Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-04 / 49. szám
XIv. évfolyam. 49. szám. Vácz, 1892. deozeknber 4. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. kapható í IKKTÍISI Á Ei 1: negyed évre 1 frt. 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára: 1<> kr. KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyiirky ház.) SZKRKKNXTÖSKG KS KIADÓHIViT iL : Vácz, Gaaparik-utcza 12. sz. alatt (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők). Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. 111 It 1) ET ÉSEK : jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. IVT y i 1 t-t é r : sora ................................................................SO kr Bélyegilleték minden beiktatásnál SO kr. Városunk költségvetése és a tisztviselők fize- zetés-javitása. Vácz város 1893-dik évi költségvetése örvendetesen lepett meg bennünket. Abból azon kellemes meggyőződést szereztük, hogy a béretek legtöbbjénél a jövedelem szembeszökően emelkedett s daczára a néhánynál beállott csekély apadásnak, a bevétel főösszegében mégis elentékeny emelkedést mutat. Pedig a kizáró- agos szeszitalmérési jog és a fogyasztási adók- )ól remélhető bevételként a költségvetésbe oly fis összeg (2000 frt) lett felvéve, mely — ha a eérlemény jövedelmeztetése csak az eddigi mérőkben is válik be — könnyen tízszeresét ér- íeti el reménybe vett nagyságának. A költségvetés ezen egy bevételi cziménél tehát a legri- legebb számítással is az előirányzatból ki nem iinő nagy bevételi többletre számíthat a város. Ezen előnyösen megváltozott viszonyokban alálhatjuk magyarázatát azon mozgalomnak, hely a városi tisztviselők körében azon czélból ndult meg, hogy most, midőn azt a költségve- és megengedi, fizetésük az általuk teljesített nunka, szorgalom, megbízhatóság, valamint a loigármesteri állással járó reprezentaczionáiis üadások arányában megjavittassék, avagy me‘£- elelő személyi pótlék által rekompenzáltassék. A tisztviselők közül: Gajáry Géza polgár- nester, dr. Zechmeister János városi főjegyző és özségi biró, dr. Hörl Péter városi főorvos és Trimmer Sándor közpénztári ellenőr járulnak ly irányú kérelemmel a jövő vasárnapon tárandó képviselőtestületi közgyűlés elé s mi, kik ohasem hunytunk szemet akkor, ha egy-egy isztviselő kötelességmulasztásai, avagy hatalmi úlkapásai voltak kérdésben most, midőn a városi isztviselői kar legérdemesebb részéről van szó: Ä „Yáczi Közlöny“ tárczája. A magyar papok honszerelme.*) Húzm szeretni vajf ki tudna jobban Tinálatok már óh magyar papok ?! Kik vérrel, Jcönynyel a haza oltárán Már annyi szent, s nagy példát hoztatok, Miként, ha volna hét szentségiek mellett Egy nyolezadik is: a „H onszeretetu ... Oly lángadozva hordozá ez mindig A ti magasra törő telketek. Ott voltatok ti mindig a szent harezon, Hol védni kellett nemzetet, hazát, Kereszt helyett revén a liarczi kardot, Csudákkal Írván a csaták nyomát, Vitéz, Kapisztrán, Gellért, Martinuzzi Tornory Pál és ezer példa még, Kiknek hazáért lángoló szerelmöJc, Mint üstökös-láng oly ragyogva ég. S nemcsak a harezon, a szent békében is Ti raktátok a hon talapzatát, A. melyben épült ezer éves múltúnk, Boldoggá tévéji nemzetet, hazát. S minden, mi szent, nagy, Isten, hon s királynak. Ikesére váló tett, nagy gondolat, *) »Kaik. Őrtüzek.« Iránydalok és költeményük, most meg- ■Jent III. kötetéből. Megrendelhető a szerzőnél Zákányban. Ára ) kr; diszkötésben 1 frt. készséggel ismerjük el méltányos kérelmük indokoltságát. Vegyük csak egyenkint bírálat alá a kérvény jogalapját és a kérvényezők álláspontját: Gajáry Géza polgármester évi 500 frtnyi személyi pótlékot kér figyelembevételével annak, hogy az állásával járó és a város érdekében sokszor elkerülhetlen reprezentaczionáiis kiadásai az éven át legkevesebb ennyit tesznek ki. Magában ezen egy indok is elég lenne arra, hogy a kérelem egyhangú megszavazással találjon visszhangra a képviselőtestületi közgyűlésben. Nekünk azonban emlékezetünkben van a polgár- mester minden egyes ténye, mely önfeláldozó tevékenységgel párosult áldozatkészséggel irányult a város jóhirnevének emelésére. Előttünk állanak a polgármesternek érdemei a város reor- ganizácziója és a Váczon tartott gazdasági kiállítás sikerei körül és el tudjuk képzelni menynyibe kerülhet a polgármesternek a városba érkező állami, megyei és katonai notabilitások s a művészvilág tagjainak oiyatén fogadtatása, hogy azok a legjobb benyomás emlékével távozzanak a hírnévben emelkedésre utalt város falai közük Ha ezekhez hozzáveszszük, hogy a polgár- mester munkaköre, sokoldalú elfoglaltsága mellett, mivel sem áll mögötte a melléje rendelt tisztviselőknek és hozzáférhetlen becsületessége a mellékjövedelmek teljes kizárását tételezi föl : indokoltnak találjuk kérelmét akkor, midőn a volt polgármester 800 frtos kelletlen nyugdijának megtakarítása mellett a városi költségvetés a legkedvezőbb képét nyújtja a rendezett háztartásnak. Dr. Zechmeister János városi főjegyző, a legaránytalanabbul javadalmazott városi tisztviselő, évi 200 frtnyi személyi pótlék állandósiMind ott fogant meg a ti telketekben, Hol a hazának szerelme fakad. Oh szent szabadság vérrel irt nagy könyve, Arany betűid közt hány pap van! De hány! . . . Kik „érted égő honszerelemi hévvel “ Oroszlányokként vívtak a csatán. S midőn a karcl már porba hullt kezükből, Megszentelék a bitót vérpadot, Büszkén, merészen, hősül, még nem törve Mint egy félisten, a dicsők, nagyok. Ki nem birt karddal, az gyújtott igével, Küldött maga helijtt százat, ezeret, Amije volt csak, mindenét odadta, S maga nyomorgott, fázott, éhezett. Sőt, a mikor már minden áldozat s vér Hiába volt — hogy minden elveszett. Az áldozatból akkor nem fogyott ki! Szentelt nagy titkon imát s könnyeket. * * * Soha se voltam büszke életemben De azzá tesz most az a gondolat, Hogy én is magyar pap vagyok, magyar pap! . , Szenteld hazám meg éltem, holtomat. S ne is adj Isten soha szebb halált rám, Mint vagy kórházban — dögmirigy ha dúl, Vagy harezmezőn a kereszttel kezemben, S ah, boldog lennék modhatatlanul. Markos Gyula. tását óhajtja 'a képviselőtestületi közgyűléstől. Ha valaki, úgy a polgármester mellett, a városi főjegyző az, kinek kérelme hasznos munkásságának és férfias becsületességgel betöltött tisztségének szembeszökő eredményeivel lép a tisztviselői karból előtérbe. A mellett, hogy a jegyzői teendők széleskörű ügykörének mintaszerű pontossággal tesz eleget, egyben előadója a tanácsi ülésekben a terhes kötelmekkel járó ipar és építkezési ügyeknek. Ezeket azonban figyelmen kívül hagyva, dr. Zechmeister érdemeinek súlypontja a községi (bagatell) bíráskodás körül pontosul össze, mely ágazatában a közigazgatásnak, dr. Zechmeister rövid idő alatt közelismerést vívott ki magának városszerte, megvesztegethetlen igazságossága és határozatainak erélyes végrehajtása által. Ma dr. Zechmeister egyik oszlopos tagja a városi köz- igazgatásnak, kinek vállaira, az iparhatósági biztos reá ruházott kötelmein kívül, szakavatottsá- got igénylő legkényesebb ressort-ügyek nehezednek. A legmesszemenőbb szűkkeblüségnek tartanok, ha a főjegyző, ki a városi tanácsnak felelősséggel terhelt előadó tagja, ezentúl is kisebb javadalmazást élvezne a többi tanácstagokéinál. Nem akarunk itt a vidéki városok szervezési szabályrendeleteire utalni, melyek a polgármester után a városi főjegyzőnek és rendőrkapitánynak biztosítják a legmagasabb javadalmazást, ezúttal csak a munkásság méltányos jutalmazására appel- lálunk s a kérdés tárgyalásánál ezt ajánljuk a képviselőtestület figyelmébe. Dr. Hörl Péter városi- és kórházi főorvos, ki e czimen egészben 400 forintnyi tiszteletdijat élvez a várostól, 100 frtnyi pótlékot kérelmez. Az indokolás itt alig válik szükségessé. Helyette beszélnek az eltörpülő számok, melyek városunkat a legutolsó falu mögé helyezik. NégyA végrendelet. Irta: BCa,-va.s Berta.. I. Ott ülnek egymás mellett a pamlagon. A férfiú gépiesen tépegeti az atlasz párna rojtjait, a nő öl-ebével játszik. Ez pótolja náluk a társalgást. Már dél óta ülnek igy egymás mellett, mindegyik saját gondolataival tépelődve. Az ilyen mély csend rendesen nagy vihar előjele, vagy — utóhatása. Egyszerre csak négyet üt az óra, az ütés hangjára megrezzen a férfiú. — Már négy óra, mennem kell — úgymond — pedig menyasszonyomnak háromra Ígérkeztem, gyorsan kell majd hajtatnom, hogy némileg helyrepótoljam e mulasztást. — Adieu! — felel egykedvűen a nő s tovább játszik öl-ebével. A férfi még egy darabig ott marad, erősen nézi a szép nőt, azután újra leül; hisz olyan nehéz a válás. Eszébe jut az arab mesék Abdalahja, ki nyolez évet töltött határtalan boldogságban a legszebb tündérleány oldalán és azután jött egy kegyetlen dsin és kiűzé őt tündérországából — örökre. Biz ő vele is igy van, őt is egy kegyetlen dsin űzi, minduntalan fülébe kiáltván „tovább-tovább“, ki a tündérországból, elég soká élvezted, vége reád nézve ennek örökre — örökre válni kell. Mert Géza holnap megházasodik. Déli tizenkét órakor lesz az esküvője, akkor verik reá a békót, azontúl vége mindennek. Vége a szabadságnak, vége — a szerelemnek. Pedig kár érte. Szereti a bárónőt s ez viszont. Zavartalan boldogságuknak vége szakad, más világ lesz majd ezentúl. A réginek még az emlékét is felejteni kell, ismerni sem fogják egymást. De miért? Miért nem veszi el Géza az özvegy bárónőt, miért lép házasságra oly nővel, kit nem szeret, kit — gyűlöl; vagy miért is házasodik egyáltalában meg? Mi
