Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-30 / 18. szám

Gyűltek, gyülekeztek tehát a szépséges vendégek, mind hivatalosak, a kiknek kutyakötelességük volt aztán minden jót kívánni, hogy ragyogjon a házi­asszonyra a szépséges napfény stb. A kik pedig nem voltak hivatalosak, azok az ablakból nézték; ezeknek nem volt kötelességük a szokott formában gratulálni. De, hogy a szusz meg ne akadjon bennük, ők is tettek megjegyzést, ilyen formán : — 'fessék nézni, most érkezett a hires prágai I menageria! kis kígyó, nagy kígyó, meg a nevezetes delejesalvó, egészen átlátszó jövendő-mondó tizenhat- ■ esztendős albinus leány!! Es futottak az ak lak hoz nézni a szomszédba gyülekező névnapozókat. Volt is mit látni, de főleg a hivatalosok részesül­tek nagy kéjgyönyörben, mert odabent szörnyűséges pompával terített uzsonna-asztal diszeskedétt. Valósá­gos ezüst ragyogással. Volt ott, kérem, minden, naiancs- illat, zsíros ragyogás és saláta savanyúság. Haj, haj be szerettem volna ott lenni, csakhogy a kis Bomó- kocskának onnan siczcz volt. De megboldogult édes anyámat, nyugodjék békével, azt meghívták. El is indult, de útközben találkozott egy barátnőjével, ki lélegzet- vétel nélkül elmondta neki, hogy a kérdéses névnapra a szintén meghívott Borsikomovicsék tortát vittek 1 ajándékban, még pedig nagyszerűét, direkte ezukrász- nál rendelték e napra. A torta tetején czukmisból valóságos Eiffeltorony van, majdnem 270 mr. magas és a torta körül czukor betűkből csokoládé alapon betűkből kirakva „Panama I ra-tra-da“ Jajajaj! most elszóltam magam, mert hiszen az egész dolog akkor történt, mikor már én elját­szottam gyermekjátékimat, vagyis, akarom mondani, mikor én Bomókocska voltam, tehát akkor még nem volt divatban Panama. Elég az hozzá, most már mégis fogalmat nyújtottam a torta nagyszerű voltáról. Megboldogult édes anyám nagyon megröstelte a do'got, visszafordult tehát ott­hon feledett tárczájáért, hogy útközben ő is vehessen valami csokoládé puffot, vagy mit s vihessen. Hanem meglátott az utczán egy rongyos embert, I a kinek a szemei majd kifordultak az éhségtől. Szóba állt vele s megtudta tőle, hogy családja is nyomorban van. Odaadva neki a csokoládépuffra valót szépen hazajött. Ajándék nélkül nem akart most már el­menni. De hát azóta a kedves Borsikomovicsékat el­nevezték „tortásék“nak, minket Bomókiékat pedig „nem tortásék“nak. Hanem, kérem, ez szörnyű dolog ám kis városon, ha valaki „nem tortás,“ mert az annyit jelent, hogy „nagyon szegény.“ Szerencsére megboldogult édes anyám, nyugodjék békével, ezt az elnevezést már nem érte meg, mert akkor tájban költözött túlvilágra. Hanem mi, kérem, a hátramaradottak éreztük ennek súlyát, elmondták rólunk, hogy édes apám a becsüle­tes Bomóki Bomók csak egy igen szegény kosárfonó ; hogy idősb testvérbátyám a dr. Bomóki Polikárp, a ki most Khinában utazik, hogy ott a szanszkrit nyelvet tanulmányozza és a szépészetet a khinai kisasszonyoknak magyarázza, erről azt mondták, hogy kitűnő szellemes művelt ember, de „igen szegény“, „nem tortás“ És kérem én rólam, hogy még bajúszom sincs, ergo én is „nem tortás“ vagyok. Azóta, ha bár milyen illedelmesen köszönök is a nassámoknak, el­fordítják fejüket, mintha nem ismernének. Mindebből az a tanúság, hogy társadalmi életünk azért olyan csökönyös, hogy kétfélére osztják az embereket „tor­ás“ és „nem tortásokra“ Ez a bibije! Városi es vidéki hírek. = Püspök szentelés. Vaszary Kolozs herczeg- prímás Gsellca Nándor budapesti érseki helynököt és Jung János váczi püspököt május hó -11-én áldozó­csütörtökön fogja felszentelni Budapesten. tás várakozik, hogy — mint tartomány — az uj oszt­rák császárság legboldogabb és legnemesebb részét fogja tenni.“') E mű nagy hatást tett ama körben, melynek a szerző szánta, a mely a magyar viszonyokat csak Bach szájából ismerte. E kör fizetett, lapjai méltatlankodva kérdék tehát: „mit is akarnák még többet azok a. v bellis magyarok ?“ . ; . , : ...! A j í' . És ki czáfolja meg e káromkodást, mert czáfolat- ianul nem maradhat?! Ez a nagy kérdés nyugtája,ni-tá a honfiakat és a megoldás pillanatra lehetetlennek látszott, mert a rendőrség mindén utat elállőtt jelsza­vával: „Fejével játszik minden ember, ki a tényleges hatalom ellen mer szót emelni.“ Ekkor lépett elő a döblingi tébolyodott: „Én összetöröm — úgymond —- a miniszter urat, nekem van bátorságom lerántani ál- arczát és tenni is fogom ezt Európa színe előtt s szer­zek hazámnak oly elégtételt, a minőt gyilkosaival szem­ben nem szerzett még senki! 1858: márcz. 1-én egy német nyelvű röpirat jelent meg Londonban, czirne magyarul: „Egy pillantás ama névtelen visszapillantásra, mely egy bizalmas kör szá­mára aránylag kevés példányban jelent meg Becsben 1857. októberében.“ Alatta állanak e szavak: „Egy magyaltól, London 1859.“ A szerző Széchenyi volt s a mű halálos döfés Bach számára. Soha dicsekvő job­ban leforrázva nem volt, soha hazugság méltóbb el­bánásban nem részesült, soha igazság fényesebben nem győzedelmeskedett a ravasz képmutatás és rágalom fe­lett. E műben a honszeretet, gúny, élez, humor, harag, gyűlölet és a lángelme sziporkái a tudomány és tapasz­talat együtt, sokszor triviális kapcsolatban, de mindig egyesült erővel sietnek a napnál világosabbá tenni a botrányos valót. Magyarország fényes elégtételt nyert. Titokban hozták la: e könyvet az országba, másolták, fordították, bonczolgatfák, magyarázták és lopva hullatták örörn­lj Blikk I. 50—57. , ~ ^ alispánja búcsúzik. Földváry Mihály, Pestvármegye évek hosszú során át alispánja, levelet intézett a megyebizottsági tagokhoz, melyben elmondja, hogy ez év folyamán lemond állásáról. Bi­zonyara sajnálattal veszik ezt tudomásul, mert alig van oly hivatott férfiú, ki Földváryt az alispáni szék­ben pótolná. — Buzaszentelés. Minden éviién körmenetben mennek a katholjkus hívők búzát szentelni. Ez idén 0zeitler Antal felsővárosi plébános végezte buzaszen- telésf, melyen jelenvoltak az összes katholikus iskolák tanulói -s nagyszámú hívők. = Államfogház Váczon. Hiteles forrásból értesülünk és sietünk ezt azokkal tudatni, a kik saj­náltak, hogy 1890. május 1 -ével az államfogház innen Szegedre került, hogy az igazságügymii.iszter Váczon újból államfogházat fog berendeztetni és ehhez külön épület a fegyintézeti kert Duna felőli részében fog még a nyár folyamán építtetni. — Stigliczy József, váczi fegyintézeti tiszt­viselő, eddig viselt állásáról leköszönt és a jövő hó elején innen uj állomására Budapestre távozik. Stigliczy az itteni körök egyik légkedveltebb és legrokonszen­vesebb alakja volt és ezért ismerősei őszintén sajnál­ják, hogy Vácztól megválik. Lapunk is egyik régi, tehetséges és körültekintő munkatársát veszti benne. = Egy ifjú leány halála. Fiatal volt, csinos, jó, özvegy anyjának egyetlen gyermeke. Ez egész élet­története és e néhány szóban mennyi bánat azokra nézve, kik őt ismerték, kik őt szerették s aki őt leg­jobban szerette, az édes anya. Mily szivet rázó fájda­lom, mikor egyetlen gyermekét veszti el az anya, hisz kívüle egyebe sem volt a világon. Enyhite ezt az a részvét, mely tegnap mindnyájunk közös otthonába ki­sérte a korán elhunytat. Németh Ilonka még csak 18 éves volt, april 27-én hunyt el és tegnap helyezték örök nyugalomra az alsóvárosi sirkertben. Az engesz­telő szentmise-áldozat május 1-én d. e. 10 órakor fog az Úrnak bemutattatni a szent-Ferencz-rendiek temp­lomában. — Temetés. Özv. Reiser Lázárné temetése múlt hét vasárnapján ment végbe a Városház-tér 2-ik számú házból nagyszámú rokonság és közönség részvéte mellett. A gyászoló családhoz vidékről száznál több részvétnyilatkozat és távirat érkezett. = Szász Károly fogadásához az ev. ref. egyháznak rendelkezésére bocsátották lovaikat a követ­kezők: Irgalmas szerzetrend, Gajáry Géza polgármes­ter, Reitter István, Velzer Lajos és Bónis János urak. Az egyház ez úton is köszönetét mond a lekötelező szívességért. — Esküvő. Klein Ignácz váczi kereskedő leányá­val, Rózsilza kisasszonynyal Polgár Károly hivatalnok május hó 7-én tartja esküvőjét délelőtt V2 12 órakor Budapesten. — A magyar turista-egyesület mint múlt számunkban megírtuk, ma tartja kirándulását a Ná­szúira. A gyaloglásra Budapestről és Váczról számosán jelentkeztek, kiknek vezetőjük dr ‘Nigrinyi György lesz. = Apaállatok megvizsgálása. Az apaálla­tok megvizsgálását tegnap szombaton teljesítette egy bizottság Gajáry Géza polgármester elnöklete alatt, mely bizottság tagjai Bartoss Ferencz biztos, Krakker Kálmán, Csereldye István, Kristóf Lajos városi állat­orvos és Krezsák József voltak. — „Kisgyermek halálára.“ Tragor Ernőt és családját nagy csapás érte e hó 24-én, mikor Ernő nevű egyetlen fiú gyermeke 9 hónapos korában el­hunyt. A kis angyal földi maradványait április 26-án tették a hideg földbe. = Uj háziúr. A Káptalan-utczában levő Koll- mann-féle házat Lencsó Ferencz fegyházi orvos vette meg. = „Mi kell Vácznak?“ Erre a múltkori közleményünkre vonatkozólag igen érdekes levelet könnyeiket, mert ha a rendőrség meglátja és börtön halál elmaradhattam És Bach halálos boszút esküdött. A könyv megjelenését követő második évforduló után két nappal: 1860. márczius 3-án rendőrök lep­ték meg Széchenyit, szobáit átkutatták, iratait, naplóit élvitték és pisztolyait ott hagyták az őrült mellett. Ez­után Széchényi, kit az eddig kapott hirek is nagyon nyugtalanitattak, nem evett és nem ivott. Kétségbeejtő helyzetét, tetézte a rendőrminiszter, báró Thierry le­vele,2) kitől Széchenyi ártatlan iratainak visszaadását kérte és, a, ki á lekötelező modorban irt levélre dur­ván válaszolt: „készüljön — igy szól Széchenyihez — mert a döblingi tébolyda megszűnt önre nézve men- hely lenni.“ Ez volt az utolsó döfés és a kedélybeteg megtört, önkezével* tépte szét fájó lelke porhüvelyét, mert lator módon meghalni nem akart. Az Úr feltámadásának örömünnepére virradt fel a nap és Magyarországnak gyászhirt hozott. Széchenyi testét székében ülve találták, a fej baloldalát szétzúzva, a velőt a falakon szétkenve. Április 10-én reggel 10 órakor válogatott úri fo­gatok jelentek meg a kis döblingi templom előtt. Bent félhomály és csend s még a szegényesen egyszerű ra­vatalra helyezett gyertyák sem mertek lobogni, hogy ne zavarják álmát Magyarország legnagyobb fiának. És a szellő, amely elsietve néha-néha megcsókolta a megfagyott, kinszenvedt arezut, kétkedve suttogta: Ez volna a magyar arisztokraczia leggazdagabb, leg­zseniálisabb, leghíresebb tagja, gróf Széchenyi István? A pap elmondta imáját, a kocsi Gzenkre hozta a koporsót és édes anyánk, a hazai föld, ölébe vette, szi­véhez emelte és elringatta örökre. . . . a . . . a) Lásd : a döblingi szolgák vallomása. K. 137—154. kaptunk, melyet jövő számunkban szerény észre­vételeinkkel közölni fogunk. Erre a levélre és kapcso­latos közleményére előre is felhívjuk olvasóink figyelmét. = Jótékonyság. A inenhely javára Reiser Béla és neje 5 frtot adományozott, lfj. Zsidek Ignácz férfi és női gyermek ruhákat, Velzer Lajos többszörösen élelmi szereket, Blázsovits János fehér- és mákoskalá­csot, a váczi nőegylet a jubileum alkalmából az árvá­kat megvendégelte és 16 drb porczellán csészét aján­dékoztak. — E szives adományokért az iskolaszék há­lás köszönetét mond. — Eljegyzés. Ifj. Stibrik Kálmán eljegyezte Obermajer Lőrincz helybeli asztalos-mester leányát, Etelkát. — Az uj pénzek. Az egy és két filléres uj bronzpénzek Husvét vasárnapján kerültek először Bu­dapesten forgalomba. Mint értesülünk, nem sokára a többi pénznemek is ki fognak bocsáttatni még pedig a következő sorrendben: május hóban az egy koro­nások kerülnek forgalomba; ugyan e hó vége felé a nikkel tiz- és 11uszíi 1 béresek bocsáttatnak ki, junius ha­vában pedig a tiz- és huszkoronás aranyok fognak részlegesen forgalomba hozatni. = Veszedelmes pénzbeváltók űzik egész Pestmegyében csalárd munkájukat. Jóhiszemű tudatlan embereknek pénzét váltják be azon ijesztgetéssel, hogy ez már kiment a forgalomból s adnak helyében újat, csakhogy ez hamis, vagyis olyan bankó és ércz- pénz, mely söh’ sem fog létezni. Ezen szédelgőkre fel­hívjuk t. olvasóink figyelmét. = Állategészségügyi jelentés. Kristóf La­jos városi állatorvos 1893. I. negyedévi jelentését a városi tanácshoz bemutatta. Az állatorvos jelentésében megemlíti, hogy városunk területén az állategészségügy a lefolyt évnegyedben kielégítő volt járványos betegség nem uralkodott, ragályos betegség, nevezetesen takonykor miatt 3 drb ló irtatott ki. Hangsúlyozza az állatorvos jelentésében, hogy az 1888. évi VIII. t.-cz. 19. §-a ér­telmében minden község tartozik alkalmas dögtérről és gyepmesterről gondoskodni, a mi még nálunk ez idő­szerűit nincsen. Indítványozza az állatorvos miszerint ezen kérdés az ebtartási szabályrendelet megalkotása és az ebadó kivetése által — mely adó csak is állategész­ségügyi czélokra fordítható — a város megterheltetése nélkül megoldást nyerne. A városi tanács ezen állategészségügyre vonatkozó jelentést tudomásul vette, a jelentésben hivatkozott törvény rendelkezéséhez ké­pest a dögtér rendezése és gyepmesteri állás rend­szeresítését illetőleg, a jelentés kiadásával felhívta a pénzügyi és gazdasági bizottságot, hogy ez ügyre vonat­kozólag már az előző években nyert felhívásnak lehető mielőbb tegyen eleget. = Halálozások az elmúlt évnegyedben. A folyó év elejétől márczius hó végéig terjedő idő alatt 113 egyén halt el városunkban. És pedig ja­nuárban 40, februárban 36, márcziusban 37. Ezek közül férfi 56, nő 57. Legnagyobb volt a halálozás az 1—5 éves gyermekek között, legkisebb a 7—20 életév között. Ä halál ok a gyermekek legnagyobb részénél veleszületett gyengeség és görcsök, a felnőttek­nél tüdőgümőkór, tüdőlob és szervi szívbaj. Öngyil­kosság csak 1 volt. Halva született 4 gyermek. Még mindég igen nagy azok száma, a kik orvosi gyógy­kezelés nélkül halnak meg. így az elmúlt évnegyedben 23 egyén nem orvosoltatta magát mielőtt meghalt. Ezek közül 12 hét éven aluli gyermek van. Ezek szüleivel a rendőrség éreztetni fogja a törvény szigorát. = Milyen lesz az idei nyár? Ezt jósolja meg egy természettudós. Szerinte nem áll az, hogy hideg tél után meleg nyári idő következik s ezért azt mondja, valószínűleg ez idei nyár is hűvös lesz. 1891- ben is hideg volt a nyár, pedig nagyon szigorú tél előzte meg. 60 esztendő időjárásának tanulmányozása után Hellmann, ez a tudós természetbúvár neve, meg­jósolja, hogy junius és julius hónapokban hűvös és esős idő lesz. Augusztusban melegek lesznek. Az el­múlt telet bátran sorozhatjuk a rendellenes évszakok közé. 1885 óta állandó hideg téli évszakok keresik, fel kontinensünket. Ebben a században 1808-ban, 1817-ben, 1829-ben, 1838-ban, 1849-ben, 1858-ba% 1870-ben és 1879-ben uralkodtak a mostaniakhoz ha­sonló hidegek. — Igen valószínű, hogy a téli hóna­poknak rendkívüli hidegsége még nehány évig el fog tartani. == Társas utazás Konstantinápolyiba. Mint lapunkban már említve volt, a magyar királyi állam­vasutak budapesti városi menetjegyirodája f. évi május hó 6-ra külön gyorsvonattal társas utazást rendez Kons- tantinápolyba. Ä magyaroknak ezen évenkint ismétlődő kirándulását szinte várják már és ez alkalomra is . meleg rokonszenvvel és valódi testvéries érzülettel ké­szül a magyar turistákat fogadni. De a menetjegyiroda részéről is megtörtént minden intézkedés arra, hogy a résztvevők úgy az utazás folyamán, mint a Konstanti­nápolyban való 5 napi tartózkodás alatt a legjobban találják magukat. A többek között az oda utazásnál nagyobb pihenő fog tartatni Nisch és Sofia állomá­sokon, mely idő alatt alkalmuk lesz a résztvevőknek, hogy ezen érdekes két keleti várost megtekinthessék, és minthogy ezen külön gyorsvonati jegyek 60 napig érvényesek, meg van engedve az is, hogy visszatéréskor az utazást tetszés szerint többször is megszakittathatják. Mindent bővebben a programmok, melyek budapesti (Hungária szálló) és az összes vidéki menetjegyirodák­ban díjmentesen kaphatók, és a hol a jelentkezések 50 frtnyi előleg lefizetése mellett elfogadtatnak. — Az; ausztriai értékű két- és negyed fo­rintosok forgalmon kivül helyezése. A két fo­rintos és negyed forintos (25 kros) ezüst érmek a magán forgalomban csak f. évi május hó 31-ig foga­dandók el, az állami pénztáraknál és hivataloknál pedig csak f. évi julius hó 31-ig fogadtatnak el, 1893. évi julius hó 31-ike után ezek az érmék sem névértékűk­ben, sem anyagértékük megtérítése mellett többé sem fizetésképen el nem fogadtatnak, sem át nem váltatnak#

Next

/
Oldalképek
Tartalom