Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-28 / 4. szám

várakozni egy-egy bájos hölgyre, kik nem győzték őket a második-harmadik tourra fenntartani.

1 ánczkedveló ifjaink közül különösen nagy számmal voltak a fővárosból. A Reicher (volt Radics) ezred önkéntesei testületileg jelentek meg az estélyen, közülök: Horváth Aladár, Nagy Kovács Károly, Volílpger Béla, Harnichfeger János önkéntesek.

A rendezőség nagyobb része a földszinti bejárónál várta vendégeit s az elnök ifj. Morlin Zsiga nem is késett, a mamáknak köszönetét kifejezni szives megjelenésükért, hogy kedveseiket elhozták az estélyre. Mikor pedig Majthényi István orsz. képviselőnk lépett a terembe a lelkes ifjúság őt hangos éljenzéssel fogadta, megköszönve neki az ifjúság iránti szeretetét, jelét adva az által, hogy megjelent, az estélyén.

Igen kedves emlékkel lepték meg a jelen volt hölgyeket az ifjak, a mennyiben, nagyon csinos táncz- rendekkel szolgáltak nekik; ők maguk igen szép élő virág jelvényt viseltek.

Fél tiz órakor vette kezdetét a Pannónia ez alkalomra feldisztett termében a táncz, melynek mindegyikét meg-megujrázta a pompás hangulatú fiatalság. A zenekedvelő közönség még újdonságban iá részesült, Kohn Viktor ez alkalomra szerzett egy csinos csárdást, mit az ifjak körének ajánlt s ez este játszotta el először Jóska jól fegyelmezett talp alá játszó zenekara, oly annyira, hogy még a karzaton is voltak egyesek, kik tánczoltak, holott hihetőleg azért mentek, hogy ne tánczoljanák.

Reggeli hat óráig maradt együtt a díszes társaság, a mikor a jelen voltak mindegyike kellemes emlékkel távozott. Reméljük nem hosszú időre, mert a mint értesültünk, ifjaink ismét készülnek valami újabb meglepetéssel, hogy úgy a vácziaknak, mint a vidék előkelőinek ismét egy emlékezetes estét szerezzenek.

A jelen volt szép hölgyek névsora a következő: Velzer Ilonka, Intzédy Irma és Nellike, Békefíy Emma, G. Havas Jolán, Marossy Ilonka, Meiszner Emiké, Bar- toss Irénke, Vadászfy Irma (Bpest), Kacskovics Sarolta, Alberty Erzsiké, Tápay Irma, Makkai Irén és Lender Amália (Bpest), Sveiner Amália, Egry Hermin, Med- veczky Elza, Karácsony Giziké (Bpest), Körtvélyesi Aranka, Zalánfy Gizella stb. Továbbá: lfj. Ulrich Ká- rolyné, Tragor Károlyné, Velzer Lajosné, Együd La josné, Velzer Kálmánné, Békeffy Endréné, Alberty Fe- renczné, Marossy Ferenczné, Ursziny Arnoldné, Intzédy Sománé, Kacskovics Ferenczné, Meiszner Rudolfné, Gindrich Jenőné, Tápay Jánosné, Egry Ferenczné, Körtvélyesi Béláné, Zalánfy Károlyné stb.

CSARNOK.

Egy magyar sportláp jubileuma.

Tiz éves fönnállását jubilálja a Budapesten megjelenő „Herkules“ czimü testgyakorlati és sport-közlöny, melyet 1884-ben Porzsolt Kálmán a „Nemzet“ főmunkatársa és Porzsolt Jenő tanár alapítottak s mely azóta igen jelentékeny szerepet játszott á magyar sportvilúgban és sok hasznos szolgálatot tett a testi nevelés ügyének. E lap sohasem volt egyszerű ujságvállalat. mely krónikába szedi a sportvilág napi eseményeit s előfizetőket fogdos a maga megélhetésére. A „Herkulesét egy kultúrpolitikai programra megvalósítására agitáczionális eszközül teremtették szerkesztői, nem törődve az ujságvállalat anyagi boldogulásával. Ennek tulajdonítható, hogy a „Herkules“ mint ujságvállalat, tiz esztendőn keresztül ezrekre menő deficzittel járt; de mint kultúrpolitikai fegyver fényes győzelmeket aratott. Ez a kultúrpolitikai programm, melynek keresztülvitelére a lap alapittatott, a magyar nemzeti szellemnek érvényesitését tűzte ki feladatául a testedző sport és a testi nevelés terén s inaugurálta a magyar nemzeti testgyakorlatot. Sportvilágunkat ugyanis tiz év előtt a német torna s az angol athletika egymással ellentétes és tőlünk idegen rendszerei dominálták. A „Herkules“ s az a körül csoportosult szakírók főtörek- 'vése volt a két rendszert egymásba olvasztani s ebből

