Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

illatszik, j bbra hegynyilások, szakadékok, rengeteg lélységek tátongnak, ilyenkor küld ki szép Arankádat ímes éjbe. Borzalmas sötétség veszi körül, lépte alatt jpognak a száraz gályák és levelek. Félőrülten áll a Jélység szélén, felszakitja mellén a ruhát, a sötét égre tered tekintete és aztán hegyes tőrét hókeblébe mártja b. — Nos, jól lenne igy ?- Barátom, ezt nem tehetem, szivem vérzik, ha rre gondolok, ez nagyon kegyetlen halál lenne. — Tehát akkor enyhébb és kissé pikánsabb mo­ot mondok. Nem volna jó ez például: Mindenki tudja, ogy Arankának a szélhámos gróffal viszonya van. Az mberek gyűlölik, vad haragot, dühöt táplálnak irányá- an. Arankát szülei kitagadják, elkergetik és az egész ilág undorral fordul cl tőle. Hogy Aranka mit tesz, z előtted közönyös legyen. Akár a folyóba öli magát agy mélységbe ugrik le, akár mérget iszik — mindegy i törődik már akkor vele!? — Istenem az én Arankámmal ily kegyetlenül ánjak ? — Természetesen meg kell halnia? De most ju- 3tt eszembe egy frappáns eszme! — Öld meg szó­elemből ! — Hogyan érted ezt Jeremiás? — Nagyon egyszerűen. A szerelmes férfiú, kuszáit ujjal ül íróasztala mellett, szivében dúl a féltékeny­ég dühe. Aranka mint mindig, úgy most is örömmel ön be s karjaiba repül. A férfiú fölkel, szenvedélyesen .füleli, a pamlaghoz vezeti és megfojtja, hogy másé e lehesen. — Ilyen egyszerű történet. (Folyt, következik.) Városi és vidéki hírek. = Püspökünk ujabö alapítványa. Dr. Schuster Konstantin, megyés püspökünk ő exciája május 1-én 20,000 forintos alapítványt tett az espe- csek részére. Az alapítvány kamatai 80 — 100 forin- onkint az egyházmegyei esperesek közt fognak kiosz- atni a hivatalokkal járó gyakori utazások költségeinek edezésére. = Bérmálás az egyházmegyében Püspö­künk ő nagyméltósága e hónap 25-én bérmálási körútra indul megyéjébe. Bérmálni fog május 26-án is 27-én Nagy-Kőrösön, 28-án Kocséron, 29-én és 10-án Jász-Karajenőn, 31-én Tisza-Varkonyban, junius [-én és 2-án Uj-Kécskén. Június 2-án tér vissza székhelyére. = Egyházmegyei hírek. Segédlelkészi minő­ségben áthelyeztettek: Horváth Béla Vácz-Szent-Lász- óról Sáriba, innét Hirling János Vácz-Szcnt-Lászlóra, Tóth Mihály Mező-Túrról Nándorba, innét Sperling Béla Mező-Túrra. = Kemény Gusztáv főszolgabíró jubi­leuma. Kemény Gusztáv, Pest-Pilis-Solt-Kiskunvár- negye váczi felsőjárásának köztiszteletben és köz- jecsülésben álló főszolgabírója, 1892. évi április hó 10-dik napján érte el hazánk alkotmányának vissza- íllitása óta vármegyénk igazgatásában minden meg­szakítás nélkül eltöltött szolgálatának 25 éves évfor- lulóját. A járás közönsége ennek emlékezetéül 1892. évi május 19-iJc (csütörtök) napjául délelőtt 11 órakor Váczon a „városház“ tanácstermében ünnepélyt s ugyanaznap déli 1 órakor a „Lőház“ termében köz- akomát rendez, melyre meghívókat küldött szét Rudnay József a rendező-bizottság elnöke. Az ünnep­ségnek, mely Váczon a „városház“ tanácstermében 1892. május 19-én d. e. 11 órakor veszi kezdetét, sorrendje a következő: 1. A járás közönsége nevében: Rudnay József földbirtokos, a rendéző-bizotjság elnöke, — 2. a főszolgabírói hivatal nevében: Rudnyánszky László t. főszolgabíró, — 3. a községi és körjegyzői­Mátéházy egy darabig nézte, e dologtalanságra azonban elforlyant a vér benne és reá kiáltott: „A mai munkád is kárba vesz, nem fizetek érte semmirekelő gaz! hisz te vagy Péter, kinek a dologtalanságért ma nap is lefogtam, te betyár, te gaz!“ De ez már több volt mint a mennyit Péter eltűrhetett volna, ez őt rémségesen bántotta. Vére csak úgy pezsgett ereiben, melle zihált hallhatólag, arcza a méreg és a bosszú által eltorzítva lön. A téren egyedül volt, senki nem látta őt; de ő ezzel mitsem törődött „a megtorlás“ véres betűkkel állt csak szemei előtt. Rárohant, a földre gyúrta, száját befogta, az anélkül sem erős Mátéházyt jól össze- pufolta, de ezrei még borzasztó dühe nem volt kielé­gítve, vér még nem folyt, habár már a sok veréstől lila foltokkal telve volt, bősz dühe vért kívánt, kését csiz­májából előrántó és hatalmassal! megkéselte urát. Ekkor jött Béla, atyja segítségére szaladt, habár az egész drámát iszonytató valóságában nem is képzelte. A rémület megfosztotta őt eszétől; de azután hangosan „segítség gyilkos“ kiálltott. Péter megijedt, félt, hogy segély az ő borzasztó munkája befejezése előtt érkezik, már nem látott nem hallott semmit, szemeit vér, ereit gyilkolás dühe foglalták el, Bélát magához szoritá egyik kezével, egy szúrást mért rá ez szivén találta; ereje cserben hagyta és . . . eszméletlenül rogyott a földre . . . Mátéházyhoz a segély későn jött, hulláját vértől párologva vonták ki a gyilkos ember karjai közül. Béla egyszer és utoljára veté fel szemét Mariska és Osvald nevét áldva, mosolylyal ajkain halt el. Mariska a mint előérzetének ilyetén megvalósulá­sát. hírül vévé. a szeretett lény balsorsa annyira meg­hatotta, hogy szive szakadt meg . . . Ott nyugosznak mind ketten, Mariska végkivánata volt — egymás mellett, virágokkal fedett suhant alatt, s ha nem az élet, de a halál egyesilé őket!! ... Pétert a büntető és igazságos törvény halállal sujtá. kar megbízottja, — 4. Újpest község közönségének küldöttsége, — 5. Gajáry Géza Vácz rendezett tanácsú város polgármestere üdvőzlikaz ünnepeltet, Dr. Freysin- í/er^Lajos váczi kir. közjegyző, vármegye bizottsági tag záró-beszédet tart. — Ezt követi Váczon a „Lőház“ termében déli 1 órakor a [közlakoma, melyen hölgyek is szívesen láttatnak. = Személyi hír. Prohászka Ferencz volt ka­taszteri mérnök, a váczi székesegyházi káptalan keze­lése alatt álló kegyes-alapitványokhoz szám tisztté neveztetett ki. Üdvözöljük körünkben lapunk régi dolgozó társát! = Tíz év múltán. A váczi főgimnáziumban tiz év előtt érettségi vizsgálatot tett ifjak találkozója május 1-ére volt kitűzve. Össze is jöttek néhányan közülök, de a papi pályán levők csak a következő napon jöttek el, miután a kitűzött napon, vasárnap lévén, akadályozva voltak. így tehát a találkozás nem történt meg s ez okból egy kötelezvényt állítottak ki a megjelentek, miszerint alkalmasabb időben, és pedig ez évi július hó 6-ik és 7-ik napjain újból összejönnek Váczon, a mikor is ünnepélyesen megtartják ezen tiz éves jubileumot. = Kiegyezés. A pesti első hazai takarékpénz­tár és néh. Piufsich Lajos örökösei között egyezség jött létre, melynek értelmében az özvegy a vagyonába fektetett hozomány czirnén 50,000 frt, kézpénzt kap s igazolt keresmény czimén a budapesti házai közül egyet megtarthat magának. Azonkívül jogában áll a lefoglalt ingóságaiból a neki tetsző dolgok közül 600 frt értékig megtartani, ezen felül pedig bármely tár­gyat a foglalási ár lefizetése mellett visszaváltani. A többi összes ingatlan és ingó vagyon a pesti taka­rékpénztár tulajdonává. Ezen egyezség folytán; a Glarisse-házi gazdaság a zárgondnokság alól felsza­badult. = Iskolaszéki ülés A múlt vasárnapi róm. kath. iskolaszéki gyűlésen hosszabb vita fejlődött ki a városi tanácsnak az iskolát mulasztók szülei ellen hozott végzései fölött, mely azzal ért véget, hogy az iskolaszék hivatkozva a szabályokra, ezen végzéseket visszaszár­maztatja és átiratában kijelöli azon munkát, melyet a megbüntetett de fizetni nem képes szülők a pénzbün­tetésnek kézimunkává való változtatásával az iskolák javára, és tisztán tartására nézve tenni kötelesek. Egy­szersmind kéri az iskolaszék a tanácsot odahatni: mid- szerint a munkát teljesítőktől követelje meg, hogy a megbüntetett szülők a leszolgált kézimunkát az isko­laszék elismerő jegyével igazolják. — Örömmel véte­tett tudomásul azon tény, hogy a felvárosi iskolaház kibővítését ő nagyméltósága elrendelte, mely építkezés junius hó elsejével veszi kezdetét miért is ezen osz­tályok záróvizsgáit május hó utolsó napjaira tűzte ki. Minthogy a termek szaporításával a tanerők sza­porítása is jár, e nehéz feladat mikénti megoldása egy: Csávolszky József elnök, Dr. Gsányi János, Dr. Miltényi Gyula, Péts Sándor és Vörös Ferencz jegy­zőből álló bizottságra bízatott. — Szintén ezen bizott­ságra bízta az iskolaszék Udvardi Mihály tanító nyug­díjaztatási ügyének körvonalazását, mely bizottság működésének eredményéről a legközelebbi gyűlésen fog jelentést tenni. — Az 1891-ik évi számadások meg­vizsgálására Dr. Miltényi Gyula és Meiszner János kéretett föl. Több rendbeli gondnoki jelentés után, melyek az iskolaszék anyagi helyzetére vonatkoztak megjelölte az iskolaszék a többi osztályok záróvizsgá­inak határnapjait. Végül a kisdedóvási törvény értel­mében az alvárosi ovoda látogatására felügyelőül az iskolaszék általános helyeslés között egyhangúlag Meiszner Jánost választá meg. = Időjárásunk. A szép május az idén nem a legszebben köszöntött be. Mindjárt az első napon esett az eső s azóta is majd minden napon esőzések és szelek teszik az időt kellemetlenné. Tegnapelőtt meg éppen hidegre fordult az időjárás, úgy hogy fagytól is lehet tartani, különösen azért is, mert a hagyományos fagyos szentek napjai is küszöbön vannak. = Érettségi vizsgálatok. A helybeli főgim­náziumban az írásbeli érettségi vizsgálatok e hó 16-án veszik kezdetöket. A szóbeli vizsgálat ideje még nincs megállapítva. = Halálozás Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak a legmélyebb fájdalommal jelentik a szere tett férj, atya, ipa, és nagy atyának Hajdú Józsefnek folyó évi április hó 30-án délután 6 órakor életének 76-ik boldog házasságának 54-ik évében a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhuny tát. A boldogult hült tetemei folyó évi május hó 2-án délután 4 órakor fognak az alvárosi temetőbe levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat a boldogult lelki üdvéért folyó évi május hó 3-án d. e. 10 órakor fog a szent-Ferencz- rendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Váczon 1892. évi április hó 30-án. Áldás, béke poraira! Beznicsek Anna mint neje. Hajdú Mihály és neje szül. Berecz Bóza és gyermekeik: István, Sarolta, Lujza, Margit és Anna. Hajdú Károly és neje szül. Ringauf Gizella és gyermekeik: Ilona, Tibor, Erzsébet és József. LIajdu Teréz férj. Bokros Jánosné és-gyermekeik : Károly, János, Ilona. József és Margit, mint gyermekei és unokái. = Jeruzsálembe mentek. E hó 3-án indul­tak el városunkból a szent földre Ilirschfeld Mór, Eckstein Benjámin és neje és Gansl Lajosné, hogy életük hátralévő részét Jeruzsálemben töltsék. Megható volt, a mint a távozók könyes szemekkel búcsúztak el azoktól, kik utoljára a pályaudvarhoz kisérék őket. = Roncsolótoroklob uralkodik ismét váro­sunkban s mint rész vél tel értesülünk polgármesterünk egyetlen leánykája, a „kedves kis Marthika11 is ezen veszélyes gyermekbajban fekszik betegen. Óhajtjuk, hogy a gondos orvosi kezelés és szorgos szülői ápo­lás megmentse őt az életnek és szerető szüleinek.- - Egyházi ének. Szenessy Aladárnét a szé­kesegyház primadonnáját Dobróczky Anna k. a. fogja ma helyettesíteni a székesegyházban. Előadatik Seyler C. miséje. Ezenkívül Dobróczky k. a. Proch Ave Máriáját is fogja énekelni. = Köszönet. A szt. Vincze egylet szegényeinek javára befolyt: a dr. Miltényi Gyula kanonok ő nga lakásán elhelyezett perselyben 19 frt 13 kr., a felső plébánián 2 frt 75 kr. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az Egylet 171. r. gyűlése. * = A robogó vonat alá vetette magát. Schön Ferencz, mézeskalácsos és háztulajdonos, tegnap a reggeli órákban az úgynevezett hármashidnál bevárta az első vonatot, s midőn a vonat beérkezett, eléje dobta magát, mely nyomban eltiporta őt és fejét s egész testét szétrombolta. A szerencsétlent valószínűleg ön­gyilkossági mánia vezette ezen végzetes tettre.- Gaz útonállók. F. hó 3-án éjjeli 10 órakor Gottesmann Sándor teendői elvégzése után hazamenet, mit sem sejtve, midőn a város legfőbb utczáján, a Rciszmann-féle ház előtt 3 haszontalan siheder meg­támadta és a védtelen embert agyba-főbe verte és egész a Barátok-tercig vonszolta. Á .megtámadott ön­védelmében egyiknek összeharapdosta kezét, mely aztán sikerültté tette a tettesek kézrekeritését, az összeharap- dosott Cserny J. derék bádogos-mesternél van alkal­mazva és most ennek lesz hivatva társait is kézreke- rittetni. Azonban mi nagyon sajátságosnak tartjuk, hogy városunk éber őreitől, kik éjjeli szolgálatukat végzik, a város legfőbb utczáján agyba-főbe verhetik az embert a nélkül, hogy valaki közülük a neszt csak észre is venné. Ha pedig kevés a rendőrök száma, szaporittassék meg. = Tavaszi kiáltvány. Az orsz. állatvédőegyc- sület a következő kiáltványt adta ki : Magyarország összes madárserege ez évi husvét táján tartott első gyűlésén a következő manifesztumot bocsátolta ki: „Visszatérve messze idegen földről kedves régi hazánk­ba s visszaköltözve erdei és mezei, lápos és tóparti, városi és falusi lakunkban, újra békés és boldog csa­ládi életre készülünk. Minket és leendő fiainkat az emberek hathatós védelmébe ajánljuk s bizton re­méljük, hogy öregje fiatalja apraja-nagyja életünknek kegyelmez, sérelmet nem követ el rajtunk s a szabad­ság drága kincsétől nem foszt meg minket. Különösen esedezünk, hogy az annyi fáradsággal rakott fészke­inket megkíméljék, tojásainkat el ne vegyék, fiókjainkat ápolásunk alól ki ne vonják s velünk mindig baráti szívvel bánjanak. Hálás viszonzásul vig ugrándozásunkkal, repkedéssel, füttyszóval, énekkel és csevegéssel mulat­ságot szerzünk kedves barátainknak s a fákon és cser­jéken, bokrokon és növényeken, mezőkön s a rajtuk legelésző házi állatokon garázdálkodó élősdi rovarok pusztítása által hozzájárulunk erdő, mező, kert és liget viruló állapotához s Isten szép világa s pompás al­kotásai fölött érzett gyönyör növeléséhez.“ — Kelt Er­dőligeten, husvét táján. — A gyűlés nevében a megbí­zottak : Gólya, Pacsirta, Fülemile, Fecske. = Halálozási statisztika A felsővárosi plé­bánia területén múlt hóban a következők hunytak el: Lajer János 5 hónapos, Pajor Julianna 36 éves, Lissa Mária 5 éves, Vitalis Ferencz 4 éves, Prohászka Ju­lianna 3 hónapos, lvaletz Sándor 3 éves, Wirschinger Ilona 5 éves, Valentovits Irma 2'/2 éves, Béres István 74 éves, Kralovits Erzsébet 2 hónapos, Leszenszki Ju­lianna lj/’a éves, Lajer Sándor 8 hónapos, Kalentsik János 7 éves, Monszpart Anna 34 éves, Wittner Ju­lianna 5 éves, M. Tóth Katalin 56 éves, Valentrovits Mária 8 éves, Valentrovit Teréz 4 éves, Füle János 4 napos, Lajer Ferencz 5 éves, Szedalik Veronika 3 hó­napos, Petrencsák Anna 36 éves. — Az alsóvárosi plébánia területén pedig: Stefan Erzsébet 1 órás, Kauf­mann József 4 hónapos, Chiló Péter 30 éves, Rózsa József 24 éves, Pozsár Mihály 58 éves, Siliga György 84 éves, Brechler Etel 15 éves, Litvai Mária 65 éves, Varga Mihály 43 éves, Svidron István 28 éves, Lőrincz Imre 60 éves, Zsigmond Sándor 46 éves, Kis Mihály 1 hónapos, Pilinyi Sándor 2 éves, Pálinkás Anna l3/4 éves, Szefcsek Erzsébet 14 hónapos, Baltán Karolin 82 éves, Alaxi János 38 éves, LIajdu József 76 éves. — Egész selyem, mintázott Foulardokat méterenként 85 krtól egész 4 frt 05 krig (mint­egy 450 különböző árnyalatban) megrendelt egyes öl­tönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz posta­bér- és vámmentesen Meaiaiebcrg í*. (cs. kir. ud­vari szállító) selyeingyíirii Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (6) = Érdekes fogadás dőlt el a napokban egy fővárosi szállóház dísztermében, hova ez alkalomra nagyszámú előkelő urakból álló társaság gyűlt össze barátságos vacsorára. — A fogadást két fiatal mágnás tartotta, az egyik németországi volt, a másik magyar. Ez utóbbinak a nevét a képviselőválasztások óta gyak­ran emlegetik, mint egyikét a jövő férfiainak. A foga­dás száz üveg franczia pezsgőbe, ötven üveg cognacba s a vacsora költségébe ment. Négy hónap előtt ugya­nis egy főúri estélyen a magyar mágnás azon dispu­táit össze a németországival, hogy ez utóbbi a magyar bortermelésről s általában a magyar borokról igen becsmérőleg nyilatkozott, a rajnai borokat ellenben egekig magasztalta. „Meddig hazai borainkat a németek es a francziák összevásárolják, kiviszik s aztán idegen vignetta alatt megint behozzák, sőt meddig boraink kivo­natát, a magyar cognacot is ily módon utaztatják ki és be az ország határain, sőt Németországba is, addig semmi okom nincsenffélténi a magyar bortermelést.“ Á német mágnás kételkedni kezdett, különösen az utóbbi adat valóságában s erre történt a fogadás. A föltételek sze­rint a magyar gróf április 15-én esti kilencz óráig kétségbevonhatatlan bizonyítékkal volt köteles szol­gálni a felől, hogy a magyar cognacot franczia ke­reskedők csakugyan franczia vignette alatt árulják. A gróf a dolgot igen egyszerűen oldotta meg. — Ren­delt külömböző németországi városokból jóhirü ezé- gektől cognacot, s a küldeményeket, számszerűit tizen­hetet, felbontatlan állapotban felszállittatta az étterembe. A zsűri egymásután bontotta fel a csomagokat s az

Next

/
Oldalképek
Tartalom