Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-09 / 15. szám

követte, melyből úgy az elnöknek, mint az érdemes egyletnek bőven kijutott. * * * Este bankett volt. Felköszöntőkben hiány nem volt. A tánczról csak annyit, hogy jobban sikerült volna, ha fiatal emberek is eljönnek. De hát mint min­dig, úgy ez alkalommal is hiányzott a fiatalság. A sorozás. Városi sorozó-járásunk f. hó 4-én és 5-én tartotta meg az idei fősorozását. A sorozás eredménye minden várakozást felülmúl, mert a felhívott hadkötelesek 28°/0-át, tehát minden 3—4-ik embert, besorozták. Idén az 1872. 1871. 1870-ik évben született váczi illetőségű egyének kerültek sorozás alá, számszerűit 240-en. A mi az egyes korosztályok hadképességét illeti, az első korosztály, az előző évekhez viszonyítva, gyenge volt; a második korosztályból azonban sokan sora­koztak a zászló alá, a harmadik korosztálynak pedig kétharmadát besorozták. Igaz ugyan, hogy ezen korosz­tállyal a sorozó-bizottság igen szigorúan bánt el; mert a véderő törvény szerint a harmadik korosztály­beli hadkötelesek hadképessége felett végleges határozat hozandó s őket- vagy „fegyverképteleneknek,“ vagy „be- sor óz undoknak* kell osztályozni. A sorozó-bizottság tehát a hadkötelesek nagyobb részénél véderőre elő­nyösebb besorozandó határozatot mondotta ki. A sorozás eredménye különben a következő : Besoroztattak a közös hadsereg ujoncz jutaléka javára: Az I-sö korosztályból: Brazlovszky Sándor, Török Mihály, Plauchy Sándor, Lix Károly, Csermák Géza, Müller Sándor, Jávorszky Alajos, Jóföldi Lajos, Schweitzer Henrik, Cziganek András, Háber Jenő, (egyéves önkéntes) Bencze Zoltán, Schultz János, Kurdi József, Ivanovics János és Spolvint János. Összesen: 17. A IJL-ik korosztályból: Kettler János, Tordai Jenő, (egy éves önkéntes), Varecza Ferencz, Verner József, Szlimák István, Kohn Jakab, Bucsek Ferencz, György János, Galántai József, Horváth Lajos, és Velkey Ferencz. Összesen: 11. A III-ik korosztályból: Jaruczky Vincze, Lőw Hirsch Dávid, Dobó László, (egy éves önkéntes) és Intzédy Sámuel (egy éves önkéntes). Összesen: 4., a közös hadsereg póttartaléka javára: Kurdi Béla, Péter István, Füle Kálmán, Lemmer Sándor. Schöpflin Károly és Kalácska Mátyás. Összese: 6. Közvetlenül a honvédséghez és pedig annak ujoncz-jutaléka javára: III-ik korosztályból: Forgó Antal (egy éves ön­kéntes), Vali Sándor, Kohn Ábrahám, Kocsis Pál, Koncsek János, Pichler György; Cseri József, Vili István, Zachár Mihály. Vigli Pál, Schwartz József, Jeszenszky Ferencz, RAcskai Elek, Reismann József, (egy éves önkéntes) Kurdi Lajos, Fábián János, Bayer Ferencz és Jármer Lajos. Összesen: 18. A honvédség póttartaléka javára: Kiss Dávid. Herdina József, Joó Károly, Weiszler Izidor, Lőwenheim Sámuel, Schuszter Károly és Gsillor Tódor. Összesen: 7. A közös hadsereghez besorozottak közül ujoncz- jutalék végleges számbavétele alkalmával (augusztus i.) előre láthatólag többen át fognak helyeztetni a hon­védséghez; erről különben az érdekelteket a városi hatóság annak idején értesiteni fogja. Pólyák András, Monszpart Ferencz, Sztankovics József, Pajor János és Straszfeld Henrik hadkötelesek hadképességére nézve a sorozó-bizottság elnökei között véleménykülönbség merült fel; ennélfogva ezen had­köteleseket felülvizsgálatra fogjág vezetni. Összefoglalva tehát a sorozás eredményét a kö­vetkező kis statisztikát állíthatjuk össze: 1875-től kezdve fáradhatlanok is voltak a lapok e kiváló anyagszer magasztalásában. „A k. ni. Termé­szettudományi Társidat közlönye“ is azóta folyton hoz felőle érdemleges értesítéseket; de mivel e kiváló és minden izében magyar társulat folyóirata 9000 pél­dányban forog közkézen és a társulat tagja lehet még akárhány olyan, ki a természeti tudományoknak ma­gyar nyelven való művelése iránt érdeklődik: inkább külföldi tanúnyilatkozatok alapján szólunk pár szót a szaliezilsavról. A „Journal für praktische Chemie11 fejtegeti a módokat, mikép lehet a borok utóerjedését és nem egy betegsége kifejlődését szaliczilsav segítségével megakadályozni. Minden tiz liter bor, vagy sörhöz 0-2—P0 grammot kell adni; ha azonban ez italne­mek a forró övi gyarmatokba való kivitelre szánvák, a mennyiséget P5—2-5 grammig kell emelni; de már az eczet minden 5 literre 1—2 grammot kíván. A „Gartenlaube“ konzervek megóvására ajánlja. Gyümölcs befőtteknél kilónként elegendő a szaliczil- savból 05 — P0 gramm, a tej minden 5 litere 1—2 grammot vár meg, a vajat olyan vízben kell tartani, melynek minden litere 1 — 2 gramm szaliczilsavat kapott; a tojás, hús bedörzsölendő vele, de a tej, tojás, húsnak mentesítése alig tart tovább pár napnál, ismételni kell az adagokat. Ha azonban az erjedéstől mentesítendő folyadékban egyáltalán semmi más sav nincs, a szaliczil hamar keres benne olyan aljat, melylyel összeköttetésbe lépve sóvá lesz és ez esetben hatástalan. A szászországi és thüringeni természettudományi társulatban Wallstab gyógyszerész a szaliczilsav túl­hajtott érdemeinek leszállítása czéljából úgy nyilat­kozott, hogy kísérletei a befőttek, gyümölcs és főzelék konzervek, a hús és tojás mentesítésénél a várt ered- ! monyt nem érték el; hu pedig befőzés alkalmával j forrón kerül a megóvandó folyadékba, lehűlése után ' Sorozásra felhiva volt 240 egyén és pedig az első korosztályból 99, a második korosztályból 77, a harmadik korosztályból G3, felsőbb korosztályból 1. Ezek közül besoroztatott az 1. korosztályból 17. j a II. korosztályból 12, a III. korosztályból 34, a ! felsőbb korosztályból 1. Összesen: 64 egyén. Ezeken kívül nég sorozás alá került 38 olyan idegen illetőségű hadköteles és a kiknek illetékes ha­tóságuk megengedte, hogy Váczon tehessenek eleget ujonczállitási kötelességüknek, Ezek közül is sokat besoroztak. Az alkalmatlanoknak találtak részint visszahelyez- tetttek a még állítás alá kerülő hadkötelesek közé, részint mint fegyverképtelenek vagy minden szolgálatra alkalmatlanok az állítási lajstromból törültettek. A sorozásra felhívottak — kevés kivétellel — mind megjelentek és a legnagyobb csendben, az ügy komolyságához méltóan tettek eleget állítási kötelessé­güknek. A sorozó-bizottság, melyben idén a polgári hatóságot Bossányi László, a közös hadsereget Schmidt őrnagy, a honvédséget Józsa százados képviselte — több ízben elismerően nyilatkozott a sorozási elő­munkálatok kitűnő keresztülvitele, a sorozáson ural­kodó példásrend és a nem várt fényes eredmény felett (T.) A néptanítók Eötvös-alapja. A mit törvény és egyes iskolai hatóságok megta­gadnak a néptanítóktól, pótolni igyekeznek azt maguk a néptanítók, az önsegélyzés gyakorlása által; segitsé- gökre van a művelt társadalom is. Az „Eötvös-alap országos tanitói egyesület“, me­lyet Péterfi Sándor ezelőtt 18 évvel kezdeményezett s melyet a néptanítók java-sava lelkesen felkarolt s tőle tehetőleg támogat, fennállása óta 470 tanitói család gondjait enyhítette. 33.875 frtot adván részint ösztön­díjak, részint segélyek alakjában a hozzá folyamodók­nak. Ily módon 199 róni kath., 102 ev. ref., 82 ág. ev., 10 gör. kath., 8 unit. és 69 izr. tanító, tanítónő és tanító gyermeke szeméből törülte le a nélkülözés okozta könyűket. Ezen kívül a „Tanítók orsz. Árvahá­zának“ a költségeihez 1910 forinttal járult, a „Tanítók Háza“ alapjára 1303 frtot gyűjtött, saját alapjára pe­dig 4S.937 forintot tőkésített. Van az egyesületnek 30 tiszteletbeli, 750 pártoló, 1450 rendes, 32 alapitó és 88 örökös tagsági dijat fize­tett tagja. A múlt. évben befolyt adományokból 454 frt, tanitó-egyletek évi járulékai — adományai — és gyűjtéseiből 22G frt, egyes iskoláknál elhelyezett per­selyekből 35 frt, közigazgatási hatóságok gyűjtéseiből 80 frt, egyéb adakozásokból és gyűjtésekből 1365 frt; összes bevétel 12.480 frt, kiadás 9195 frt. A múlt évi tiszta jövedelem 3285 frt; ebből ösztöndíjakra és segé­lyekre fordít 1500 frtot, a Tanítók orsz. Árvaházának alapjához ad 294 frtot, betegségben sinlődő rendes tagoknak nyújt 250 frtot, a beteg tanítók menedékháza alapjára tőkésit 150 frtot, a magyar Tanítók Házának alapjához csatol 150 frtot, a Rökk Szilárd, Rökk Pál, Gyertyánffy, Lederer, Zirzen, Békey, Örley és Péterfy- félc alapítványok kamatai fejében kioszt 370 frtot; az egyesület tőkésített vagyonához pedig 551 frtot csatol. Bármily szépnek lássék is az eredmény, mit a nép­tanítók „Eötvös-alapja“ felmutat, még ma sem felelhet meg az igényeknek, melyeket a szegény tanítók és je­lesen tanuló gyermekeik irányában támaszthatnak. A tanítók tömegesebb támogatására és a művelt közön­ség pártfogására van szüksége. Az „Eötvös-alap orsz. tanítói egyesület“ feladatai közé tartozik az is, hogy létesítse a fő- és székváros­ban a magyarországi tanítók házát, melyben az egyesü­let tagjainak felsőbb iskolákban, egyetemben tanuló fiai részben ingyen, részben pedig mérsékelt clijért szál­lást kaphassanak, hogy otthona legyen a magyarországi néptanítók fiainak, ha a szülei házból, a család köré­nehéz oldhatósága miatt apró jegyeczekben válik ki, a mellett undorító édes, szinte kaparó izt ad a be­főtteknek. A szárazon elrakott gyümölcsök vele való behintése sem akadályozza meg, hogy a penészgom­bák ott egész búján ne tenyésszenek. Legtöbb ered­ményt akkor látott, ha a szaliczilsavat alkoholos folya­dékban pl. rumban oldotta föl és ebbe mártott papírral zárta el a befőttet a levegő szabad érintésétől; de elért annyit akkor is, ha tiszta rumba áztatott itatós pap irt alkalmazott. Legsikeresebb volt eljárása akkor, ha élő szerve­zetek szétrombolására a szaliczilsavnak vízben való oldatát, vagy magát az oldatlan jegecssavat vette használatba. Ekkor nagyitó üveggel végzett vizsgálatai arról győzték meg, hogy a vizi ázalagokat (infuzóriá- kat), valamint az éczetben élő vibriókat (Anguillula aceti) a szaliczilsavnak vízben eszközölt oldata is megölte. Földi giliszták is elpusztultak benne hamar, a tömény szaliczilsav pedig a levéltetveket, apróbb bogarakat, legyeket, méheket, sőt még a darázsokat is elölte. Olyan a hatása, mint a rovarpusztitó poroké. Kísérleteket tett sebekkel is; eldörzsölte zsírban a szaliczilsavat és azzal az irral kente be a házi­állatok fekélyeit s mivel az eredmény fényes volt, a szaliczilsavat arezbőr tisztitó, tehát szépítő (kozmetikus) szer gyanánt is sikerrel ajánlotta. Wallstab a szaliczilsavnak egész csomó összeté­telét állította elő alkáliák- és fémoxidokkal, milyenek az ammonium-, calcium-, vas-, kálium-, magnesium-, natrium-, ólom-,, zinksalicylicum és rájok nézve azt módja, hogy orvosi használatra hivatott vegyiiletek. Könnyűnek latszik bár a fölsorolt szaliczilsók előállí­tása, de a velők való bánásmódot megnehezíti az, hogy a. savnak nehéz oldhatósága miatt nagy mennyi­ségű folyadékkal kell dolgozni és az hosszabb lepá­rolást kivan. Az alkalikus lúgok (('párolásánál pedig hamar megesik, hogy karbolsav áll elő, mi a praepara­ből idegen emberek között kell élniök, hogy hajlékuk legyen Budapesten az országos jellegű tanitói egyesü­leteknek, a melyben tanácskozásaikat megtarthassák. Ennek a tanitói háznak a felépítésére a magyar nemzet ezredéves fennállásának az ünnepét akarjuk felhasználni. Ha nem állíthat a nemzet, az állam az ezredéves ünnep alkalmára ezer népiskolát és kisdedó­vodát, illő, hogy segítség felépíteni a tanítók házát, mely áldásthozó, maradandó emlék lesz hazánk ezre­déves történelmében és azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet méltán foglal helyet a kulturállamok sorában. Más országok fővárosaiban, pl. Bécsben, Zágráb­ban, Berlinben is vannak ily tanitóházak és szegény- sorsú tanulókról gondoskodó intézetek; illő, hogy le­gyen Magyarország fővárosában is. A tanítók azonban, általánosan ismert nyomorúságos anyagi helyzetűknél fogva, a maguk erejével nem képesek ezt a magasztos eszmét megvalósítani, kénytelenem az állam, a törvény- hozás, a hatóságok és a nagyközönség jótékonyságára appellálni. Ha van egyesület vagy testület, mely a társadalom támogatását megérdemli, bizonyára a magyar tanító­ság az, mely minden erejét összes tehetségeit a nép nevelésének oktatásának szenteli s arra munkál, hogy vallásos, erkölcsös, munkás és művelt legyen minden magyar és általuk virágzó, hatalmas és dicső az „imá­dott haza.“ Lakits Vendel. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylete. A következő lelkes felhívást intézi munkástársaihoz ez az egyesület: Munkástársak! A munkásoknak egy, már rég óhajtott intézménye alakult meg „A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj egyleté“-ben. Az állam a közelmúltban gon­doskodott arról, hogy a munkások testi egészségének megóvása lehetőleg biztosíttassák, törvény által tette kötelezővé a betegsegélyezést. A munkásokat védő tör­vények, meg vagyunk róla győződve, nem érhetik vé­gokét a kezdetnél, mindazáltal. mi, egyszerű munká­sok, nem várhatjuk azt, inig a törvényhozás segít ba­jainkon : hanem mi magunknak is, saját érdekünkben, tennünk kell valamit. A betegsegélyezés biztosítása után első és főkérdés a munkásoknak öregség, mun­kaképtelenség esetén való segélyezése; meg kell óvni az egész életét terhes munkában töltő munkást attól a keserves kenyértől, mely osztályrésze lesz akkor, ha már nem dolgozhatik. Alkalmat kell nyújtani, hogy gondoskodhassék maga-magáról, hogy nyomoráért ne tegyen mást felelőssé. A fiatal több erőt képes kifej­teni, ha tudja, hogy van joga bízni, ha tudja, hogy öregségének napjai lehetőleg biztosítva vannak. A ko­rosabbak nem rettegnek élni, mert hisz csak tőlük függ, hogy munkaképtelenségük terhes gondjaitól sza­baduljanak. Munkástársak ! Ezt megvalósítani tűzte ki czélul maga elé a most megalakult egylet, mely egyletnek immár szentesített alapszabályai vannak. Egyedül a munkástársak bölcs belátásától, higgadt gondolkodásá­tól függ, hogy teljesithesse az egylet föladatát, megfelel­hessen a maga elé kitűzött czélnak. mely czéltól nem fog eltérni soha ! Ne győzzön a kishitűek félénk lelkületén a fellengző vágy, az ábránd, hanem sorakozzék minden munkás a természetes fejlődésnek zászlója alá ! Csak akkor lesz a munkásokból hatalom, ha lépésről-lépésre segítenek helyzetükön, védik magukat minden eshetőség ellen, nem pedig ha ideálok után kapkodnak. Legyünk a gya­korlatban mesterek és nem az elméletben! Munkástársak! Ha biztosítani akarjátok jövőtöket, úgy sorakozzatok zászlónk alá, pártoljátok egyletünket,-'-R- ‘ - ——-.j==rjnr^ tumot hasznavehetlenné teszi; e bajon szénsav hozzá­vezetésűvel segíthetni. Az is hátrány, hogy majd minden szaliczilsav, ha csak valamennyire is, de vas­tartalmú. mi aztán praeparatumainak vöröses szint kölcsönöz. Arra a hiedelemre, hogy a szaliczilsav élő bőrt egyáltalán meg nem támad, Mosengeit-nek az a meg­jegyzése áll, hogy czélszerű a sebet környező felbőrt (epidermis) pálmaolajjal előbb jól bedörzsölni, mert csak a sebekre jótékony a szaliczilsav; legczélszerűbb annak oldatába gyapotot mártani, ha megszárad is, a telültségnek (impraegnaczio) ez esetben is meg­marad benne 3 —10°/u-a; sőt arra inti a műtételt végző orvost, hogy keze védelmére el ne mulassza a régi Lister-féle elővigyázati szert használni. A khinahéj porát keserű izétől megszabadítani régi törekvése a vegytudománynak. A szaliczilsav kellemetlen izét is próbálkoznak sokfélekép elvenni. Borban, sörben, befőttlében való jelenlétét ki­deríti a vasklorid-oldat, mert az a szaliczilsavval pancsolt folyadékokat violaszinűre festi. A testszer­vezetre úgy hat, mint a khinin, még fülzúgást és egyidőre beálló kábultságot is okoz; csak nagyobb adagokban válik a légző szervekre és a szívre bénító, hatásúvá. Fölnőtteknél 4 — 5 gramm a szervezet hő­mérsékletében jelentéktelen csökkenést okoz. Azért, hogy csekély mértékben véve az egészségre nem ártalmas, a franczia kormány 1881-ben mégis eltiltotta a szaliczilsavas élelmiszerek árusítását, olyan megokolással, hogy a valóban kifogástalan élelmisze­reknek szükségük nincsen szaliczilsav hozzátételére és ebben igaza is van; mert volt eset, midőn egy liter borban 3.5 grammot mutatott ki a vegykémlő intézel. Szaliczilsavból készül a szalipirin vagyis szaliczylsavas antipirin, mely lázas bajokban hatalmas orvosszer, de kétélű kés, ha használatát nem ellenőrzi az orvos tudománya. Ilaiuisz István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom