Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-14 / 7. szám
304 frt 15 kr. Összesen: 6387 frt 36 kr. Takarékpénztári betétek 339176 frt 4 kr. Takarékpénztári tőkésítendő kamat 6693 frt 64 kr. Összesen: 345869 frt 68 kr. Fel nem vett osztalék 186 frt. Zálog fölösség 9 frt 11 kr. Kamat előírás váltóknál 2194 frt 54 kr. Kötvényeknél 1110 frt 22 kr. Zálogoknál 37 frt. Összesen : 3341 frt 76 kr. Viszleszámitolási váltókért az Osztr. m. banktól 12605 frt. Nyeremény: 11273 frt 95 kr. Főösszeg 449672 frt 86 kr. — Jelen mérleg számla igazolásaként a „Váczi Ipar és Kereskedelmi Hitelintézet“ a múlt év folyamán, daczára a kereskedelmi pangásnak, igen szép eredményt tüntetett fel. Az üzlet minden ágaiban tetemes gyarapodás észlelhető, minek folytán a részvények 100 forinton is vásároltattak. A bizalom ezen intézet iránt nagy mértékben nyilvánult, mi csupán az intézet szilárdságát igazolja. — Tánozestóly. A „ Váczi Korcsolyázó-Egylet“ 1892. évi február hó 20-án a „Curia“ szálloda nagyiéi mében a korcsolya-csarnok kibővítése czéljából zártkörű táncz estélyt rendez, melyre a meghívókat a hét folyamán küldötte szét a rendező-bizottság, mely a következő tagokból áll: Dr. Freysinger Lajos, egyleti elnök. Ursziny Arnold, bizottsági elnök. Reitter Ödön, pénztárnok. Ulrich Károly, jegyző. Dr. Achim Zsigmond, Bartók Lajos, Dobó László, Együd Lajos, Dr. Farkas Manó, Forster Sándor, Gyarmathy Ferenc.*, Dr. Ilörl Péter, Ifj. Inlzédy Soma, Dr. Kovách Ödön, Krenedits Kerencz, Krno Iván, Pauer István, Samarjay S. h. h. 1.11., Segesváry I. li. h. hgy., Dr. Schul Győző, Schmidt László, Tóth Emil h. h. fhgy., Tragor Károly, Viczián Elek h. 1). th. Belépő-dij: személyenként 1 frt 50 kr., családjegy 2 személyre 2 frt 50 kr., azontúl minden személy után 1 frt. Kezdete esti 9 órakor. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. = A „Váczi Ipartestület folyó 1882. évi február hó 21-én határozatképes számmali meg nem jelenés esetén ugyanazon hó 28-án, mindkét esetben reggel 9 órakor a „Curia“ szálloda nagytermében rendes évi közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: L A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 testületi tag választása. 2. Az elöljáróság jelentése az 1861. évi működésről. 3. Az évi számadások bemutatása a számvevő bizottság jelentésével és a felmentvény megadása vagy megtagadása. 4. Az 1892. évi költségvetés megallapitása. 5. Vácz város tek. tanácsának 4287/1891. számú végzése folytán az alapszabály lényeges módosítása feletti határozat hozatal. 6. Esetleges indítványok, melyek 10 tag aláírásával a közgyűlés napja előtt legalább három nappal az elnöknek beadandók. 7. Az elöljáróság 8 rendes és 2 póttagjának kisorsolása. 8. Nyolcz rendes és két pót elöljáróság! tag és három számvevő választása. = Jótékonyság. Meissner Rudolf úr, nemes szivének sugallatát, követve a menhelyben elhelyezett árvák javára a következőket ajándékozta: 13 uj és 3 pár félig viselt harisnyát, 5 leány- és 1 fiú inget, 1 hálókabát-az általa hf^l/UtöJt kiU^Pi’daarchet leánynadrágot. 1 barchet alsó szoknyát, 1 színes barchet és 1 színes berliner kötött kabátot, 2 öltözet posztó gyermek-ruhát. 1 karmantyút, 17 drb maradék barchet- és szövetet és 1/2 vég szürke szövetet. ■— Velzer Lajosné úrnő ki már többször tett jól ez árvákkal, újabban ismét, a következőkét küldte: 3 drb fiú és 2 leány téli kabátot, 6 fiú nadrágot, 4 pár czipőt, 7 drb fiú-kabátot, 5 drb mellényt, 1 drb tavaszi kabátot és 60 drb zsebkendőt. Jótékonyságuk nem szorul dicséretre! Fogadják hasznos és értékes adományaikért az iskolaszék hálás köszönetét. Az árvák ajtatos imája hozzon áldást családjokra! = A szegényeknek. Özv. Beliem Pálné úrnő a háziszegények intézetének 2 frtot adományozott, melyért az intézeti elnökség ez utón is hálás köszönetét mond. = Helyreigazítás. A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ f. évi január hó 23-án tartott t.ánczmu- latsága alkalmával két hét előtti számunkban megjelent felülfizetésekben N. N. név alatt 1 frt 20 krt. Baráty Istvánná úrnő Sződ-Rákosról adományozta, melyért újból köszönetét nyilvánítja a társulat. = Az ,,Egyesült Casino-Kör“ f. hó 21-én délután 2 órakor tartja évi közgyűlését, melynek tárgy- sorozata öt pontból áll. — A vörös kakas, melyről az egész múlt évben városunk területén, — talán egyetlen kémény- t.üzet leszámítva, — hirt is alig hallottunk, múlt hétfőn hajnalban jelentkezett, mikor Obzovik Ferencz árpád-utezai háza lett a lángok martaléka. A tűz 1/a5 órakor ütött ki az istállójában, hol a gazda fia, miután a lónak enni adott, elmenetelekor a lámpát égve hagyta. Alig telt bele egy negyed óra, midőn lángban állott az istálló, tüzet fogott a ház szalmafedele is. Obzovik feleségét, ki súlyos betegen feküdt, csak nagynehezen bírták egy közeli házba elvonszolni, maga Obzovik pedig az istállóba sietett, hogy onnan a lovát és a kecskéjét kimentse. A lovat ki is mentette, midőn azonban a kecske kötelékét oldozgatta, reá szakadt a rozoga istálló teteje, s a szerencsétlen emberen oly jelentékeny égési sebeket ejtettek az égő fadarabok, hogy-súlyos betegen fekszik. A tüzet a közelből összefutott. lakosság fojtotta el, (de nemis ám azok a friss városi tűzoltók. Szedői). A ház biztosítva volt. = A pestmegyei bál, évek óta a fővárosi fai- sangnak legkimagaslóbb mulatsága február hó 25-én lesz a fővárosi vigadó összes termeiben s az előjelek szerint fényben és sikerben ezúttal sem marad elődei mögött, mert. a vidék előkelő családjai közül — kiknek a pestmegyei bál állandó találkozási helye, — már is igen sokan Ígérték megjelenésüket. A bálbizottság élén : Csáky István gróf elnök, ifj Beniczky Ferencz s Darányi Gyula alelnökük, Viczián Ádám pénztárnok, Szabó Antal ellenőr, Hajós Menyhért háznagy, Baky Béla, Dr. Mészöly László s Szemere Béla jegyzők állanak. A meghívókat a napokban küldték szét s akik tévedésből nem kaptak s arra igényt tartanak — forduljanak a rendező bizottsághoz (Budapest megyeház) hol minden kívánalmat készséggel intéznek el. = A difteritisz. Lapunk múlt számában a dif- teritisz járványszerüségéről irt közleményünkre vonatkozóing a legilletékesebb helyről kiigazító sorokat vettünk annak konstatálására, hogy a megbetegedések sokkal kisebb arányban vannak városunkban, hogysern annak járványszerüségét hatóságilag ki kellene újból mondani. E körülményt tehát örömmel hozzuk a közönség tudomására, és megnyugtatására. = A névmagyarosítás praktikus hasznát senki se veheti egyhamar szívesebben, mint a Piufsich Lajos és a Kákán János sikkasztok gyermekei. Mint a hírlapokból értesülünk az előbbeninek fia Lajos a Pogány név használatáért folyamodott; Kókán Jánosné úgy a maga mint három kiskorú fia nevében a Kun nevet szeretné felvenni. Mint mondják a belügyminiszter ez ügyben még nem határozott. = Quousque tandem. E lapok hasábjain többször felszólaltunk a Tragor és Pauer házak sarkán ácsorgó lazarónik eltávolításáról. De úgy látszik, hogy felszólalásunk falra hányt borsó; az utazó közönség és járó-kelők kénytelenek — a mennyiben a járdát egészen elállják — a sáron keresztül töretni; úgy hiszszük, a járda nem ezek kényelmére készült, hanem hogy a közönség minden akadály nélkül szabadon köz- lekedhessék. Különben is ideje volna már egyszer ezen ázsiai állapotnak valahára véget vetni! = Pénzintézeti tisztviselők segély-egylete. Érdekes eszmét pendít meg legutóbbi számában a „Magyar Pénzügy“ czimü közgazdasági és pénzintézeti szaklap. Felhívja ugyanis a hazai pénzintézetek és részvénytársaságok tisztviselőit, hogy alakítsanak „országos segély-egyletet.“ Alig van valamire való város, ahol nem találunk már eddig is két-három részvénytársaságot 10 — 15 hivatalnokkal, még pedig a társadalom művelt osztályából sorakozó hivatalnokkal. Az a néhány ezer pénzintézeti és részvénytársasági tisztviselő, mely az országban elszórtan él, máig mint külön társadalmi osztály abszolúte nem számit — sem társadalmi sem szakkérdésekben, mert a jelen pillanatig meg sem kísérelték a tömörülést s az egyesülést. Az egyesülésben pedig óriás erő rejlik, de ne keressük az okát, hogy miért, hanem okuljunk a mindennapi tapasztalatokon és ne utasítsunk vissza minden közügyét rideg közönynyel, különösen mikor ez a közügy — a saját ügyünk. Az alakítandó „pénzintézeti tisztviselők országos nyugdíj-egyesülete“ a tervezet szerint, betegsegélyezési és temetkezési segélyt, végre állandó segélyt nyújtana tagjainak ; ha a tag betegsegélyt nem vett igénybe, örököseinek, legalább is azon összeg fizetendő, melyet befizetett, tehát a legrosszabb esetben csakis a befizetett tagsági illetmény kamatai vesznének el. A tervet alapjában és elvben helyeslő érdekelt felek, ezúton is felkéretnek, szíveskedjenek ebbeli nézetüket a „-Magyar Pénzügy“ szerkesztőségével (Budapest, Erzsébet-körut) mielőbb tudatni. = A vetések állásáról mindenfelől kedvezőtlen hírek érkeznek. A száraz fagyok — Írja a „Magyar Kereskedők Lapja“ — sok helyen nagyon ártottak, most meg különösen a Tisza vidékén a vizáradások okoznak károkat. Külföldről szintén rossz hírek érkeznek. Oroszországban az őszi vetések nagy része elpusztult, a fagy miatt, a földek jelentékeny része pedig vetetlen maradt. Romániában is aggódnak a gazdák, mert a vetések silányak és egyes határokban teljesen megsemmisültek. Termény-tőzsdénkre ezen kedvezőtlen jelentések máris lényeges befolyást gyakorolt és habár a búza árakban eddig csak 15—20 kr. emelkedés konstatálható, alig lehet kétkednünk a felől, hogy rövid idő múlva jelentékenyebb áremelkedés fog bekövetkezni. Vidéki állomásokon a reális üzérkedés, mely nem spe- kuláczióra vásárol, jelenleg is igen tisztességes árakat fizet. Rozsban a kereslet folyton élénk marad. Uj tengeri minden irányban jó vételkedve találkozik és a vételek nagyobbrészt külföldi számlára eszközöltetnek. — Halálozás. Az aszódi evang. templom sírboltjába e hó 9-én temették el nagy részvét mellett báró Pochnaniczky Lászlót 65 éves korában. Az evang. templom, hol a ravatal el volt helyezve, egészen be volt fekete posztóval vonva. Régen nem látott oly fényes gyászt a. lakosság, mint a minő ezen főúré volt. Báró Podmaniczky László Heréden, a hol lakott, saját költségén ev. templomot, iskolát, paplakot építtetett, és ennek jövedelmi alapot tett le. — Egész selyem, mintázott Foulardokat méterenként 85 kidől egész 4 frt 65 krig (mintegy 450 különböző árnyalatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz posta- bér- és vámmentesen 2Iciiucl>erg (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára üKüriclibeu. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. Melyik olosóbb? Ezt kérdezi rendesen a legtöbb ember, midőn valamit venni szándékozik. Ezt a kérdést teszi fel magának igen sok gazda is a vetés idejének közeledtével, mielőtt a szükséges magot megrendeli. Lapunk nagy számú gazda olvasói iránt való figyelemből szívesen szolgálunk e kérdésre felelettel, mely csak úgy szólhat, hogy a legolcsóbb az ami legjobb, mert minél jobb a mag, annál jobb termést ád. Aki tehát olcsón akar venni, az olyan ezéghez forduljon, a mely a legjobb árukat szállítja. Ilyen ezégnek ismerjük Mauthner Ödön magkereskedőt Budapesten, akinek nevét különben az ország határain túl is jól ismerik s akinek üzlete épen feltétlen megbízhatóságánál fogva minden irányban oly nagy mértékben kiterjedt, hogy méltán sorolhatjuk az ó- és újvilág legelsörangú magkereskedéseivel egy osztályba. Magvainak feltétlen megbízhatóságáról magunk is többször meggyőződvén, szívesen ajánljuk a tavaszi vetés közeledtével a termelő közönség figyelmébe. Irodalom. „Magyarország Öröme“ czim alatt sikerült albumot adott ki Esztergomban dr. Körösi László lapszerkesztő és reáliskolai professzor. A 32 negyedrétü lap első oldalán a Vaszary Kolos, bibornok és herczegprimás jól ábrázolt arczképe foglal helyet Száváig Gyulának „Magyarország Öröme“ czimü szép költeményével véve körül. Közli az album a legkegyelmesebb királyi kéziratot a kinevezésről, amely hivatva volt a katholikus hitéletben epochát alkotni; közli a prímás fen költ anuncziáczióit; közli egész árját az üdvözlő sürgönyöknek és udvarias feliratoknak, feltaláljuk benne a székváros rendkívüli, sőt élőszóval ki sem fejezhető örömünnepét. Az albumban van Vaszary prímás körlevele főegyházmegyéjéhez, programmja, benne van Vácz városának szívből fakadó üdvözlete 1891. nov. 15-dikéről keltezve stb. Az autogrammok között nevezetesebbek a gróf Szapáry Gyuláé, hazánk miniszterelnökéé, a gr. Csáky Albin és br. Fejérváry Géza minisztereké, Szlávy József és br. Vay Miklós koronaőröké, a gr. Majláth György és gr. Battliány Lajos főispánoké, valamint számos notab ilitásé, pártkülönbség és vallási felekezet nélkül. Feltűnő, hogy tanítványai közül Baross Gábor nem küldött be semmit. Életrajzán kívül, amely igen sok uj és nagyon becses adatot foglal magában, mint önálló czikkek érdekesek : Vaszary kinevezésének jelentősége, szülőinek ismertetése egyik rokonának Vaszary Mihály tanárnak tollából, jellemzése mint esztergomi tanárnak, kiválóbb tanítványainak' felsorolása, áldásdús működése Esztergomban, ahol a hatvanas évek alatt a prímás mint hírlapíró is élénk tevékenységet fejtett ki a Pongrácz Lajos, utóbb a Haán Rezső által szerkesztett „Esztergomi Ujság“-ban, ez időtájban ő indítványozta először székvárosában a kisdedóvót, amely ma is él és virágzik a herczegprimás igaz örömére. Majd a Vaszary főapáttá történt megválasztásának adatait sorolja fel az album s leírja, hogy a pri- mási székben kik ültek, akik szerzetesek voltak. Vaszary hazafisága, jószívűsége, gazdálkodási ügyessége, vallástürelme, szerénysége, tankönyei stb. boncz- kés alá vannak véve; azonban ügyesen, csinosan, hogy abban egy kivetni való betű nincsen. Az alkalmi füzet finomabb és egyszerűbb kiállításban jelent meg s Buzárovits esztergomi könyvkereskedőnél kapható; az egyik 1 írtért, a másik 50 osztr. ért. krajezárért. Mikor e sorok napvilágot látnak, Vaszary bibor- nok-érsek éppen 60 esztendős. Az Isten éltesse! Az »Élet« első száma irodalmi esemény, igazi meglepetés *z olvasó közönség számára. Nincs magyar folyóirat, mely három ivén ennyi érdekest bírna adni. A bevezető czikk, mely a közönséghez van intézve, velős tartalmával és tőrülmetszett magyarságával messze kimagaslik az efféle szerkesztői nyilatkozatok közül. Pulszky Ágost egyet, tanár kitűnő czikke: »Ä klotür« bizonyára élénk feltűnést fog kelteni és sokáig fogja foglalkoztatni a politikai körök figyelmét; mert csakugyan a klotür kérdése az, amely legközelebb az uj országgyűlési ülésszak uralkodó csillagzata leend. Kapos Ede szép költeményét (Vihar után) egy rendkívül érdekes, népszerűén irt bölcselmi fejtegetés követi Ötvös-S. Adolftól, e czimen; »A jövő vallása«. Ebben a szerző merész' támadást intézve a mai bölcsészeti felfogás ellen, a vallás szükséges voltát hirdeti és megállapítja annak jövő formáját. Szintén egész modern a Szörényi Tivadar dr. értekezése: Hypnózis és szuggesztió. Szörényi dr., kinek hypnotikus mutatványairól a fővárosi hírlapok csak nem rég hasábos tudósításokat közöltek, adja itt a hypnózis és szuggesztió ismertetését érdekfeszitő elő- ádásban és világos nyelven. Judtunkkal. e czikk egyszersmind a hypnotizmus irodalmának kezdete Magyarországon, hacsak a nem szakemberektől Írott értéktelen apró kísérleteket nem akarjuk ide számítani. A füzetnek egyik legbecsesebb közleménye Carsin Vszevolod hires novellája (Vészjelző), melyet Sármay József dr. pompásan fordított le az orosz eredetiből. Hazai novellistáink tanulni fognak belőle ; magyar olvasó közönségünk gyönyörködni fog az elbeszélő irodalomnak ezen igazi remekében, minőt rég nem élvezett. Helyes, hogy az »Élet« nem zárja ki a külföld, különösen a nálunk annyira elhanyagolt orosz irodalom hasonló gyöngyeit, mint némely »előkelő« magyar főlyóirat teszi; mert a közönség érdeke az, hogy inkább jó külföldi terméket kapjon, mintsem olyan hazait, amelyben nincs köszönet. — »A hűség próbája« gyönyörű és mint a czim is mutatja, kissé pikáns epizód Ariosto Őrjöngő Rolandjából Radó A. remek fordításában. Ifj. Reményi Ede a hellén szellem örökifjú szülöttei közül mutat be egy pár modern alakba öltöztetett »Anakreoni dalt« bravúros verseléssel. Lyka Károly fulminans bírálatot közöl az idei téli mütárlat magyar képeiről. Uj hang, eredeti felfogás, erős nemzeti érzés jellemzi e fiatal mübiráló festőnk czikkét, mely valóban sokat Ígérő tehetségre vall. Inczédi László, »Mámor« czimü költeménye a legszebb bordalok közé tartozik. Érdekes a Demo- lins Edmond hírneves franczia iró népszerű czikke is : »A szo- czializmus«, melyből itt az első közleményt veszszük. A czikk egyidejűleg angol, német, olasz, spanyol, orosz, cseh, román és görög fordításban is megjelenik; magyar kiadásával az »Élet« kötelezi ie a nagyközönséget, mely nálunk is kezd a szociális problémák iránt élénkebben érdeklődni. Az »Élet« irodalmi rovata rendkívül vonzón és érdekesen van megírva. Olvasunk benne bírálatot Jókai »Rákóczy fia« czimü regényéről, Malcomes bárónő »Relief-képeiről«, Darmesteter új könyvéről : »Les pro- pbetes d’Israel«, mely szintén a jövő vallásával foglalkozik, több uj spiritisztikai műről és a »Magyar Génusz«-ról. — Színházi rovatában az »Élet« a nemzeti színház legutóbbi újdonságairól : Hugo Victor Angelójának, Grillparzer Hero és Leanderének és Daudet Akadályának előadásáról közöl magas színvonalon álló ismertetéseket. A »Zene« rovatában »Fritz barátunk«-at az opera premierejét ismerteti behatóan. A tartalmas füzetet a »Közgazdaság« czimü rovat zárja be, mely a refakeziák kérdésén kívül számos apróságot ölel föl. A füzet tartalmának e rövid je}zése után már talán fölös dolgot is cselekszünk, midő az >Élet»-et olvasóink figyelmébe ajánljuk. Ára egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr., egyes szám ára pedig 25 kr. Megrendelhető legczélszerübben postautalványnyal az »Élet« kiadóhivatala czimén: Budapest, V., Árpád-utcza 6. sz Szerkesztői üzenetek. — Dr. Hörl Péter városi főorvos úrnak. A köz egészségügyre vonatkozó közleményeinek bármikor készséggel adunk helyet, és azokat köszönettel fogadjuk. — Z. Gy. úrnak. Megkaptuk, sorát ejtjük. K, A. úrnak Újpest. Lapurjk helyi érdekű lap lévén, az illető czikket. nem adhatjuk. Legjobb lenne a »Fővárosi Lapok«-ba küldenie. Üdvözlet! — Rogart J. úrnak. Az Ígért czikkeket várjuk.
