kiállításon a megye közönsége által kiállítandó minta-népiskola ügyében is fognak határozni. Ezekkel kapcsolatosan szóba kertig az állandó választmánynak javaslata, hogy az ezredéves kiállítás fényének emelé­sére a vármegye által hozandó áldozatok költségeinek fedezése czéljából egy évre az 1895-ik évben két száza­lék pótadót vessenek ki. E tárgy fölött a közgyűlés második napján névszerinti szavazás lesz. = Átalakítások a ..Pokol -csárdában. Mint jól informált helyről értesülünk a Pokolban ártézi kút lesz. A Pokol tulajdonosa már ajánlatot is kapott egy nachodi kútfúrótól. A munkálat mihamarabb foga­natba vétetik. A Pokol ligetjét is tisztítják. A 200 da­rab kiszáradt akáczfát újakkal pótolják. A kiselejtezett fák egészségesek, s mint kitűnő szerszámfa ajánlhatók. = Gyászhir. Skultéty Mátyás váczi városi adó­ügyi hivatalnokot súlyos csapás ért, amennyiben fia Skultéty Aladár 21 éves kereskedősegéd, ki Budapesten Vajner Andor fűszerkereskedésében volt alkalmazva, múlt hó 29-én meglőtte magát, még élve szállították lakására, liolis október 1-én kiszenvedett. Temetése f. hó 4-én ment végbe Budapesten. a menykő vasas táltos karddal fenyegette meg a ma­darat, mire aztán az visszarepült. Bejutott János az ámbitusba is; a királyt az ebéd­nél találta. Az ebéd végén volt már, mert épen az aranytálban lévő mézes tököt ette, lakája pedig az ezüstpohárba Kanaán földjén termett szőlőből való mustot öntött. A mint Jánost meglátta, ezenképen ki­áltott rá: „Honnan jöttél, mit akarsz, igazat szólj, mert lefejeztetlek ? !“ Bátran nézett Szivem János a király, szemébe és imigyen válaszolt: „Amonnan a Veres-tengeren túlról és a Zöld hegyen innenről jöttem ide. Apám juhait a farkasok ették meg ; és mert mivel pediglen nem volt miből megélnem, e nagy széles világnak indultam. Felséges és kegyelmes uram, Dárius, a hatalmas Aurifencziá- nák az királya! Hetedhét országra szól a te királysá­god, nagy a te kincsed, de valamennyi kincsek közt legtöbbre becsülöd a 77 nyáj juhodat. Nem találtál eddigien hű bojtárodra, azért sokat fel is akasztottál. És mert hogy nagy a te szomorúságod, hogy eddig­ien hű emberedre nem akadtál, eljöttem én. Fogadj be három esztendőre, nem bánod meg.“ „Jól van fiam“, — szólt viszza a király, ha hiv- ségesen kiszolgálod a három hetes juhászesztendőt, megemberellek, neked adom a leányom, ha azt Gzip- rus szigetéről kiszabadítod.“ „Hűséges szolgád leszek, uram és királyom és mert már nékem Ígérted a tündér szép Auréliát, meg­szabadítom azt is.“ „Jól van fiam, menj és őrizd nyájam.“ Könnyű volt Szivem Jánosnak a három hétre szóló három esztendőt kiszolgálni, mert az ■ öreg Ártákus nem adott a borából inni, azért nem is bántotta a juhok aranygyapját és imigy a három esztendőt hűsé­gesen szolgálta le. (Folytatása, következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom