Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-09-03 / 36. szám

gazda, kertész, lovász stb. 2—6 dollárt. 0 most már munkafelügyelő. Az élet igen olcsó — úgymond — alig kerül valamibe. A kenyér, bor, sör, hús igenigen olcsó, csak a pálinka drága. Vannak vendégfogadók, hol ha 3—5 pohár sört iszik valaki ráadásul ingyen kap enni. Adót nem fizetnek, ha a munkában bajuk esik, fentartásukról a munkaadó gondoskodik. Háborúba nem kell menni; ott nincs katona stb. Igen természetes hogy ezt hallva, igen sokan szeretnének ebbe az amerikai jó világba vándorolni és csak erről ábrándoznak. Az említett vállalat ügynöki közvetítése 10 frt. Ezen kívül egy-egy kivándorló Bécsből egész Amerikáig tartó utazásuk és útiköltségeikre 86 forintot fizetnek. Ezért a szóban levő, közvetítő vállalat Hamburgig vasúton s onnan a hajóra előre jegyet szerezve Amerikába szállítja őket.

A közvet.it.0 vállalat ismertető jele bizonyos „vörös csilag“. Ezt ügynökeik sapkájukhoz tűzik a bécsi állomásnál. A kivándorló is ilyet felfűz vagy elkiáltja magát: „Vörös csillag út“ vagy „Red Star Linie“. Ezek egész propagandát űznek e közvetítéssel. Igen természetes hogy ezt levélben közük a kivándorlótokkal. De nem Bécsben adatják föl, hanem a gyanú elkerülése végett itt valahol. Tavaszszal egészen el voltak árasztva egyes faluk az e féle felszólításokkal: „N. N. közvetítésünkkel Amerikába utazó barátjától hallottuk, hogy ön is szándékozik kivándorolni Amerikába. Ennek folytán itt küldjük az összes útba igazitó és tudni való utasításainkat. Mindezeket olvassa át figyelemmel.“ A czimzettek teljes nevét csakugyan a kivándorlottak szolgáltatják. Ehhez több ezédula van mellékelve. Az egyik pl. igy hangzik: „Red Star Linie in Wien.“. Figyelmeztetjük Önt, hogy stb, stb. Végül: „hogy illetéktelen kezekbe ne kerüljön, Bécsbe érkeztekor tűzze kalapjához a ezédulát a melyen a vörös csillag látható s kiáltson : „Red Star Linie“ vagy ha azt nem tudná kimondani: „Vörös csillag út“. Másra ne bízza magát csak azon megbízottjainkra, kiknek kabátjukon vagy sapkájuknál az önéhez hasonló vörös csillag látható, stb. A másik ezédula az utazási költség számlája; u. m. a hajójegy ára, hajóig a vasúti költség stb. Továbbá hogy mit vigyen vagy ne vigyen magával, mivel lássa el magát stb. Igen csodálom hogy nem tudnak a társaságnak hosszú és veszedelmes körmeire koppintani! Avagy nincs ahhoz elég „corpus delicti“ a mit fel lehet használni ? Én idővel szolgálhatok a társaság teljes czimé- vel, leveleikkel, nyomtatványaikkal stb. Egy halmazt egyszer már átadtam a helybeli községi elöljáróságnak, nemkülönben ha jól emlékszem a csendőrségnek is.

Hogy milyen a kivándorlottak sorsa arról is irhatok. A mennyiben tanító és postamester vagyok, olvastam a mácsai és kisujfalusi kivándorlótoknak, ide rokonaikhoz irt minden levelét. Az első kivándorlótoknak, a mennyiben ismerőseik még nem voltak, eleinte mig szemük ki nem nyílt, igen rósz dolguk volt. Ezeknek az említett kivándorlást közvetítő vállalat mindjárt helyre is szerződtette őket, a hol kevés bér mellett iszonyú sok munkát kellett végezniök, úgyszólván barmokként használták őket. De az csak addig tartott, mig észre nem vették, hogy őket becsapták; később elszökdöstek munkaadóiktól s napszámba álltak ; kinek sikerült megmenekült, de a kinek nem, abból dolog és munka nélküli csavargó lett. Azért igy is 2—3—4 hónapig is tart, mig munkára bírnak kapni. Jelenleg bányákban, gyárakban és építkezéseknél dolgoznak.

Az utánuk következő kivándorlottak, ott levő társaik révén könnyen jöttek munkához — és elég szépen keresnek — ami mellett bizonyít az, hogy már meglehetős összeg pénzt küldtek haza. Van ott olyan, ki otthon egy krajezárt sem birt félre tenni és családjának sem tudott adni, mert korhely vagy lump volt. Amerikából jóllehet ott is iszik — már gyakran pénzt küldött haza. Van ott egy Batik nevű volt mészáros, ki otthon majdnem éhen halt és tele volt adóssággal; adósságát a haza küldött pénzzel már lúfizetgette. S ily többen

— Önnek van a kapun hirdetett kiadó szobája?

— Igen Uram, méltóztassék csak belépni és tekintse meg közelebbről.

Midőn Várnoky megnézte a szobát helyeslőleg bólintott fejével:

— Igaz, hogy kicsiny, de nekem tanulni épen elegendő.

— Igen . . . vagy úgy . . . Mormolá az öreg asszonyság — Lássa édes úr, mig a férjem élt, aki végrehajtó volt a VII. kerületben s vasárnap, mint a József főherczeg nevét viselő hadastyán-egylet tagja Budán a „Gesztenyefában a klarinétot fújta . . .

— Kérem, a szoba árát kérdeztem, ordított közbe Kálmán.

— Nincs szükség erre az ordításra, én nem vagyok süket — szólt sértődve az anyóka — Ön azt kérdezi, mennyibe kerül a szoba?

— Igen !

— Tíz év előtt öt forint volt az ára havonként, de akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások, de ma, midőn a telkek ára oly rohamosan szökik, minden megdrágult ... De mit mond ön az uj pénzhez és a kathoükus papság állásfoglalásához a polgári házasságot illetőleg? A bérelni szándékozó befogja füleit.

— Mi baja önnek uram?

— A sok beszédtől egyszerre fülhasogatást kaptam.

— Ob! Oh! fülszakgutása, ez ellen igen jó szert ajánlhatok önnek. Törjön össze kámfort paprikával, aztán holdtöltén menjen ki a keresztutra.

— Mi az ára a szobának, az ördögbe is, vágott ingerülten közbe a jogász.

— Ali, vagy úgy, tizenkét forint havonként, ha itthon akar reggelizni, egy csésze kávét kiflivel 15 krajcárral számítok önnek, ha vajai is kíván 25 krajezár a reggeli . . . csizma és ruhái isztitás ismét külön.

Az udvaron egy nagy deszkabódét látok mi az?

is vannak, kettőt kivéve. A kettő jóllehet már 3 éve, hogy ott vannak még életjelt sem adtak magukról.

Legnagyobb része dicsekszik sorsávat s hívogatják ismerőseiket és rokonaikat. Nem mondják, hogy nem akarnak vissza térni, de csak, ha pénzt szerezhetnek; szerezni meg lehet úgy mondják csak „dolgozni kő“. Küldtek is. A „posta utalvány érkezási naplója“ szerint 1892. évi január hó 1-től idáig 1498 frt s pénzes levelekben vagy 400 frt érkezett. Figyelembe veendő, hogy hatnak már a családja is ott van — azok amint mondják: „ott rakják félre garasaikat: összesen 33 kivándorlottak Mácsáról, Kisujfaluról 5, Váczhartyánból 3.

Legnagyobb része Bridgeport-ban, ami New-York- nak valami külvárosa, más része meg magában New- Yorkban tartózkodik. Többen közös lakást bérelnek és közös háztartást vezetnek. Egy kivándorlott felesége süt, főz, takarít és mos is rájuk. Ezért bizonyos havi pénzt fizetnek neki. Egyesek leveleiből bizonyos felvilá- gosultságot is lehet észre venni.

A fiatalabbak megtanulnak angolul gagyogni s úgynevezett szabad népiskolákat, olyan este, vasárnap és ünnepnapokon tartandó „ felnőttek oktatása-féle előadásokat látogatnak.11 Meg is látszik rajtuk, hogy sokkal többnek tartják magukat mint ide haza. így pl. többen I arczképeiket küldték meg rokonaiknak, a melyeken egész dandy-féléknek látszanak : „hadd lássa — irja levelében — ami papunk és a tanítónk, hogy mi is urak vagyunk. “

No még egyet végezetül:

Igen jót nevettem a legutóbb egy kivándorlott asszonynak ide lányához irt levelén. Ő itt olyan templomi előénekes-asszony volt. Azt irja a többi közt: „én meg édes lányom a korcsmákban énekelek s milyen jól fizetnek azért a bolond idegenek, pedig már nem is vagyok fiatal. Hej ! bárcsak akkor jöttem volna ide.“ Szegény anyó, szegény bolond! bizonyosa az jutott eszébe, hogy még kántor is lehetett volna belőle. No az igaz, én nem irigyeltem volna a helyzetét, jóllehet a kántoroknak jobb dolguk lehet ott, a mennyiben talán ott nem „párbér“-ben kapják be a fizetésüket. S ha igen, én annak a satrafának úgy sem fizetnék, ha ott laknám is, mert ő sem fizetett itt. Vinné a manó, ha már ő ott is van, csak más és jó fizetők is ki ne mennének! Mert bizony nem mind szegény, a ki kivándorolt. Egyiknek 2 fertály földje, háza stb. van itt, a másiknak 1 fertály és háza, a harmadiknak V2 és háza, a negyedik egy jó gazdának s úgyszólván a legjobb gazdának a fia; a többi zsellérember s egy-két napszámos, de mindegyiknek van itt háza, ha nem is más. Három zsidó család is van köztük.

Soraim befejezéséül azt mondom a mit mondtam a mit hallottam, hogy elutaztak: „Kutyából solisem lesz szalonna.“ És méltán, mert bizony van köztük több olyan is hogy — előbb lehet kutyából szalonna, mint azokból tisztességes és józan viseletű ember.

B J.

Tanítók nagygyűlése.

A vácz-egyházmegyei róni. kath. tanítóegyesület központi nagygyűlése aug. hó 29-én tartatott Váczon, melyen elnöklő Csávolszky József apátkanonok örömének adott kifejezést, hogy körünkben az érdeklődők ily szép számban jelentek meg és első sorban éljenzések között Virter Lajos fölszentelt püspököt üdvözölte, megköszönte szives megjelenését, neki hosszú életet kíván; ezután a kerületi elnököket és kiküldötteket szintén melegen köszöntötte. Megnyitó beszédében hangsúlyozta a tanítók előnyére történt nyugdíjas törvény módosítását, mi az anyagi helyzet emelésére különösen kebvező azért, mivel a tanító özvegy a megállapított régi 84 frt helyett, elhunyt férje fizetésének felét kapja és az árvák neveltetése intézetekben biztosítva lesz. Szól ezután a nyugdíj törvény árnyoldaláról is, mely szerint az alap javára beszolgáltatandó 15 krok beszedésére a tanítók szorittatnak, kiknek tekintélye ez által csorbát

— Egy épület-asztalos műhely. Harmincz segéd dolgozik benne, mind tisztességes emberek. Közülük egy elakarta venni a leányomat; Leányom épen ma töltötte be huszadik évét, Bertának hívják, már háromszor volt jegyben, de mindig füstbe ment házassága. Oh, ön nem képzeli milyen pechem van ezzel a leánynyal. . . .

— De kérem — Bátorkodók Kálmán gátot vetni a szóáradatnak — ha ez a harmincz asztaloslegény egyszerre el kezd dolgozni, akkor itt pokoli lárma támad.

— Megtébolyodni való! . . de tudja csupán az első napokban, aztán úgy megszokja, hogy vasárnap szinte bántani fogja a nagy csöndesség.

— Akkor tehát legjobb lesz, ha három napon keresztül ki sem nyitom az ablakomat.

— Ezt valóban tanácsolhatom, mert a legények csupa tréfából nagy darab forgácsokat is szoktak fel- hajigálni. — Különben igen illedelmes emberek. Szobám előbbi lakója egy könyvtári segédtiszt volt, de nagybátyja miniszteri tanácsos, valamikor szolgáltam a mamájánál, aki . . .

Kálmán dühösen csapta fejébe kalapját. — Holnap fogom önnel végleges elhatározásomat tudatni. Ajánlom magamat.

— Ajánlom magamat, ajánlom magamat, ha majd nálunk lakik jobban megfogunk ösmerkedni, délutánonként beviszem a varrógépemet s ott fogok dolgozni, este pedig kinyitjuk az ajtót és Berta zongorázni fog, ah, ha tudná mily remekül játsza a „Szultán“ ama részleteit, melyeket az isteni Hegyi Aranka énekel és a „Fanchon asszony leányából“ a . . .

Várnoky nem hallotta a lobbit, elátkozott minden bútoros szobát, minden zongorázó leánnyal biró adóvégrehajtúriét és egyenesen az „Erzsébet szálló“-ba rohanva, ott fogadott magának lakást.

■ szenved és a pontos iskoláztatást is hátráltatja. Méltánytalannak találja, hogy a hitközségektől beszedi az állam az apáczák után is a nyugdíj alap javára az évi 12 frtkat, mig ellenben a nyugdíjaztatásukról nem gondoskodik. Kifejti az elnök ezután azon teendőket melyeket minden oly tanítónak, ki 400 írttal nem bir, tennie kell, hogy úgy a fizetés, mint az ötödéves korpótlék részére biztositassék és óhajtja, miszerint az iskolaszékek is odahatni törekedjenek, hogy a 400 frtos minimum minden tanító részére biztositassék, ha keli állami segélylyel, mert csak igy nyerhetünk — úgymond — munkaszerető és munkaértő tanítókat. Legyen a tanító éltető szelleme a községnek, működjék vele testvéries egyetértésben és hasson oda, hogy egyes áramlatokkal szemben a kisebbség elvei a nagy többségre ne kényszeri tessenek. Kívánja, hogy legyen kath. antomoniánk! Lelkes beszéde éljenzésekkel jutalmaztatott.

Bobori János monori kántortanitó a tőle megszokott hévvel szellemes beszédben üdvözölte az elnököt apáttá történt kineveztetéseért es üdvözlő beszédével hallgatóságát lelkes éljenzésekre ragadta.

A tisztujitás a tett indítvány folytán a gyűlés végére halasztatott csak társelnöknek Bóna Sándor szentesi tanító választatott. Ezután Fodor Imre váczi tanító, az állandó bizottság jegyzője tett jelentést azon eseményekről, melyek a központi nagygyűlés óta történtek. Jelentése szives tudomásul vétetett. Jankovits Ernő pénztárnok bemutatja 4 évről vezetett számadásait, melyek szerint az egyesület a tápintézet, Írószerek és bárczák jövedelme: 22948 frt 10 kr., a kiadás pedig 22648 frt 69 kr. rúgott; a készpénz maradvány: 324 frt 44 kr. Ezen jelentés is örömmel vétetett tudomásul. Hosszabb vitára adott alkalmat a tárgysorozat 5-ik ■pontja, kérdése annak, vájjon a magyarnyelv a tankönyvből, vagy az olvasókönyv alapján tanitassék-e ? Miután-e kérdés több oldalról élénk eszmecsere között lett megvitatva, eredményképen kimondatott, hogy a magyarnyelv tankönyv nélkül tanitassék, de egyes esetekben, ha kívántatik tankönyv is használható.

A Bárány-féle olvasókönyv maradjon továbbra is használatban, vagy mással pótoltassék ? E kérdés úgy oldatott meg, hogy miután Bobory János előadó a Szent-ístvántársulat által kiadott Abc-és könyvet ajánlotta, de minthogy e most megjelent könyvet sokan még nem ismerik és mivel ugyancsak ez alkalommal mutattatott be Tajthy Elek izsáki tanítónak kéziratban levő Abc-és könyve, mely az egyesületnek kinyomatás végett ajánltaták, egy Bobory János, Agóts János, Simon Bertalan és Bazsanth János urakból álló bizottság küldetett ki, akik a kéziratban levő könyv átnézésével megbizattak és felkérettek, hogy a délután folytatólagos központi nagygyűlésen erről jelentést tegyenek.

Tárgyaltatott az állandó bizottság javaslata az évi köteles dolgozatok tárgyában. Határozatilag kimondatott, hogy a központi nagygyűlés ragaszkodik az alapszabályok 38. §-hoz, mely szerint azon tanító, ki évi dolgozatot nem készít 1 frtban marasztaltatik el és ugyanily birság rovatik arra, ki a gyűléseken meg nem jelenik, ha magát előzőleg ki nem menti; az ebből befolyó jövedelem a 9. §. d.) alatt említett czélra fog fordittatni.

A tanítók anyagi helyzetének javítása az uj törvény keretében, czimű pontnál az elnök tett. hosszab előterjesztést a 400 frtos minimum elérhetése czéljából. Minthogy az állam-segély elnyerhetéseért 9 hó leforgása alatt kell folyamodni, hogy a fizetés 400 írtra emeltessék és korpótlék adassák, első sorban bizonyítandó, hogy a hitközség az 5°j0 iskola adót kivetette, hivatalos bizonyítvány állítandó ki az adó nagyságáról, csak ezután lehet eredményesen az egyházmegyei után felterjeszteni. A csongrádmegyei kerület kérelmezése folytán elhatároztatott, hogy a központi nagygyűlés memorandumot nyújtson be a megyés püspökhöz, kérve öt, hogy hathatós pártfogásával az egész egyházmegye tanítóságára terjesztessék ki a 400 frtos minimum járulékaival együtt.

Köteles-e a tanító hitoktatást tanítani és mily mérvben ? Kimondatott egyhangúi véleménynyel, hogy miután a tanítók a kinevezési okmányaikban az egyházi főhatóság által a vallástan oktatásával is megbizatnak, ezt a püspöki kar által kiadott szabályzat értelmében ezután is kötelesek tenni, a fősúlyt különösen a tanítandó anyag begyakorlására fordítsák, mig ellenben a hitelem- zök a vallási eszmék fejtegetését és azok tüzetesebb magyarázgatását eszközöljék.

Elnök indítványára tiszteletbeli tagnak szűnni nem akaró lelkes éljenzések között Virter Lajos fölszentelt püspököt választották meg.

Az 1889—93. évig vezetett egyleti számadások megvizsgálására Agóts János kúnfélegyházi apátkanonok és Palkovich János haraszti kántortanitó küldetett ki.

A jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Krancz Ferencz és Vörös Ferencz váczi tanítók küldettek ki.

Miután elnök az állandó bizottság tagjainak lelki- ismeretes és buzgó fáradságukért köszönetét mondott, az állandó bizottság újra lett választva és következőleg alakult: rendes tagok: Bobory János monori, Bazsanth Vincze dunakeszi, Mlinkó István váczi, Roder Imre ve- csési, Simon Bertalan soroksári és Szabó Lajos má- gócsi tanítók lettek. Póttagok: Hübner János czeglédi, Dolly Mihály hódmezővásárhelyi, Bóna Sándor szentesi tanítók és Porubszky József váczi hitelemző.

E választással a délelőtti gyűlés kimerittetett, mire a tanilók egy része Agóts János apátkanonok vezetése alatt megyés pükpöknél tisztelgett.

Az ebéd Csávolszky József apátkanonok vendégszerető házánál volt, melyen 40-en vettek részt, hol jó kedvben és lelkes felköszöntökben nem volt hiány.

A folytatólagos gyűlésben az előirt tananyag mikénti feldolgozásának ellenőrzésére nézve a munka-napló behozatala ment határozatba, melynek betöltésére a tanító

(