Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-13 / 19. szám

magyar nemzet" hűségén épül az ő trónja, az ő öröme és mindén vigasza. Nehéz válságok után ismert rá a magyar nemzet ősi erényeire, melyek már olyan soksor megmentették a Habsburgok ingadozó trónját. De a mióta fölismerte azokat, azóta nincs félre­értés közte és a nemzet között. 1S67 után Ausztria és Magyarország olyan sze­rencsésen fejlődött, hogy Európa első nagyhatalmas­ságai 'közé emelkedett. Az újabb osztrák-porosz-olasz szövetség ismét erős záloga békés éveinknek, a hala­dás, virágzás életföltételeinek. Hogy hová fejlődött Magyarország az alkotmá­nyos világ első századnegyede után, azt szellemi és anyagi érdekeinek fölpezsdülése, a nemzeti szellem óri­ási hódításai, a magyar közlekedésügyi és pénzügyi politika világjáró dicsősége, Budapest csodálatos fej­lődése, a nagy városok gyarapodása s még az utolsó községben is a szabadság és kultúra vívmányainak ál­dásai fönnen hirdetik. A budai várban Habsburgházi királyaink össze­véve sem tartózkodtak annyit, mint Ferencs József királyunk egymaga, ki az ország összes nevezetesebb vá­rosait bejárta. Kassa, Miskolcz, Szeged, Pécs, Komá­rom, Kolozsvár, Esztergom, Szőny, Arad s még akár­hány magyar városunk közvetlen közelről mutathatta be neki hódolatát és szeretetét, midőn a békés pol­gárság fellobogózott falai közt tartózkodott. Útjában a magyar nép szeretete kiséri. Nincs uralkodó széles e világon, a ki nyugodtabban és biz­tosabban tartózkodhatik alattvalói közt, mint Ferencs József Magyarországon. Gomolygó néptömegeken ha­lad keresztül, ünnepi sokadalom nyüzsgi körül, köz­vetlen közelről láthatja és éljenezheti mindenki, a ki szereti. És Magyarországon még soha a haja szála sem görbült meg. Ferencs József király Magyarország történetében a Habsburgok legnagyobb fejedelme. 0 az első, a ki nemcsak magyarul beszél, de magyarul is érez s Ma­gyarország- összes népeinek boldogságát nemcsak az ajkán, de a szivén is viseli. Magyarország fölvirágzása az ő érdeme s a nem­zet kegyelete hálás kezekkel fonja fölszentelt fejére a halhatatlanság koszorúját. Városi és vidéki hírek. — Boldog pünkösdi ünnepeket kivárniuk lapunk olvasóinak, úgyszintén szives munka­társainknak is! = Pünkösd vasárnapján, azaz a mai napon dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő exciája fog pontifikálni a székesegyházban, a nagymise után pedig a bérmálás szentségét fogja kiosztani. = Püspökünk újabb adománya. Dr. Schus­ter Konstantin megyés püspökünk ő exciája 2000 frtot adományozott a rákoskeresztúri templom építési költ­ségekéi. = Bérma-körút. Jung János felszentelt püs­pök ő méltósága holnap reggel bérma-körútra indul. Először Rákos-Palotán bérmál s onnan másnap az Al­földre megy. Kőrútjában Kalvoda Ferencz püspöki szertartó fogja kisérni. = Hymen. Harlikovics Mátyás a napokban el­jegyezte özv, Wiener Jánosné bájos és kedves leányát Aranh.lt. Fogadják őszinte szerencsekivánatainkat! = Szőlőtulajdonosok közgyűlése. Haffncr Ferencz, hegybíró május hó 14-ének délelőtti 10 órá­jára közgyűlésre hívta össze a váczi szőlőtulajdonoso­kat. A gyűlés a városház tanácstermében lesz meg­tartva a következő tárgysorozattal: 1. Számvizsgálók jelentése. — 2. Az 1894. évi költségvetés. — 3. Indít­ványok. = Májusi ajtatosság. A múlt hét folyamán is telve naponként a Hétkápolna. Szónokok voltak : va­sárnap Porubszky József karkáplán, hétfőn Chobot Ferencz aligazgató, kedden dr. Gzettler Antal kanonok, szerdán Motesiczky János kanonok, csütörtökön Pod- horányi József fegyházi lelkész, pénteken Bucsek István tanár, szombaton Galcsek György tanár. Beszédeiket érdeklődő áhítattal hallgatták. = Ifjúsági majális. E hó 5-én tartotta a „ Vácz-vidéki ifjak köréu-nek vigalmi bizottsága ifj. Mariin Zsiga elnöklete alatt majálisát, amely olyan jól sikerült, hogy eddig páratlanul áll a váczi majálisok hosszú sorozatában. A rendező ifjúság az nap délután a kitűzött időre már ott lenn sürgölődött a Lövöl­dében, gondoskodva arról, hogy a mulató közönség­nek egy kellemes, jól eltöltött májusi estét szerezzen. Nem kis aggodalmat keltett az ifjúságnak az idő, a mely az napra oly hirtelen hűvössé és borússá vált, -s daczára, hogy az aznapi hűvös levegő sokakat ott­hon tartott, habár már napokkal ezelőtt készülődtek ez estére, mégis oly szép közönség jött össze, hogy szinte hihetetlennek tűnik fel ez Váczon, a hol oly gyéren látogatnak minden olyant a mi a társaséletet némileg is előmozdítaná ! Lehet, hogy ez a fiatalság, a mely most működik s ha igy működik megszünteti ezt a váczi szokást s reá utalja a publikumot az ily mulatságok résztvételére. Ez a fiatalság úgy látszik megtalálta az elveszett fonalat s újra helyre állítja a népes, a kedélyes mulatságokat. íme, legjobban ki­tűnt ez a 5-iki majálison is, nem kér hanem Ígér, de Ígéretének ura is. ígért már hetekkel ezelőtt a t.ánczoló hölgy közönségnek sok — igen sok tánczost — s láttuk is azokat. A fővárosból mintegy 20—25 fiatal ember jelent meg e majálison s nem egy fiatal volt a ki a rendezők iránt szívesen nyújtotta az elismerés adóját volt, s biztató nyilvánulását az óhajnak „mielőbbi viszontlátásraj A kitűzött idő után alig egy fél óra s a díszes közönség a Lövöldének ez alka­lomra csinosan feldíszített nagytermét betöltötte. Az arczok mosolya vetélkedett a csillárok tündéri fényt árasztó gyertyáinak ragyogásával. A táncz elkezdődött. Tóniriak jól fegyelmezett zenekara nagyszerűen láb alá húzta a szebbnél-szebb csárdásokat, a mi a jókedvet még inkább fokozta. Az ügyes négyes rendező szép koszorút font a 45 párból, a kik a négyest tánczolták. Ritka jókedv uralkodott egész éjjelen át és e fesztelen jó kedvnek csak a tövig leégett gyertyák vetettek vé­get: reggeli 5 órakor oszlott szét a szép társaság. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Lencsó Beáta és Margitka, Kováts Giziké és Mariska, Kiss Erzsiké, Velzer Eliz, Komlóssy Ilonka, Varga Szidike, Intzédy Irma és Nellike, Meiszner Emmike, Hornyánszky Ilonka (Rád) Haidfeld Erzsiké, Bezdek Erzsiké és Irénke, Alberty Erzsiké, Békeffy Emma, Jakabffy Ilonka, Med- veczky Elza, Bartos Irénke, Siráky Giziké és Juliska, Zalánfi Giziké, Urbanovics Lila, Szobonics Margitka stb. Asszonyok: Dr. Lencsó Ferenczné, dr. Gsányi Jánosné, Kováts Istvánná, Velzer Kálmánná, Intzédy Sománé, Meiszner Rudolfné, Hanusz Béláné. dr. Kiss Józsefné, Hornyánszky Ambrusné (Rád), Komlósyné, Bezdek Jánosné, Haidfeld Alajosné, Alberty Férenczné, Bartos Pálné, Laszka Nándorné, Siráky Lajosné, Ur­banovics Nándorné, Zalánffy Károlyné, stb. = Legény egyleti majális. A váczi hath, legényegylet saját, pénztára javara 1894. évi május hó 14-én, pünkösd hétfőn, kedvezőtlen idő esetén a kö­vetkező vasárnapon a „Büki“ szigeten tánczczal és versenyjátékokkal egybekötött zártkörű társas kirán­dulást rendez. Részvétdij személyenként 70 kr. — Családonként 1 frt 40 kr. Részvétjegyek az átkelésnél válthatók, mely jegyek előmutatása mellet az átszállí­tást díjtalanul eszközöltetik. Az egyleti tagok reggeli 8 órakor szentmise hallgatás után zászlók és zene- kiséret mellett vonulnak ki s az általuk rendezett társasreggeli és ebédben a mélyen tisztelt meghívott közönség köréből bárki résztvehet az egyleti alelnök, vagy dékánnál történő előleges jelentkezés utján külön 1 frtnyi dij lefizetése mellett. Gondoskodva van, hogy a nagyérdemű közönség kényelmet, a be- és kiszállí­tásnál biztonságot, nemkülönben kifogástalan kiszol­gálatot találjon. = Felíilfizetések. A rendezőség e helyen mond köszönetét mind azon jóltevőknek, kik szívesek vol­tak e hó 5-én tartott majális alkalmával a „ Vács-vi­déki ifjak köré“-nek pénztárát gyarapítani felülfizeté- seikkel. Felülfizettek a következők: Alberty Ferencz 5 frt, Intzédy Sománé 2 frt, Meiszner Rudolfné 2 frt, Marossi Dénes 2 frt, Hanusz Béla, Haidfeld Alajosné, Siráky Lajosné, Zalánfi Károlyné 1 — 1 frt, Bartoss Pál 40 kr. — Kirándulás a „Pokol-csárdába “ A mű­pártolók körének vigalmi bizottsága legutóbbi gyűlé­sén az e hó 14-én tartandó kirándulás alkalmára a következő játékok rendezését határozta el: 1.) Társas tekejáték, két tekepályán — rendezői jelvény, vörös szalag a mellen. 2.) Nagy méta — rend. jel. fehér szalag a mellen. 3.) Páros lapda játék — rend. jelv. zöld szalag a mellen. 4.) Kótyajáték — rend. jelv. zöld szalag a vállon. 5.) Künn a farkas — rend. jelv. fehér szalag a vállon. G.) Karikadobás -- rend. jelv. vörös szalag a vállon. 7.) Almaszedés — rend. jel. fe­hér szalag a kalapnál. 8.) Körbefogó — rend. jelv. vörös szalag a kalapnál. Minden egyes játéknál több rendező lesz, akik a fent említett jelvényt fogják viselni; igen ajánlandó volna, hogy mindazok a kik részt fognak venni a játékokban, már otthon ki-ki oly szinti sza­lagot tűzzön ki láthatólag, a milyen azon játék rende­zőinek van. A mint hírlik Vácz város intelligencziája többesszámban fog részt venni e játékokkal egybe­kötött kiránduláson, részünkről a legjobb sikernek néz elébe a műpártolók e kirándulása. Az első komp délután 1 ,/2 2 órakor indul. = Pestmegye közigazgatási bizottsága ülésén elsősorban Tóth József tanfelügyelő terjesztette elő a jelentését, mire tudomásul vették, hogy Kapczy Vilmos főszolgabíró megdorgálásra Ítélte Gödöllő község elöl­járóságát, a miért az nem küldte be a rendes időre az iskolamulasztásokról szóló jegyzéket. Az ülésen be­jelentették, hogy Alsó-Némediben új menedékházat, Jászkarajenőben pedig kisdedóvót fognak legközelebb megnyitni. A közigazgatási bizottság utasította Tatár- Szent-György község elöljáróságát, hogy a Sarlósár- pusztán a Nagymajorban létesítendő iskola építésé­hez még a nyár folyamán hozzákezdjen s vesse ki az 5 százalék iskolaadót. A tanfelügyelő bejelentette az ülésen, hogy a vármegyében legközelebb megint több kisdedóvót és iskolát létesítenek és pedig Abony és Foktő községben kisdedóvót, Aranyháza és Orgovány pusztán, továbbá a Gedeon-, Weisz- és Viczián-telepe- ken iskolát. A közigazgatási bizottságnak az ülés fo­lyamán azt is bejelentette a tanfelügyelő, hogy Pilis- Gsabán az iskolaköteles fiúk korcsmába járnak, mire a bizottság utasította a pilisi járás főszolgabiráját, hogy járjon utána a dolognak s 10 nap alatt tegyen kimerítő jelentést. = Szőlőtelep-részvénytársaság. Földváry László kamarás és nagybirtokos kezdeményezésére, mint a „B. H.“-ban olvassuk, a napokban szőlőtelep-rész- vénytársaság alakul, mely Pestmegyében egy 1000 hol­das szűlőtelepet létesít. A megye egy immunis terüle­tet ígért e czélra. A szőlőtelep beültetése, megmun­kálása és az összes befektetés, beszámítva az épüle­teket és a terület megvásárlását is 900,000 frtot és 400,000 frt tartaléklapot, összesen 1.300,000 forintot igényel. Ezt az összeget, mely a szőlőtelep létesítéséhez és jövőjének biztosításához szükséges, 13,000 darab száz forintos részvénynyel fogják öszszehozni. = Az 1896. évi országos kiállítás, zene és színművészeti előadója: dr. Váli Béla, a „Zene és Szín­művészeti Lapok“ szerkesztője, mint értesülünk, legkö­zelebb városunkba jönni szándékozik a zene és színmű­vészeti ereklyék megtekintése végett. Nevezett szakférfi tisztelettel felkéri ezennel mindazon műkedvelőket, akik va­lamely zene avagy színművészeti ereklye és pedig régi hegedű, zongora, orgona, tárogató, hadi sípok, kürtök, hangjegyiratok, levelek, naplók, szinlapok stb. effélék birtokában vannak, nemkülönben azokat, akik városunk egyes régi művészeitől valamely emléktárgygyal avagy utbavezető adatról tudomással bírnak, hogy azok felől nevére czimezve egy levelező lapon értesítsék (Buda­pest, Kerepesi-út 81. szám alá czimezve.) — Két vigécz. A napokban, mint egy fővárosi lapban olvassuk, két vigécz utazott vasúton egy III. osztályú szakaszban. Beszélgetésükből kivehető volt, hogy mindketten posztóban utaznak. Nagy podgyász feküdt mindkettő mellett az ülésen, a mi a vasúti szabályok szerint tilos dolog. Vigéczeink, miután ki­beszélgették magukat, elszunyókáltak, de azon közben belépett hozzájuk a kalauz jegyeket vizsgálni. Mérgesen támadt tehát rá az egyik vigéczre: Hallja az úr, tegye föl innét ezt a pakkot a polczra. De az álmosan csak annyit mondott: Nem teszem én. Tegye föl, ha inon-* dóm, erősködik a kalauz, mert különben baj lesz belőle. Bánom is én, felelt a vigécz egykedvűen és álmosan a másik oldalára fordult. A kalauz erre be­csapta rájuk az ajtót és tovább ment. A legközelebbi állomáson aztán egy aranyzsinóros sapkájú ember, a kalauz és kétszál csendőr állított be a vigéczek sza­kaszába és felköltötte az aranyzsinóros úr, ki az állo­mási főnök volt, a még mindig szundikáló vigéczet. Hallja az úr szóllitotta meg a szemeit dörzsölgető vigéczet, mért nem tette fel a kalauz parancsára e pakkot a polczra? Azért kérem, volta vigécz válasza, mert az a pakk nem az enyim, hanem azé a másik úré, ki ott túlsó sarokban alszik. Az enyim az a másik csomó ott az úr mellett. A főnök és kalauz nagyot néztek egymásra és szó nélkül távoztak, a vigéczek 'pe(hg az igazak álmát tovább aludták. Egy angol járt igy egyszer valami kutya nyiróval, ki meg- szóllitotta, hogy az utána menő kis kutyát megnyir- hatja-e szép oroszlán formára? Meg, felelte az angol és türelmesen nézte végig a kutya átalakítását. Mikor a művész készen volt munkájával, negyven krajczárt kért művészétéért. Az angol azonban vállat vont és szó nélkül tovább ballagott. De a művész utána eresz­kedett és sürgette a fizetést. Mire az angol méltóság- teljesen közömbösséggel csak annyit mondott: A kutya nem az enyém, hanem csak úgy csatlakozott hozzám az úton, a fizetést tehát kérje a gazdájától. A művész persze erre a fejét vakarta. — Lélekemelő ünnepély folyt le a budapesti első leánykiházasitó egylet új palotájában a folyó hó első napjaiban. A zárkövet tették le azon épülethez, melyet az egylet a Teréz-körúton, három utczára néző homlokzattal emeltetett. Az egylet előkelő állását és kipróbált közhasznú voltát eléggé bizonytja az a kö­rülmény. hogy az ünnepélyen a székes főváros vezér- férfiai: Gerlóczy Károly és Márkus József polgármes­terek, a Lipót- és Erzsébet-város országgyűlési képvi­selői: Mezei Mór és dr. Morzsányi Károly számos más kitűnőséggel együtt megjelentek. Az ünnepélyt dr. Reich József igazgató nyitotta meg, kinek bevezető szavai után küldöttség hozta a terembe Schwartz Ár­min elnököt s dr. Wittmann Mór tartott az egyesü­let 31 évi, folyton erősbödő működéséről felette érde­kes beszédet. Az emberszeretet nemes érzelme a leg­erősebb védbástya a század végének fenyegető rémei, a socialismus és anarchismus ellen. Az első budapesti leánykiházasitó egylet e nemes czél szolgálatában, a boldogság terjesztésében futotta meg eddig pályáját s gazdag múltja kezeskedni fog egy még szebb jövőért. Az ünnepi beszéd után beillesztették a Róna József szobrász által készített művészi zárkövet az épületbe s ekkor általános nagy érdeklődés közt a székes főváros polgármestere, Gerlóczy Károly kir. tanácsos emelt szót. A polgármester köszönetét mondott az egyesü­letnek, a főváros nevében ezen kiváló közhasznú in­tézet létesítéséért, a melynek párját nem leljük a ha­zában, A közszolgálatban eltöltött hosszas és sokol­dalú tevékenységének emlékei közt öröminel őriz egy kis emléket, azt t. i., hogy ő volt, a ki 30 évvel eze­lőtt, mint Pest város hatóságának egyik jegyzője, az első budapesti leánykiházasitó egytet alapszabályter­vezetét felülvizsgálta és a város hatóságának jóváha­gyás végett előterjesztette. Örömmel emlékszik erre, mert az akkor elvetett mag kikelt, az ő szemei előtt nőtt a fa nagygyá, s árasztotta jótékony gyümölcsét ezrekre és ezrekre. Az egylet saját ereje, saját mun­kássága által évtizedről-évtizedre nagyobb sikereket ért s ma jól esik szólónak konstatálni, hogy megelége­déssel tekinthetnek vissza az egylet vezetői a megfu­tott pályára s ama nagy közgazdasági missióra, a melyet az egylet betöltött s betölteni a jövőben is hivatva van. A polgármester szavai általános lelke­sedést keltettek. Reich József köszönetét mondván úgy Gerlóczy polgármester urnák, mint a többi jelen volt előkelőségnek a szives megjelenésért, a minden tekin­tetben sikerült szép ünnepély véget ért. Az egyesület, mely első volt a magyar hazában, mely a kölcsönös­ség elvén alapult, igen szilárd helyzetnek örvend s midőn az elnökség és igazgatóság köszönetét érdemel működéséért, az egyesület a nagy közönség figyelmét is a legnagyobb mértékben megérdemli. = Ki a czipész, ki a csizmadia? Egy vi­déki város czipész-iparosai panaszt emeltek az ottani csizmadia mesterek ellen, a miatt, hogy utóbbiak czipész iparigazolvány nélkül czipők késziszitésével fog­lalkoznak, holott az ipartörvény végrehajtása iránt ki­adott miniszteri rendeletben felsorolt iparágak között melyek képesítéshez vannak kötve, a csizmadia ipar a czipész ipartól külön váltan emlittetik, minélfogva a panaszosok nézete szerint mindenik iparág csak kü­lön iparigazolváay alapján folytatható. A kereskedelmi miniszter ezen ügyből kifolyólag felhívta a budapesti kamarát, tegyen véleményes jelentést arra nézve, vájjon a csizmadia és czipész ipar természeténél fogva annyira különböző-e egymástól hogy azok mindegyike csak külön ipar-igazolvány alapján legyen gyakorolható és miben áll lényegileg a két iparág közötti különbség ? A budapesti kereskedelmi iparkamara tekintettel arra hogy a szóban levő két iparágnak a czéhek idejéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom