Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

6 drb 3°/0-os osztrák földhitel-sorsjegy. 3 „ 3°/0-°s osztrák hitel-sorsjegy. 3 „ Bécs városi-sorsjegy. 3 „ 186-4-iki állam orsjegy. 3 „ 5°/0-os 1860. állam (ötöd) sorsjegy. 3 „ magyar nyeremény-sorsjegy. 15 „ magyar vöröskereszt-sorsjegy. 15 „ osztr. vörös-kereszt-sorsjegy. 15 „ olasz vürös-keresztssorsjegy. 15 „ bazilika-sorsjegy. 15 „ Jó-sziv-sorsjegy. Ez a 115 drb sorsjegy a társaság kizárólagos tu­lajdonát képezi, vagyis, ha nyer valamelyik, akkor a nyeremény a társaságé, (esetleges veszteség ellen, ha t. i. a sorsjegyet névértékén húzzák ki, biztosítva van a csoport, természetesen a biztosítási összeget a tár­sulat tagjai fizetvén) 5 év múlva azután az összes sorsjegyek nyereményeikkel együtt a társaság tagjai közt osztatnak föl. Már most mibe kerül ez a llödrb sorsjegy a tár­saságnak? Könnyű kiszámítani. 50-szer 180 frtba, vagyis 9000 frtba, mert ennyit kell 5 év alatt az 50 tagnak befizetnie. Felosztás alá kerül pedig 5 év múlva, ha egyik sorsjegy sem nyer, a sorsjegyek tőzsdei árfolyammal számított értéke. Nézzük hát ezt a tőzsdei árfolyamot, vagyis azt az összeget, amelyet a bankház a sorsjegyekért tény­leg kifizetett, vagy kifizetni tartozik. Veszszük a no­vember hó 8-iki árfolyam jegyzéseket s azt látjuk, hogy : 10 drb tisza-szegedi-sorsjegy á 139.75 = 1397.50 4°/0-os jelzálog-sorsj. „ 126.— 1134.— 6 3°/J-os oszt. f. hit.-sorsj. „ 114.75 — 688.50 3 3°/0-os oszt. hit.-sorsj. „ 193.— = 597.— 3 Bécs városi-sorsjegy „ 164.— = 492.— 3 1864. állami-sorsjegy „ 180.50­541.50 3 5°/o~°s 1860. áll.-sorsj. „ 148.50 445.50 3 V magy. nyeremény-sorsj. „ 146.50 — 439.50 15 magy. vör. kér. sorsj. „ 11.25 = 168.75 15 osztr. vör. kér. sorsj. „ 17.50 = 262.50 15 olasz vör. kér. sorsj. „ 12.90 193.50 15 V bazilika-sorsjegy „ 6.50­97.50 15 „ Jósziv-sorsjegy „ 3.— — 45.— Összeg: 6484.75 Azok a sorsjegyek tehát, a melyekért a társulat 9000 irtot fizet, a bankháznak nem kerültek többe 6484 forint 75 krnál, s igy ennek, eltekintve attól, hogy tőkéje után a kamatot biztosította magának, >2516 forint tiszta nyeresége van, vagyis ha a sors­jegyek nem nyernek, — föltéve, hogy tőzsdei ár­folyamuk ily magasan fog állani a föloszláskor is, — a társaság tagjai 2516 írttal kapnak kevesebbet, mint a mennyit befizettek, a miből egyre-egyre 50 forint veszteség esik. Ezen veszteséghez járulnak még a postaköltségek, a bankháznak fizetendő kamat s biz­tosítási költségek úgy, hogy a veszteség csekély szá­mítással 90 forintra, a befizetett összeg 2/5- ére tehető. Ez a sorsjegy-társaságok üzleti eredménye, mely csak azon esetben válhatik kedvezőbbé, ha valamely sorsjegy nagyobb nyereménynyel huzatik ki. Annak meggondolása azonban, hogy minden körülmények közt 130 frtot érő sorsjegyeket 180 frtért vesz meg, azt hiszszük, vissza fog tartani ezentúl — annyi ke­serves tapasztalat után — néhány könnyű szerrel meggazdagodni vágyót a sorsjegytársaságokba való belépéstől. Ha már valaki sorsjegy nélkül nem remél zöldágra juthatni, vegyen maga, vagy vegyen ismerő­seivel együtt, de ne fizessen 3 forint érőért 5 forintot, mert igy soha meg nem gazdagszik. nak minden öröme, minden reménye. A kis Tihamért gondosan neveltette. Amidőn fiát felnevelte, ő lett atyjának törvényes örököse s igy a nagy ingatlan va­gyon is reá szállt, de azért Linkának elhalt férje oly vagyont hagyott hátra, amelyből uriasan és kényel­mesen amig élt, élhetett minden gond nélkül. * * Az évek ismét múlták. Linka fiatalon és özvegyen maradt. — Azonban mint özvegyet egy Varsay nevű orvos vette nőül, de ez a lépés sem Julia nagynénjé- nek, sem fiának nem tetszett, hogy Varsay nőül vegye, miután ez csak számításból vette el és pedig azon czélból, hogy Linka elhaltával a vagyon reá szálljon, de ezen számítást másképen intézte el a sors, az a sors, amely minden embert számításában, tettében meg szokott akadályozni. —' így tett a sors Varsayval is. — Linka daczára annak, hogy már élte delén túl volt, de azért elég ép és egészséges. Férje Varsay lelkében az a gonosz gondolát támadt, hogy nejét Linkát lássú méreggel elteszi a láb alól az élők sorá­ból s ezen gonosz tervét tudta anyja és öcscse is. — S igy megkezdette gonosz tettét nején elkövetni. — Sze­gény Linka, aki jó szívvel volt és jóindulatával sze­rencséssé tette férjét, amennyiben boldogan és kényel­mesen élhetett vele, nemsokára megvált az élettől. Lassú méreg, lassan titkón elő is idézte a halált, Linka nemsokára a lassú méreg által elvesztette erejét s végre áldozata lett férje gonosz cselekedetének. A jószivü Linka meghalt. * * * Azt állítják, hogy minden bűnös cselekedet megto­rolja. magát előbb-utóbb. — Az Isten büntető keze minden bűnöst elér s azért szent az állítás: hogy em­ber tervez, Isten végez. Városi és vidéki hírek. = Erzsébet királyné ő felsége név- ünnepe alkalmából tegnap a székesegyházban ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tartatott, me­lyen a honvédhuszár ezred tisztikara, a városi hatóság, az összes királyi hivatalok tisztviselői, a tanuló ifjúság és nagyszámú közönség volt jelen. Az ünnepélyes szentmisét dr. Virter Lajos czimzetes püspök, káptalani nagyprépost tartotta. Az ének- és zenekar Ulrich 1-ső nagy miséjét adta elő. Az istenilisztelet fényét nagyban emel­ték a magán énekek, melyeket Palkovics Olga, Meiszner Erzsiké és Dászkál Henriette kisasszo­nyok adtak elő Mandl Lipót hegedű-, és Ulrich Károly, karnagy, harmonium kísérete mellett. Nevezett hölgyek, kik több Ízben emelték már lélekemelő énekökkel a hívek áhítatát, mintha csak versenyezni akartak volna ez alkalommal, oly szépen, oly szabatosan énekeltek. Mindhárman a zeneművészet gyöngyei közöl választák darab- jókat. Az első szólót Dászkál Henriett k. a. éne­kelte, ki graduáléra Cherubini »Ave Máriá«-ját adta elő; offertoriumra Meiszner Erzsiké k. a. Braga »Angyalok kará«-t zengette el; űrfelmu­tatás után pedig Palkovics Olga és Meiszner Er­zsiké kisasszonyok Köpf »Cantate Domino« kez­detű duettjét énekelték. Énekök igazán lélekemelő volt. = A honvédség köréből. ÜJfelsége elrendelte, hogy Palkovics József honvéd-ezredes, a váczi 6. hon- védhuszár-ezred parancsnoka, ezen alkalmazása alól való felmentés mellett a 74. honvédgyalogdandár ve­zetésére tartósan kivezényeltessék, s hogy Viczián Antal ezredes, a 2. honvédhuszár-ezred parancsnoka hason- minőségben a 6. honvédhuszár-ezredhez áthelyeztessék. A közszeretetben és tiszteletben álló Palkovics József ezredes ő méltósága tehát előléptetése következtében rövid idő múlva városunkat elhagyja s Nyitrára fog költözni. = Az új minisztérium. Wekerle Sándor mi­niszterelnöksége alatt az új felelős minisztérium a következőkép alakult meg: belügyminiszter Hieronymi Károly, vallás- és közoktatásügyi miniszter Csáky Al­bin gróf, igazságügyminiszter Szilágyi Dezső, kereske­delmi miniszter Lukács Béla, földmivelési miniszter Bethlen András gróf, honvédelmi miniszter Fejérváry Géza báró, a király személye körüli miniszter Tisza Lajos gróf, horvát miniszter Joszipovits Imre, pénz­ügyminiszter Wekerle Sándor, miniszterelnök. = Fóth községe és a főszolgabíró. Fóth községe — a „Fóthi dal“ jubileuma alkalmából tar­tott diszgyülésén — főbb utczáit azon kiváló férfiak neveiről keresztelte el, akiknek működése a község múltjában emlékezetes. így lön egyik, Vácz felé néző utczája : Kemény Gusztáv-utczává — a váczi főszolga­bíró után, ki — az egyhangú lelkesedéssel elfogadott indítvány szavai szerint — több egy negyed századá­nál valódi alkotmányos érzülettel, tapintatos erélylyel és szeplőtelen jellemmel vezeti járása közigazgatását. — A község fölkérte egyúttal főszolgabiráját, adná be­leegyezését ez egyhangúlag hozott határozatához. Kemény főszolgabíró a megkeresésre a következő, szép levélben válaszolt: „A község érdemes elöljáró­ságának s általuk az igen tisztelt, községi képviselő- testületnek illetve közönségének Fóthon. — Elég hosszú szolgálatom ideje alatt mindig tő törekvésem volt, hogy kötelességemnek — erőmhöz képest — meg­felelhessek s érdemessé tegyem magamat arra a bi­Varsay is számított, hogy neje halála folytán reá marad a nagy vagyon s igy majd ismét elvesz egy fiatal, gazdag leányt nőül, akivel boldog is, szerencsés is lesz. Igen ám, de az ember tervez és Isten végez. Varsayt az Isten büntető keze úgy érte el, hogy nejének halála után egy hónapra amelyen neje meg­halt : a szél ütötte meg s azonnal meghalt. Varsay édes anyját mint aki fiának gonosz csele­kedetét tudta, fia halála után két hónapra holtan ta­lálták egy szép reggel szobájában. Varsay öcscse pedig Samu, ki szinte a bűncsele­kedetnek tudója volt, amit bátyja követett el, bátyja elhalta után három hónapra egy szerencsétlen esés következtében nyakát törte s elhalt. így bűnhődtek sorban az Isten büntető keze által. A vagyon pedig, amelyre számított Varsay és hozzá tartozói, Linka édes fiának gyermekeire szállt, illetve unokáira. Ilyen az ember sorsa szegénynél és gazdagnál. Isten mindenható keze megjutalmazza a jót, megbün­teti a gonoszt. Most mind hárman mint gonosz lelkek ott nyu­godnak a csendes temetőben, jelölteién sirjokban azt álmodva „ha a földön nem, legalább a menyben gazda­gok és boldogok,“ az esti szellő sirjok fölött szomorúan azt suttogja: hogy „ember tervez, Isten végez.“ Szegény Linka hült tetemeit pedig fia Tihamér visszahozatta Keresztesről Budapestre s most ő is ott nyugszik a kerepesi sirkertben, de szintén még jelöl­teién sirhant alatt. — Az alkonyi szellő sírja fölött lengeti az üde virágokat, melyeket fia és unokái há­lás keze ültetett sírjára. zalomra, melylyel a vármegye közönsége megtisztelt. S ezért a közpályán való minden működésem csakis a kötelesség teljesítésének kifolyása lévén, az, minthogy kötelesség volt, érdemül nem számítható; minélfogva nézetein szerint túlbecsülte Fóth község igen tisztelt képviselőtestülete tehetségemet, amidőn a haza jelesei közé sorozta igénytelen csekélységemet s maradandó alkotással örökítette meg f. év október hó 19-iki gyűléséből emlékemet. Igazuk van e iekintetben mindenesetre, hogy mindenkor kiváló érdeklődéssel viseltettem Fóth községe s közönsége jóléte iránt, hanem hát családi kedves emlékek is kötnek Fóth községhez, mert hiszen ott születtek első unokáim is. Máskülömben pedig ezen nyiltszivű, tős­gyökeres magyar népet nem is lehet meg nem sze­retni. Juttassák — kérem — a közönség tudomására hálás köszönetemet. Váczon, 1892. évi november hó 8-án. Tisztelőjük: Kemény Gusztáv s. k.“ A főszolga­bíró e sorai általános lelkesedést keltettek a község­ben, mely törhetlen tisztelettel ragaszkodik éppen a múlt napokban oly igaztalanul és méltatlanul meg- hurczolt főszolgabírójához, ki iránt a múlt nyáron a járás egész értelmisége oly tüntetőleg fejezte ki osz­tatlan szeretetét és tiszteletét. — Szives [tudomásul. Azon nemeslelkű jó­tevőket, kik a szegények részére pénzbeli adományt vagy használt ruhaneműeket szántak, a sz. Vincze egylet elnöksége teljes tisztelettel értesíti, hogy kegyes adományaikat 'akár az elnökséghez, akár bármelyik működő egyleti taghoz beküldhetik és pedig akár saját nevök alatt, akár névtelenül is. Az egylet bármily kegyes adományt hálás köszönettel fogad, s a legalkal­masabb módon juttat a legérdemesebb szegények felsegélésére. = Jótékonyság. A menhely javára újabban Ökrös Vilma 1 zsák burgonyát, Kátay János két ka­bátot, 1 mellényt és egy téli sapkát, Velzer Lajos gyermek-ruhákat, töbszörösen lisztet, gyümölcsöt és kalácsot, Meiszner Rudolf ruhaneműeket, Liszt Mi- hályné budapesti lakos pedig 6 drb faragott kőosz­lopot ajéndékoztak. A nemesszivú adományozóknak az iskolaszék ez utón is hálás köszönetét mond. = Kossuth Lajos levelére, melyet hazánk nagy fia f. évi október 15-én intézett a 48-as kiállí­tás főrendezőjéhez — gróf Kreith Bélához — elhatá­rozta a rendezőség, hogy országos gyűjtést indít a 48-as ereklye múzeumnak Budapesten való létesíté­sére. Ugyan e czélból külön czimekre is 50,000 felhí­vást küld szét a rendezőség. E levelek nagy része már postára adatott a felhíváshoz mellékelt Kossuth leve­lének másolatával együtt. — Zarándoklat Rómába. Ő szentsége, XII . Leó pápa jövő esztendőben ünnepli püspökké való szentelésének 50-ik évfordulóját. Peóniában nagyszerű jubileumi ünnepélyek készülnek erre az alkalomra; a budapesti kath. egyházi körökben mozgalom indult meg, hogy a jubileumra nagyobb zarándoklat induljon Ma­gyarországból Rómába. = Egy váczi ember a tenger hullámai­ban. A fővárosi újságok tegnapi számában olvassuk, hogy az „Adria“ társaság „Stephanie“ nevű gőzöse Martenek Gyula kapitány vezénylete alatt Molfetta közelében az „Arrigo“ nevű osztrák gőzössel össze­ütközvén, 5 perez alatt elsülyedt. A parancsnok és 14 legény az „Arrigo“-ra menekült; 5 legény állítólag megmentetett, 5-ről nincs tudomás. Molfetta Olasz­ország adriai partján Baritól kissé felebb esik. Az „Arrigo“ egy raguzai társaság gőzöse, 263 tonnás és a triesti kikötőhöz tartozik. Fiúméból e hó 14-én in­dult el vegyes rakománynyal Bariba. Az összeütkö­zésnél a „Stephanie“ gőzösnek a baloldalát zúzta be. Öt egyént nem találnak ; a másodkapitányt Paicurichot, egy gépészt és 3 matrózt, köztük Török Emil váro­sunk szülöttét, Jung János apát-kanonok unoka- öcscsét = Eltörtejja kocsikerék a lábát. Kármán István dukai parasztember a múlt hétfőn tartott laka- dalmak alkalmával oly mélyen nézett a pálinkás üveg fenekére, hogy amidőn a menyasszony átszállítás al­kalmával a kocsira akart ülni, megcsúszott s oly sze­rencsétlenül esett, hogy a kocsikerekek az egyik lábát összetörték. = Akiben a pálinka kigyult. Purger Ferencz dukai lakos, ugyancsak a lakadalmak alkalmával a nagy mértékben elfogyasztott szeszes italtól annyira roszul lett, hogy csakis nagy nehezen sikerült őt az életnek megmenteni. A pálinka meggyűlt ugyanis benne s az iszonyatos kínokat okozó tüzet csakis a legdrasztikusabb ellenszerekkel sikerült benne eloltani. = Nedvesség elleni védekezés. A közegész­ség ápolására alakult német társaság havi ülésében a lakás higiénia egyik kérdésével is foglalkozott. Orth ta­nár megfigyeléseket közölt, melyeket ő oly házakban tett, melyeknek szomszédtelkén új építmények emeltet­tek. Ez esetekben mindannyiszor kitűnt, akár a ház­sorban szabadon állanak is azok, hogy miután a szom­szédos uj építmény készen volt, az uj építményhez legközelebb fekvő falak át voltak nedvesedve. Az uj építmény megszáradásánál a szabaddá levő víznek egy része a régibb szomszédház falába hatol az illető la­kók kárára. E károkat Orth tanár rendőri szabályren­delettel véli megszüntethetni. Ha a régi és uj épület határos falait kátrány bevonattal, vagy tetőcsirizzel el­választjuk, ezáltal a nedvesség áthatolása megakadá­lyozható volna. — Egész selyem, mintázott Foulardokat méterenként 85 krtoí egész 4 irt 05 Űrig (mint­egy 450 különböző árnyalatban) megrendelt egyes öl­tönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz posta­bér- és vámmentesen lleniicbcrg iá. (cs. kir. ud­vari szállító) Ncl.yemg.yAra Zürichben. (Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (6) Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. Varázséji Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom