Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-19 / 25. szám

jón el téged. Ő nélküle, a kitől függ szellemi és anyagi jólétünk, földi és örök életünk, a ki nevének hatalma által tartja fenn a népeket, nemcsak előre nem haladhatunk, de meg sem élhetünk. Én nerpzetem ! A kereszténység bajnoka, védbástyája voltál a múltban, őrizd meg vallásos őseid vérével szivedbe Írott nemzeti hagyományaidat, jellemedet, erkölcseidet, melyeknek életet adó ereje e hazában ezerévig fen- tartott, mig más náladnál nagyobb nemzetek elenyésztek. Szeplőtelen szűz anyánk! Égi királyné ! Emlékezzél meg, hogy első szent királyunk ez országot ótalmadba ajánlotta, e nemzetet reád bizta; kérünk: eszközöld ki hathatós pártfogásod által, hogy az Atya, Fiú és Szentlélek áldása legyen mindenkor hőn szeretett királyunkon, édes hazánkon. Amen.«

Kérelem.

Alulírott elhatározta, hogy „ Vácz szerepe a forradalom alattu czimü történelmi tanulmányát a nyár folyamán sajtó alá rendezi; azon tiszteletteljes kérelemmel fordul tehát e lapok t. olvasóihoz, miszerint azok, a kik akár valamely Írott vagy nyomtatott, bármily jelentéktelennek látszó okirat, napló, proklamáczió, falragasz, térkép, tervrajz, csatakép stb. birtokában vannak ; — akár ilyenek létezéséről tudomással bírnak, őt ezek átengedésének feltételeire figyelmeztetni méltóztas- sanak.

Különös hálával fogadja, a vezérek, tábornokok élet- és jellemrajzára, személyleirására vagy elszállásolásaik körülményeire vonatkozó adatokat; a 3-ik és 9-ik számú honvédzászlóalj, a Miklós-huszárok, a Wasa- és Schwarzenberg-gyalogság, a lengyel légió és moslem- lovasság és ütegeik leírására vonatkozó elbeszéléseket, rajzokat; a köztudatba és történelembe becsúszott hibás állítások czáfolatát, egyes érdekesebb epizódok előadását stb., szóval mindazt, mit az olvasó a történeti hűség, de a rajz élénkítése czéljából is közérdekű dolognak tart.

Vácz, 1892. jun. 9-én

hazafias tisztelettel

Findura Imre.

Iskolaszéki gyűlés.

A múlt szombaton tartott iskolaszéki gyűlésben az egyházi elnök a jegyzőkönyv hitelesítése után jelentést tett azon körülményről, hogy a felvárosi iskola építése megkezdődött és az ott lakó tanító egy kanonoki házban nyert ideiglenesen elhelyezést. Az iskolaszék a káptalannak e kegyességéért jegyzőkönyvileg fog köszönetét mondani. Ezzel kapcsolatosan jelentetett: miszerint a felvárosi iskolákban a vizsgák tekintve a sokszor beállott betegségi eseteket jó sikerrel végződtek.

Az iskolaszék kebeléből kiküldött bizottság Udvardi Mihály tanitó nyugdíjaztatását megindítani kívánja. Az skolaszék, tekintve nevezett tanitó testi gyöngeségét, elvben elfogadta a nyugdíjaztatás megindítását, de előbb kérdést intéz a tanfelügyelőhöz vájjon az állam

— Szolgálatára állok asszonyom, méltóztassék helyet foglalni.

— Köszönöm. Ismeri ön Hajkerl Jánost, azt a gézengúz embert ?

— Nincs szerencsém közelebbről becses személyét ismerni.

— Akkor ön igen szolid fiatal ember lehet, mert különben bizonyosan ismerné. Ö az én férjem, válni akarok tőle — itt van a bűn-lajstrom — tessék vele elbánni, amint érdemli.

Ezzel egy terjedelmes csomagot tett asztalomra, s a meghatalmazást is aláírta.

Hónapokig tartott a válópör. Szegény János! még úgy pellengérre nem állítottak soha senkit, mint őt.

Hajkerl Jánosné született Kéttenbuld Jozefin, naponkint tudakozódott az ügy felől, — végre megérkezett a jogérvényes ítélet, Hajkerl Jánosné remegő kezeibe adtam, a princzipálisom ekkor Olaszországba utazott, — mellékletül pedig a számlát.

Rám mosolygott és tánczolt.

Másnap megkezdődött a névjegyek záporesője és százféle dologért kéretett magához, de az ügyvédi számla kiegyenlítését szóba sem hozta; időközben megérkezett a princzipálisom, ki nem sokat tréfált, hanem egyszerűen felszólította Hajkerl Jánosné asszonyomat a fizetésre. No hiszen kaptunk választ; a princzipálisom kaczagott és terhemre irta a 40 frt 70 kr válóperköltséget, mert a szép kliensnő annyit számított fel nyolezvankét ozsonnáért, mit én valósággal elfogadtam szives kiszolgálás folytán.

De meg is fogadtam erősen, hogy többé válópörös asszonysághoz nem járok ozsonnára.

A princzipálisom elmondta a dolgot a kávéházban és másnap beállított Hajkerl János.

Öcsém maga engem megszabadított a hárpiától: itt a fáradozása dijául ötven forint!

No ezt sem vártam, nem is számítottam reá.

a szolgálati évet a polgári vagy a tanévtől kezdve szá- mitja-e? Ennek eldöntésétől teszi a nyugdíjazás megindítását függővé.

Minthogy az iskolaszék az uj építkezés folytán a felvárosi iskola-épületben 5 tanteremmel fog rendelkezni, a kiküldött bizottság kidolgozott terve és ajánlata folytán elfogadtatott, hogy úgy a fiú- mint a leányosztályok 6 évfolyamúvá emeltessenek, s két uj tanitó állás szervezhessék, mindegyike 300 írttal ideiglenes minőségben; az egyik tanerő az épületben egy szobából álló lakást is nyerend. Megválasztattak ezen állásokra Mlinkó István és Krenedits Matild. Mivel a kultusz kiadások a tényleges kiadásokat sem födözik teljesen, a város pedig nagyobb terhet nem kíván magára vállalni, az iskolaszék a növendékek számának gyors sza- porodtával, az uj tanerők fizetésére való tekintettel, engedve a kényszer helyzetnek, egyhangúlag elfogadta a bizottság azon ajánlatát, hogy a szülők beiratás czi- mén iskoláinkba járó minden gyermek után az év kezdetén egy forintot fizessenek. E teher alól csak a szegények kellő indokolás mellett az igazgatóság utján menthetők föl. Beszedésével a tanítók bízatnak meg. E be- iratási dij-fizetés az uj tanév elejével fog életbe lépni. A róm. kath. idegenektől 2 frt, más vallásuaktól évi 4 frt behatási dij szedetik.

Az egyes osztályok a felvárosi iskolánál a következők lesznek: 1. vegyes, II. III. fiú, II. III. leány, IV. V. VI. fiú és IV. V. VI. leány osztályok, melyekben : Mlinko István, Kökény Ferencz, Krenedits Matild, egy az elnök ideiglenesen fölfogadandó tanerő és Fodor- Nagy Berta fognak tanítani.

Ezekután elhatároztatott, hogy a meglevő női ipariskola 4 év-folyamra emeltetik, az 5- 6-ik elemi leányosztály pedig a középvárosban be lesz szüntetve. A női ipariskolában a tandíj az eddigi 2 frt fizetés helyett 1 írtban lön megállapítva havonkint, itt is szegénység esetében a tandíj fizetés alól az elnök fölmenthet.

A középvárosi tanítók osztálybeosztása a következőképen történt: Bartoss Pál tanitó átveszi az al- városi I. vegyesosztályt, Potoczky Vilma az alvárosi V. Vl-ik leányosztályt, mely a középvárosi ugyanilyen osztály helyett az alvároson szervezhetett. A középvárosi I. fiosztályt Máté József fogja vezetni; a többiek osztályaikban megmaradnak. Úgy az osztályok szervezése, a tanítói állások betöltése, a tanítói áthelyezésekre valamint a tandíj- és beiratási dijak behozatalára vonatkozó határozatok megerősítés végett Ő Nagyméltóságának felterjesztetnek.

Örvendetes tudomásul vétetett végül, hogy vizsgái ajándékképen Újhelyi István kanonok 15 drb Máriást, dr. Gzettler Antal képecskéket, Hajdú Béla 8 drb ezüst 25 krost; a menhely javára pedig Velzer János 10 frtot és Wertz Jakab pedig 10 frt 30 krt adományoztak.

Közgazdaság.

A b a ro n í fi- k i á 11 itás o k ró 1 *).

Irta dr. Iiátz István akadémiai tanár.

II.

Mióta a baromfitenyésztéssel többet foglalkoznak hazánkban, sűrűbben rendeznek kiállításokat is, a melyeknek hasznosságát és a tenyésztésre gyakorolt előnyös befolyását nem lenne jogosult kétségbevonni, mert a komoly verseny ezen a téren is, mint mindenben üdvös eredményeket szül. Csakhogy ezek jótékony befolyását lényegesen ellensúlyozza az a körülmény, hogy a kiállítások úgy, amint azokat nálunk és Németországban rendezni szokták, nagyon elősegítik a fertőző betegségek terjedését, miután a kiállítások rendezői egyáltalán nem fordítanak gondot az állategészségügyre. De a kiállítók is csak arra törekesznek, hogy tiszta fajokat küldhessenek a kiállításra, — arra azonban senki sem fordít gondot, hogy a kiállításokon csakis járványmentes vidékek és tenyésztések vehessenek részt.

Nem mondok tehát újat, ha azt állítom, hogy mindaddig, amig a kiállításra beküldött anyagot nem fogja szakértő megvizsgálni és megfigyelni, központi fertőző telepeknek kell a kiállításokat tekinteni, a honnan a szélrózsa minden irányában mesterségesen hurczol- tatnalc szét a fertőző betegségek. Hiszen csak 1—2 fertőzött tenyészetnek kell a kiállításon képviselve lenni és biztosra vehetjük, hogy a ketreczek közös tisztogatói, a kicserélődő etető és itató edények, a szomszédság stb. közvetítésével a kiállítás végére a szárnyasoknak nagy része fertőzve lesz és a különböző érmeken vagy a dicsérő okleveleken kívül hazaviszik ráadásul a pusztulás csiráit is.

És itt különösen azokat a fertőző betegségeket kell figyelembe venni, amelyek idült lefolyásnak, mint a gümőkór, a difteriás gyuladás és az úgynevezett gre- garinozis. A szárnyasok kolerája e tekintetben kevésbé veszedelmes, mert hirtelen öli meg a fertőzött baromfiakat és ha ezen betegséggel inficziált szárnyasokat küldenek a kiállításra, akkor azok elhullanak már útközben. Ellenben az említett három betegség idülten folyik le és a fertőzés megtörténte után rendesen liosz*) A »Gazdák Évkönyve« az 1892. évre 18 iv terjedelemben diszk illésben jelent meg és egyletek, tanintézetek, közegek által (így foi'int. kedvezmény áron megrendelhető : a »Gazdák Évkönyve« szerkesztőségénél. (Budapest, Erzsébet-körüt 21. szám).

szabb idő múlik el, mielőtt a betegség első tünetei jelentkeznek.

Ebből aztán az is könnyen megérthető, hogy a tenyésztő egészen jóhiszeműen járhat el, midőn a látszólag teljesen egészséges szárnyasokat a postára vagy a vasútra feladja, mert nem is sejtheti, hogy a lappangó betegség útközben vagy a kiállítás területén ki fog törni.

De hát a kiállításokban egyáltalán nem lenne szabad fertőzött tenyésztéseknek résztvenni és én a magam részéről a legszigorúbb eljárást is indokoltnak és jogosultnak tartanám az olyan tenyésztőkkel szemben, akik tudva fertőzött tenyészetből baromfiakat küldenek a kiállításokra.

Sajátságos dolog az és alig megérthető, hogy a baromfiak fertőző betegségeit másképen ítélik meg, amint a többi házi állatok járványos bajait s amig a lépfe- nének vagy takonykórnak már eltitkolása is súlyos következményeket von maga után, addig a beteg vagy legalább is már fertőzött baromfiakkal büntetlenül lehet kereskedni, sőt a fertőzött tenyészetekből szárnyasokkal résztvehetni a kiállításokon is a nélkül, hogy e lelkiismeretlen és a mások vagyoni épségét nagyban veszélyeztető eljárás miatt legkisebb kellemetlensége lenne az illető tenyésztőnek.

Egyelőre alig remélhető, hogy e tekintetben a viszonyok javuljanak s épen azért a kiállítások rendezőinek kell mindent elkövetni, hogy a fertőzött baromfiak ne veszélyeztessék a többiek egészségét.

A kiállításra tehát csakis olyan küldeményeket szabad elfogadni, a melyeket a feladás előtt valamely hatósági állatorvos megvizsgált és egészségesnek talált. Az erről szóló bizonyítványban aztán necsak az foglaltassák, hogy a kiállításra küldött baromfiak egészségesek, hanem az is, hogy a tenyésztés teljesen tiszta, vagyis mentes a fertőző betegségektől.

A megérkezett szárnyasokat sohasem szabad a kiállítás területén kicsomagolni, (pedig ott szokták), hanem attól távol s itt aztán első sorban is egy minden tekintetben megbízható szakértő vizsgálja meg a baromfiakat.

Természetes, hogy ennek a vizsgálatnak a lehető legrészletesebbnek kell lenni, mert különben czéltalan. De még ez sem teljesen megnyugtató, a mennyiben a legértelmesebb állatorvos is csak azt állapíthatja meg, hogy az állatok ma egészségesek-e, de nem vállalhat felelősséget azért, hogy holnap és azután is egészségesek maradnak-e. Épen azért feltétlenül szükséges, hogy a kiállítás területétől távol, egészen elkülönítve veszteglő legyen berendezve, a mely állandóan állatorvosi felügyelet alatt álljon s a hol a baromfiak megérkezésük után legalább is 4—5 napon át szigorú megfigyelés tárgyát képezzék, mielőtt a kiállítás területére szállíttatnak.

A kiállításon csak azok a baromfiak vehetnének részt, a melyek ezen idő alatt teljesen egészségeseknek bizonyultak, — ellenben a betegeket elkülönített helyiségbe — baromfikórodára — szállítanák, a hol a tulajdonos költségére megfelelő kezelésben részesülnének.

Mindezen helyiségekben külön szolgaszemélyzetre van szükség, mert különben hiúban való lenne a költség, a mennyiben a betegekkel bíbelődő egyének átliur- czolnák kezükön, ruhájukon a fertőző anyagot és eredménytelenné tennék a foganatosított óvintézkedéseket.

A kiállítások költségei ily módon tetemesen növekednének, de kárpótlásul ki lenne zárva annak valószínűsége, hogy a fertőző betegségeket általuk is ter- jeszszék.

Meg vagyok győződve, hogy sokan vannak, a kik mindezt feleslegesnek, vagy legalább is nehezen keresz- tülvihetőnek fogják mondani, — hiszem azonban, hogy lesznek olyanok is, a kik be fogják látni ezen óvintézkedések szükségességét és azt is, hogy sokkal kisebb veszély van abban, ha tekintettel a költség-szaporulatra, csak ritkán rendeznek baromfikiállitást, — mint abban, ha azokon a baromfiak ezután is ki lesznek téve a fertőzés veszélyének.

.

CSARNOK.

Jubileumi emlékek.

Nézzék csak kérem, milyen zöld uborka lóg az orrom helyén! Mért van felkötve az állam ? Sok könyök a megmondhatója! Nemzeti szinűbbre a legügyesebb indián sem tudott volna tetoválni. Az esernyőm? Engedjék meg, hogy ne is szóljak róla. Hét olyan lyukat ütöttek rajta, hogy a bizanczi kapun a Bolond verte rés csak egérlyuk hozzá.

S ez mind azért van, mert én is látni akartam valamit.

A fogadtatást nem volt „kunszt“ látni; hanem a kivilágítást, hej, az lehet csak isteni dolog, azt meg kell nézni, ha törik, szakad, gondoltam magamban egy pár napnak előtte.

Az idő kedvezett. Már délután megmutatta a tudományát.

Nem tudom mért; de nekem az időjárás valóságos ellenségem.

Szép nyári nappal, ha kimegyek üdülni az „Utolsó garasba“, biztosan szakadó záporban érek ki. Ha szép szemek igézve tartanak valahol, s eljön az idő, amelyben már mennem kellene és fohászkodom az éghez, hogy legalább is fejszék hulljanak eső cseppek helyett, melyek nem eresztenének haza, biztosan kisüt a nap, s forró sugarai a legszűkebb nyíláson is bebúvnak, annyira, hogy a hőség elviselhetetlenné válik (ki nem állhatom a meleget) és mennem kell.

Most is szép időt kivantam, tehát szakadt az eső. De hiába! Én rajtam nem fog ki.

Neki indultam; vagy dehogy indultam, csak ki-