Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-12 / 24. szám

veszteséget okoznak s egyes vidékeken a baromfiállományt teljesen kipusztitják.

Túlzásnak tartom ugyan azok aggodalmát, akik a szárnyasok fertőző betegségeiről azt állítják, hogy ellenükben védekezni egyáltalában nem lehet, de azt el kell ismernünk, hogy a sikeres védekezés nem könnyű feladat, mert a fertőző betegségek terjedését olyan sok, néha igen kicsinyesnek és a figyelemre alig méltónak látszó körülmény segítheti elő, hogy igen nagy óvatosságot kell kifejtenünk minden irányban, ha meg akarjuk oltalmazni ellenükben a tenyésztést.

És c tekintetben még sokat kell tanulni a gazdaközönségnek, mert a házi állatok fertőző betegségeiről általában, de különösen a szárnyasokat pusztító járványokról nagyon sajátságos és a tudomány mai állásával homlokegyenest ellenkező nézetek vannak forgalomban.

A lépfenéről ma már a legtöbb értelmes gazda tudja, hogy az nem a vérkészités hiányosságának a következménye s nem a vér rendellenes vegyülete, hanem a lépfenebacillusok által időzieLik elő. A takonykórról is eléggé ismetetes, hogy azt nem a genynek a vérbe való felszívódása vagy az istálló rossz levegője okozza, amint azt régebben hitték, hanem egy sajátságos fertőző anyag. Ellenben a baromfiak között járványosán fellépő betegségekről a legtöbben még azt hiszik, hogy azoknak oka a meleg vagy nedves időjárásban, a rossz vízben, a meghűlésben és ezekhez hasonló mellékes körülményekben rejlik, amelyek elősegíthetik talán némileg a betegségek terjedését, de nem lehetnek azoknak előidéző okai sohasem.

Ebből magyarázható meg aztán az is, hogy a legtöbb tenyésztő nem tud védekezni ezen bajok ellen. És ez nemcsak azért káros, mivel igy a baromfiállománynak nagy része pusztul el évenkint, — hanem még azért is, mert sok tenyésztő elveszíti a kedvét s félbehagyja a tenyésztést, mint olyat, amely részére semmi anyagi hasznot nem hajt.

Szerencsére vannak már a tenyésztők között olyanok is, a kik ismerik a fertőző betegségek természetét s meg is védik ellenükben szárnyasaikat.

A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a járványos betegségeket az esetek legnagyobb számában az újonnan vásárolt baromfiak hurczolják be a tenyésztésekbe. És ez annál könnyebben megesik, a mennyiben ezeket legtöbbször nem szokta állatorvos megvizsgálni, annál kevésbbé hosszabb időn át megfigyelni; pedig ismeretes dolog, hogy sok tenyésztő — tisztelet a kivételeknek — nem nagyon lelkiismeretesen jár el s az a körülmény, hogy baromfiállományában valamely ragadós betegség uralkodik, nem képez okot arra, hogy az eladást beszüntesse. De sőt az is megtörténik, hogy épen azért bocsátják áruba a baromfiakat, mert járványos betegség pusztitjá a tenyésztést.

A többi állatfajokra vonatkozólag hasonló esetben törvényes intézkedések védelmezik a vevő érdekeit, — azonban sajnos, a baromfiakra nézve még nincsenek ilyenek életbeléptetve. Csakis az éberség és körültekintő óvatosság mentheti meg tehát a tenyésztőket attól, hogy az újonnan szerzett baromfiak, a melyeket esetleg nagy áldozat árán vásárolnak meg, — a legpusztítóbb betegségeket ne hozzák magukkal.

(Folyt, következik.)

Városi és vidéki hírek.

= A koronázás jubileuma alkalmából fényes zászlódiszt öltött magára városunk, minden házon zászló lengett, tolmácsául azon lel- kés örömnek s mély szeretetnek, mely lelkünket eltölti hazánk s királyunk iránt; pünkösdhétfőn pedig, midőn királyunk ő felsége a fővárosba utazván városunk alatt elhaladt, mindenki a vasuli állomásra sietett,, hogy hódolatát neki bemutassa. A vonat, melyen királyunk ő felsége magas kíséretével utazott, két óra felé ért városunk alá, a közönség azonban már egy óra tájban nagy számmal volt egybegyűlve az állomáson. A főépület előtt a ft. káptalan, a papság, a város urai foglaltak helyet, továbbá az összes egyletek, testületek zászlóik alatl, a növendékpapság, főgymn. ifjúság s iskolások képeztek sorfalat. Dobogó szívvel leste mindenki 3 lassított menetben elhaladó vonatot, s midőn 5 felségét, ki az ablaknál állva fogadta a hódolatot, megpillantotta, dörgő éljenzés hangzott fel, mely folyvást ismétlődött, mig a vonat szem elől nem tűnt. Elégedetten oszlott azután szét íz egybegyült beláthatlan számú közönség, örvendező szívvel és boldogan, hogy legalább egy oillanatra láthatta urát, királyát, s örökre emlékezetébe vésve a napot, midőn iránta mély lódolalának jelét adhatta.

= Püspökünk ő exciája a koronázási jubileumi ünnepélyek alkalmából a fővárosban időzött, honnan uult pénteken délben tért vissza székhelyére.

= A székesegyházban a koronázás 25-ik évforduló napján hálaadó isteni tisztelet tartatott, me- yen az összes hatóságok, testületek, intézetek s nagy- zámú közönség vett részt. Előzőleg „Te Deum“ volt, ztán fényes segédlettel nagymise, melyen dr. Virter ...ajos nagyprépost celebrált.. — Az ének- és zenekar leyler K. C-dur nagy miséjét adta elő, gradualéra váczi műkedvelők dalegyesülete Várföldy Élek zene- zerzőnk „Király hymnusz“-át adta elő kellő preczizi- íssal. A mise végén ugyancsak a dalegyesület tagjai Hal énekeltetett cl Kölcsey ÍTymnusza. — Offert'oriumra Hcinzner Erzsiké k. a. Schicdcrmaycr „Salvum fac igém “-ét énekelte. Schiedermayor c remek műve egyike legnehezebbeknek, mert nagyobb része koloratura.

Meissner kisasszony feladatát kitünően oldotta meg. A koloratura részt a legsimábban, a többi részét pedig a legnagyobb érzéssel énekelte. Meglátszott, hogy sok gondot fordított e nagyhatású darab betanulására. A hegedű részt Mandl Lipót játszotta a tőle már megszokott olthoniassággal. — A miseénekek szoprán részét JDőbróczhy Anna k. a. énekelte kellemes, csengő hangon.

= Bérmálás. Püspökünk ő exciája pünkösd vasárnapján a székesegyházban sz. misét mondott, melynek végeztével Csávolszky József kanonok sz. beszédet tartott, azután pedig püspökünk ő nméltósága a bérmálás szentségét osztotta ki a bénriálandóknak, kik között körülbelül százan verőczeiek voltak. Az ezen alkalommal megbérmáltak összes száma 440.

= Hymen. Gadl Pál zenetanár, lapunk szorgalmas munkatársa, a tegnapi napon tartá eljegyzését Gonda Izabellával, Gonda Mihály telekkönyvvezető bájos leányával. Boldogság legyen frigyükön !

— Hálaadó ima. A helybeli izr. st-quo hitközségi templomban e hó 8-án a koronázási jubileum örömére hálaadó isteni-tisztelet tartatott, melyen az egész hitközség részt vett. Az isteni-tisztelet végeztével Ulhnann Frigyes főrabbi igen szép hatású és tartalmas beszédet intézett a hívőkhöz.

= Jótékonyság Wertz Jakab cserépfedő a középvárosi sirásóházon teljesített munkadiját 10 fi t 30 krt, átengedte a menhely javára. Ilritz Béla pedig 8 drb ezüst 25 krost adományozott oly czélból, hogy az iparos-szülők iskolás gyermekei között vizsgái ajándékképen osztassák ki. A tett adományozásért az iskolaszék ez utón is hálás köszönetét mond.

— Terep-szemle. E hét folyamán a budapesti m. kir. honvéd törzstiszti tanfolyam hallgatói, 20 százados Szmrecsányi Károly és Kerner Pál őrnagyok vezetése alatt katonai harczászati gyakorlatot és terepszemlét tartottak városunk környékén. A tanulmányt kedélyes lakoma követte a „Pannónia“ szálloda dísztermében, melyen a váczi m. kir. 6. honvéd-huszár ezred tisztikara is jelen volt élén Palkovics József ezredessel.

= Letört bimbó. Marosi Ferenc/ helybeli bor- kereskedőnket és családját súlyos csapás érte, a menynyiben Heíminka leánykáját f. hó 10-én éjjeli 12 órakor a kérlelhetlen halál elragadta az élők sorából. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Marosi Ferencz és neje Lieb Terézia, mint szülei, úgy- szinte Etel, Ilona, Dénes, Endre, Izabella, Kálmán, mint testvérei, valamint Lieb József nagyatyja és számos rokonok nevében is fájdalom telt szívvel jelentik í'elejthetlen forrón szeretett leánykájuknak, illetve testvér és rokonnak Henriinkének f. évi junius hó 10-én éjjeli 12 órakor kínos szenvedés után, életének 5-dik évében történt gyászos elhunytál. Az égbe költözött gyermek földi maradványai junius hó 12-én délután 4 V2 órakor fognak az alsóvárosi sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni, szentmise-áldozat pedig f. évi junius hó 13-án reggeli 9 órakor fog a szcnt-Ferencz-rendiek templomában a Mindenhatónak bernutattatni. Vácz, 1892. évi junius hó 11-én. Áldás és béke lengjen porai felett!

1= Az érettségi vizsgálatok eredményét f. hó 9-én este hirdették ki. A szóbeli vizsgálatok f. hó 4, 7. és 9-én Hóman Ottó főigazgató elnöklete alatt folytak le. Jelesen érettnek nyilváníttatott, négy ifjú, névszerint: Knoblauch Aladár, Gabona Lajos, Matze- nauer Oszkár növendékpap és Lauchs Rezső növendékpap. Visszalépett 2, visszavettetett egy évre 1, két hónapra 1, a többiek vagy jól, vagy egyszerűen éretteknek ítéltettek.

= Halálozás,™ Özv. Pentz Ferenczné e hó 6-án jobblétre szenderült. Halálát a következő gyászjelentés tudatta : Alólirottak gyászszal és mély fájdalommal jelentik a szeretett anya, nagyanya és anyósnak özv. Pentz Ferenczné szül. Orsetti Terézia asszonynak keresztényi megadással viselt rövid szenvedés után életének 70-dik évében 1892. évi junius hó 6-dik napján reggeli 6 és V2 órakor történt kimultát. A boldogult földi maradványai folyó hó 7-én délután 4 órakor a gyászházból (Vácz, Fő-út és Szt.-János-utcza sarkán) a római kath. szentegyház szertartása szerinti temetéssel fognak a középvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni, lelki üdvéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 9-én délelőtt 7 órakor lesz a váczi felsővárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutatva. Vácz, 1892. évi junius hó 6-án. Áldás emlékére,

béke hamvaira! Gyermekei: Pentz Ferencz, Pentz Sándor, Pentz Laura. Unokái: Vyskocsil Pál, Vyskocsil Gabriella. Vő: Dr. Vyskocsil Pál. Menyei: Pentz Ferenczné Patek Betti, Pentz Sándorné Hornyánszky Irma.

= Vizsgák. A váczi status-quo izr. hitközségi iskolában a záró vizsgák a következőleg fognak megtartatni : az 1. osztály vizsgája folyó hó 19-én délelőtt 9—12-ig, a IV. és V. osztályé f. hó 19-én délután 3 —6-ig, a III. oszlályé f. hó 20-án délelőtt 9—12-ig, a II. osztályé f. hó 22-én délelőtt 9—12-ig. Női kézimunka kiállítás f. hó 25-én d. e. 9—12 d. u. 3—6-ig.

= Pannónia szálló. Városunk eme szemrevaló épületének renoválása immár annyira haladt, hogy a nagy közönség most már akadálytalanul veheti igénybe lakályos és csínnal berendezett vendégszobáit, nagy dísztermét és földszinti éttermét, mely máris tiszta kezelésű jó hegyi boraival népszerűségre jutott s nagy látogatottságnak örvend. Nehány nap óta ott „fészkelnek“ már sokan a „vén sasok“ közül, kik jól ismert és respektált alakjai mindama restauráczióknak, a hol jó és tiszta bort lehet hörpinteni. Pedig ilyen hely vajmi kevés van már Váczon! Mert ha a valódi tiszta bor még nem is oly ritka mint a közmondásos „fehér holló,“ de legalább is már oly gyér, mint. volt Bach- korszakban a magyar huszas. Ajánljuk a közönség figyelmébe ezt a kifogástalanul felszerelt uj szállót, annyival is inkább, mert a „Pannóniát.“ naponkint látogató „Wcinbeisser“-ek legjobb ezégérei c vendégfogadónak. Ünnepélyes megnyitása jövő vasárnap, junius 19-én leend, — mely alkalommal minden vendég egy hektoliter drégely-palánki bort kap — potyán!

— Drámai előadás. Biagosch György tanár, porosz recitator ma este 8 órakor a „Pannónia“ szálló nagytermében drámai előadást tart. A programmot Reviczky Gyula, Kisfaludy Károly, Petőfi, Heine, Goethe, Shakespeare, Schiller műveiből állította össze, mely külön kibocsátandó meghívókon lesz részletesen ismertetve. Jegyek ezen előadá-ra Meiszner Rudolf úrnál válthatók. — Biagosch úr 9-én Esztergomban tartott előadást. — Mint halljuk Biagosch György a magyar költészet remekeinek külföldön való megismertetése által nagy érdemeket szerzett, melyeket a hazai sajtó legkiválóbb képviselői meleg elismerésben részesítenek. Másrészt a világirodalomból merített szemelvények előadása által olyan elismeréseket arat az egész művelt, világban, melyekhez foghatót alig bir más recitátor felmutatni. Biagosch György alaposan képzett iró és olyan interpretáló, a milyen még nem fordult meg nálunk. Előadó művészete nem szorul zajos reklámra. Az európai sajtó elismerése elég garanczia. — Kritikák megtekinthetők a jegyváltóhelyiségben.

— A nyomdászok kirándulása. Pünkösd

vasárnapján volt a budapesti könyvnyomdászok és betűöntők egyletének „Ébredés“ dalköre és a könyv- nyomdászok „Szakköre“ által rendezett társas-kirándulás a „Büki“ szigetre. A kirándulók igen borús napra virradtak, mert midőn reggeli 6 órakor a hajóállomásnál gyülekezni kezdtek, megnyíltak az ég csatornái, miért is többen jónak látták otthon maradni, és igy csak körülbelül 250-en vettek részt a kirándulásban. Körülbelül fél 9 órakor pillantottuk meg a körünkbe jövő kirándulók hajóját. Megérkezését 3 mozsár lövés üdvözölte. A hajóból kiszállva a díszes tömeg a Mária-Terézia-rakparton haladt az Eszterházy- utczán keresztül a városház elé, hol megállapodtak és a dalárda elénekelte jeligéjét, mely után a katona zenekar rázendített kitűnő hallgató-darabokra. Ezek után Bagdy S. helybeli ügyes fényképészünk a városház erkélyéről lefényképezte a társaságot. Délelőtt körülbelül 11 órakor érkeztek meg a kirándulók a „Büki“ szigetre, hol nyomban villásreggelihez fogtak, melynek elfogyasztása után különféle társasjátékok következtek. Ebéd után kezdetűket vették a versenyek, melyek igazán elragadták a vendégkoszorút. A versenyek legérdekesebb pontjai a zsák-futás, kifli-evés és a tojásfutás voltak, az utóbbiban kizárólag csak nők vehettek részt; az első dijat Prohászka Ágostonná, a másodikat pedig Blaha Jozefine nyerték el. A versenyek után a hangverseny következett, melyet Selley Gyula kitűnő karmester vezetett kiváló ügyességgel. Az első pontot a katonai zenekar adta elő, mely után a dalkör a „Dalszabadság“ és a „Vásárhelyi sétatéren“ ez. dalokat énekelte el, melyeket nagy tapsviharral fogadott a közönség. „Reinaissance keringőt“ pedig a dalkör katonai zenekisérettel adta elő. Kis szünet után ismét rázendíti a dalkör a „Sajkázó“ és „Suhog a szél “-re. Igazán elragadó volt a „Bordal“ Ernáni ez. operából, melyet a dalkör a katona zenekarral egyetemben adott, elő és melyet meg is kellett ismételnie. „Rajnai bordal“, „Álmomban“ és „Tihany ostroma“ szintén igen sikerülték voltak. A hangverseny után kezdetét vette a táncz, hol a jókedvet Csömör Jóska kitűnő zenekara fűszerezte jó magyar csárdásaival. Azonban 11 óra felé a budapestiek elhagyták a szigetet és nemsokára útnak indult velők a „Minerva“ Budapest felé. Végül nem szabad még a zóna-posla közlekedésről sem megfeledkeznünk, mely egész nap szórakoztatta a jelenvoltakat. Hölgyeink bizonyára elteszik emlékül azon sok levelek, miket a „Büki“ szigeten a nevezett napon kaptak. (M.)

= Fiume fejlődése. Szinte bámulatra méltó az a rohamos fejlődés, a mely hazánk e kikötő városában az utolsó évtized alatt észlelhető. Kormány és városi hatóság mintegy vetélkedve működnek közre, hogy az országnak „gyöngye“ oly színvonalra emeltessék, a minő kereskedelmi helyzeténél fogva megilleti.

— A nagyszerű kőpartok, milliókba kerülő mólók, rakodó helyek, gyárak és paloták mintegy varázsütésre emelkednek. Csatornázásán és százezrekbe kerülő burkolásán serényen dolgoznak. Legutóbb pedig, a mint a „Vállalkozók Lapja“ Írja nem kevesebb mint egy fél milliót igénylő vízvezetéki berendezése lett biztosítva.

— E vízvezeték létesítésére, május hó 30-án megtartott versenytárgyalásnak a „Vállalkozók Lapja“ által közlőit eredménye felette kedvező adatokat tüntet fel, mert noha a pályázat nemzetközi volt, abból a magyar vállalkozók úgy számra, mint árra nézve győztesen kerüllek ki. A 11 versenyző ezég közt ugyanis volt bécsi ezég 3, prágai L, linzi 1, a többi 6 magyar ezég volt és pedig budapesti 4, nevezetesen Walzer Ferencz, Zellerin Mátyás, Neuschloss és Freund és Knuth Károly ; fiumei ezég volt 2, úgymint Celligój és társa, Ambrozini és társa. A legolcsóbb ajánlatot Zellerin Mátyás tette, 17V10 százalékot engedve az előirányzott összegből, mig az idegen ezégek legolcsóbbika a Rumpel és Niklas tepliczi ezég 17 százalékot engedett.

= Vizbefult. Götz József nagymarosi péklegény, kinek hulláját hétfőn fogták ki a Dunából s szerdán temették cl a felső temetőben.

= Aratógép-verseny és gépbemutatás Tar- nóczon, Nyitramegyében. Herczeg Odescalchi Géza, mint a nyitramegyei gazdasági-egyesület elnöke, ezúton is értesíti a gyárosokat s az érdeklődő gazdaközönséget, hogy az egyesület által Tarnóczon gróf Huny ad y Imre uradalmában rendezendő aratógép-verseny a nyíregyházi után nyolez nappal vagyis julius 18- és 19-én fog megtartatni. A versenyterület közvetlenül a vasúti állomás mellett van. Bejelentéseket elfogad a nyitramegyei gazdasági-egyesület titkári hivatala Nyitrán junius 25-ig. Kik a versenyt meglátogatni akarják, jelentkezzenek ugyancsak a titkári hivatalnál julius hó 1-ig, hogy ellátásukról gondoskodni lehessen.