Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-30 / 52. szám

Lesekkel való betöltése és a sok változás aránylag többe kerül, elhatározta az iskolaszék hogy két, 400 frtos állásra pályázatot hirdet és ezen tanítói állásokul rövid idő alatt betölti. Elhatározta továbbá az iskola­szék, hogy az ezredéves kiállításra a női polgári iskola tanulói által 3 tárgyat készíttet és erre czélra a kiadást 150 írtban irányozta elő. A gyűlés végén kellemes meglepetést csinált Alberty Ferencz isk. tag azon ki­jelentésével, hogy az összes elemi iskolákat fogasokkal látja el, mit az iskolaszék annál szívesebben fogadott, mert több osztályban a ruhafogasok épen égető szük­séget képeznek. Jótékonysága nem szorul dicséretre! = Rablógyilkosságot akart elkövetni váro­sunkban karácsony böjtje estéjén négy elvetemült em­ber, s áldozatnak Grosz Móriczot szemelték ki, kinek a Rákóczi-utcza sarkán van ismeretes korcsmája. Este hat óra tájban állítottak be az üres korcsma helyi­ségbe s az ajtót maguk után behúzták. S mindjárt neki rohantak Grosznak és fojtogatni kezdték. Az öreg korcsmáros dulakodás közben az egyik merény­lőnek ruháját letépte, sőt hallomás szerint egyik ujját is leharapta. Segélyére rohant a felesége, de ezt csak­hamar leteperték. A szolgáló nyakát pedig szijjal kö­tözték meg, hogy ne lármázhasson. Már-már czélt ér­tek, midőn az utczán egy fiú, ki borért akart jönni a korcsmába, lármát csapott, erre aztán mások is oda­futottak, a gazok pedig elillantak. Hogy rablási szán­dékuk volt, az eléggé világos abból, hogy hárman kö­zülök már ezelőtt is megfordultak ezen korcsmában s bele akartak kötni Groszba, de ez sikeresen elparirozta cselszövényeikef. Most már négyen jöttek s folyton pénzt emlegettek. Grosz ismeri őket. A merénylet hire még aznap este elterjedt városszerte s nagy megütkö­zést keltett. A rendőrség talpon volt, de a gonoszte­vők elfogása nem sikerült. Azonban minden jel arra mutat, hogy a rendőrség nyomán van s már legkö­zelebb eredményre is fog jutni. = Megrögzött betörő. Még az őszön történt, hogy Zerfell rovott múltú firma egyik holdvilágos éj­jel a Görög-utczában kapuk és ajtók vizsgálásával fog­lalkozott, sőt némelyet hamis kulcsok segélyével már fel is nyitott. Ekkor azonban egy derék iparos polgár­társunk nyakoncsipte ö. s a fellármázott rendőrség- kezébe adta. A törvényszéki tárgyalás a romlott em­bernek sok mindenféle viselt dolgát derítette fel, melyek tekintetbe vételével legközelebb Ítéletet mondott felette s három esztendőcskét szabott reá. = Razziát kérünK ! Városunk területén újab­ban sok mindenféle egyén különféle zaklatásokat követ el. Legyen szabad rendőrségünket felkérni, kegyesked­jék ezekkel úgy alkalmilag egy kicsit szóba állni s esetleg igazolványokat előkérni. S kérjük ezt is, ha terhére nem esik, kegyeskedjék talán éjjel is olykor egy kis sétát tenni, mert úgy látjuk, mintha a vagyon­biztonság nem állana a legjobb lábon. (Beküldetett.) = A posta forgalma Budapesten, mint a statisztikai kimutatásból kitűnik, egészen nagymérvű. Az átlagos napi forgalom közönséges levelekben és levelezőlapokban 16 ezer, ajánlott levelekben harmad­fél ezer darab. A pénzes levelek és utalványok pénz- forgalma naponkint meghaladja a 300 ezer forintot, valóságos világ-városi forgalom. = A vasaló által okozott foltok eltávo­lítása. Gyakran megesik a legnagyobb vigyázat mel­lett' is, hogy a tüzes .vasaló nyoma ott marad a fehér­neműn, a mi nem kevés boszuságot okoz a gazdasz- szonynak. Az ilyen égés-nyomot — hacsak az illető szövet szálai egészen át nem égtek — eltüntethetjük úgy, ha vízben feloldott borax-szal bekenjük s szárazra vasaljuk. idő az a 18 évi kiadói szolgálat és pedig szakadatlan egy helyen egy hivatalban ! S most kilátásba van he­lyezve a régi helyet kicserélni. Vájjon ki ne örvendene ilyenkor ! Nemes Imre az aszári kis postahivatalban 18 évet töltött ki és pedig mind a mellette változott posta­mesterek, mind pedig a nagy közönség megelégedésére. Sokat fáradott, sokat kínlódott szegény feje, hogy önállóságra tehessen szert. Folyamodott számtalanszor kisebb-nagyobb hivatalért, postamesteri állásért, de bi­zony mindanyiszor vissza utasították azzal hogy az ál­lomás másnak adatott. — Súlyos sebeket ütöttek lel­kén, valahányszor visszaküldték kérvényét. Hiszen volt is oka fájdalmának, mert senkije sem volt a világon, a ki őt ajánlotta volna, csak a kitöltött hosszú évek sora. És igy csak nem juthatott hozzá, hogy kinevez­ték volna postamesternek. És aztán legjobban bán­totta őt az a körülmény, hogy híven töltött szolgála­tát s idejét figyelmen kívül hagyták. De végre is mint minden a világon sokáig egy formaságban, egy kerék vágásban nem marad, úgy Nemes Imre is addig kérelmezett, inig végre nagy ne­hezen kinevezték Domóra postamesternek. Nagy volt az öröm, a midőn a kinevezése meg­érkezett ; úgy tetszett neki, hogy még a madárkák is vigabban daloltak a fák lombjain : a virágok is kelle­mesebben illatoztak a völgy csendes ölében; a nap kelő sugarain is bíborosabban voltak a tiszta égen, mint máskor. Nagy volt az öröm a kinevezett új pos­tamester szivében. •X* * * Egy borongás novemberi napon kellett Nemes Im­rének az aszári postahivataltól elválni. Az idő kellemetlen volt, ködös, homályos nehéz terhes felhők úsztak az égen. Szülőitől testvéreitől és barátaitól elbúcsúzva, öröm telj esen ment ki a kis Ászár városából, s édes reményben ringatta magát a jövendő sorsán. Aliig hogy letelepedett uj állomásán, és megnyi­totta a postahivatalt, jöttek őt üdvözölni mint első d o m ó i p ó s t a ra e s t e r t. Nemes Imre az elfoglalt postamesteri állásában mindenki irányában előzékeny volt. Melléklet ífl »Yáczi Közlöny« ISÖ-4. évi deczember 1 ié> 30-iki ilioz. — Hol pusztít a fillokszera? A fillokszera mely 1863-ik évi fellépése Francziaországból rohamosan ter­jedve, a mi szőlészetünket is oly nagy veszély!vei fe­nyegeti, Lért hódított már mindazon országokban, a hol a szőlőt művelik. 1872-ben Spanyolország és Por­tugáliában jelent meg Malaga, Almeria, Granada és Portó szőlővidékeit pusztítva. 1879-ben Olaszországban észlelték Como és Mailand tartományokban, innét ter­jedt tovább Bergamo, Port-Maurice, Girgenti és Ga- taniába. 1875-ben tette az első kárt Magyarországon, belepve mai napig 2/it részét szőlőterületeinknek. Svájcz- ban is már régen konstatálták és Genfben látjuk ed­dig a legszebb példáját annak, hogy az erélyes és gyors munka még a filloxerát is képes útjában gátolni és terjedését lassítani. Genfben évek hosszú során át mentek maradtak a szőlők azáltal, hogy az inficziált részeket szigorúan irtották. 1880-ban vették észre Dél- oroszországban Tetichovó, Drastliebene, Gorany és Kichineffben, Romániában ugylátszik már 1874 óta pusztít, tönkre téve Odobechti és Cothnar kitűnő he­gyeit mintegy 200 hect. terjedelemben. Törökország­ban már 1885-ben volt és bámulatos az, hogy Görög­országot máig megkímélte. De túl is ment a tengeren, felkeresve a távoli világrészek virágzó szőlőhegyeit. 1895-ben importálták Ausztráliának Viktoria államába, 1886-ban pebig Afrikában a Jóreményfokon ütötte fel fejét, pusztítva és tönkretéve, a Cap-föld hires terményét. Amerikában is terjed rohamosan. Most Galiforniának európai fajokkal beültetett szőlőit pusz­títja. Szomorú történet ez, mely csak még inkább ösz­tönözhet a kitartó és erélyes küzdelemre. („B. Lapok.“) = A „jgommoae bacillaire* * meggátlása érde­kében a földművelésügyi miniszter következő rendeletet bocsátá ki: Francziaországban, miként erről a czirn- nek a hírlapi közleményekből már tudomása van, a szőlőnek egy újabb veszedelmes betegsége: a gom- mose bacillaire lépett fel. Részemről megtettem min­den intézkedést arra nézve, hogy szőlőmivelésünk e szőlőbetegségnek hazánkba behurczolásától megóvassék s a legnagyobb szigorral fogok őrködni a felett, hogy ez intézkedéseimnek foganata is legyen. Felhívom en­nélfogva a törvényhatóságot, hogy figyelemmel a hi­vatali elődömnek a szőlővessző-forgalom szabályozása iránt legutoljára 1892. évi 70600. sz. a. kibocsátott j körrendeletre s illetőleg ama korábbi rendeletekre, a j melyek szerint küldföldről származó szőlővesszők kü­lönleges engedélyem s e czélból kiállított különleges szállítási igazolványom nélkül nem hozhatók be az or­szág területére, sem az ország területén át nem szállít­tathatnak, szigorúan őrködjék a felett, hogy szőlővessző se külföldről, (ide értve Ausztriát is) se Horvát-Szla- vonországokbói a törvényhatóság területére be ne ho­zassanak vagy át ne szállitassanak s ha nyomára jö.rne, vagy jelét látná annak, hogy valahova az ország ha­tárán kívül eső területről származó szőlővessző szúllit- t.atik, vagy rendeltetik meg. a behozatalt, továbbítást, vagy kiszolgáltatást azonnal ne csak a legerélyesebben akadályozza meg, hanem a szállítmányt kobozza s égetesse el és e mellett az 1893. évi XVII. t.-cz. 12. és 13. §§-ainak rendelkezéseihez képest a megrendelő, továbbitó, (szállító) vagy átvevő ellen az elkövetett ki­hágás miatt az eljárást a legszigorúbban indítsa meg. Értesítem végül a czimet, hogy egyidejűleg valamennyi szakközegemet is utasítottam, hogy ha nyomára jön­nének annak, hogy külföldről származó szőlővesszők az ország területére behozattak, az illetékes hatóság­nak azonnal jelentést tegyenek s a hatósági eljárást a maguk részéről is támogassák. Az esetre, ha mindezek ! daczára megtörténnék az, hogy valaki a jelen rende- letemben említett tilalmat megszegi, a fennebb meg­Aztán mint a faluban szokás, nem tartotta meg szigorúan a hivatalos órákat, hanem kora reggeltől késő estig boldog és boldogtalant egyenlően kiszol­gált. Innen volt az, hogy közkedveltségre tett szert a közönségnél. Az intelligens urak, kik pósta-fiókokat béreltek ki magok részére, tiszteségesen fizettek, sőt azonkívül egy kis mellékjövedelemben is részesítették őt. Nemes Imre pedig ügyes és figyelmes volt e te­kintetben, hogy az inteligenczia szeretetét fönntartsa. | S igy volt is jutalma. Örült is Nemes Imre az uj állásának. Be is töl- j tötte azt úgy, amint kellett. | * * * Az évek múlnak föntartóztatiiatlanul. Az évek fo- j lyása alatt pedig sok mindén változik. Az ember sorsa is váltakozik, mint a nap az égen J majd elborul majd kiderül. Nemes Imre is megunta már a garszon életet. Fiatal embernek midőn azt a kort és állást elérte hogy nősüljön: meg kell nősülnie. A házasságban azonban nem ment úgy amint reméltelte a sorstól. A házasság igen kényes dolog. A házasság olyan, mint a lutri, melyben ritka az igazi szerencse. Nagy munkát választ, aki magának feleséget keres aki az élet utján őt minden rosszban-jóban híven kiséri. Különösen az a ki nem leányt keres, a ki az élet sor­sában vele, legyen az jó vagy rossz, híven megosztoz­zon, ; hanem a ki csak pénzt keres. Vannak emberek a kikkel a szerencse küzd, vannak emberek a kik a sze­rencse után küzdenek, járnak kelnek és mégsem ér­hetik el úgy szólván semmi tekintetben soha .... soha a forluna szekerét. „Szegény ember élete csapa komédia11 mondja Józsika Miklós koszorús Írónk, szegény ember szeren­cséje is szegény ! Ezt mutatja a mindennapi tapasz­talás. Nemes Imre is kitűzte magának, hogy a házas­ságot oly formán l'ogja keresztül vinni, miszerint pénzt is kapjon és művelt lelkű leányt is. Gsalatkozott .... jelölt eljárás megindításával egyidejűleg tegyen ide i. jelentést. Jelen rendeletern a legszélesebb alapon a ha tóságok s a közönség tudomására hozandó. Kelt Bu dapesten, 1894. évi október hó 4-én Festet its, s. k. = A legszebb ajándékok. A vidéki közön­ség, mely mostanában tömegesen rándul fel Buda­pestre, hogy karácsonyra és újévre bevásárlásokat te­gyen, különböző csábitó hirdetési ajánlatok között alij tud választani, alig tudja magát elszánni ra, hogy mit vegyen övéinek. A kirakatokban szebbnét-szebb tár­gyak láthatók, de talán valamenni között legszebbék a Sternberg Ármin és Testvére-féle Kerepesi-úti hang­szer ipar telep kirakatában láthatók. Egy egész házat foglal el e nagy vállalat, dúsan felhalmozva úgy a földszinten mind ez emeleten a legkülönfélébb zene­karbeli s műkedvelői hangszerek az összes réz és fa­fúvó, verő és vonó hangszereken kívül zseniális kom bináczióju disz és játékhangszerek ,harmonikák, és har- moniumok, mechanikai zenélő művek, magától játszó; zeneeszközök, melyeken egész operákat lehet játszatni, zenélő madarak, melyek a legszebb dalokat fütyülik stb. stb. egyik legszebb s legérdekesebb tárgya az egész ipartelepnek egy nickelből készült karácsonyfa állvány mely ünnepélyes zenekiséret mellett lassú ütemben foi gatja a karácsonyfát. Ára 25—3 J frt ennél szebb ka­rácsonyi ajándék alig képzelhető. Az üzlet maga való­ságos látványosságot képez, melyet a közönség cső-, portokban néz s különösen este kelt feltűnést, midőn az ipartelep villamos fényárban úszik megvilágítva az egész térséget. Ez a kereskedés a fővárosban annyira népszerű és kedvelt, hogy mostanában mindég zsú­folva van, a személyzet alig képes kiszolgálni a kö­zönséget. 3—5 Irodalom és zene. = Uj könyv Jókairól. Az ünnepelt regény íróról uj könyvet irt dr. Körösy László fővárosi iró. A terjedelmes tanulmány -Jókai korát, életrajzát és művei jellemzését annyi készültséggel dolgozta ki, mint eddig egyetlen Jókai életrajz sem. A tetszetős könyv tele van élénkebbnél élénkebb fejezetekkel. Száznál több forrásból merített adatai azonban nem teszik a kiváló tanulmányt nehézkessé, mert az azért épen olyan vonzó olvasmány, mint egy jó regény. Valóban örvendetes, hogy a nagy nemzeti kiadás ki­egészítésére megjelent Jókai terjedelmes és méltó bi- ographiája is. Dr. Körösy László, a kit ugylátszik Jókai nemcsak inspirált, de sokszor útba is igazított, három részbe foglalja össze a rendkívül gazdag anyagot. Az első rész Jókai életrajza, a második rész Jókai mun­kássága, a harmadik Jókai jubileuma. Nemcsak az aesthetikus, de a jónevü novellista keze is meglátszik ezen a valóban sikerült munkán, mely számot tesz irodalmunkban. Ára 90 kr minden könyvkereskedés­ben. Megrendelhető az iró czimén, Budapesten. Ancl- rássy-út 25. sz. a. is. = A „Zenélő Magyarország" zenemű fo­lyóirat ez évi utolsó — deczember 15-diki száma most jelent meg és a következő érdekes darabokat közli. I. Huber Gyula, legkedveltebb népdal szerzőnk gyönyörű dalát „Jókedvében rikkant a haris“ II. Meyer Helmand remek szép Gavotte-ját III. Djeniszjeva P. „Livádia rózsadus viránya“ orosz románezot magyar szöveggel ama legkeresettebb dallamgazdagság és szépségben az egykor oly népszerű „Natália búcsúját“ felülmúló zene újdonságot IV. Grieg Eduárd elasztus szépségű Val- czerját. Ez évfolyam jelen utolsó számához van mel­lékelve a zenemű folyóirat I. évfolyamának tartalom Azt állítják, hogy minden zsák megtalálja foltját. Ez az állítás igaz, Nemes Imre is megtalálta a maga foltját, de nem úgy amint eszménye tervezte: ha nem amint a sors akarta; s a szive sugalía. Elvett egy egyszerű szegény, de dolgos, gondos és szorgalmas leányt. Pénz, gazdagság és műveltség úgy tűnt el lelki szemei előtt, mint egy szép álom. De azért csendes, békés családi életet élt. Ámde a boldogságnak és fénynek meg vannak a maga árnyoldalai is. A házas élet csendes békés napjai ugyan meg­vannak ; de a hivatal jövedelme most már kevés arra, hogy a családi élet kiadásait fedezze. És miért ? A domói urak lassanként kipusztulnak. Részben kihaltak, részben birtokukat bérbe adták s igy a ho­norárium is lassanként elenyészett úgy, hogy csak ab­ból kellett magát és családját kitartani, a mit a hiva­tala után kapott. Ez pedig minden falusi postamester­nek kevés, oly kevés, hogy abból élni és minden ki­adást fedezni alig lehet. Ha nincs a postamesternek illő fizetése s még a mellékjövedelme is elmarad : akkor az élete nagyon sajnos, szegényes még a falun is. Bizony bizony, ha már egyszer felállítanak a fa­luban egy postahivatalt, a kinevezett postamesternek adjanak oly fizetést, hogy legalább szerényen megtud­jon élni családjával és ne legyen kitéve anyagi za­varnak. Ilyen kis fizetésű és most már csekély mellék- jövedelmű hivatal jutott Nemes Imrének is mint aki oly várva-várta a postamesteri kinevezését. A madárkák dalai elnémulnak s helyette kis gyer­mekek ajkai nyílnak meg siró vagy nevető hangokon és azt rebegik: Apám én, is postamester leszek. Az apa pedig azt válaszolja, hogy akármi légy, csak falusi postamester ne légy soha . . . Nemes Imre is, mint számtalan hasonló, jobb sorsot érdemelt volna, de ha az élet jobbat nem adott : akkor bele kell nyugodnia — neki is és másnak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom