Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1893-06-11 / 24. szám
Felhívás Magyarország független érzelmű polgáraihoz. Tisztelt Polgártársak! Azon sajnálatos események után, melyek az országos függetlenségi és 48-as pártkör kebelében az utóbbi időben végbementek, a kecskeméti függetlenségi 48-as párt szükségesnek tartotta egy országos pártértekezletnek Kecskemétre leendő összehívását, melynek megtartására folyó évi június hó 25- ik napját tűzte ki. Midőn ezt a körülményt a függetlenségi és 48-as elveket valló- választó kerületek, társulatok és körök, s általában pártunk összes tagjainak tudomására hozni szerencsénk van, hazafias tisztelettel és elvtársi bizalommal hívjuk fel, hogy e nagy fontosságú értekezleten —- melynek programját kellő időben teljes részletességgel nyilvánosságra hozzuk — minél számosabban megjelenni — illetve magukat képviseltetni szíveskedjenek. Kelt Kecskeméten a függetlenségi és 48-as párt vezérbizottságának 1893. évi május hó 28-án tarlót! üléséből. Hazafias tisztelettel: Sz.' Tóth Márton Szappanos István jegyző. elnök. Az uj pénzről. (Folytatás). — Irta : IDorLO’vitz Vilmos. — A török háborúk idején a fémpénz kiszivárgott s a forgalmat elődeink rézpénzzel voltak kénytelenek ellátni. így a század elején a fémpénznek nyoma veszett s magába Bécs városába több volt a pénz, mint egész Magyarországban. A mi kevés pénz volt, a nép megijedve az 1811-iki államcsődtől, a ládafiába rejtve tartotta. A múlt század végén a magyar arany — amit ez időszerűit már alig látni — megért 4 frt 30 krt, e század elején pedig ugyanazon arany, papírpénzben 9—10 forintot ért. A pénzrendszer tehát századok óta egy és ugyanaz volt Ausztriában és Magyarországon, az osztrák valuta, melynek minden rázkódtatásából kijutott Magyarországnak a maga része, előnyeiből pedig vajmi kevés. Ennek az állapotoknak most véget vet az uj korona-érték. Ezen uj érték bár Ausztriával közös elvek szerint van megállapítva, mégis biztosítja minden irányban Magyarország önállóságát, amint hogy Magyar- ország saját maga vezeti a maga pénzét. Az eddigi pénzviszonyok megítéléséhez még röviden az osztrák-magyar bankról is kell szóllanom. A bank 1818-ban keletkezett, mint osztrák nemzeti bank és 1848-ig képes is volt kötelességének megfelelni, a mi abból állott, hogy bankjegyeit kívánatra érczpénzre váltotta be. Ezért 1848-ig a bankjegyei egyenlő értékűek voltak a fémpénzzel. 1848-ban azonban Ausztria nagymennyiségű fémpénzt küldött Olaszországba, amit a bank készletéből vett ki. Ezért a bank fölmentetett azon kötelezettség alól, hogy jegyeit érczpénzzel beváltsa és csak 1858. szeptemberétől 1859. április hó 11-ig volt ismét azon helyzetbe, hogy ezt tehette, de akkor az olaszháború költségeire Ausztria 130 millió forintot vett kölcsön, 1866-ban pedig újabb 150 milliót és ez adósságot a sóbánya, kötvényekkel együtt 400 millió forintra emelte, ebből 312 millió forint államjegy. Ez a 312 millió papírpénz az államnak puszta fedezetlen adóssága, mert az államjegyeken még csak Ígéret sincs a készpénzre leendő beváltásra. Az 1867-iki kiegyezés alkalmával az államjegyck legfeljebb 312 millióval állapíttattak meg és a két állam jótállása alá helyeztettek, a bankadósság pedig ez által leszált 80 millió forintra, amikor az édes álomképek vissza varázsolják az egész estét, akkor Gida — meg a többi — mámoros fővel odavágja a czilinderét, engem meg traktál Mumm-al, vagy talán csak — Littkével . . . Monsieur Jules. Tiszta, rendes, csendes lakás. Ez a história tulajdonképpen onnan kerekedett ki, hogy Gitterblatt Náthán meszelő- és kefeárú-üzlet- tulajdonosnak volt egy kiadó hónapos szobója; miután pedig Gitterblatt Náthán úrnak volt egy kiadó hónapos szobája, egy perczig sem késett azt mindeneknek tudtára adni. Engem meg az ördög már régtói fogva úgyis oda visz, a hova nem kellene, felmentem hát Gitterblattékhez a szoba iránt értekezni. Némi financziális disputa után meg is egyeztünk, de kikötöttem, hogy csendben, rendben, tisztaságban hiányosság ne legyen. Gitterblattné kijelentette, hogy úgy éljen, a minthogy kívánságom szerint lészen minden; a"után ősi szokásokra hivatkozva, felszólított, guberálnám ki a szobabért eleve. Erre rövid, de tárgyilagos vita keletkezett köztünk, melyben én ama nézetnek adtam kifejezést, hogy ellőbb szeretnék a szoba lakályossága iránt meggyőződni. Gitterblattné azonban még egyszer kijelentette, hogy úgy éljen ... és én fizettem. Estéiig nem is volt panszom, mert csak este foglaltam el a szóhát, hanem másnap és harmadnap a következő tapasztalatokra szert: Primo : Citterblatték bővelkednek gyerekekben, .számszerűit kilenczben. A legidősebb tizenöt évet számlált még a többi életkora lefelé szállt egész a két hónaposig. Következésképpen a hajc.zihő elkezdődött már hajnalban s tartott késő estig, a mikor az apróbbak gyújtottak hangversenyre, hogy bámulatosán kitartsanak éjfélig. Seeurido: az egyik csemete holdas voll, a kinek az volt a. szokása, hogy éjfél után végig barangolja a szobákat. a melyből eddig csak kevés van törlesztve a bank üzletéből a két államot megillető nyereségből. Valutánk tehát eddig részben fedezett, de csak ezüst értékről szóló kényszer-árfolyamú bankjegyből, részben pedig tisztán fedezetlen papírpénzből: államjegyből áll. Van ugyan aranypénzünk is a 4 és 8 forintos, de ezekről az 1891. XII. t. ez. világosan kimondja, hogy az aranypénzláb behozataláig elfogadási értékük szabad egyezkedéstől függ és igy nincs meg az a kellékük, melyet előbb hangsúlyoztunk, hogy a veretén kívül a törvény a fizetésképen való elfogadást mondja ki kötelezőnek. Ezek után még azt a két kérdést kellene feltennem, vájjon szükséges-e a valuta rendezés és vájjon helyes-e az aranyvalutát mint uj értéket elfogadni? E két kérdésre azonban már előbb többé-kevésbbé megadatott a válasz és további elméleti fejtegetések nélkül bajos volna, erre kellő kitanitást adni. Csak röviden jelzem, hogy a valuta rendezés az önfentartási ösztön követelménye, mert a monarchia nem volna képes ha egy háború meglepné annak költségeit előteremteni, de zilált valuta még béke idején is megnehezíti és megdrágítja úgy az államnak, mint a magán egyéneknek hitelét és káros visszahatással van a kereskedelemre iparra és termelésre. Arra a kérdésre, vájjon helyes volt-e az aranyérték behozatala? a választ már a jó pénz kellékeiről szólva, megadtam, kifejtettem már ott, hogy az ezüst fémérték segítség helyett csak fokozott zavart eredményez, a kettős érték pedig megrontaná életbe vágó érdekeinket. Mi csakis az aranyértéket hozhattuk be, mert ez az egyedüli, mely pénzünk értékét állandóvá teszi. A korona értékről szálló uj pénzrendszer még nem végleges intézkedés. Ez csak alapvető törvény, mely kiinduló pontját képezi majd a készfizetésnek és a törvényes intézkedés, mely az aranyvalutát állapítja meg végleges pénzrendszerünknek, későbbre van fenntartva. Egyelőre az osztrák érték továbbra is törvényes fizetési eszköz marad, azzal, hogy 1 o. é. forint egyenlő értékű 2 koronával. A rendes polgári életben semmi külömbséget nem csinál az, ha akár 1 o. é. forintot akár pedig 2 koronát mondunk, fizetünk, vagy adunk. A kiknek tehát fizetési kötelezettségei, avagy követelései vannak, sem nem nyernek sem nem veszítenek azzal, ha 1 frt helyett 2 koronát kapnak, vagy adnak. Az o. é. forint egyelőre még ép úgy érvényben lesz, mint eddig. Az uj korona-érték pedig sem osztrák, sem magyar és legkevésbbé osztrák-magyar-érték. A törvények, melyek az uj korona-értéket megállapítják, nem ismernek ily közjogi kifejezést, hanem csakis koronaértékről szólanak, ezentúl egyenesen csak az Írandó „korona-érték.“ A most elmondottakból tudjuk, hogy az uj pénz korona lesz, melynek értéke teljesen egyenlő a mostani osztrák-értékű forint felével. Egy korona 100 fillérre osztatik fel s igy I fillér értéke teljesen megfelel az eddigi % krajezár értékének. Pénzünk a papírpénz kivételével melyekről később szólok, négy féle lesz. Arany, ezüst, nikkel és bronz. Aranyból vernek 20 koronásokat, melynek értéke egyenlő 10 forinttal, továbbá 10 koronásokat 5 forint értékben. Ép ezért az aranypénz ezentúl nem lesz olyan ritka dolog, melyet ajándéknak drágán vehettünk és esetleg szükség esetén olcsóbban kellett eladnunk, annak jövőre egy forma lesz az értéke, egy forma a vásárló ereje. Az aranypénzhez oly keveréket használnak, melynek 9/]0 része szinarany és '/10 része réz, mely az aranypénznek megadja a kellő keménységet, miután a szinarany lágy, hajlékony és könnyen kopik. Egy kiTertio: a gyerekek drótot feszítenek az ajtóm elé, hogy büntelenül belejussak a vizes dézsába. Quarto: esténként alig ojtom el a lámpám, felháborodással tapasztalom, hogy némely állatok az én testem holmi uratlan dolognak tekintik, a min tetszésük szerint hanczúrozhatnak. No, azt hiszem, ilyenek után minden tisztességes embernek fellázad az önérzete. Harmadnap reggel kinyilvánítottam Citterblattnénak, hogy semmi szin alatt sem maradok, adta vissza pénzem, miután a föltételek nem teljesedtek. Gitterblattné viszont kijelentette, hogy olyan ember még nem született e keserves világra, a kinek ő visszaadja a pénzét. — De kérem, én kikötöttem, hogy csend legyen és poloskának még a színét se lássam! — Hát hol van itt poloska? Mutasson az úr csak egyet! replikázott az asszony. Poloskát csakugyan nem láttunk, de megígértem, hogy mutatok majd neki. Az éjszaka tehát fenmaradtam s lesbe álltam. Soha sem hittem volna, mily nehéz feladatra vállalkoztam. Mert a poloskának az a furcsa praktikája van, hogy mihelyt egy szikra fényt lát, menten elpárolog- A sötétben meg én nem láttam. Egy pakli gyufát égettem el, mig végre sikerült egyet kézrekeritenem, de akkorra már az ágy darabokra omlott alattam. Mit volt. mit tenni, reggelig a romokon tanyáztam (is gyönyörködtem a Gitterblatt csemeték remek hangversenyében. Reggel behívattam Gitterbla.il uét és elébe mutattam a megboldogult poloskát. — Nos, nem lenne szives megmondani, miféle csodaállat ez? Kérdeztem jóleső kárörömmel. Gitterblattné vészes tekintetet veteti a gyászos holttetemre. — Ez . . . ez . . . dadogta, . . . hogy is hívják no, . . . igen ez szentjánosbogár! Majd hányát estem a nem várt felelettől. — Hallja, édes Citterblatnó asszony, válasszon logram aranyból keverés nélkül lehetne 3280 koronát verni, de miután 9/,0 finomságú aranyat használnak csak pénz gyanánt igy a kevert aranynak kilogramjá- ból 2952 korona kerül ki. Ilyen módon egy kilogram aranyból 164 busz koronás, vagy 328 tiz koronás aranypénzt vernek. Az ekként megállapított súly arány szerint a 20 koronás arany pénznek súlya 6-77 V2 századrész, a tiz koronásé pedig 3-383/4 századrész gramm. A 20 koronás arany átmérője 21 mm. mig a 10 koronásé csak 19 mm. a 10 koronás jóval vékonyabb, mint a 20 koronás, a két arany pénz képe egy és ugyanaz és pedig -az úgynevezett kép lapon látható Ö felsége egész alakja a koronázási öltönyben, fején a koronával, jobb kezében a kormánypáleza, baljában az aranyalma az apostoli kereszttel. E kép körül a következő körirat áll: „Ferencz József I. k. cs. és M. H. S. D. o. ap. kir.“ (azaz „Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, hlorvát-, Szlavón- és Dalmátországok apostoli királya“) továbbá az év szám, a melyben a pénz veretett. A pénz hátlapján van a magyar korona országainak egyesitett czimere a czimtartó angyalokkal és a czimer felett a következő körirat „Magyar királyság“ a czimer alatt pedig 20 korona, vagy pedig 10 korona. Az aranypénznek karimája nem reezés, mint az eddigi aranypénzeknél, hanem a 20 koronás karimájába bele nyomva mélyített betűvel (3 felsége jelszava „Bizalmam az ősi erényben“ felirat a 10 koronásnál pedig csak ékítmény van beütve. Az aranypénzek pereme emelkedett sima, azon belül gyöngysor alakú kiemelkedés vonul körül. Ezüstből csupán egyféle pénzt vernek és pedig az 1 koronákat, az ezüst, melyet ezen pénzhez használnak szintén keverék, mely 835 ezredrész szinezüst és 165 ezredrész rézből áll. 1 kilogram ily keverék ezüstből vernek 200 darab 1 koronást, melynek súlya 5 gram, átmérője 23 milliméter. Az 1 koronás ezüstpénz képlapján van Ő felsége mellképe, ugyanazzal a körirattal, mint az aranypénzeken, a hátlapján van a magyar korona koszorú övben, a korona alatt pedig ez a felirat : 1 korona. A karimán mélyített betűvel Ü felsége jelmondata. Ezen uj ezüstpénz mellett az eddigi ezüst 1 forintosok továbbra is forgalomba maradnak oly módon, hogy ezeknek értéke 2 korona lesz. A mostani papír 1 forintos államjegyek lassankint bevonatnak és helyettük kibocsájtattnak az 1 koronás ezüstpénzek. A váltópénz, vagy az úgynevezett aprópénznek nagyszerepe van a forgalomba és erre kiváló gondot fordít a kormány. Ezüstből nem lehet aprópénzt csinálni, mert az értékhez képest, ha jó ezüstből veretnének, igen kicsiny volna a váltópénz, ha pedig rossz ezüstöt használnak, akkor meg csakhamar olyan kopottak, csúnyák lesznek, mint a jelenlegi 10 és 20 krajezárosok. Ezért a 10 és 20 filléreseket egy nálunk, ily czélra még nem használt fémből, nikkelből verik. A tiszta nikkelnek sajátszerü az ezüsttől könnyen meg- külömböztethető szürkés színe van, nem piszkul, az utánzása nagyon nehéz. A 20 filléres értéke egyenlő 10 krral, a 10 filléresé pedig egyenlő 5 krajczárral. A nikkelpénzek képlapján van a magyar korona és ez a felírás : „magyar kir. váltópénz“ valamint az év szám, a hátlapján pedig kalász koszorúban 20 illetve, 10 fillér felírás. A 20 filléres átmérője 21, a 10 filléresé pedig 19 milliméter, tehát egyenlő nagyságú az aranypénzzel, csakhogy a nikkel váltópénz karimája rovátkos, miáltal már a tapintás által is könnyen megkülömböztethető az aranypénztől. A nikkelpénzek a most még forgalomban levő 10 és 20 krajezárosok bevonására vannak rendelve és a magának más bolondot, mert én nekem nincs figurázni való kedvem. Gitterblattné azonban ügyet sem vetve az én jogos felháborodásomra, csípőre teszi kezeit és rám kiált : — Hát az úr mit csinált az én ágyammal ?! — Minek adnak ilyen rozoga szerszámot; örüljön, hogy tűzre nem raktam ! — Mit, tűzre az én ágyamat ? Hát a sistergős ménykő mire jó ? ! — Afölött még nem gondolkoztam; különben is nem érek rá magával disputáink Adja vissza a pénzem, hadd megyek. — De a lagéros rézangyalát! az ágyam nem engedem, mert feküdtek abban már hárman is, mégsem törött össze! Láttam, hogy máskép nem boldogulok, hacsak valami barátságos egyességet nem kisértek meg. — Mondja hát, mi a követelése az ágy reparálásáért? kérdem a fenyegetően piros asszonytól. — Hja, nagy annak az ára, hamarjában ki sem tudom számítani! — De mégis ? — Mit tudom én, de sokat nem mondok, a szobabér nem lesz rá elég. — Hiszen akkor maguk engem megkefélnek! — Hát miért politizál az úr? Gondolkozóba estem. — Tudja mit, Gitterblattné n'sszony! Elismerem, hogy az én zoológiái ismereteim sokkal hiányosabbak, mint a maga tudománya; nem bánom legyen ez a bogár szentjánosbogár, csak arra kérem, . tirgrámozza az ágyneműt s hozza rendbe az ágyat, a gyerekektől pedig vegye el a írótól. Vattáról majd gondoskodom én, a mivel a fűleim betömhessem. Gitterblattné beleegyezőleg bólintott, nekem pedig a hátam borsózott, mert nehéz napok vártak reám. Szabóniusz.
