Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-01 / 18. szám

■S'dry Etelka, Pásztor Erzsiké, Valovics Erzsiké, Illavács Mariska, Simák Anna, Binder Sarolta, Obermajer Bo- riska és Szabó Margit kisasszonyok léptek fel, ügyesen közreműködve az előadás egészéhez és sikeréhez. A női kardal is igen kedvesen csengett. A férfi-szerepekben Hrebenda Adolf nyert sokszo­ros tapsot mint Weiner Vilmos, ki úgy élénk mozdu­lataival, mint ügyes cselekvési s jól eltalált beszéd­modorával egy valóságos fő-gigerlit ábrázolt, minden sajátosságával. Határozott talentum. — Lobi Ignácz Boross János exvendéglőst játszotta, németes beszéd­modora sikerült, viselkedése gyakorlottságot tanusitó volt, s helyenkint zajos tapsot aratott. — Kovács József mint Balog István képet viselő jelölt értelme­sen adta elő mondandóit, játéka szintén sikerült volt. — Franyó Lajosnak Bódi rendőr szerepe jutott, egyike a nehezebbeknek. Mert az legalább is furcsá­nak tűnik fel, hogy egy rendőr az utczán nyilvánosan tegye a szépet valakinek. Dehát ha igy van megírva a könyvben, szokatlan ugyan, de ki tehet róla? Bódi buzgón iparkodott szerepének érvényt szerezni, mi többnyire kiválóbban sikerült is neki. — Gs. Horváth János Janit játszotta, szavalata értelmes, dala helylyel- közzel kissé bizonytalan, játéka első fellépésre elég jó volt. — Podhragyay Sándor a lótó-futó hordárt személyesítette fáradalmat nem ismerő buzgalommal. — Zajos tetszéssel s többszörös kitörő tapssal fogadta a közönség a „Csengő-ércz“ ez. dalkör tagjainak vál­tozatos dalait. Bokor József, Mácsay István, Háry János, és Mészáros István adták elő ezen dalokat, ruganyos mozdulatok kíséretében. Szinte véget sem akart érni a folytonos újrázás, — a mi eléggé bi­zonyltja, hogy a tréfás versek tetszettek. — A ki­sebb szerepekben Bartoss Lajos, Kurdy Pál, Svorcz Pál és Horváth János mint ügyes czigányok, — továbbá Obermajer Lajos, — mint inasok Ilibsch Vincze és Slcidka Sándor, — mint pinezér Kmegy Lajos, — mint szolga Tóth Lajos, — mint zsandárok Parti János és Novotny Dezső, —• végül Péter István, Nagyszombati Flórián és Patta Imre, s egy csoport sétáló közönség szerepelt, emelve a színpad folytonos élénkségét. A karnagy Mandl Lipót volt, ki művészi ügyes­séggel vezette a dalokat. A súgó teendőjét Maricsek Dezső végezte sok buzgósággal, az ügyelő Franyó Lajos, a rendező Lobi Ignácz volt, ügyességük már régebbi előadásokból ismeretes. A díszletek szépek voltak, különösen a két első felvonás alatt igen ügye­sen megfestett ház-sor ékesítette a színpadot, dicsé­retére válik festőjének. Előadás végeztével Hr ebenda Adolf, két éremmel kitüntetett szalon-athléta lepte meg a közönséget erő­művészeti mutatványaival görög tűz mellett. Embereket kapott fel egy kézzel, és súlyokkal is érdekes mutat­ványokat tett. Leginkább azonban az volt meglepő, mikor egy, melle körül kapcsolt hosszabb lánczot mellének erejével, és a jobb karjára fűzött kisebbet csupán kar-izmainak megfeszítésével eltépett. Végül egy lánczot keze között szakgatott szét. Zajos taps és éljenzés kisérte mutatványait. Közel járt az idő az éjfélhez, midőn az előadás véget érvén a terem átalakítva lön s kezdetét ve­hette a táncz, mely szintén élénk pártolásban része­sült, mint rendesen. Városi és vidéki hírek. = Búzaszentelés. A búzaszentelési szertartás múlt hétfőn ment végbe a Rókus-kápolna melletti földön, a káptalan, papság, főgymn. ifjúság, elemi iskolások, és nagyszámú közönség részvétele mellett. A szertartást dr. Czettler Antal prépost-plébános végezte. — Ha jól emlékszem e csolnak ötven forintba ke­rült — kérdé atyja. — Igen! azt hiszem ez oly körülmény, a melyet egyikünk sem feled el egyhamar, mert ez volt az egyet­len 50 frtos, a melyet életemben kaptam. — Istenem ! Istenem ! ah ! 50 frt a viz fenekén, tudod-e, hogy ez a Mihály-tanya negyedévi jövedelme ? — Gondold meg, hogy mennyit jövedelmez ez 50 év alatt ? — Nem is képzelem, feleié fia, sohsem volt tőkém, csak nem kívánhatják, hogy kamatok érdekeljenek ! — Menj aludni, őrült vagy. Béla eltávozott. Hálószobája az ő igényeinek meg- felelőleg elég tágas volt, különben sybarita szemek talán kopárnak találnák, oly kopárnak, mint a siralomház. Alacsony ablakai a folyóra nyíltak. Egyszerű, régi divatú széles ágy állott a szobában, karton függönyökkel, a melyek a sok mosástól szinehagyottak lettek, egy pár szék, egy asztal, fehér tiszta falak és egy könyvszekrény, a melyben található volt Shakespeare, Byron, Milton, Shelley stb., irók művei, a falak fehérre meszelve miden diszitmény nélkül zárták be az egyszerű szoba bútorzatát. A kandalló felett egyetlen arczkép: Béla anyjának tisz­teletben tartott arczképe függött, ez még leánykorából való volt gyermekes, de remek arcz, hasonmása Bélának vonások és kifejezés tekintetében. Béla fáradt volt; de nem álmos, kábultságát a halász szobájában kialudta, le s fel sétált elgondolva, hogy miért volna örvendetes az ő menekülése a hul­lámok játszó karjaiból! Eh! de élni mégis jobb mint meghalni és eszébe jutottak a költő által mondott szavak, a melyekben az emberiségnek a haláltól való ÍV; lel metes iszonyodása van kifejezve: »Sötét hidegben feküdni és elporlani; Inkább a pezsgő élet gyúrjon tömeggé.« , (Folyt, következik.) = Főigazgatói látogatás. Hóman Ottó tan­kerületi főigazgató a múlt hét három első napján hivatalos látogatást tett a helybeli főgymnasiumban. Megjelent minden egyes osztályban, s kérdéseket in­tézett a tanulókhoz. Csütörtökön reggel a tanári tes­tülettel gyűlést tartott, s az ifjúságnak félnapi szünetet engedélyezvén, Budapestre utazott. = Kemény Gusztáv főszolgabíró jubileu­ma. A váczi felső járás érdemes főszolgabirája e hó 12-én fogja ünnepelni szolgálatának 25 éves jubileumát, mely alkalommal az egész járás részéről kitüntető óvá- cziókban fog részesittetni. Ugyanekkor Újpest községe gyűjtés útján „Kemény Gusztáv alapot“ létesitend, mely jótékonyczélra fog fordittatni. Azonkívül, mint értesülünk, egy községi képviselő indítványozni fogja a képviselőtestületi gyűlésen, hogy érdemeinek és ön­zetlen szolgálatainak elismeréseid Újpest egyik utczája az ő nevéről keresztel tessék el. = Előléptetések. < > felsége ez évi április hó 27-ről kelt legfelsőbb elhatározásával kinevezte alez­redessé gyulai Gaál Gyula őrnagyot a váczi 6. hon- védhuszár-ezred I. osztályának parancsnokát, ezen állásában való meghagyás mellett; II. osztályú száza­dossá Siposs Gyulát, főhadnagygyá báió Vécsey István tart. főhadnagyot és Segesváry István hadnagyot. =- Adomány. Néhai Bemeczky (Ladomerszky) Anna örökösei az elhunyt emlékéül 50 Irtot ajándé­koztak a váczi jótékony nőegyletnek, miért az egylet nyilvános köszönetét nyilvánítja. === Hymen. Szász Sándor magyar államvasuti tisztviselő, e hó 27-én eljegyezte Kmety János derék iparosunk kedvesj leányát Mariskát. Boldogság fri­gyükre ! = Lóverseny Alagon. Ma, vasárnap, délután 3 órakor lesznek Alagon az úrlovasok szövetkezete által rendezendő lóversenyek. Városunkból is sokan készülnek a lóversenyek megtekintésére. = Színház. Városunk néhány év óta a magyar színészetre egy valóságos „rémvilágot“ vetett. A jobb­nevű igazgatók hallani sem akartak arról, hogy tár­sulataikat ide hozzák, tartva a biztos bukástól. Töb­ben próbálkoztak már előleges bérleteket gyűjteni, ámde az eredmény az lett, hogy az illető kiküldött alig volt képes 10—15-öt összeszedni, s igy az illető tár­sulat működése csak egy kérdőjel maradt. Az is meg­történt, mi közönségünkben a színészek iránti bizal- úiatlanságot csak növelte, hogy egyik-másik néhány előfizetőtől felszedte a bérletpénzt és azzal tovább állott: sem színház, sem pénz. Ilyen előzmények után senki sem fog csodálkozni azon, hogy Vácz inteligen- cziájának bizalmát a színészet iránt csakis egy jól szervezett, szolid elemekből összeállított társulat hoz­hatja helyre. Hogy van Vácznak áldozatkész, műpár­toló közénsége, bizonyítja Borsodi Vilmos a színtár­sulat titkára által eszközölt bérlete. Borsodi, tapintatos fellépésével, intelligens modorával, bizalmat tudott, úgy a színtársulat, mint önmaga iránt ébreszteni és több mint G0 bérletet gyűjtött össze. Ez oly eredmény, melyről a jelen viszonyok között alig mertünk álmo­dozni, és a mire csakis egy olyan eleven, mozgékony ügyes ember volt képes, mint Borsodi. A társulat ma tartja bemutató előadását, a „Feneleányok“ énekes bohózattal. Nem alaptalan azon reményünk, hogy Veszprémi Jenő színtársulata a legjobb sikerrel fogja nálunk megtartani előadásait. — Tánczpróba. Schick Lipót ismert tánezmes- terünk ma este 8 órakor tartja növendékeinek pró­báját a „Szarvas“ vendéglő termében. = Birkózás a czirkuszban. Rég volt váro­sunkban egy czirkus úgy megtelve, mint múlt kedden, midőn a nagy falragaszok Králik Márton birkózását jelentették Dietrich Mátyással. A zsúfolásig megtelt czirkusz közönsége izgatottan várta a birkózást, mi azonban ezen napon nem történhetett meg, mivel, Králik nem jelenvén meg, táviratilag értesítette az igazgatóságot, hogy miután Bpesten rossz időjárás van, valószínűleg itt sem lesz az előadás megtartható. Ennek folytán a birkózás másnapra halaszttatott, és ekkor is megtelt a czirkusz közönséggel. Pontban tiz órakor jött ki a két ellenfél és 10 perczig tartó erős viaskodás után sem volt képes az óriás-ember a si­lány kinézetű Králik Mártont a földre teperni. Másnap ismét megpróbálták a szerencsét, de Dietrich ekkor sem volt képes ellenfelét legyőzni és szégyenkezve jelentette ki a közönség előtt, hogy ő nem képes Králikot a földre teríteni. A birkózás után a nagyszámú közönség Králik éltetésével oszlott szét. = Az „Aszódi dalkör“ által múlt vasárnap este Aszódon a nagyvendéglő termében az ottani pol­gári leányiskola és a három felekezeti elemi iskola ja­vára tánczmulatsággal egybekötött hangverseny adatott elő. — A hangverseny műsora következő volt: 1. „Dalárinduló“ zenekisérettel éneklé a dalkör. — 2. „Holló“ szavalta: Zúz Pál. — 3. „Cis-mol“ zongorán előadta Jakobs Róza k. a. — 4. „Húzzad czigány“ énekelte: a dalkör. — 5. „Szép Ilonka“ előadta: Pong- rácz István, zongorán kiséré: Madlo Ottilia k. a. — 6. „Magyar dalok* Tilinkón előadta: Juczlikovits Imre. — 7. „Oh azok a nők“ előadja Stromf László — 8. „Hunyady László“ (Erkel) zongorán előadták: Ocschger Adél és Jakobs Róza k. a. — 9. „Tavaszdal“ éneklé a dalkör. A hangversenyen és tánczmulatságon nemcsak aszódiak, de a vidékről is igen sokan voltak. Mind a hangverseny, mind a tánczmulatság igen jól sikerült. = Uj érezpénzünk, a mennyiben a magyar és osztrák pénzügyminiszterek megállapodására a parla­mentek igent mondanak, a következő lesz: Arany pénz: 20 koronás darabok — 10 forint, 10 koronás darabok = 5 frt. Ezüst pénz: Egy koronás darabok = 50 kr, 50 filléres darabok = 25 kr, 20 filléres darabok = 10 kr. A legkisebb ércz-váltópénz 10 filléres darab = 5 kr. 2 filléres drb = 1 kr. 1 filléres drb = \ kr. = Újdonságok az állatkerben. Az állatkerbe a napokban érkezett meg a második állatszállítmány érdekes és értékes állatokkal. Ebben a szállítmányban vannak olyan állatok, melyek élve még Budapesten nem voltak láthatók, általában csak igen ritka esetben jön­nek elő fogságban. Ilyen például a brazíliai hangyászó állat és a nem kevésbbé érdekes oroszlán-fóka egy óriás példánya. Az állatkert jelenleg nemcsak nagy emlősök, de a legritkább fajú és érdekes madarakkal is gazda­gon el van látva. A két utolsó állatszállítmány vételára 8400 forint volt. Lapunk azon t. olvasóinak, a kika fővárosba rándulnak, ajánljuk ezen igen érdekes állat- gyűjtemény megtekintését az állatkerben. = A trafikok vasárnapi szünetje. A hiva­talos lap közli a pénzügyminiszter körrendeletét a dohánygyártmányoknak ünnepeken és vasárnapokon való eladására vonatkozó határozmányok módosítása tárgyában. A rendelet igy szól: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 5 §-a alapján múlt évi julius hó 1-én 1740,P. M. szám alatt kibocsájtott rendeletemnek a dohányjövedékre vonatkozó <11. 2. alatti pontját és ezzel kapcsolatban a dohánygyártmányok eladására vonatkozó (1890. évi hivatalos összeállítás) 15. §-ának a vasárnap és ün­nepnapokra vonatkozó határozmányát az időközben szerzett tapasztalatok alapján szükségesnak találtam a következőleg módosítani: A dohány és dohánygyárt­mányok eladásával foglalkozóknak megengedtetik, hogy áruhelyeiket vasárnapokon és szent-István király nap­ján délután 4 óráig, zárva tarhassák, délután 4 órától azonban kötelesek vagy áruhelyiségeiket nyitva tar­tani, vagy legalább gondoskodni arról, hogy a fo­gyasztó közönség dohánygyártmányokat (esetleg bé­lyeget és váltóürlapokat) ugyanazon épületben, mely­ben az áruda elhelyezve van, könnyen hozzáférhető helyben kaphasson s a zárva tartott bolt ajtaján szem­betűnő módon, magyar s az illető községben divó nyelven megjelölni, hogy az épület melyik részében lehet kapnia kincstár részéről áruba bocsátott czik- keket. A dohánygyártmányok eladására vonatkozó szabályok föntidézett 15. szakaszának határozmányai egyéb ünnepnapokon, valamint köznapokra nézve vál­tozatlanul továbbra is érvényben maradnak. Budapesten, 1892. márczius hó 12-én Wekerle s. k. == Menyasszonyi selyem ruhákra való selymeket fekete, fehér créme színekben, símát és damastot méterenként 45 krtól 16 frt G5 krig (mintegy 300 külömböző fajtában) szállít egyes öltönyökre, vagy egész végekben is postabér- és vám­mentesen Heiineberg G. (cs. kir. udvari szállító) scljcmgj'ára Zürichben. Minták postafordultá­val küldetnek. Svájczba intézett levelekre 10 kros bé- lyek ragasztandó. (9) = Kuglizás jótékonyczélra. Steiner Ignácz vendéglős, a kerthelyiségében levő tekepályájának egy heti (május 1-től 7-ig) teljes jövedelmét a városi kór­ház javára felajánlotta. Reméljük, hogy számosán fog­ják a tekepályát igénybe venni, hogy a kórháznak minél több jövedelme legyen. Irodalom. = Előfizetési felhívás ily czimü gyűjteményes munkára : Magyarok hazája költők dalaiban. Ezredéves |létünk nagy napja közeleg ! Árpád ivadéka ünnepelni készül ! Mi gyújtja fel szivünk oltárán a honszeretet tiizét, mi hevíti s lobogtatja fel magasratörő lángokban érzelmeinket e dicső emlékünnep méltó megiilésére más, mint ha a most élő nemzedék szemei elé varázsoljuk az ezredéves múlt nagy tetteit, magasztos eseményeit, tanulságos szenvedéseinek megrázó viharát a letűnt hősök, honfiak kegyeletes emlékezetének felújításával ? A jövőre útmutatást ad s keblünkbe lelkesedést önt a múlt szemlélete. ,.A magyar nemzet múltja, történelme — mondja egy alig méltánylott irodalmi kitűnőségünk, ■ Mindszenti Gedeon — keserves, nagyon keserves, de szép is egyszersmind; sok bánattal, de sok gyönyörű emlékkel is van telve. Olyan mint a széltében-liosszában elborult ég, de melyen mégis ékes szinü szivárvány ragyog; mint a kopár, szikes puszta, de melyen mégis látni egy-egy zöldelő fát, egy-egy vígan hullámzó vetést. — Ki szenvedett, ki sirt annyi könnyet mint a magyar ? Kinek húzta meg a török, tatár annyit a halálraváltót mint neki, s ki támadt fel annyiszor halottaiból mint ő ? Ki volt egyenetle­nebb s kegyetlenebb önfajához, önvéréhez mint ő ? s ki nyújtott hamarabb baráti jobbot, testvéri csókot mint ő ? A fény és árnyék, alacsony érdek és szűz hazafiság, ármányos bűn és szeplőtlen szentség, kétszínű gyávaság és a legbátrabb, legegyenesebb hősi­esség egymást váltják nemzetünk történelmében; úgy, hogy ki azt figyelmes észszel s érző szívvel végig lapozza, megtanul igazán sirva vigadni; megtanulja a gondviselő Istent imádni, ki annyi csapás, kül- és belviszály között nem hagyá a hazát elvérzeni; ki, midőn már-már sülyedni készült, mindig támasztott szent és hős férfiakat, kik rá fényes, piros hajnalt deritének.“ S az édes-bús múltnak e hol örömre s önérzetre hangoló, hol csöndes megha­tottságba andalító emlékeit, honunk történelmének kiemelendő s megragadó mozzanatait fogja feltüntetni, szeretett honfitársaim elé nemzeti dalnokainknak válogatott, fáradságos utánjárással össze­gyűjtött s nagy részben költséggel megszerzett költeményeiben ez általam összeállított gyűjtemény. Ha nemzetünk történelme már magában véve is szép és megható : mennyivel szebb és meghatóbb az a költők dalaiban ! Ezeknek hol édes és lelkesítő, hol bánatos és elérzékenyitő zengedezését hallva, mintegy visszaálmodjuk magunkat a letűnt századok idejébe, midőn kobzukkal kisérve, a régmúlt tiszteletreméltó alakjai, a hegedősök, énekelték meg, gyakran könnyeket is kicsalva őseink szeméből, úgy a dicső, mint a gyászos eseményeket. Ti nemes honfiai s leányai a magyarok hazájának, nektek ajánlom e gyűjteményt, hogy lapjait végigfor­gatva, merengjetek el a letűnt idők keserédes emlékein s a hon­szeretett tüzét éleszsze fel szivetek oltárán qi derék ősök dicső emlékezete ! Egy példány ára a megrendelőknek fűzve 2 frt. Csinos vászonkötésben 2 frt 60 kr. Bolti ára magasabb fog lenni. Sac. e. erga sacra. A gyűjtemény 1892. május utolján fog megjelenni. A gyűjtők buzgalmát minden 10 előfizető után egy tiszteletpéldány- nyal viszonzom. A megrendeléseket 1892. ápril végéig tisztelettel kérve Honfiúi ünvözlettel maradok Egerben (Hevesmegye, lyceum), 1892. márczius. Babik József, tanár. = »Az okszerű méhészet dióhéb&n.« Irta Gergelyi Kálmán, ő felsége a magyar királyné fővédnöksége alatt álló »Magyar országos méhészeti egylet« I. alelnöke és elnökhelyettese. Amint a könyvecskének czime is jelzi: »egy rövidke felvilágosítás és útbaigazítás a méhészet elméletéről és gyakorlatáról“. A mü- vecske praktikus s a legrövidebb alakban tanít az okszerű méhé­szet alapelveire; belőle, a könyvecske margóján tett kérdésekre, gyorsan megtalálhatja bárki a kellő felvilágosítást. Már olcsóságá­nál fogva is (15 kr. vagy 3 drb. 5 kros levélbélyeg leküldése mellett megrendelhető a szerzőnél, Budapest IV., — Ferencz József rakpart 5 sz.) melegen ajánlhatjuk. = Hölgyeink élvezettel olvashatják a »Magyar Nők Lap­jának« 17-ik számát is. Zempléni Árpád és Kossovitz Rezső han­gulatos költeményei, Várnai Sándor és Rudnyánszky Gyula elbe­szélései, Szendrőinek »Melyik a legjobb házasság« czimü humoros tárczája, Tusnádi Anna és P. Szabó Endre regényei, háztartási és egészségügyi czikkei egytől egyig élvezetes, tanulságos és érdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom