Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-23 / 17. szám

hogy az ellenőr és a ’ segélypénztári központi orvos állását f. évi május l-én foglalja el. — 7. A segély­pénztári pénztárnoknak, ellenőrnek, továbbá a szolgá­nak meghagyták, hogy az ügyrend 19. §-ában foglaltak szerint óvadékukat f. é. junius 1-ig letegyék. — 8. Végül Donovitz Vilmos igazgatót megbízták, hogy a postatakarékpénztárba 100 frtot utalványozzon ki, mi által a betegsegélyző pénztár a chek és clearing forga­lomba léphet. Ezután az ülés véget ért. = Ügyvédi irodába egy jó irású fiatal ember írnokul felvétetik. Bővebb tudósítás a szerkesztőségünk­ben nyerhető. = Napfogyatkozás, világ vége. Egy város­kában történt. Kalimpa János, a város egyik dísze, kinek a képe valóságos forradalmi zászló, olyan vörös és az ember ránézve mindjárt a legjobb fajú uborkára gondol, ha megpillantja az orrát. A bajusza, melyről négy kocsikerékre való kenőcsöt lehetne levakarni, olyan hegyesen áll, hogy az asszonyok az utcza másik felére térnek ki előle. Azonfelül az a jeles ember kortes. Az egész város (él tőle s akik nem (élnek, vakon követik. Nem is csodálkozhatik azon senki, hogy mikor a nap- fogyatkozásnak hire ment, először Kalimpa urat kér­dezték meg. Nem hiszem — mondá — de nein tartom lehetetlenségnek, hogy az Isten is megunta jaz kaur- mányt és pokoli sötétséget küld erre a világra ! Azért ne féljetek atyámfiai, mert ti akik, velem a balpártra szavaztatok, a túlvilágon a jobboldalra kerültök s én foglak bevezetni szt. Péter örömére a fényes rnenyor- szágba! — Ilyen csízióval kezdte Kalimpa úr bölcs előadásait a „Hó, megállj!“ kocsmában. Már vagy tizenötödik liter látta gyászos kimúlását, mikor Kalimpa és társai még egyre várták a napfogyatkozást, a világ­végét. Végre már forogni kezdett Kalimpáékkal a világ, Kalimpa botjára támaszkodva eképen szólt: — Híveim, gyerünk innen, mert én már látva látom, hogy a világ elvesztette egyenes forgását, követ­kezik a házak bedülése. Pia négykézláb járóak volnánk, nem félnék, hogy valamelyes házfedél vagy gerenda hátunk közepét éri, de a fejem búbját mindég jobban féltem mint az alsóbb felemet. Azért hát odább innen, gyerünk oda, ahol nem érhet veszedelem. A jeles társaság útra kelt és egyenesen a kertek alá rándult, hol semmi baj nem látszott közel lenni. Azonban már este lévén, meg akartak arról győ­ződni, hogy hol is vannak? hát tüzet raktak, amit annál könnyebben megtehettek, mert egy rakás szalma törmelék volt közel s azt egyszerűen felgyújtották. Erre a városból kongatások voltak hallhatók s a folyton nö­vekvő zsivaj egyre közeledett. Kalimpa és társai azon­ban jelesül elaludtak, csak egyikük hallotta még fél­álomban a csetepátét, melyre azt a megjegyzést tette: f — Csakugyan vége lett már a világnak; Hallom az ördögöket amint fogcsikorogva jönnek értünk. Jaj nékünk! A másik pillanatban már ott termettek az ördö­gök a hű feleségek képében, kiket Kalimpáné vezetett. Volt aztán hadd-el hadd. Az asszonyok kegyetlenül el- söprüzték és eldöngették a részeg férjeket. Befejezésül még a tűzoltóság is megérkezett és a tűz körül heverő férjeket bőrig locsolták fecskendőikkel, úgy hogy más­nap valamennyi náthás volt. — Inkább meghal, hogy sem dolgoznék. Lencsár József, kecskeméti kényes suszterlegény az életéből a vasárnapot szerette legjobban, mert akkor rágyújthatott egy rövid czigaróra és elmeheteit virs­lit enni és sört inni, mely neki annál pompásakban ízlett, minél kaczkiásabb pinezérleány hozta ezt az ünnepi elemózsiát. Szép lány, virsli, sör ; fele se tréfa a babesuszpajzos hétköznapok után, mikor a majszterné néha a rossz talpbőröket keveri zsirnélküli főztjébe, hogy a legénységet hússal ámítsa. Milyen jó volna, gondolta magában Lencsár, ha az emberfia bocskorban születnék mint a medve, melyet sohasem kell subik- szolni és a panganétot a 'baka csak arra használná, hogy izzó parázson a czigánypecsenyét forgatná és Manlicher-puska helyett inkább kolbászt, hurkát tölte- nénekpaz embert pedig az Uchatius-ágyú golyója he­lyett ütné meg inkább a guta a jóízű italtól. Ha már meg kell halni, haljon meg boldog borközi állapotban. Hiszen hajdanán a jóravaló embert hordóba tették és úgy gurigáztak vele; manapság, ha valaki ezt megpró­bálná bizonyosan fogyasztási adót szednének a bor­szagért ! Sok ilyet és hasonlót talált elgondolni Len­csár Jóska a kaptafa mellett szerzett tudományos kép­zelődésével és arra jött legutóbb, hogy a csiriznek kiállhatatlan rossz a szaga és a kéményseprő hozzá képest úr, mert csak hébe-hóba turkálja a kéményeket, mig ő egész nap föl sem kelhet a helyéről. Ilyen mó­don megunta Lencsár az életet, mert arra a tapaszta­latra is jutott, hogy az ő tanait: semmit sem dolgozni, csak virslit enni és sört inni, nem akarták elfogadni. Jellem szilárd ember lévén, inkább a halált választotta, de elveiről nem akart lemondani. Azért hát szomorúan búcsút mondva a vasárnapi gyönyöröknek, kékkövet és kénes gyufafejeket nyelt, hogy a babra többé utalva ne legyen. A hasa azonban nem úgy érezte magát, mint egy 15 kros pörkölt után, hát szaladt az orvoshoz, a ki kecskeméti ember lévén, megbosszankodott, hogy Lencsár egy kis hascsikarásért őt felkölti, s miután ellen­mérget adott neki, jól fölképei te. Lencsár megelégedetten tért haza és egyelőre mégis föladta reformelveit. Hiszen megtették ezt nála nagyobb politikusok is, hát mért volna különb a kecskeméti suszterlegény? = Iparhatósági megbízottak ülése. Váro­sunk iparhatósága mellé választott iparhatósági meg­bízottak múlt vasárnap tartották meg beszámoló ülé­süket az elmúlt évnegyedben szerzett tapasztalataik­ról; egyszersmind megállapították a jövő évnegyed munkabeosztását, mely szerint az április—júniusi év­negyedben az ipartestület által vezetett kpnyveket és lajstromokat áprilisban Meiszner Rudolf, májusban JSrnyei János, júniusban Alberty Ferencz fogja ellen­őrizni. A tanoncz iskolákat április hóban Rácsok János, májusban Alrnási János és Bónis János, ju­■ niusban Marosi Ferencz látogatja meg. A műhelyeket vizsgálni fogják az alsóvárosban: Grossmann Dávid, Hidassi Ferencz, Kátay Ferencz és Kiss Kálmán.; a középvárosban: Alrnási József, Depoy György, Fédor Sándor és Quell Ferencz; a felsővárosiam : Balogh Ger- ' gely, Együd Sándor és Manner Ferencz. A gyárakat pedig májusban Heinisch Richard, júniusban Tragor Károly iparhatósági megbízottak fogják megszemlélni. = Húsfogyasztás egy negyed év alatt Váczon. Vácz városában a f. év I. negyedében köz- [ fogyasztásra levágatott 5 drb bika, 13(5 drb ökör, 105 drb tehéu, 403 drb egy éven aluli borjú. 685 drb ser- ‘ tés, 6 drb kecske és 41 drb bárány. = Szőlőfásoltási tanfolyam. A székesfehér­vári amerikai szőlőtelepen f. ovi április 10-től május 18-ig fogják a tömeges sző lő fásoltást foganatosítani. A telep igazgatósága alkalmat kíván nyújtani minden szőlőbirtokosnak és szőlőmunkásnak arra, hogy a leg­helyesebb oltási eljárást gyakorlatilag elsajátíthassák azért felhívja az érdeklődőket, hogy a Székesfehérváron tar­tandó szőlőfásoltáson vegyenek részt. A résztvevő mun­kások'Székesfehérváron való tartózkodásuk alatt lakás és folyó napibérben részesülnek, élelmezésükről azon­ban maguk tartoznak gondoskodni. A felveendő mun­kás legalább egy hétig köteles Székesfehérváron tartóz­kodni ; a ki 2—3 nap múlva a munkát olt hagyná, az napi bérre igényt nem tarthat. Jelentkezni lehet még április 23., 30-án, május 7., 14-én. Minden munkás vagy a községi elöljáróságtól, vagy a birtokos­tól, kinél esetleg szolgál, személyazonosságát igazoló kisérő levelet tartozik hozni. = Lőpor szállítás. Folyó hó 20-án reggel fél 8 órakor városunkon keresztül a Dunán 670 hordó lőport, dynamitot s más robbanó szereket szállítottak az alsó-ausztriai lőporgyárból Bulgáriába. A fekete zászlós lőpor szállító gőzhajót a Duna mindkét oldalán lovasrendőrök kisérték, nehogy valamely község köze­lében vesztegeljen. = Ügetőverseny Ersekujvárott. Az április hó 30-án d. u. a nagy lóvásár előtti napon a mezei gazdák részére rendezendő ügetőversenyhez jelentkezni lehet ápril hó 24-én déli 12 óráig az érsekujvári rend- őrkapitáni hivatalnál. == Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hami­sítás rögtön kiderült. Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban összepödrődik és csak­hamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván; addig a hamisított selyem (mely zsíros szinü- szallonás-lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállai a festanyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hogy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörődik, csak meggörbül. Heuneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Kiirich*m*ii, házhoz szállítva, posta­bér és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintá­kat, akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svajczba czimzett leve­lekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasz­tandó. Nyári vasúti menetrend. Éráéra. 37-es 1893-dik' é-vi x».á,ju.s (h.ó l.-jét<51. Váczról Budapestre. A vonat A nap szaka Váczról indul Budapestre érkezik száma megnevezése óra perez óra perez 117 személy reggel 6 51 7 45 145 7 26 8 13 1405 8 03 9 — 149 délelőtt 10 44 11 45 103 gyors délután 1 26 2 — 141 személy 2 38 3 29 115 4 46 5 37 125 5 13 6 02 143 > este 7 28 8 27 1401 gyors 8 55 9 30 123 személy 9 32 10 25 Budapestről­Váczra. A vonat A nap szaka Budapestről indul Váczra érkezik _____ száma! megnevezése óra | perez óra perez 124 személv reggel 6 6 58 1402 ’ gyors » 7 30 8 05 116 j személy délelőtt 9 20 10 13 142 délben 12 05 12 57 .—104*! gyors délután 2 ! 05 2 39 126* * 9 15 2 56 150 í személy » 2 35 3 36 144 I » 4 1 50 5 42-- 146 este 6 1 35 7 27 1406 » i 7 10 8 — 118 ! * 9 | 45 10 46 * A 104. sz. gyorsvonat Váczon feltételesen, ha utazók van­nak, áll meg, mert a 126. sz. helyi gyorsvonat 15 perez múlva követi. * 126. sz. gyorsvonat Budapestről csak N,-Marosig közlekedik. A 145. és 146. sz. vonatok csak junius 1-töl közlekednek. Vasíirnap és ünnepnapokon közlekedik Budapest­ről Nagy-Marosig a 148. sz. vonat. Indul Budapestről d. e. 9 óra 40 perczkor érkezik Váczra 10 óra 43 perczkor. Nagy-Marosról Budapestre pedig a 147. sz. vonat, indul Vácz- ról 10 óra 18 perczkor este és érkezik Budapestre 11 óra 18 percz­kor éjjel. Felelős szerkesztő: Igédéi Ferencz. Lap tulajdonos: Dr. Varázséji Béla. HIRDETÉS £] K. Hirdetmény. 1496/1893. tlkvi szám. Szilágy községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX. 1. czikk értelmében elkészíttetvén, és a nyilvánosságnak át átlátván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. mindazok, a kik az idézett törvény 15., 17. és 22. §-ai alapján eszközölt bejegyzések érvény­telenségét kimutathatják, e végből törlési kérése­inkét hat hónap alatt, vagyis az 1893. évi november lió 1-ső napjáig bezárólag a telek­könyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indítandó törlési keresetük annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogott szerzett, hátrá­nyára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik a tényleges birtokos tulajdonjogának az idézett törvényezik 16. és 18. §-ai alapján való bejegyeztetése ellenében ellentmon­dással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásu­kat hat hónap alatt, vagyis 1893. évi november lió 1-ső napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartama által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintetbeni felssr.ölalá- sukat tartalmazó térvény őket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1893. évi novesnber lió 1-ső napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a be­tétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Kelt Váczon, 1893. évi április hó 15-én. 1—3 A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság. Kitűnő palaczksörök Iiázlaoz szállítva! S8 > 3 s Hl s © A 8 ■S­s •H A © o A $ © 2 3 a A :© H :0 fi Van szerencsém a nagyérdemű fogyasztó-közönség b. tudomására hozni, hogy nagy szeszraktáromon kívül még a legfinomabb LIQUEUROK u. m.: AIXiNtlI, MEGY,SKES/i, CSAhAKKÖRTE, CHABtTKEUS, VAMLLIA, SiÖMÉAY, BEYEDICTIYI, PAPRIKA, ASGOLKESEfit, ItlMHEIMElt, FHAM7JA és BELFÖLDI (OGYACOK, BOROVICSKA, SZILVÓRIIJM, VALÓDI JAMAIKAI RUiAÍ, HEGYALJAI TORKOLT, valamint az »Első magyar Kőbányai részvényserfőzde« által termelt minden fajtájú sörök u. m.: ászok, király, udvari, márcziusi barna, világos, dupla márcziusi fojtott (Back) ser a legnagyobb készletben nemcsak hordónkint, hanem palaczkonkint is a legjutá- nyosabb árak mellett folyton kaphatók. Esedezem minél tömegesebb párfogásért. Tisztelettel Glücksmann Ignáez regálebérlö Piacztéren a ráczházban. fi ©: ©: pff "ö © — © © s r © © r N» © (■f ©­s 0 s tv s ©’ íKír I, RENDŰ COGNAC, RUM ÉS LIQUEURÖKII^fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom