Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-16 / 16. szám

Végül a pénztárvizsgáló-bizottság jelentését olvasta fel, melynek alapján a közgyűlés a pénztárnoknak a felmentvényt megadta.

Wirnhardt Gusztáv pénztárnok a történt bevéte- telek és kiadások, valamint az egylet vagyoni állapota felől tett jelentést, melyből kiemeljük a következő adatokat :

Bevétel volt . . . 1277 frt 07 kr.

Kiadás

....................1197 „ 89 „

Pénztári készlet maradt 79 „ 18 „

Van továbbá az egyletnek 200 frt rendelkezési összege. Az alapítványok összege 900 frt.

Sztrecsko János ruhatárnok azon ruhanemüekről tett összegezett jelentést, melyek részint szives ajándékozás utján jutottak az egylet rendelkezésére, részint az egylet által vásárlás utján beszerezve s kiosztva. A kiosztott ruhadarabok összege: 284. Ugyan ő osztotta ki a fűtőt is az elmúlt télen, és pedig összesen 1488 csomót.

A hivatalos jelentések megtörténte után dr. Kiss József városi közgyám emelt szót s elismerésül az egylet jótékony tevékenysége iránt, a „Váczi Hírlap“ czi- mén, mint annak szerkesztője 100 fitos alapítványt jelentett be, mit a közgyűlés zajos éljenzéssel fogadott.

Majd dr. Czettler Antal kanonok mondott köszönetét az egylet buzgó elnökének, mint a jótékonyság és felebaráti szeretet fáradatlan bajnokának. Szavait lelkes éljenzés követte.

Végül az elnök az egyletet a nagylelkű közönség kegyes pártfogásába ajánlotta, mire a közgyűlés az egylet működéséről szóló évi kimutatás példányainak kiosztásával véget ért.

Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás általános programmja.

1. §. ő. cs. és apostoli királyi Felsége legmagasabb védnöksége alatt az 1892: II. és az 1893: III. t.-cz. értelmében Budapesten országos, általános, nemzeti kiállítás tartatik, mely a városligetben fog ren- deztetni.

2. §. A kiállítás 1896. május hó 1-én nyittatik meg és 1896. október 15-éig tart.

A kiállítás ideje alatt időszaki kiállítások Lgnak tartatni, melyek tárgya, szervezése és ideje külön szabályzatok által állapittatik meg.

3. §. A kiállítás czélja: Magyarország ezeréves fennállása alkalmából hazánk szellemi és közgazdasági állapotát és előhaladását, különös figyelemmel annak történelmi fejlődésére, feltüntetni.

4. §. A kiállításon oly tárgyak állíthatók ki, melyek a csoportbeosztásban megnevezett csoportok egyike alá sorolhatók, a magyar korona területén termeltettek, illetve készíttettek, vagy lényeges részeikben itt előállit- tattak.

E szabály alól kivétetnek:

a) a külföldön lakó honpolgárok képzőművészeti művei; b) a külföldön tanuló segédek és tanonczok munkái; c) a történelmi főcsoportba tartozó oly tárgyak, melyek az illető kor szükségleteit és szokásait jellemzik.

Hogy mennyiben alkalmazható kivételes eljárás egyéb czikkekre is, a felett a kiállítási országos bizottság esetről-esetre határoz.

5. §. A kiállítási tárgyak a következő fő-csoportokba, illetve csoportokba osztatnak :

I. Főcsoport.

Történelmi kiállítás.

Magyarország kulturális fejlődésének főmozzanatai, nevezetesen a honfoglalástól, az azt követő századokban, történeti korszakok szerint feltüntetve:

a) történeti okmányokban; b) régi eszközökben, iparművekben és történeti emlékekben; c) művészeti alkotásokban ; és pedig különös tekintettel 1. az egyházi életre, II. a közszellem nyilvánulására és a magánélet alakulására, III. a hadviselésre.

II. Főcsoport.

Jelenkori kiállítás.

I. csoport: Művészet, a) Képzőművészet, b) Előadó művészet. II. csoport: Közművelődés; különös tekin- Ieltel az irodalom és a sajtó termékeire, valamint a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működésére. Statistika. III. csoport: Oktatásügy. IV. csoport: Egészségügy. Gyermeknevelés. V. csoport: Kereskedelem; pénz- és hitelügy. VI. csoport: Mezőgazdaság : gyümölcsészet; kertészet; borászat; méhészet ; állattenyésztés; selyemtenyésztés; állati termékek; állat- egészségügy. VII. csoport: Erdészet: vadászat. Vili. csoport: Bányászat és kohászat. Vas- és fémipar. IX. csoport.- Gépipar. Műszerek és tudományos eszközök. X. csoport: Közlekedés; hajózás; tengerészet. XI. csoport: Építési ipar. XII. csoport: Faipar; bútoripar; dekorativ ipar; teljes lakiberendezések. XIII. csoport: Agyag- és üvegipar. XIV. csoport : Bőripar; textilipar; ruházati ipar. XV. csoport: Papíripar; sokszorosító müiparágak. XVI. csoport: Arany- ezüst, és díszműáruk; apró áruk. XVII. csoport: Hadügy. XVIII. csoport: Vegyészeti ipar. XIX. csoport: Élelmi czikkek, mint ipartermékek. XX. csoport: Néprajzi kiállítás; házi ipar; műkedvelők kiállítása.

Az egyes csoportok részletes programmja külön szabályzatban fog ínegáilapiItatni.

6. §. Az egyes csoportok érdekeinek képviseletére, valamint a szervezés és rendezés körüli közreműködésre csoport-bizottságok szervezi élnék. Az országos bizottság tagjai maguk jelölhetik meg azon csoportot, vagy csoportokat, a melyekben közreműködni kívánnak. A csoport-bizottságok elnökeit, és többi tagjait a kiállítási országos bizottság elnöke nevezi ki. A kiállítás igazgatója hivatalból tagja minden csoport-bizottságnak. A csoport-bizottság önmaga választja alelnökeit

és előadóit. A csoport-bizottságok működési köre és szervezete külön szabályzat által állapittatik meg.

7. §. A csoport-bizottságnak jogában áll, a illető szakmában kiváló egyének sorából, tiszteletbeli elnököt, vagy elnököket választani.

8. §. A sajtó képviseletére, valamint a kiállítás ügyének a sajtóval való minél szorosabb kapcsolatba hozatalára sajtó-bizottság szerveztetik.

9. §. Az ezredéves kiállítás érdekeinek kerületenként leendő előmozdítására, az érdekeltek tájékoztatására, a központi intézkedések végrehajtására és általában a kiállítás körüli közreműködésre 1 fő- és székvárosi, 17 kerületi és határozatlan számú, helyi bizottságok szeveztetnek.

10. §. A fő- és székváros kiállítási bizottságának működési köre a fő- és székvárosra terjed ki.

Elnöke: A fő- és székváros főpolgármestere.

Alelnökei: a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke és alelnökei.

Tagjai: 1. a kamara iparosztályának beltagjai és a kamara titkára ;

2. az országos iparegyesület által választott 20 tag;

3. a budapesti ipartestületek elnökei;

4. az országos kiállítási bizottság elnöke által kinevezett 20 tag.

11. §. A kerületi bizottságok felállittatnak: Aradon, Beszterczebányán, Brassóban, Budapesten, a budapesti keresk. és iparkamara külterületére, Debreczem- ben, Fiúméban, Győrött, Kassán, Kolozsvártt, Maros- vásárhelyt, Miskolczon, Nagyváradon, Pécsett. Pozsonyban, Sopronban, Szegeden, Temesvártt.

12. §. A kerületi bizottságok hatásköre kiterjed az illető kereskedelmi és iparkamara egész területére.

Ezen bizottságok elnökei: az illető székhelyeken működő főispánok; Budapest vidékére nézve Pest-, Pilis-, Solt- és Kis-Kúnmegye főispánja; Fiúméban a kormányzó; alelnökei: az illető kereskedelmi és iparkamara elnökei és az ott székelő gazdasági egyesületek elnökei (Budapesten az ország, gazdasági egyesület egyik elnöke) ; előadói: az illető kereskedelmi és iparkamarai titkárok; tagjai: 1. a kereskedelmi és iparkamara alelnökei, a kamara iparosztályának bélés kültagjai ; 2. az ott székelő gazdasági egyesület alelnökei, igazgatói, választmányi tagjai és titkárja;

3. az országos kiállítási bizottság elnöke által kinevezett 10 tag.

13. §. Helyi bizottságok iparilag jelentékenyebb helyeken szervezhetők különös tekintettel a^ ipartestületekre. Hatáskörük csak az ipari csoportokra terjed ki. Úgy a kerületi, valamint a helyi bizottságok szervezése és működési köre külön szabályzat tárgyát képezi.

14. §. Horvát- és Szlavonországokban a kerületi és kópiseletet a horvát-szlavon-dalmátországi bán önállóan szervezi.

15. §. A bejelentések szabályszerű bejenlentési iveken 1894. évi deczember 31-ig az országos, kerületi, vagy helyi bizottságoknál eszközlendők. Később beérkező bejelentések csak különös figyelmet érdemlő körülmények közt 1895. évi julius 1-ig fogadtatnak el.

16. §. A térdijak Q méterenként

A) a fedett csarnokokban:

1. alapterület szabadon álló tárgyak részére 8 frt ;

2. alapterület a fal mellett 6 frt;

3. falterület 3 frt.

Az 1. és 2. pontok alatt említett terület magassága 3 méternél nagyobb nem lehet, különben aránylag nagyobb térdij fizetendő.

B) Alapterület a szabadban 2 frt.

A történelmi főcsoportban, valamint a művészeti csoportban kiállított tárgyak, végre mindazon tárgyak, a melyek a kiállítás díszítésére szolgálnak és a kiállítás czéljaira igénybe vétetnek, térdijmentesek. A fizetendő minimuma a fedett csarnokban fél [j] méter, a szabadban 2 Q méter. A kiállítók költségén felállítandó külön pavillonok térdijmentesek. Nagy terjedelmű és kevés értékkel biró tárgyaknál az országos bizottság a térdijat leszállítja. Az országos bizottság a térdijat egészen is elengedheti szegényebb sorsú kiállítók oly tárgyai után, melyek különös haladást mutatnak, vagy a kiállítás érdekességét emelni alkalmasak. A térdijnak 50°/0-a a bejelentés elfogadását igazoló bejelentési iv visszaküldése és a kiállító által történt átvétele alkal mával azonnal fizetendő, ellenkező esetben a kiállítási igazgatóság a tér felett máskép rendelkezhetik. A térdijnak hátralevő része 1896. május 2-ig fizetendő, időleges kiállításoknál a térdij kötelezettség és a térdij nagysága külön szabályzat által fog megállapittatni.

17. §. A kiállítási tárgyak számára szükséges asztalok, állványok, szekrények stb. átengedésének feltételei, valamint a kiállítási tárgyak szállítása, beküldése, felállítása, őrzése, tisztogatása és biztosítása iránt külön szabályok adatnak ki.

18. §. A kiállított, jeles tárgyak a külön kibocsátandó jury-szabályzat értelmében kitüntetésben részesülnek.

A kitüntetések a következők:

1. Nagy díszoklevelek.

2. Nagy bronzérmek. Az éremmel az érdemet bővebben felsoroló oklevelek fognak kiadatni.

3 A közreműködők érme.

4 Az ipari segédszemélyzet számára elismerő oklevelek.

19. §. A kiállítók a kiállításon megbízott által is képviseltethetik magukat; vagy képviseltetésüket a kiállítási tárgyak kezelésével és elárusitásával, továbbá megrendelések végrehajtásával megbízott kereskedelmi múzeumra ru h ázh a tj á k.

A kiállítási területen kézi eladás csak külön engedély alapján eszközölhető.

A résziét es intézkedések külön szabályzat tárgyát képezendik.

Lukács Béla, s. k.

kereskedelemügyi in, kir. minister.

Városi és vidéki hírek.

= A herozegprimás megmenekülése. Olvasóink már értesültek a fővárosi lapokból azon vakmerő merényletről, melyet Csolics Mihály elbocsáj- tott pinczemester akart elkövetni Vaszary Kolozs her- czegprimás ellen. A merénylet nem sikerült, mert Kohl Medárd dr. felfogta a döféseket, azonban maga öt sebtől vérezve rogyott össze. A herczegprimást úgy levélben, mint táviratilag számosán üdvözölték, köztük megyés püspökünk is, ki a következő táviratot küldötte : ,

Áldjuk az isteni Gondviselést, hogy Eminencziád életét megmentette. Schuszter Konstantin

megyés püspök.

— Hálaadó istentisztelet fog tartatni a bíboros herczegprimás szerencsés megmeneküléseért a helybeli szt.-ferenczrendiek templomában f. hó 16-án vasárnap 10 órakor a rendfőnök meghagyásából.

= Diszebód. Püspökünk ő nagyméltósága azon örvendetes alkalomból, hogy dr. Virter Lajos káptalani nagyprépost és Jung János apátkanonok ez. püspökökké neveztettek ki, palotájában múlt vasárnap díszebédet adott, melyre az ünnepeiteken kívül hivatalosak voltak: gr. Grouy Károly, Viczián Antal hh. ezredes, Spóner József apátkanonok, dr. Czettler Antal prépost kanonok-plébános, Kemény Gusztáv és Rudnyánszky László főszolgabirák, Balta hh. százados, Tóth hh. főhadnagy, Helcz és Schlauch járásbirák, dr. Freysinger Lajos közjegyző, dr. Csányi János tpénzt. igazgató, Újhelyi István kanonokplebános, Rózsahegyi Gyula papnöveldéi h. igazgató, Halmi László főgymn. igazgató, Feld Vilmos k. r. tanár, Gajáry Géza polgármester, Reiser Béla, Morlin Zsigmond, Nikitits Sándor, Rappensberger mérnök, Horváth erdőmester. Püspökünk ő exciája atyai kegyességgel társalgott vendégeivel, ebéd közben pedig fölötte szives szavakkal köszöntötte fel az ünnepeiteket. Maga és püspöktársa nevében dr. Virter Lajos mondott köszönetét, a többi vendégek nevében pedig Kemény Gusztáv lelkes pohárköszöntőt ő exciájára.

= Előléptetés. Biringer János, a váczi m. kir. posta- és távirda-hivatalnok 10 év óta főnöke, főtisztté lett előléptetve. Ez a kitüntetés rendkívül örvendetesen hatott Biringer barátaira és tisztelőire, mert a kitűnő hivatal főnök oly népszerűségnek és közkedveltségnek örvend, hogy nálánál szeretettebb embert a legszigorúbb, rendszabályokkal kiszorított kortesfogások keretén belül megejtett választáson sem lehetne szerezni. Tiszti kara, barátai és ismerősei ennek örömére tegnap este bankettet rendeztek a „Pannónia“ szállóban.

= Szász Károly látogatása. Megírtuk, hogy Szász Károly ref. püspök, egyházmegyéjében körútra indul. Váczra 25-án este jön Orosziból és 26-án egésznap Váczon tartózkodik, innen Kosdra. Vácz-Hartyánba, Szentmiklósra, Veresegyházára, Fóthra megy. E látogatásról a megye alispánja már értesítette Gajáry Géza polgármestert s mint értesülünk, a püspököt a küldöttség élén Gajáry fogja fogadni.

= Látogatás. Hómann Ottó kir. tankerületi főigazgató, mint minden évben, úgy most is meglátogatta a helybeli főgymnáziumot és meghallgatta az osztályok tanulóinak feleletét. A múlt csütörtökön távozott Váczról s a tanulóknak egy napi szünetet engedélyezett.

= Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter a váczi kir. orsz. fegyintézeti görögkeleti lelkészi állásra Zsákics Teofán gör. kel. szerzetes presbyter lelkészt nevezte ki.

= Pestmegye évnegyedes közgyűlését a

múlt hét folyamán tartotta meg, melyen jelen voltak a többek közt Schuszter Konstantin megyés püspök, Majthényi István országgyűlési képviselő, Gajáry Géza polgármester, Csávolszky József ■■ kanonok, megyebizottsági tagok. A közgyűlés, melyen a főispán elnökölt, szótöbbséggel helyeselte a kormány egyházpolitikáját.

== Esküvő. Ma délután 3 órakor tartja esküvőjét a helybeli izr. templomban Molnár Simon Glasel Jakab kereskedő leányával, Gizella kisasszonynyal.

= Lovagló tanfolyam Váczon. A m. kir. honvédelmi miniszter folyó évi márczius hó 25-én kelt. 13324. számú rendelete folytán a váczi m. kir. 6. számú honvedhuszár ezred székhelyén Váczon f. évi május hó

15-től július hó végéig terjedő időn belül 2 hónapig tartó lovagló tanfolyam fog összeállittatni, melybe 15 gyalogsági tisztet fognak veszényelni.

= Szomorú állapotok. Mácsán, egy onnan érkezett levél szerint, egy év óta pusztít difteritisz, himlő, vörheny és sem az elöljáróság, sem az orvos nem törődik azzal, hogy a gyermekek folyton halnak, az iskolából pedig felénél több hiányzik. Jelenleg a vörös himlő grasszál nagyban, de azért ezzel sem törődnek. — Sokkal nagyobb elővigyázattal viseltetnek azonban a felettes urak a barmok sorsa iránt. Mikor hire ment, hogy azok között egy kis száj- és körömfájás mutatkozik, rögtön megjelent a szolgabiró az állatorvossal sorra járták a házakat és megadták a szükséges utasításokat és megtiltották, hogy ezentúl a barmokat a legelőre hajtsák. — Szegény gyermekek után nem jár senki s nem nézi senki; valószínűleg legfölebb egy-egy vén asszony tart náluk hatásos ráolvasást és egyébb boszorkány mesterséget.

= Napfogyatkozás lesz ma délután, de nálunk csak nagyon csekély mértékben lesz látható. A fogyatkozás délután fél 2 tájban veszi kezdetét és eltart egészen esti fél 7-ig. Valamennyire — ha t. i. a felhők el nem takarják, észrevehető lesz úgy 4 óra körül, midőn a sötétedés a nap átmérőjének tized részére terjed.

— Tűz a székesegyházban. A múlt vasárnap, midőn az elemi tanulók első szent áldozásukat