hadd tépje szét foszlányokra, szórja ki az élet viharjának, nekem ne maradjon belőle semmi.

Mély fájdalom vett erőt rajtam, s vissza vitt a múltba, belevezetett a jövőbe.

Felejteni óhajtottam a múltat, melyben még nem ősmertem őt, imádtam az órát, percet, melyben őt megláttam.

Borzadva néztem vissza a múltba, mely ijesztő képeivel járt elém, gyönyörrel néztem a jövőt, melynek látásától újra ébredett beteg lelkem.

Egy uj világot véltem magamnak alkothatni, melyben fényt nem fog követni árny, melyben minden szenvedés és bánat ismeretlen, de csalódtam!

Gondolataimban, szivemben egyaránt csalódtam! Ama szent érzés, pielv lelkemet hevité, mely egy szóban talált kifejezést: szeretni! undorral töltött el.

Elfordultam jövőmtől s csodáltam a múltat ! Amint csekély fájdalmaknak éreztem az átélteket, oly elviselhetetlennek találtam a jelent. Érzem, hogy elrabolta lelkem nyugalmát, pusztává tette egész életemet, melynek korai végét látom, érzem!

Ez a legutolsó lap, mely talán utolsó napjaimat is jelenti.

Ez az utolsó lap, melynél leteszem toliamat, melynél többet nem irok s mely befejezését jelenti egy meggyötört, szenvedésteljes életnek! P. E.

kifejleszteni a nemzeti testgyakorlást, mely az emberi testnek természetes módon való edzését űzi, lehetőleg a szabad természetben, kevés tornaszerrel s a játékok- ' naL, az úszásnak, gyaloglásnak, labdázásnak, korcsolyázásnak es más erősitq sportnak a tornatanitásba vonásával. Ez iránynak diadalát üli most a jubiláló „Herkules , melynek tiz év előtt fölállított progrannn- jábol ma már a következők megoldattak: az js{tolai tói natanitásba miniszteri rendelettel bevitettek a természetes testedzésnek módjai, az úszás, a korcsolvázas, kiteijesztetett a játék, rendeltettek országos tanulói tornaversenyek s a mi ezeknél lényegesebb, bevitetett minden egyes tanintézet tornatanitásába, mint a testi nevelés állandó eszköze, a verseny; megkezdetett a toruatanárképzés reformja, a tornatanárok fizetésének szabályozása, a testedző sport tanitása az egyetemen stb. A testi nevelés e századokra kiható gyökeres reformálását a most jubiláló „Herkules“ indította meg, minden egyes reform-eszmét e lap vetett föl vagy érlelt meg; de a szerkesztők a lapon kívül is külön emlékiratokban sürgették a közoktatási kormányt e reformok keresztülvitelére, ők nyerték meg ez ügynek Berzeviczy Albert államtitkárt, ki aztán élére állt a mozgalmaknak s keresztülvitte Csáky Albin grófnál a torna-anketteket s a tornaügyi rendeleteket. A „Herkules“ szerkesztői ezeken felül versenydijakat is tűztek ki, a lapot az iskoláknak és sportegyleteknek ingyen küldötték, számos sportegycsületet alapítottak s a „Herkules-könyvtár“ czimü vállalattal megvetették a magyar testgyakorlati irodalom alapját ; Porzsolt Jenő ugyanis megírta az első s ma is egyetlen magyar szakmunkát a korcsolyázásról, Porzsolt Lajos az első és egyetlen magyar könyvet a labdajátékokról, az első rendszeres tornakönyvet stb. Növeli mindeme alapvető és reformáló munkásság erkölcsi értékét az, hogy tiz éven keresztül teljesen önzetlenül fejtették azt ki. A „Herkules“ szerkesztői ugyanis most a lap jubileuma alkalmából betekintést engedtek a budapesti sportegyesületek képviselőinek a lap műhelyébe s azok most a következő okmányban hozzák a sportvilág tudomására a Porzsolt testvérek példátlan áldozatkészségét, melylyel tiz éven át nem csak hogy ingyen dolgoztak, hanem még több ezer forintot fizettek nemes ambiczió- jukra. Az érdekes okirat, a minőt kevés ujságvállalat állíthat ki magáról, így hangzik : Nyilatkozat. Alulírottak, a budapesti sportegyesületek képviselői Porzsolt Kálmán úrnak, a „Herkules“ szerkesztőjének fölkérésére — a Herkules tiz éves fennállása alkalmából átvizsgáltuk a lap számadásait s könyveit és ezekből a következőkről győződtünk meg: 1. a testi nevelés reformjának előmozdítására s a testedző sport terjesztésére 1884-ben alapított „Herkules“ czimü lapot Porzsolt testvér urak tiz éves fennállása alatt teljesen díjtalanul s minden anyagi haszon nélkül szerkesztették; 2. a testgyakorlati és sport-irodalom gyarapítására szolgáló „Herkules-könyvtár“-t is hasonlóképen díjtalanul szerkesztették; 3. díjtalanul írták a következő köteteket, nevezetesen: Porzsolt Jenő úr „A korcsolyázás kézikönyve“, Porzsolt Kálmán ur „A testgyakorlati oktatás rendszere“, Porzsolt Lajos úr „A labdajátékok könyve“, „A tornázás kézi könyve“ és a „Tornakártyák“ czimü müveket; mindezeken felül 4. Porzsolt Kálmán úr ez időtartam alatt a „Herkules“ fenntartására deficzitkép összesen 2164. azaz kétezer- százhatvannégy forintot fizetett sajátjából. Hegedűs Sándor, orsz képviselő a „Nemzeti tornaegylet“ elnöke. Dr. Hudomel József, a „Hunnia magyar kerékpáregylet“ elnöke. Gerenday György, a „Magyar athletikai- klub“ alelnöke. Dr. Kollár Lajos, a „Budapesti tornaegylet“ elnöke. Dietzl Gusztáv, a „Neptun budapesti evezősegylet“ pénztárnoka. Iszer Károly, a „Budapesti tornakiub“ képviseletében. Freyberger Pál, a „Budapesti polg. lövészegyesület“ h. főlövészmestere. Ott Lajos, a „Budapesti polgári lövész-egyesület“ pénztárnoka.

Érdekes a dologban, hogy mig egy iró és egy tanár ily nagy áldozatot hoznak a sport ügyének s a testi nevelés reformjának, addig az a hetven magyar sportegyesület, a mely hivatalos közlönyül választotta a „Herkules“-t, nem érezte azt az erkölcsi obligót, hogy a maga részéről is áldozatot hozzon. A közoktatási kormány is, melynek pedig a lap és szerkesztői kiváló szolgálatokat tettek, csak egy ajánló rendeletet adott ki még Trefort életében a tankerületi főigazgatókhoz és tanfelügyelőkhöz, a melyben azonban a következő hízelgő módon nyilatkozik a vállalatról: „A „Herkules“ czimü testgyakorlati hetilap, szerkesztik Porzsolt Jenő és Porzsolt Kálmán, eddigi fennállása után olyannak bizonyult, mely a maga nemében szakirodalmunkban hézagot pótol, ennélfogva terjedése kívánatos. Felhívom tehát czimet, hogy hatáskörében az iskoláknak s azok elöljáróinak ajánlja a szaklap megrendelését. Az állami és államilag segélyezett iskolák megrendelheti költség- vetésükből. A felekezeti iskoláknak ajánlani lehet a megrendelést. Kiterjed e jól szerkesztett szaklap első helyen a tornázásra, azután a korcsolyázás, csónakázás, vivás, veloczipédezés stb. köreire.“

A „Herkules* ma is tiz év előtti formájában és szellemében jelenik meg, azzal a különbséggel, hogy tartalma még változatosabb, illusztrácziói még szebbek s eddigi rovatain (torna, athletika, csónakázás, úszás, vivás, korcsolyázás, veloczipédezés, turista sport stb.) kívül a vadászatra is kiterjed. Előfizetési ára azonban ma csak félannyi, mint tiz év előtt volt, ma ugyanis egész évre csak 4 frt, tehát nemcsak a legjobb, hanem egyszersmind a legolcsóbb sport lap is az országban. Melegen ajánljuk a sportsmanok, vadászok, tornatanárok, sport klubok, iskolák és kaszinók figyelmébe.

Városi és vidéki hirek.

— A kegyes-tanitórend tartományi főnöke Lévay Imre a múlt hét folyamán városunkban időzött s jelenvolt a rendi növendékek vizsgálatán, melynek végeztével székhelyére tért vissza.

— Kucserik Sándor a kegyesrend nesztora, született 1804. január 4-én, múlt szerdái) ünnepelte

; születésének 90-ik évfordulóját. A kedves öreg úr klasszikus tudománya széles körben ismeretes, verses munkáit, melyekkel egyes ünnepélyesebb alkalmakkor szokta ismerőseit meglepni, úgy alakra mint tartalopira nézve szépség és kiváló gond jellemzik. Az érdemekben gazdag öreg úr tanítványainak sora beláthatlan, kik bizonyára a legőszintébb szívvel csatlakoznak az ezen alkalomból részünkről is toljpáesqlt legjobb kivána- tokhoz.

= Időjárásunk az elmúlt hét elején határozottan enyhére fordult. Vincze napján meg plane az a kis hó is felolvadt, mely a házak tetején lézengett. „Telik a pincze“ mondogatták itt-ott. A Duna jegét sok helyt viz fedi s immár az átkelés sem minden veszély nélkül való, különösen a partoknál, hol az áradás következtében nincs rendes kapaszkodó. Már egy-két merész átkelőt ki is kellett menteni a friss fürdőből. A korcsolyázó tér jege sem eléggé aczélos. Szóval mintha tavaszodni kezdene, ha ugyan a medve, mely szóbeszéd szerint Pál fordulásakor kipillant odújából, nem másképen sejti.

= Az elit ifjúsági bál itt mond köszönetét a „Vácz-vidéki ifjak köre“ nagylelkű barátainak, a kik a kör jövedelmét jótékony felülfizetéseikkel fokozni szívesek voltak. Névszerint: Majthényi István 4 frt, dr. Robicsek József 3 frt, özv. Bencze Györgyné 2 frt, Haidfeld Alajosné 2 frt, Potoczky Vilma 2 frt, Meiszner Rudolfné 2 frt, Mlinkó István 1 frt 20 kr., Mar- kovics Lázár 1 frt, ifj. Intzédy Soma 1 frt, Reiszmann József 1 frt, N. N. 1 frt, Laszka Nándor 50 kr. Ösz- szesen 20 frt 70 kr.

— Negyedik tea-estély. E hó 24-én tartotta a kaszinó IV. tea-estélyét, mely várakozáson felül sikerült. Tudomásunk szerint jelen volt hölgyek névsora: Lencsó Beáta, Kiss Erzsiké, Intzédy Irma és Nellike, Marossy Ilonka, Meiszner Emiké, Bezdek Erzsiké, Wiener Aranka és Zalánfy Gizella. Dr. Csányi Jánosné, ifj. Ulrich Károlyné, dr. Kiss Józsefné, dr. Lencsó Ferenczné, Tragor Károlyné, Velzer Lajosné, Marossy Ferenczné, Tragor Jánosné, Intzédy Sománé, Meiszner Rudolfné, Uhlig Edéné, Bezdek Jánosné, Pécs Sán- dorné, dr. Krno Péterné, Nikitits Sándorné, Zalánfy Károlyné stb. Tudomásunk szerint még két tea-estély lesz és pedig f. h. 31-én és farsang keddjén.

