Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-25 / 47. szám

m <rák tisztnek. Ez mogorva kinézésű kapitány volt. Nem valami különös szives látásban részesültünk. „Ettetek?“ kérdé haragosan. „Igen!“ válaszoltunk. „Hátakkor menjetek aludni. Ott a felteritett szalma.“ Lefeküd­tünk s betakaróztunk a köpenyegekkel. Pakróczot nem kaptunk, pedig be sem volt fütve, a mi novemberben nem kellemes mulatság. Reggel jött az ápolónő. Pisz­kos, mocskos, nagy mamuszkás vén banya volt. Ez volt az óderbergi nőegyletnek az ápolónője. Levessel kínált meg, de undorral fordultunk el attól. „Kel! a vonat indul!“ kiáltott az osztrák tiszt. ;Készen áll a kocsi. A szokásos „hat lónak vagy har­minczhat emberre“ volt rámázolva, néhány kéve szalma benne elterítve. Mankóink segítségével belemásztunk. Félnapi döczögés után Troppauba értünk. Az inspekcziós osztrák kapitány még mogorvább volt, mint az óderbergi; úgy látszik nem volt nagy tetszé­sére, hogy háborgattuk. Troppauban ebédet is kap­tunk, katonásan rosszat. Tovább indult a vonat Bécs felé. Bécsbe érkezve egy furvézer szekérbe raktak fel. Jött bámulóra a bécsi csőcselék. „Ezek magyarok, nézd Szepi“, szólt egy bécsi ficzkó társához. „Mit bá­multok“, intette a csőcseléket a furvézer kocsis. „Ta­lán püspökök, hogy ne nézzük“, válaszoltak a bécsi pimaszok. Megindult a szekér a döczögös utón s egy órai járás után egy deszkából összetákolt alkotmányhoz ér­keztünk. Ebbe tömtek bele. Vékony deszkafalak, csupa ablak és deszka volt az egész. Szalmazsák, pók- roczczal a fekhelyünk. Másnap reggel jött az ezredorvos. „Mennyi man- kós ember!“ kiáltott ránk. „János, szedd el ezeknek a mankóikat, hadd lássam, hogy tudnak ugrálni mankó nélkül. Hisz úgyis azért hoztak mankókat, hogy alamizsnát kapjanak a bécsiektől.“ A méltatlan bánásmódra sírásra fakadtak az ösz- szes sebesültek. Az ezredorvos még hozzá magyar születésű volt. Szerencsére csak két órát voltunk keze alatt. A deszkabódéból, a hol a novemberi hideg úgyis tönkre tett volna, a gőzhajóállomáshoz vittek le. A „Waifzen“ nevű teherszállító gőzös szállított Budára. Budán egy mankós társamhoz, mert nem tu­dott elég gyorsan felkelni, ekkép szólt az embertelen osztrák hajós kapitány: „Keljen fel mert a vízbe do­batom.“ Budán a kiállott szenvedéseinknek vége szakadt. Szülőim házában ápoltattam magamat. Néhány hónap után megszabadultam a katonaságtól. Az első utam Posenba volt a tanácsosékhoz. „Itt vagyok“, mondám, „de mankó nélkül.“ „Mindegy, szólt az apjuk és a leánya, „úgy is szerettük önt, jöjjön a keblünkre !“ Azóta is Posenban lakom. Városi és vidéki hírek. — O Felsége a királyné névünnepe alkal­mából f. hó 19-én a székesegyházban ünnepélyes is­teni tisztelet tartatott, melyen Jung János felszentelt püspök ő méltósága pontifikáit. Jelen voltak az összes hivatalok tisztviselői, a tanuló ifjúság és nagyszámú közönség. = Egyházmegyei hírek. Hovány Orbán új- misés Nándorba tétetett kápláni minőségben, innét liófué Gábor Uj-Kécskére. Sztrizs József újmisés Nógrádra, innét Horváth Béla Túrára. Továbbá Hirling János Lőrincziből Rékasra, innét Majer László Mind­szentre, innét Krauze János Lőrinczibe helyeztettek át. szeszélye játszik véle. A nép hitében rozmaringbokor az, mely — midőn a nagy király átugorta ezt az űrt s a lendülettől hátra dűlve, a rozmaringszál, melyet csákója mellett viselt — egy sziklára hullt alá, ott megfogamzott s lett belőle e bokor. A túlsó oldalon ma is mutatják még azt a helyet, hol Szent László serege állt, s a hol lovuknak láb­nyoma mészkövekbe egy könyöknyi mélyre nyúlva, csalódásig hűen, tisztán, — száz meg száz is látható. A csodás megszabadulás emlékére a helynek ki­rály erdője lett neve s a néphit szerint a szent király oltárt emelt a hegytetőn. A mongol horda széthányta azt. A harczi lég rég lecsendesült, az ellenség fegy- vercsörrenése ma már zajt itt nem üt s a néma táj nyugalmát semmi sem zavarja most, hacsak kirán­dulók újongó kedve nem s a nyájat őrző pásztorok, a mint vesződnek nyájaikkal. r ' # # És mondjuk el azt is ; miért keressük fel e hegy­szorost. Istent, ki nem tanult ismerni vagy elfeledte tán, e helyre jöjjön el s hatalmas alkotásait szemlélvén, önmagába tér: keblében érez dobbanást s e dobba­násban ott van Istene. Lelkünk, ha szenvedett sokat s komorság rabja lett, s ha tán legszebb érzelmeink helyét ridegség foglalta el, zarándokoljunk el ide, a hol a szívben érzelem kél s magunkkal itt kibékélünk. Ha gyönge testet hord a lélek s vonszolni már kifáradott, e helyre hozza el, a hol a tiszla lég s a tiszta viz megedzi annak izmait s éltet újat önt belé. A túrista is, ki teste s lelke mérlegét fenntartani s a meglevő erőt fokozni czélul tűzte ki — keresse fel e hegyszorost, a hol kitágul a tüdő s aczélos lesz a láb s a kar. A természettudós szobáját hagyja el s a föld csodás alakzatát, a kőzetek nemét, az ásványok s a ritka szép növények ezernyi válfaját itt kutassa fel. A rege-, a rnondakedvelő, kit érdekel a nép, a mint ez naiv hitében megnyilatkozik, ereszkedjék e mélybe le s kerüljön túl a bérezre fel: útjában annyi kincset felfedez, a mennyit Dárius sem rejte el. Megjárva ezt a tájt, szivünkbe s elménkbe zárva, anriyijszépet el viszünk, hogy két emberöltőn sem fe­lejtjük el soha. Borbély Sándor. = A váczi Hath. Kör tisztelgése a püs­pöknél. Hétfőn délelőtt 11 órakor tisztelgett a meg­alakult Ivat. Kör ő nagyméltóságánál. Számosán gyü­lekeztek ez alkalommal a püspöki aulába, Fekete Ta­más elnök vezetése alatt. Az elnök beszédében arra kérte ő exciáját, kegyeskedjék a Kát. Kör védnökségét legkegyelmesebben elfogadni. Püspök úr ő exciája erre oly magasztos és lelkesült beszédet intézett az egybegyűltekhez, hogy többször zajos éljenzés szakí­totta meg szavad. 0 nemcsak védnök akar lenni, igy szólt ő exciája, hanem részt akar venni a munkában, mivel lélekben érzi, mennyire üdvös, mennyire szük­séges a kát. társadalmi életnek föllendülése, a keresz­tény szeretetetnek ápolása, a kát. öntudatnak föléb­resztése. Atyai áldását adta a kör törekvéseire s ke­gyelmesen megígérte, hogy gyámolitani fogja a kez­det nehézségeiben. Fölötte megható és mélyen lelke­sítő volt, midőn mondá, hogy ezen szent ügvnek föl­karolása az ő részéről nem szívesség, nem kegy, ha­nem kötelesség és a meghatottság könyeive) szemé­ben búcsúzott el a tisztelgőktől. = A Váczi Kath. Kör értesíti t. tagjait, hogy alapszabályait már a belügyminisztériumhoz felterjesz­tette. Működését azonban a szabályszerű 30 nap le­telte előtt nem kezdheti meg. Ez alatt az idő alatt fogja helyiségeit is berendezni, melyek egyelőre Csá- volszky József kanonok úr hazában a fő-téren lesznek. — Tagokúi jelentkezni még mindig lehet Marossy Fe- rencz és Chobot Ferencz alelnöknél, dr. Kiss Ernő titkárnál, Udvardy Kálmán. Racsck János és Kvell Fe­rencz tagoknál. Az Elnökség. = Diszebéd. Vasárnap a Ivat. Kör megalakulása után vendégszerető házához gyűjtötte Csávólszky Jó­zsef kanonok a kör megválasztott tisztviselőit. Kovách Ernő korelnököt, dr. Gyürky Ödönt, a budapesti kát. Kör küldöttjét meg a szervező bizottság két buzgó tagját, Bucsek Istvánt és Fludorovits Zsigmondot; lel­kes hangulat uralkodott az ebéd fölött, melyet ügyes felköszöntők fűszereztek. A házigazda vendégeire ürí­tette poharát, Kovács Ernő és Chobot Ferencz a bu­dapesti Kört és jelenlevő kép viselőjét dr. Gyürky Ödönt ünnepelték, mig dr. Kiss Ernő a házigazdát köszön­tötte föl. = Iskolaszéki ülés. A róm. kath. iskolaszék ma délelőtt 10 órakor a leányiskola tanácstermében ülést tart, a következő tárgysorozattal; 1. elnöki jelen­tés, 2. a tanítók fizetéséről gondnoki jelentés, 3. jóvá­hagyó püspöki leirat. = A váczi helyiérdekű gőzhajózási rész­vénytársaság e hó 18-án tartotta második közgyű­lését, mely közgyűlés megtartását szükségessé tette az alapszabályok némely szakaszának módosítása, vala­mint a felügyelő bizottság-tagjainak megválasztása. A közgyűlés dr. Freysinger Lajos elnöklete alatt a mó­dosított alapszabályokat letárgyalván azt egész terje­delmében elfogadta. Ezzel egyideüleg örvendetesen vette tudomásul a társaság igazgatójának dr. Csányi János­nak azon kijelentését, hogy a kereskedelmi miniszté­rium a társaság részére a Duna és mellék folyóira a hajózási engedélyt megadta, egyben bejelentette hogy a 30 indikált lóerejü géppel bíró gőzös a magyar le­számítoló bank hajógyárában húsz ezer forintért meg­rendeltetett s igy semmi nem akadályozza azt, hogy a társaság a rév átkelés közvetítését már a jövő év márczius 15-dik napjára megkezdhesse; s ezzel az ed­digi átkelési mizériák meg lesznek szüntetve, amennyi­ben a gyors és pontos közlekedés biztosítva lesz. A felügyelő bizottságba szavazás után megválasztattak: Dr. Lenesé Ferencz, Tragor János és Vörös Károly részvényesek. Mint értesülünk, a társaság igazgatósága már beadta városi tanácshoz kérvényét, hogy az ed­digi révbérlőnek a szerződés értelmében 1895. márczius 15-dik napjára mondja fel a bérletet, egy másik kér­vényével pedig kérte a tarifa és haszonbérlet idő tar­tamának megállapítására kiküldött bizottságnak össze­hívását, hogy a tárgyalások megkezdessenek. Ezek sze­rint már a jövő tavaszai a mai rozoga járművek he­lyét egy minden igényeknek megfelelő csinos és telje­sen uj gőzös fogja elfoglalni s a Dunaparton sétálók gyönyörködve látják azt a két part között közlekedve s a személy és teher szállítást közvetíteni. Ezzel ismét egy nagy lépéssel haladt városunk fejlődése, nem csak kényelmi, de kereskedelmi szempontból is. — A .,Vácz-vidéki ifjak köre“ e hó I7-én tartott ülésen a következőkben határozott : 1. A mó­dosított alapszabályokat némi változtatással helyben hagyta, s annak még egyszeri felolvasását a legközelebb tartandó ülésre határozta el. 2. Az üresedésben levő jegyző és ellenőri állás ez alkalommal nem töltetett be, annál is inkább, mert az alapszabályok értelmében a tisztviselők egy évre választanak s igy az új tisztvi­selők választása mar jövő 8-án fog megtörténni, addig is az ülés a jegyző és ellenőr teendőit ideiglenesen Kováts Sándorra bízta. 3. Elfogadta az ülés, azt az indítványt, melyszerint a kör tagjai jelvényt viseljenek. Közös megbeszélés folytán elhatároztatott, hogy a jel­vény egy a kör czime kezdő betűinek monogramjából készült melltű lesz. Az újév napján fogják a tagok azt először feltűzni. Legközelebbi rendes ülés deczember hó 1-én lesz megtartva este 7 órakor a Pannónia szál­loda kistermében, ugyanott még e hó 29-én azaz csü­törtök este 7 órakor a bizottság is ülést tart az aján­lott tagok felvétele tárgyában. = Uj ügyvéd. Dr. Nagy Gyula, dr. Csányi Já­nos ügyvéd iroda vezetője, ki a múlt hónapban tette le az ügyvédi szigorlatot, f. hó 21-én vétetett fel az ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromába. Gra­tulálunk ! = Névváltoztatás. Schöninger Gyula váczi il­letőségű fegyintézeti tiszti Írnok vezeték nevét Székelyre változtatta át. — Hirtelen halál. Mirsch Károly kötő-szövő­gyári munkavezető vasárnap hirtelen rosszul lett s csakhamar meghalt. A rendőri bonczolás szivtágulást állapított meg a halál okául. = A kath. legényegylet nov. 18-án tartott táncz- mulatsága alkalmával fölülfizettek: Dr. Czettler Antal 10 frt, N. N. 5 frt, dr. Virter Lajos 2 frt, Újhelyi István 2 frt, Pivár Ignácz 2 frt, Lőbl Ignácz 1 frt, Lenhart György 70 kr., özv. Bisztricsány Józsefné 60 kr., Szabó Antalné 60 kr., Bende Györgyné 30 kr., Majer Mariska k. a. 20 kr., N. N. 10 kr., Malik Já- nosné 10 kr., Obermajer Lajos 20 kr., Friedrich Dezső 20 kr., Obermajer Gyula 20 kr., Zölley Imre 20 kr., Tittel Béla 20 kr., ívmety Lajos 20 kr., Vida István 20 kr., Kmety István 10 kr., N. N. 20 kr., N. N. 20 kr., N. N. 20 kr., N. N., 20 kr., N. N. kr. = A szórakozott utasok figyelmébe. A magyar-állam vasutak igazgatósága több ízben tapasz­talta, hogy emberei nagyon röviden bánnak el a va­sutakon visszahagyott tárgyakkal. Ha valamelyik utas visszahagyott tárgyát reklamálja, úgyszólván figyelembe sem veszik, s az ott felejtett hamarosan elárvereztetik. Az igazgatóság most szigorúan utasította hivatalnokait, hogy a tárgyak tulajdonosait maguk is kutassák, s akkor árvereztessék el a holmikat, ha a kutatásnak nincs eredménye, a reklamácziókra okvetlenül vála- szolniok kell. = Ez már helyes! Egyik káptalan-utczai ház tulajdonosa évek óta ismételten panaszszal fordúlt hol a városi hatósághoz, hol a közegészség-ügyi bizott­sághoz, de eredménytelen. Pedig a dolog igen egy­szerű. A szomszédos háztulajdonos udvarának minden piszkos vizét átvezette a kerítés alatt a szomszédos kertbe, ott’ aztán vácziasan szólva, egész pocsolya keletkezett. Különös, hogy ezen ügy, daczára az ismé­telt felszólalásoknak, nem tudni mi okból, mind ekko­ráig elintézetlen maradt. Végre mint halljuk, midőn az ügy már-már a vármegye elé lett volna felterjesz­tendő, Emerich Lajos városi kapitány intézte el a jo­gos panaszt, kötelezve a jogsértő háztulajdonost, hogy saját udvarán ásasson gödröt, saját udvarán gyűjtö­gesse össze a szennyes vizeket. Ezt már értjük! Legyen szabad azonban az egészségügyi bizottság figyelmét arra felhívnunk,' hogy az igy egybegyült szennyes viz rendes kihordását is erélyesen követelni, avagy annak a csak pár lépésnyire eső csatornába való bevezeté­sét elrendelni szíveskedjék. = Adomány. A váczi hengermalmi részvény- társaság a szt. Vincze egylet szegényeinek részére újabban két zsák lisztet adományozott, mely kegyes adományért hálás köszönetét mond az egylet 261. r. gyűlése. = A kolompár család öröme. Pár nap előtt feltűnő karaván vonult végig városunk fő-utezáján. Szuronyos csendőrök kisérték, fel a szolgabiróság elé. Oláh czigányok voltak, elég sokan, valami nyolez ko­csival, apraja-nagyja, halomszámra szalmán, rongyokon. Mindegyik kocsin az illető családfő, diktátori önérzet­tel dirigálva a rozoga jármű elé kötözött gebéket, oly­kor végig tekintve a fürge purdékon : mert hiszen ő ruházza őket. A szolgabiróság előtt aztán megállóit a karaván, bizonyosan láttamoztatni kellett a szállító le­velüket. Aztán a Rákóczy-térre vonultak egy kis pihe­nőre. Itt aztán hamarosan örvendetes családi esemény érte az egyik famíliát. Szeszélyes gólya csapott le se­bes repüléssel s a családfő gondjai megsokasodtanak. Az aggódó nagyanya pedig először is a keresztvízre gondolt s egy éppen arra menő tisztelendő urat e sza­vakkal szólított meg : — ídes lelkiatya, ipen most siletett egy kis ár­tatlanka, csókolom a kezsit lábát, keresztelje meg. — Szívesen ; talán beteg a kis gyerek? — Nem beteg á, csókolom a kezsit, olyan, mint a csík, a lelkem. — Akkor hát jól van ; csak hozzák el a templomba, m i n dj árt m egker esz tel j ü k. Ami meg is történt s lön a neve József. Nemso­kára tovább indult a karaván, Kollár pedig (a csa­ládfő) egyet simított a homlokán, elgondolva, hogy: Ezt is nekem kell ruháznom! = -Háztartás“ czimmel karácsonyra egy uj lap indul meg, mely mint a kiadott programból ki­tűnik. igen tartalmasnak Ígérkezik, s valóban hézag­pótló lesz. Lapunk mai számához mellékelve veszik olvasóink a „Háztartás“ előfizetési felhívását, melyre ez úton is felhívjuk a közönség figzelmét. = Szájkosarat az ebeknek! Ha már be­hozták a kutyaadót városunkban, jó lenne a rendőr­ségnek arra is gondot fordítania, hogy a kutyák száj­kosárral láttassanak el; mert gyakran előfordul az az eset, hogy az uton-útfélen csatangoló vérebek reá­támadnak az emberekre, kik aztán legjobb esetben is ruhájuk letépett darabjaival kénytelenek adózni az „adózó“ ebeknek. — Gyilkosság a fegyházban. Veréb Kotyem Mihály, barsmegyei jári pusztai illetőségű 4 évre elitéit fegyencz Reh Sándor társával összeszólalkozván, an­nyira dühbe jött, hogy a kezében levő bőrvágó késsel neki rohanván, öt szúrást ejtett rajta. Ez utóbbi a szú­rások következtében menten összerogyott és meghalt. A törvényszék elrendelte a bonczolást, s az iratok a királyi ügyészséghez lettek áttéve. = Az első hó városunkban tegnap esett a dél­előtti órákban, a Naszál és Vértes hegyeket azonban már reggelre vékony hólepel takarta. = Selyem hamisítvány Égessünk el egy min­tát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderült. Mert mig a valódi s jól festett se­lyem az elégetésnél nyomban összepödrődik és csak­hamar kialszik, maga után csekély, világosbarna ha­mut hagyván; addig a hamisított selyem (mely zs to- szinü-szalonnás lesz és könnyen törik) lassan toviros ég (minthogy rostszállal a festanyagtól telittetten ább vább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörődik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját össze­nyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. — Heime-

Next

/
Oldalképek
Tartalom