Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1893-09-10 / 37. szám
Merész terv, s dicséretet érdemel érte Veszprémy, hogy nem unt bele Váczra jönni. Most ismét eljött, itt van a társulata és sajnosán tapasztalja, hogy Váczon minden megy a régiben: szin- házlátogató közönség nincs. A sok színtársulat közt, Veszprémy mindig az elsők közé tartozott. Veszprémy Jenő társulatának tagjai nagyobb része ismeretes a váczi közönség előtt. A társulat primadonnája Szöllösy Ilona igen szép hanggal és behízelgő játékkal rendelkezik. A másod énekesnő Guthy Sarolta, kinek hangja, mióta nem láttuk, megerősödött. Játéka szintén kifejezőbb, mint a múlt években. Lux Matilddal és Oláhnéval szintén meg van elégedve közönségünk. Komlósy Ilona a társulat naivája, kedves előadásával elfelejteti azt, hogy termete nem impozáns. Vértan Anna a társulat nő tagjai közt egyike a leghasznave- hetöbbeknek. Társalgási modora a vígjátékokban, éneke az operettekben egyaránt kielégít. | A férfi tagok közt Déry Bélát említem első helyen. Úgy az operettekben, mint a vígjátékokban rendkívül ügyes színész s bármely fővárosi színház díszére válnék. Tisztái szintén régi tagja a társulatnak és ugyan az a jó színész, ki évekkel ezelőtt volt. Szabó József énekes szerepekben játszik. Szép hangja van. Játéka elég megnyerő. Balázsi Sándor színdarabok rendezője s mint ilyen a darabokat daczára a kevés díszletnek jól állítja össze, de mint színész különösen a grófokat, bárókat jól festi játékával. Réthy Istvánt a közönség hamar megkedvelte. Kedves játéka és jó hangja van s ha nagyobb szerepeket kap, talentuma bizonyára jobban kitűnik. Végül a társulat vezetőiről Veszprémyné és Vesz- prémyről kell megemlékeznünk. Valóságos lelkei a társulatnak s a közönség mindig élénk tapssal jutalmazza játékukat. A társulat karnagya Vanda Gusztáv, kinek nagy érdeme, hogy a dalokat pontosan tanítja be s a kar mindig egyöntetűen működik. Relay Gyulának, a társulat titkárának, hálátlan szerep jutott Váczon: bérleteket kellett volna gyűjtenie s hogy ez nem sikerült, nem rajta múlt. A titkárnál ügyesebb benne a színész s reméljük, a színpadon fogjuk őt látni. Most pedig az előadott darabokról valamit. Bemutató előadáson Herczeg nagyhirrű Dolovai nábob leányát adták. Veszprémy, Déry és főleg Rétliy adták szerepeiket jól, mig a nő-tagok közöl Veszprémyné kifejező játékával, Komlósy kedves modorával hatott. Vasárnap a „Próbaházasságot“ hozták színre. A darab sokat nem ért, mindazonáltal van benne elég kaczagtató s a közönség, mely a színházat majdnem megtöltötte, jól mulatott. Szöllösy Hona a naiv de pajkos Birikét nagy ügyességgel alakította, Komlósy Sági Julcsa, Vertán Anna a nagyzó kávémérőné szerepében pompás volt. A férfiak közöl Réthy a káplár kedves humorral és jó játékkal adta, Déryn egy kis idegenszerűséget vettünk észre, Tisztái Kossuth nótájával hatott. A közönség élénken megtapsolta s maga is kétszer énekelte el a hires dalt. Kedden a „Szegény Jonathán“ operett került színre. Szöllösy énekéért többször tapsot aratott s Tisztáival a házasság definiczióját pompásan adták elő. Guthy az első felvonásban sokkal jobb volt, mint az utóbbi kettőben s különösen a „Lennél a kedvesem“ kezdetű dallal szép hatást ért el. Déry az impreszárió szerepét alakította ügyesen, Szabó (Vandergold) kissé dispo- nálva volt. Szerdán Murai darabját a „Pezsgőt“ hozták színre. A vígjáték nagyon keveset ér s hogy a közönség mégis jól mulatott, egyedül a szereplőknek köszönhetjük, kik latba vetették minden tehetségüket. Egyike volt ez az előadás a legjobbaknak. Csütörtökön Veszprémyné hirtelen közbe jött betegsége folytán a „Valeni nász“ elmaradt s helyette a kedves zenéjű MiJcádó került színre. Itt láttuk, hogy Veszprémy társulata mennyire érdemes a pártolásra. Készületlenül belemenni egy nagy zenéjű darabba, nem kis feladat. Szöllösy (Jum-Jum) Guthy Kadisa szerepében igen jók voltak. A férfi tagok közöl Réthy és Elképed! gúnyosan mosolyog. Kétszázat ? . . . E kis szűk lakásért ? Alás szolgája. Elmennek. — Úristen, hová lettek ezalatt szépen rendezett gondolataim a novella kezdéséhez ? . . . Leülök, tintába ütöm a toliamat. Csengetés. — No ez már valami! Kinyitom az ajtót, mert sürgönyt hoztak. írják: Vigyük rögtön a festményt, mert kell! A sürgönyt hordó elmegy. A festőnő neki esik a festésnek. Holnapra be lehet vinni. Csengetés. Kimegyek, de már remegve. — Lakást nézünk. Jött egy hölgy, a házmester- nével. — Jaj be kicsiny, de sötét konyha! Itt nem lehet főzni. Lámpát égetni egy kicsit költséges volna. — Én nem főzök itthon, mondom, — hordátok ebédet. — A más főztét nem eheti férjem. No a kamra jó nagy, de ez is sötét. Az előszoba is sötét. Itt, megvakulnék. Meg se nézem a szobákat, ilyen sötét konyhában meg nem lenne az én szakácsnőm. Alás szolgája! Tizenegy óra. Fél órát végre Írhattam. Akkor ismét a levélhordó jön. A lapokba bele kell tekinteni, fél órát olvasni! . . Csengetés. Ebédet hoznak. Üljünk ebédJni. Utána jön a leány, elviszi az edényeket: ők mossák el. Takarékosságból nem tartok cselédet. Dolgozunk magunk. Leülök fél kettőkor Írni. Félig beirtani már a Tisztái nyújtottak énekükkel úgy, mint játékukkal jó alakítást. Déry jó játéka mellett kissé nagyított. A ház üres volt. Pénteken szintén üres ház előtt adták a Tót leányt. Szöllössy kedves Blanka volt, Lux Matild mint a férjén uralkodó asszonyt mutatta be ügyesen. Balázsi Gyarmati Istvánban igen hálás szerepre akadt, ilyen jól még nem láttuk játszani. Déry (Misó) Tisztái (Brbolya) jól voltak. Tukorai is igen hasznavehető színész, csakhogy igen gyorsan beszél. A közönséghez is van szavunk. Kérjük szépen, az előadásokat ne zavarja hangos beszédével s az előadások végét pedig várja be. (d. d.) A szőlőtelepítéshez szükséges vessző beszerzéséről. Mindinkább közeledik az az idő, melyben szőlő birtokosainknak legyen bár homoki szőlőjük avagy hegyi szőlőjük, gondoskodni kell a tovább telepítéshez szükséges vesszőről. Sajnos, hogy a magyar szőlőbirtokosok ennek beszerzését a legtöbb esetben az utolsó pillanatra hagyják, akkor azután kapkodnak s nem egyszer kénytelenek más szőlő fajtákkal megelégedni, mint a mit előirányoztak s azokért magasabb árat kénytelenek fizetni, mintha korán gondoskodtak volna róla s harmadszor, csakhogy terület beültetve legyen dirib-darab fejletlen, esetleg beteg vesszőket is alkalmaznak. Jelen sorok czélja épen az, hogy idejében figyelmeztessük vármegyénk közönségét, lapunk olvasóit arra, hogy először milyen fajtákat szerezzen be telepítési czélokra; másodszor az igy kijelölt fajtákat, hogy lehet beszerezni legczélszerűbben; harmadszor mire kell vigyázni az ily vessző beszerzésnél, hogy ép egézséges vesszőt nyerhessünk s igy telepítésünk sikerét már előre biztosítsuk. Ha valaki immunis homok területet óhajt betelepíteni, tisztába kell lenni azzal, hogy vörös bort, fehér bort vagy pedig csemegeszőlőt akar-e produkálni. Pia valaki vörös bort akar termelni, első sorban ajánlhatjuk neki a Nagyburgandit, mely vörös bor fajta homokon igen jól növekedik, bőven terem s megfelelő színű vörös bort szolgáltat. Elég edzett arra, hogy homokon a telet jól kiállja, szóval kevésbbé szenved oly elemi csapásoktól, melyek más fajtákat köny- nyen tönkre tehetnek. Homokon a legfinomabb vörös bort Merlot szolgáltatja, e fajtáról homokon oly borokat nyerhetünk, mely bátran kiállja a versenyt, finomság, zamat, illat, szin, szóval bármi tekintetben jelesebb borvidékeink vörös boraival is. E fajta elég erős növekedéssel bir, elég edzett, azonban kevesebbet terem, mint a Nagyburgundi. Említésre méltó harmadszor a vörös borfajták közül a Cabernet frank. Ez minőségileg a Merlotnál gyengébbb ellenben a Nagyburgondinál jobb bort szolgáltat, hátránya, hogy ez is kevesebbet terem. Ha valaki nem nagy súlyt fektet vörös bora minőségére, különösen annak színére, felveheti még homoki szőlők telepítéséhez a Kadarkát is. Tudvalevőleg ez a homokon jól találja magát bőven terem, edzett faj ; azonban nem érik be, fürtjei sötét kesely színűek maradnak s a legtöbb esetben csak jó siller, de nem vörös borokat szolgáltat. — Rögtön kisajtolva fehér bort is nyerhetünk belőle. A fehér bor fajták közül összes jó tulajdonait tekintve, első helyen az olasz Riezlinget kell említenem. Bőven terem, jó fehér bort szolgáltat, tőkéje edzett, téli fagyokat kiállja ; jó tulajdonságai folytán továbbá használhatjuk még fehér bor nyerés czéljából Mézes fehéret, Ezerjót, Érdéit. — Igen finom bort szolgáltat a Sylvánia zöld, hátránya azonban, hogy kevesebbet terem és a téli fagyokat kevésbbé állja ki, mint pl. az olasz Riezling. Fehér bor fajták közül még számos oly fajtát ismerünk, mely vagy minőségileg, vagy meny- nyiségileg kiválik hegyvidéki szőlőinkben, ezen fajták jó tulajdonságaikat kisebb-nagyobb mértékben a homok talajokon is megtartják minden esetre, azonban harmadik kutyanyelvet, csengetnek. Egy kis leány ott áll. — Mi kell fiam ? — Kérem alásan ide küldött édes anyám, tessék megadni az irósvaj árát. — Kit keresnél fiam, én nem tartozom anyádnak. — Idát a K ... né tensasszonyt keresem. — Menj keresd más ajtónál. Én nem vagyok K . . . né. Bezárom az ajtót! Itt nem lehet ma kiállni! A lábamat nem is tettem még a szobám küszöbére, csengetés. Visszamegyek, nyitok, mert lakásnéző jött a házmester kis lányával és szolgálóval egy úri asszony. — Bocsánat, lakást nézek. — Tessék. — Jaj be piczi sötét konyha! Ez nem ér nekem semmit. Ez a kamra lesz jó konyhának, de csak ha ablakot vágnak a másik felőli falba. Nézi a szobákat. En leültem asztalomhoz, kezembe vettem a tollat. Ez az úrinő csak látja, hogy én Írni akarok, a leányom meg fest, — talán nem cseveg itt soká. — Jaj be kicsinyek ezek a szobák. Hisz itt egy ajtó kellene a konyhába, — az embernek kényelmetlen az előszobán átjárni télen. Jól fűlnek ezek a hályhák kérem? — Jól, szénnel! — Mit fizetnek kérem ? — Két százat. — Két százat! Hallatlan. Budapesten kapok ilyet százért! Ha ha! . . . Szabad a padlót beeresztetni? — Hogyne ?! nem ajánlhatom eléggé, hogy az ily fajták nagyban való alkalmazásánál körültekintők és óvatosak legyünk, nehogy telepítésünk sikere kétségessé váljék. A csemege fajták közül telepítésre ajálhatunk a Muscat llamburgot és Trollingi kéket, mindakettő kék bogyókat hoz, elég bőven terem, gyümölcsei igen ízletesek. Vörös bogyókkal a Chasselas Ruoge, Chasselas Rouge Royal, Chasselas de Fontainableau, Rouge és Muscat Frontignan Rouge ajánlhatók. Zöld, fehér, vagy sárga bogyókkal Chasselas blanc croquant, Chasselas musque blanc (Pássá Tutti), Chasselas de Fontinebleau, Chasselas Chasselas Nepoleon, Chasselas Vibert, Chasse'as Buleherry, Genuai szagos, Madlein Augevine, Muscat Ottonel blanc. A szőlővesszők beszerzését egyedül megbízható forrásokból eszközöljük, különösen nagyon fontos dolog az, hogy a beszerzett vesszők fajtiszták legyenek. Fájdalom, egészen fajtiszta forrásokkal kevéssel rendelkezünk. A földmivelésügyi minisztérium a fajtiszta telepítés érdekében szakközegeivel bejáratja a privát birtokosok szőlőjé és mindazon szőlőbirtokos czimét s azoknál nyerhető fajtiszta vesszők nevét és .mennyiségét egy hirdetményben teszi közzé, hogy igy azok beszerzését a telepíteni óhajtóknak megkönyitse. Az amerikai szőlők közül, mint alanyt Pestmegye területén miként azt egyeseknél és a községi telepeken láthatjuk legjobban bevált a Ripária Portalis s meszesebb helyeken a Solonis. A direkt termők közül a Jaquezt. találtuk ez ideig legjobbnak. Akár más helyről szereztük be a vesszőt akár magunk szőlejéből vágjuk azokat, különösen vigyáznunk kell arra, hogy azok feltétlenül egézségesek legyenek. A jégverte, esetleg különféle gombák (például Peronospora) által megtámadott vesszők telepítési czélra nem alkalmasak. Tanácsaink alapján beszerzett, vagy megszedett vessző miként való. kiteleléséről legközelebb fogjuk a tudnivalókat elmondani. Rácz Sándor. A közönség köréből.*) Színészetünk. Láttunk Váczon műkedvelőket, kik mint műkedvelők megfeleltek az igényeknek, Telis teli ház volt, izzadtunk a szorongásban és izzadtunk a félelemben, hogy le szakad az első emelet. A gondviselés megtartott, a műkedvelők végig tipegőzték a darabot, mert folytonosan mozogtak a színpadon, és meg voltunk elégedve. No — mondtam magamban — ne mondja senki hogy nem pártoljuk a becsületes ipart és a művészetet. Azóta hosszú félév, vagy tán több is elmúlt, a művészetből csak annyit élvesztek a vácziak, hogy eljött egy verklis, a műszerét három húzta; azt is meghallgattuk. Ha nincs ló, a szamár is jó. Azontúl aztán csak jajgattunk, hogy Váczon nincsen semmi kellemes szórakozás, itt nincs társasélet, nincs semmi. Panaszainkat meghallgatták az egek ; eljött Veszprémy színtársulata, még az irigység se szólhat ellenük, jól játszanak a legújabb darabokat adják, melyek iránt mindenütt érdeklődik a közönség és megtölti a házat; de kérdem kell nekünk ? Érdekelnek minket új színdarabok ? Szórakoztat minket a legkellemessebb időtöltés egy ujdonat uj színdarab, melyet kitűnőségéért elvittek Bécsbe, Berlinbe ? Nem! nekünk minden félévben egy kis müked- velösködés, olykor egy egy verkli teljesen elég ! Színház nem kell, mégha akármilyen jót is játszanak, hogy még a német is megbámulja. Mi inkább leülünk egy kvaterka mellé szórjuk a forintokat, hol semmi féle élvezetet nem találhatunk, ha az értelmiség fokán állunk. De el vagyunk ragadtatva, ha másnap is a (vágány mosolyogva kalapot emel! Pedig ez nem egyéb mint balekság ! Nemzeti *) Szívesen adunk helyet e rovatban a közérdekű esetek elmondására, de ennek felelősége mindenkor a beküldőt terheli. Szerk. — Te Kati! Fordult a szolgálójához, mit gondolsz, hová tegyem az ágyat? Várj csak, hány lépés ennek a belső szobának a szélessége ? Nagyokat lépve méri. A festőnő megrémül, hogy a szeleskedő hölgy letaszít valamit az asztalról, hol festék és ecsetei vannak. Vagy megtaszitja az állványt s leesik a kép. Megszűnik hát festeni és várja mig a szoba- méregetés megtörténik. Ég a talpa alatt a föld, hogy a sürgetett munkát nem folytathatja . . . Az úrinő ki jön az én szobámba, cseveg; leteszem a tollat. — A kilátás szép, de a többi nem ér semmit! Ugye Kati ide nem tér be az én bútorom! ? — Nem biz a méltóságos asszony ! . . . (No nézze meg az ember, két kis szobát akar ez a méltóság?) — Ugye kérem maga előbb ki nem megy a la- kásból, úgy mondták nekem ? ! — Talán, de az nem bizonyos, miután fizetem mindvégig a lakbért. — Isten áldja! — És ment ő méltósága. — Áldjon meg téged is, csakhogy elmentél. Kifáradva, zavarteszmékkel folytatom az írást! — Vége ennek, nem jó. — Kályhába a két utolsó kutyanyelvvel. Három óra már ! . . . Csengetés. Egy hölgy a lakást nézni. De a mint meglátja a festőnőt, a képeket, elfeledi a lakást nézni. — Ah kisasszony az a festőnő, a kiről nekem