— Az iskolások. Pestmegye tanfelügyelője a múlt iskolai évről jelentést készített az iskolakötelesek és tényleg járók felől Pestmegye területén. Ezen jelentés szerint az iskolaköteles gyermekek száma közel 132 ezer volt, de ezek közül majdnem 20 ezer tényleg nem járt iskolába. Szomorú jelentés biz’ ez, melylyel kapcsolatban nekünk is volna egy kis mondani valónk. Majd alkalmilag visszatérünk e tárgyra.

= A pondusz. A felvárosi toronyóra pondusza ismét erősen szeszélyes kezd lenni. Mi úgy tudjuk, hogy ha valamely óra elromlik, akkor azt nem illendő járatni, hanem meg kell állítani és megreperálni. Itt azonban máskép történik; ha elromlott is, azért rendesen felhúzzák, hogy valahogy meg ne álljon s hogy . kénye kedve szerint kalimpálhasson. Csak azt az egyet szeretnők tudni, hogy hát voltakép mire is jó ez az óra s hogy mit csinál vele az órása?

= Az egyesült kaszinó-kör tagjai közt az elmúlt napokban majdnem szakadás állott be. Okot erre M. P. tag szolgáltatott, ki ugyanis sértő nyilatkozatával a kaszinó több tagját megbántotta, úgy hogy ezek elégtételt kértek a választmánytól. A választmány — mint értesülünk — kétszer is összeült ezen ügyben tanácskozásra, melynek eredménye az lett, hogy az illetőnek sajnálkozását kellett volna kifejeznie a történtek felett, vagy a kaszinóból kilépnie. M. P. az utóbbit választotta s igy remélhetőleg a békés egyetértés továbbra is megmarad a kaszinó tagjai között.

— A „Reitter gyár“ iparos-munkásainak színi előadását néztük végig vasárnap este. Örvendetes jelenség az kulturális tekintetben, ha nehéz kézimunkával foglalkozó derék iparosaink a test és lélek felüdi- tésére nyújtott időt a korcsmák fülledt levegőjétől távol önképzésükre használják fel. Mondanunk sem kell, hogy a nagyközönség előtt való nyilvános fellépés és szereplés egyik leghathatósabb tényező arra, hogy iparos ifjaink a munka közben megszokott egyoldalú modorukat levetkőzzék s a társadalmi életben szükséges könnyedségre tegyenek szert. A vasárnapi előadás még inkább szárnypróbálgatás volt s úgy is mentünk oda, hogy sokat nem követelünk, mert tudtuk, hogy az aránylag kevés próbák után nem lesz egészen köny- nyű a feladat megfejtése. De ez csak ösztönzésül szolgáljon a további, szorgalmas munkára. Előttük van a példa, a „kath. Legényegylet“, melynek ilyen, tánczes- télylyel egybekötött színi előadásai igen sikerült mulatságoknak bizonyultak s különösen mióta tánczesté- lyei zártkörűek, igen válogatott szép közönséget vonzanak s az egyesület szép erkölcsi sikerrel dicsekedhetik. Előadás' után, mely 10 órára véget ért, a közönség egy kis része eltávozott, a nagyobb rész „vir- radtig“ tánczolt.

— A korcsolyázók tánczestélyét, a hozzánk beküldött meghivó szerint, f. é. február 3-án szombaton, este nyolcz és fél órakor kezdődőleg, tartják meg a Curia szálló dísztermében. Belépő dij személyenként 1 frt 50 kr. családonként 3 frt. A meghívókat Dr. Freysinger Lajos elnök. Ursziny Arnold igazgató, Velzer Lajos pénztáros, Ulrich Károly jegyző, mint tiszti ténykedők s a 20 tagból álló rendező bizottság bocsátották ki és az elmúlt héten már szét is küldötték. A kik meghívót nem kaptak még, de arra igényt tartanak, reklamáczióikkal Velzer Lajos pénztároshoz fordulhatnak. Ugyanitt előre válthatok belépő- és számozott karzatjegyek is. Az általános érdeklődés után Ítélve, egyik legjobban sikerül), elit-mulatsága lesz ez a farsangnak, mely előre láthatólag, már a múltban szerzett jó hírnevét megtartani, eddigi sikereit pedig messze túlhaladni fogja. Örömmel látjuk a rendező