Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-17 / 38. szám

f

voltak tőkét szerezni, melyet máskülönben meg nem szerezhettek volna s a mely nélkül nem állhatták volna meg hclyöket.

De itt nem az iparral, az iparos népességgel, hanem a mezőgazdasággal és a mezőgazdasági népességgel van dolgunk. A mezőgazdasági* népesség érdekeit szolgáló különféle szövetkezetek mintáit szintén Németországban kell keresnünk. S e szövetkezetek apostolának Raiffei- sent kell tekintenünk. Az általa alapított kölcsönpénz- tárak szolgáltak mintául a pestmegyei kölcsönpénztáraknak, megfelelők hazánknak már több megyéjében alakíttattak, de még több hasonszövetkezetre van szükségünk, hogy elérjük a czélt, melyet a szövetkezés által megvalósítani akarunk.

Mily irányban kell a czél érdekében működnünk, az erre vonatkozó javaslatokat tisztelt barátom Remeit István fogja előterjeszteni. De hogy érdemes ebben az irányban működnünk s hogy a czél szert, mely felé törekszünk, erre nézve szabadjon nekem az elnök űr ő nagyméltósága által már elmondottakhoz némiket hozzá tennem.

Nekünk, nézetem szerint első sorban a hitelszövetkezetek alakítására kell a főfigyelmet fordítanunk s ha már ezen a téren kellő eredményeket értünk el, kell szükségkép áttérnünk a többi mezőgazdasági szövetkezetek alakítására. A hitelszövetkezetek alapítása mellett foglalok el állást egyrészt azért, mert erre nézve a talaj még a legjobban van előkészítve, ezek alapítására van meg népünkben még leginkább a hajlam, de másrészt azért is, mert a többi szövetkezeteknek a hitelszövetkezetek már biztos és szilárd alapul szolgálhatnak, mert módjukban áll a kellő tőkével ellátni, mely nélkül meg sem alakulhatnának.

Midőn hitelszövetkezeteket akarunk alapítani, koránt sem szabad egyedül arra gondolnunk, hogy a kisbirtokos osztálynak általában hitelt, vagy olcsóbb bitéit szerezzünk. Maga a hitel kétélű kard, hasznos annak, ki tud vele bánni, de vészes annak, ki nem tudja használni. Nem a hitelre, hanem a hitel felhasználására kell a súlyt fektetnünk. A hitelszövetkezeteket s nem másnemű hitelintézeteket főleg azért kell akarnunk, mert azok a tagoknak nemcsak kölcsönt adnak, hanem a tagokat meg is tanítják, minő czélokra fordítsa azokat a kölcsönöket, minő gazdasági eszközléseket végezzen, minő beruházásokat tegyen, hogy az a kölcsön előnyére váljék, jövedelmét és vagyonát gyarapítsa.

Hitelszövetkezeteink nem azt kérdik csupán, hogy jó-e az adósnál a pénz, hanem azt is, hogy mire fordítja. Okszerű gazdasági czélra, vagy pedig eszemre- iszomra. Hitelszövetkezeteink nem egyedül arra törekszenek, hogy a kölcsönadott pénzt idején visszakapják, hanem hogy általa erősödjék a kölcsönvevők gazdasági helyzete. Megtanítják és meg kell tanitaniok a gazdákat birtokaik jobb kezelésére, czél- és okszerűbb kihasználására s jövedelmük gyarapítására.

Igen is, hitelszövetkezeteink előtt sokkal magasabb czélnak kell lebegnie, semmint a viszonylag olcsóbb hitel nyújtásnak. Oda kell hatniok és törekedniük, hogy emelkedjék a kisbirtokosoknak gazdasági értelme gazdálkodási képessége. Csakis ha ezt a czélt szolgálják, ha ebben az irányban működnek, biztosítják azt a főczélt, mely miatt tulajdonkép kell azokat alakítani, hogy a kisbirtokosokat ne csak megóvják az elpusztulástól, hanem erősítsék.

Természetes, hogy éppen ebből az érdekből szükséges lesz még a többinemű szövetkezetekhez folyamodnunk, hogy a kisbirtokosok elsajátíthassák mindazokat az előnyöket, melyek fölött a nagybirtok máris rendelkezik. Nem csak iparos, hanem a mezőgazdaság terén is mutatkozik az irányzat a nagyban való termelés felé s a birtokok és a gazdaságok minden tömörülése a kisbirtokosok fogyását, azon néposztálynak apadását jelenti, mely szoros kötelékkel van hozzáfűzve!; társadalmi rendeinknek mai alapelveihez.

,jA kisbirtok védi a' nagybirtokot“, mondta gróf Széchényi István. S nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy a kisbirtok fentarfassék, mert a kisbirtok elenyészte társadalmi rendünk megszűntét is jelenti. Én részemről legalább a társadalmi rendünkben uralkodó alapeszmékről s ennek egyik sarkelvéről az egyéni tu- lájdonról lemondani nem tudok, habár egy talpalatnyi földet sem mondhatok és valószínűleg nem is fogok, a magaménak soha sem mondhatni. S habár az álmodott szocziális állam, mely véget akar vetni a tulajdonnak, csakis a messze jövőben juthatna érvényre s igy bizonyos, hogy azt már nem fogom megélni, mégis létesülésére csak borzalommal gondolhatok, mert művelődésünk sírját jelenti. S ebben még talán megtudnék nyugodni, mert a sírokból is uj élet támad. De félek és tartok tőle, hogy a sir, mely eltemeti művelődésünket, még többet is elfog temetni. Nem akarom gondolatomat szavakba ölteni, mert oly borzasztónak tűnik fel nekem. Szavak nélkül is meg fognak érteni.

Ez tulajdonkép a czél, mely miatt szövetkezeteket kell alakítanunk. S ez a czél oly szent, oly nagy, hogy megérdemli, hogy mindenki a legjobb ereje és tehetsége szerint működjék megvalósításán. Ha mi nem élünk is többé, nemzetünknek e földön élnie és virágoznia kell.

Városi és vidéki hírek.

= Esküvő, dr. Schuszter Konstantin megyés püspökünk múlt csütörtökön eskedtette össze a budapesti egyetemi templomban Elaskovich Elemért Wal- declc Ilona grófnővel.

— Áthelyezés. Kazaly Imre dorozsmai plébánost a megyés püspök Nagy-Kátára helyezte át hasonló minőségben.

== Dorozsmai adminisztrátor. Dorozsmára adminisztrátornak Kazaly plébános helyéfe Schimalcsik Ignácz czeglédi káplán küldetett ki.

— Réthy Pista jutalomjátéka. Színészeink közöl alig van egy is, kit rövid idő alatt oly hamar

megkedvelt volna közönségünk, mint a talcntumos mókázó Réthy Pistát. Láttuk őt a Dolovai nábobban, mint Biliczky herczeget játszani, a Próbaházasságban mint őrmestert, a Szultánban mint a kellemetes tíül Bül basát, a Mikadóban, mint mikádót, végül legutóbb mint Balek Danit a Tyukodi Lőrinczben s a közönség kimutatta mindenkor tetszését. Most kedden lesz a jutalomjátéka Szuszi ár, vagy kié a 40 ezer forint czimü darabban, melyet nagy tetszés mellett sokszor adták ez idén a városligeti színkörben. Reméljük, hogy a közönség nagy számmal fog megjelenni Réthy jutalom- játékán s anyagilag is segíteni fogja ezt a talentumos jó színészt.

— Eljegyzés. Medveczky Dezső vácz-felsőjárási szolgabirósági írnok eljegyezte Dariday Piroska kisasszonyt Nagyváradon.

= A váczi lőegylet jubiláns bankettjét az egymásra torlódott mulatságok s a színi évad miatt elhalasztotta. A lőház 100 éves története a jövő hét elején lesz a tagoknak megküldve, mert ezen a héten technikai akadályok gátolták megjelenését. A dijlövé- szet és tekeverseny dijai azonban ma, vasarnap este G óra után osztatnak ki.

= Tűzveszély Kosdon. A következőkép írják: Már ismét szomorú esetről irok. Ugyanis f. hó 3-án a kosdi római kath. imaházban levő a sz. olvasó társulat tiszteletére fölállított díszes Mária kép véleilenségből vagy vigyázatlanságból porrá égett és ha a hívek bátran közbe nem lépnek, nagyobb katasztrófa lehetett volna ebből. A templom egész belseje hatalmas orgonájával együtt eléghetett volna.

= Ä Mária-napi löházi oál alkalmával belépti dijakból összesen befolyt 128 forint, — melyből felülfizettek: Majthényi István orsz. képviselő 4 frt, Farnady Elemér 5 frt, Péts Sándor 3 frt — Gajáry Géza 2 frt, Meiszner Rudolf 2 frt, Intzédy Soma 2 frt, Nánássy Dezső 1 frt, és Bezdek Jánosné úrnő 1 írttal, kiknek ez utón is hálás köszönetét mond a Váczi Lőegylet !

= Átvonuló katonaság. F. h. 27-én egy éji elszállásolásra 28 tiszt, 250 lovaskatona, 290 lóval érkezik Váczra, de másnap már elvonulnak.

= A propeller ügye. Éles Gusztáv a propeller vállalatnak éltetője gyűlést hivott egybe a Curia szállóba melyre megjelentek — hatan s igy a gyűlést nem tartották meg. Most mint értesülünk — a Pokol korcsmában egy társaság gyűlt össze, a mely nagyobb összeget irt alá, s igy a propeller vállalat ügye biztosítva van. Elég sajnos, hogy ily életre való, a vácziakat érdeklő vállalatnak a vácziak részvétele nélkül kell létrejönni. De hát ez már igy van Váczon !

= Uj csatorna. A múlt hét elején fogtak hozzá a Kossuth-utcza csatornázásához. A csatornát mélyen fektetik le a kövezet alá s ezért nagyobb földmunkálatok szükségesek és a kocsi közlekedést is elzárták. Csak már most kövezzék is ki, mert bizony a Kossuth- utcza egyike a legnagyobb forgalmú utczánknak.

= Húszezer frtos per a város ellen. Ezelőtt nehány esztendővel a székesegyházi téren ünnepélyes alkalomkor uj idomú mozsarakból lövöldöztek. Az egyik mozsár lövés közben szétrobbant és a közelben álló Pammer nevű fegyházi fegyőr lábát teljesen összezúzta, úgy, hogy azt le kellett vágni. Pammer ez által kercsetképtelenné vált s a város ellen húszezer frtos kártérítési pert indított. Pammer a per folyamata alatt elhalt s családja folytatta a pert, a melylyel a pestvidéki törvényszék a napokban foglalkozott. A törvényszék elutasította Pammer családját keresetével s indokul azt hozta fel, hogy a balesetnél a véletlen játszott közbe és hogy kit terhel a felelőség, az meg nem állapítható.

= Baleset a vasúti állomáson. Az elmúlt csütörtökön a délutáni 144 számú vonatnál egy kopottas ruhájú nő éppen akkor akart a Verőcze felé induló vonatra felugrani, mikor már az mozgásban volt. Az állomás főnök észrevette az asszonyt, ki a lépcsőről lecsúszva, csak úgy nem került a kerekek alá, hogy elrántotta onnan, mindaz által arczán mégis nagyobb sérülést szenvedett.

= A kadétok tánczmulatsága. A múlt szerdán jól sikerült tánczmulatságot rendeztek a Váczon időző katonai növendékek. Daczára, hogy a lőegyleti bált előtte nehány nappal tartották meg, mégis jól sikerült s a táncz csak késő reggeli órákban ért végett. Jelen voltak : Álberty Ferenczné és leánya, JBékeffy Sándorné és leánya Emma, Együd Lajosné, dr. Fal- csik Dezsőné, Havas Adolfné és leánya Jolán, Haidfeld Lajosné és leánya, Kacskovicsné és leánya Sári, Krakker Kálmánná és leánya Mariska, Kovács Istvánná és leányai, Karácsonyi Irma és Gizella, Medveczky Elza, Ni- kitits Sándorné, Lencsó Sándorné és leányai, Pich Sándorné, Paczig Oszvaldné, Pertik Gyuláné, Roller Árminné, Schvoyné és leánya, Tápay Jánosné és leányai Olga, Irma, Velzer Kálmánná és leányai Ilona, Eliz, Varga Jánosné és leánya Adrienne stb.

= Hirtelen halál. Dr. Weisz Sándor vadkerti körorvos édes anyja özv. Weisz Czeczilia hétfőn délután hirtelen meghalt érrepedés folytán bekövetkezett elvérzés által, mikor leányával sétára indult. A szegény özvegy, kit nagy részvéttel kisértek a temetőbe, most élhetett volna jobb napokat, mikor fia czélját elérte és közkedveltségéi orvos lett.

= Zászlószentelő ünnepély Újpesten. Szép ünnepélye volt múlt vasárnap az „Újpesti Katholikus Legényegylet“ -nek. Ugyanis ekkor szentelte fel Illek Vincze plébános, az egylet elnöke, az újonnan készült díszes zászlót, melynél a zászlóanyai tisztet gróf Károlyi Sándorné szül. Korniss Glarisse nevében dr. őrömön/ Oszkár cs. és kir. kamarás neje teljesítette. Az ünnepélyen megjelentek a budapesti legényegyletek, valamint az újpesti összes egyletek, melyek délelőtt 10 órakor zászlóik alatt vonultak a Colosseum helyiségéből a plébánia-templomhoz, hol az ünnepélyes mise végeztével történt a zászlószentelés. Előzőleg Illek Vincze plébános mondott szentbeszédet, majd a szögbeverés vette kezdetét s ugyancsak ő' illeszté be az első szöget dr. Schuster Konstantin váczi püspök nevében. Ezután dr. Gömöry Oszkárné verte be a második szöget „Imádkozzál és dolgozzál“ jelige mellett, őt követték az egyesületek és egyesek. Délben a Colosseumban társasebéd volt, hol dr. Varázséji Béla, az egylet másodelnöke felköszöntőt mondott a megyés püspökre, mint fővédnökre, a zászlóanyára és ennek helyettesére. A délután folyamán diszgyülés volt, melyen ünnepi beszédet dr. Varázséji Béla mondott, kiemelvén a legényegylet czélját és fontosságát különösen Újpesten, hol az iparos osztály oly nagy számmal van képviselve. Este sikerült műkedvelői előadás zárta be az ünnepélyt. Színre került Szigeti József „A" kisértet czimü színmüve.

= Szüreti mulatság. F. hó 20-án szerdán nagy szüreti estély lesz a káptalan-sorházban. Az ünnepély kezdődik 16 pár szölőpásztor és pásztornők felvonulásával Csömör Jóska zenekara mellett este 8 órakor. Lesznek különféle játékok, szőlőlopás, pásztor-táncz és bohócz-mutatványok. Táncz reggelig.

= Szegény legények a Naszál vidékén. Varga János agárdi szőlő-, illetve gyüműlcspásztor nagy riadalmat okozott múlt hó 19-én Agárdon és vidékén azon hírével, hogy az ő kunyhójában négy felfegyverzett szegény legény tarózkodik, s őt először a biró és törvénytáréhoz küldték, hogy számukra szalonnát, kenyeret és szilvóriumot requiráljon; s midőn ezt megkapták, ismét elküldték őt az agárdi Berczell- féle tanyára Adler Gyula ispánhoz, hogy nevükben tiz frtnyi sarezot követeljen, mert különben a tanyát felfogják gyújtani. Az ispán küldött is négy frtot kocsisa által, a szegény legényeknek, kik az adományt állítólag elfogadták. Ebből nagy riadalom támadt s a váczi Naszál-erdőn át már nem mertek az emberek Váczczal közlekedni, mert ez is, az is hol négy, hol hat, hol tizenkét betyárról tudott hirt mondani. Végre a nőtincsi csendőrségből kiküldött Brezina Lajos csendőr rájött a dolog nyitjára és kisütötte hogy az álhirt maga Varga János pásztor terjesztette, hogy az agárdi elöljárókat és az ispánt megsarczolhassa. Az ispán négy frtját is megtalálta a pásztorkunyhó mellett elrejtve. Varga pedig most szörnyen bánja az elkövetett — ostobaságot.

= Megvizsgált színházterem. Múlt hét

folyamán egy bizottság jelent meg a Curia szálloda nagytermében, s azzal a kijelentéssel, hogy a padlózat tűzveszélyes felakarták szedetni. Veszprémy Jenő igazgató tiltakozott ez ellen, mert akkor szinelőadásait bekellene szüntetnie. Csak akkor engedett a bizottság, midőn Veszprémy udvariasan kijelentette, hogy kártérítési pert indít a város ellen, ha a terem padlózatát felszedetik. — Mi a bizottság eljárását helytelennek tartjuk, mert vagy tudta, hogy a Curia terme tűzveszélyes s ezért nem kellett volna a színigazgatót jó eleve oda engedni, vagy talán azt gondolták, hogy a színigazgatónak kárt szerezve, az előadásait a „Pannóniába“ helyezi át?

= Vásárok áthelyezése. Az e hónapban eső izraelita sokféle nagy ünnep miatt Balassa-Gyarmat helyhatósága indíttatva érezte magát az e havi orsz. vásár napját kereskedelemügyi miniszteri engedélylyel megváltoztatni, Balassa-Gyarmaton az úgynevezett szent-mihályi vásárt szeptember 25 és 26-ika helyett szeptember 27- és 28-ára, tehát kivételesen szerda és csütörtöki napokra teszik át

= Nyitrai lóversenyek. 1893. vasárnap október hó 1-én d. u. 3 órakor. A versenyintézőség: Flerczeg Odescalchi Géza. Lipthay Guidó, Foglár Lajos, Jankovich Aladár, Ordódy Pál, Lovag Chwali- bogowsky Sándor. Biró : Báró Steiger Albert. Indító: Zmertich Iván. Titkár: Meskó Pál. Pénztáros Kubinyi Endre. Sikverseny. 300 korona a nyerőnek és egy értékes tiszteletdij, 150 korona a másodiknak és egy tiszteletdij, 3 éves és idősebb lovak számára, melyek 1892—93-ban 1000 korona értékű dijat nem nyertek. Távolság 1200 méter. Tét 10 frt. Bánat: a tét. Gátverseny 400 korona a megnyerőnek és egy tiszteletdij, 200 korona a másodiknak és egy tiszteletdij 4 éves és idősebb lovak számára, melyek 1892—93-ban 1000 korona értékű dijat nem nyertek. Távolság 3000 méter. Tét 10 frt. Bánat: a tét. Nevezési határidő mindkét versenyhez szeptember 20.

= Olajfestmények tisztítása. Poros olaj- festményeket a legbiztosabban megtisztíthatjuk, ha azt szappangyökérfőzetbe mártott igen puha szivacscsal lemossuk. Mivel régi képek vastagon vannak fir- naiszszal bevonva, azért elegendő a régi fényt néhány csepp mákolajjal visszaadni, amit a kéz újai egyikének végével lehető vékonyan a kép felületén szétmázolunk.

= Utazás a föld központja felé. Björnstjerna hírneves norvég tudós oly biztos adatok birtokába jutott, melyek Verne Gyula, „Utazás a föld Közepébe“ czimü regényét valószínűvé teszik, ha nem is végig, de legalább az izlandi Hekla nevű vulkán kráterébe való leszállást. Björnstjerna a helyszínén tanulmányokat tett és arra a meglepő eredményre jutott, hogy legalább kétezer méternyire le lehet szállni a föld belsejébe, számításainál egy pisztoly dörrenésének visszhangját vette alapul. Grossemann nevű szolgáját is rábírta már, hogy ez útjára kisérje el őt, mely összesen öt napot fog igénybe venni. Hegymászóbo- tokkal, kötélhágcsóval, villamos lámpákkal és a szükséges tudományos eszközökkel indulnak útra a vulkán belsejébe. Élelmiszerül az öt napra nem visznek egyebet mint kétszersültet és valódi Eszterházy cognacot, mint oly szert, mely egyaránt táplál és oltja a szomjúságot. A kráter nyílásánál egy négyezer méter hosszú erős zsineg lesz egy könnyen mozgó hengeren felcsavarva, melynek egyik végét magukkal viszik a mélybe, s mely a merész utasokat visszavezérli a tüzhányóhegy sötét kráteréből a föld felszínére.

= Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, privát megrendelőknek,

*