Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

Változások a városháza ügykezelésében.

Gajáry Géza polgármester, az 1893. évi január hó 1-től kezdődő érvénynyel, rendeletileg szabályozta a városház hibásnak talált ügykezelését, melyből közöljük i következőket:

1. A kiadó-könyv hiányát azon körülmény idézi elő, hogy a városnál az iktató egy személyben kiadó, irattárnok és mutatózó is, s az ezen tiszteivel járó kötelességeit mind pontosan teljesíteni képtelen, ennélfogva a jövő évtől kezdve az összes iktatói teendők és az összes mutatózó is egy személyre Korpás Lajos hites írnokra bízatván, az összes kiadói teendők és az irattár kezelése Vida Mihály dijnok, felesketendő hites írnokra fognak bízatni, a ki ezen teendője mellett a katona és honvéd jelentkezési könyveket vezetni, mig Korpás Lajos iktató a fizetési meghagyások kézbesítését teljesíteni lesz köteles. Az iktató minden előadóval szemben a kiosztási könyvet, mig a kiadó az előadó urakkal szemben a kiadói könyvet, a leírókkal szemben pedig egy külön könyvet vezetni tartozand. A határidő nyilvántartási könyvet az iktató és kiadó közösen vezetik akként, hogy előbbi az ügyek beiktatásakor minden határidős darabot abba bevezetni, a kiadó pedig a határnapig el nem intézés esetén a lejárati nap előtt 24 órával hozzám Írásbeli jelentést tenni köteles.

2. Az egyszerű és ajánló tt levelek postakönyvében i kiadó által bejegyzendő lesz minden oly levél küldemény súlya, a mely a 20 grammot meghaladja, minek eszközölhetése czéljából egy erre alkalmas mérlegnek a város számlájára a kiadó által való beszerzését elrendelem s őt erre felhatalmazom.

3. A sürgetési naplónak ki által történendő vezetése tekintetében jelen rendelkezésem 1-ső pontjában van utasítás adva; miután azonban az eddig vezetett sürgetési naplónk mintája czólszerűnek nem találtatott, ennélfogva egy a vármegye által készített minta szerinti sürgetési naplónak a város számlájára való beszerzésével az iktatót bízom meg és hatalmazom fel azzal, hogy a mintát a megyei alispáni hivataltól akként szerezze be, hogy az ide kellő időben megérkezvén az annak alapján készítendő napló 1893. jan. 1-én kezei között legyen.

4. A felsőbb hatóságokhoz teendő időszaki jelentésekről egy táblázatos pontos kimutatás szerkesztésével, elkészíttetésével és minden hivatalban leendő kifüggesztés czéljából való kiosztásával a főjegyző urat bizom meg és utasítom.

5. Az összes iktató könyvek 1887. évig visszamenőleg gondosan átnézendők és azokban a netán helytelenül teljesíteni elmulasztott kivezetések az irattárból iáemelendő ügydarabok alapján eszközlendők, az eset- !eg el nem intézett ügyekről pedig hozzám azok iktatói számának jelzésével s a hátrálékos előadó megnevezésével f. évi november hó végéig jelentés teendő. Ennek teljesítésével Kegele Károly nyug. jegyző urat, a rka- pitányi hivatalba ideiglenesen beosztott rendkívüli dij- nokot bizom meg utasítván nevezettet, hogy f. évi november hó 1-től kezdve az egész délutánok folyamán csakis ezen munkálattal foglalkozzék s ha nov. 20-án azt tapasztalná, hogy ezzel a hó végéig készen nem lehet, úgy a november hó utolsó 10 napján át az egész napokon keresztül csakis ezen munkálatokat teljesítse.

6. A tartalékosán szabadságolt katonák és honvédekről a nyilvántartásnak és betüsoros mutatónak f. évi deczember hó végéig való elkészítésére Tanács Géza h. városi aljegyző urat utasítom.

7. A kisebb polgári peres ügyek a főispáni vizsgálat óta az eddigi előadó dr. Franyó István tanácsos úrtól elvetetvén s a városi főjegyző urra dr. Zechmeister Jánosra bízatván, jóllehet meg vagyok győződve, hogy az új községi biró úr az átadás • illetve átvétel alkalmával szóbelileg tőlem vett utaliitásoknak pontosan eleget tesz, mindazonáltal különösen figyelmeztetik, hogy a panaszjegyzőkönyv (iktató) rovatait rendesen töltse ki s egy- átalában ezen ügyekben történt mindennemű intézkedést.a megfelelő rovatba mindenkor pontosan feljegyezzen, az iktatóhoz megfelelő betüsoros mutatót az iktatóval lépést tartva vezessen, nemkülönben-a kisebb polgári peres ügyekről határidő naplót is készítsen.

8. A beszolgáltatott marhalevelekről rendetlenül vezetve talált könyvnek, a legpontosabban vezetésére és kezelésére Emerich Lajos rendőrkapitány felhivatik.

9. A rendőrségi iktatóhoz vezetett betüsoros mutató eddig helytelenül abc betűrendben készíttetett és ezen módszer hátramaradásra szolgáltatott okot az által, hogy mig pl. az A betű végig mutatózva lett, addig a K vagy S betű csak az iktató feléig volt mutatózva. Utasittatik tehát a rendőrkapitány úr, hogy a rendőrségi iktatóhoz vezetett betüsoros mutatót ezentúl az iktató számok megszakítás nélküli sorrendjében eszközöltetvén ezt az iktatóval állandóan lépést tartva vezettesse. Utasittatik a rendőrkapitány úr arra is, hogy az egyletek nyilvántartásában azon belügyminiszteri í mdeletnek, melylyel az alapszabályok jóváhagyattak — számát f. év végéig bevezetvén, az egyletek szabályszerű működésének ellenőrizhetése végett azok alapszabályainak egy-egy példányát f. évi deczember végéig beszerezvén a nyilvántartási könyvhöz mellékelje.

10. Az erdei kihágási feljelentésekről a kimutatás a II. fokú hatósághoz ezentúl nem félévenkint, hanem havonkint lévén beterjesztendő, ennek jövő évi január hótól kezdve havonkint elkészítésére a rendőrkapitány úr, elküldésére s az időszaki jelentésekről vezetett kimutatásban ekként való nyilvántartására s kiigazítására a főjegyző úr utasittatnak.

A városi árvaszék eljárására és ügykezelésére vonatkozólag :

a) utasittatik dr. Franyó István előadó ülnök úr, hogy az előadói ivekre az előadás napját miként az ügyrend kívánja személyesen vezesse reá s utasítást a

kiadónak ne a határozatban, hanem mint az ügyrend is megköveteli, külön kiadói utasításban adjon;

b) utasítom dr. Csányi János árvaszéki ügyész urat, hogy hivatalos ügyeiről 1893. január 1-től kezdve iktatót (mutatóval), határidő naplót, pénzbevételi s kiadási naplót és perkönyvet külön-külön és magánügyvédi ügyeitől is elkülönítve vezessen s az árvaszéki ügyészi kezelést irodájában úgy magánügyvédi, mint tiszti ügyészi működésétől teljesen elkülönítse s végül a fontosabb véleményekről fogalmazványt is tartson vissza;

c) utasítom dr. Kiss József közgyám urat, hogy a gyámoltak és gondnokoltak iveit jövő évtől kezdve ne köttesse be, hanem kötetlenül kezelje, hogy az időközben nagykorúvá lettek vagy elhaltak nyilvántartási ivei esetről-esetre el távol ithatók legyenek ;

d) az árvaszéki iktatókönyv mintája nem találtatván ügyrendszerűnek, utasítom Korpás Lajos iktatót, hogy ügyrendszerű iveket kellő időben a város számlájára beszerezvén, jövő évtől kezdve az iktatást ilyeneken eszközölje;

e) utasítom Tanács Géza h. aljegyző árvaszéki jegyző urat, hogy az ülésben elintézett ügyeket ne rövid úton, hanem elismerés (jegyzék) mellett adja át mindenkor Vida Mihály kiadónak ;

f) utasittatik Vida Mihály kiadó, hogy az árvaszéki kézbesítési iveket és téritvényeket ne a vonatkozó iratokhoz csatolja, hanem iktató számszerinti sorrendbe szedve együttesen kezelje a jövő évtől kezdve;

g) utasítom Vida Mihály kiadót, hogy az árvaszéki póstakönyvet akként szerkeszsze, hogy az ügyrend 90. §-ában előirt rovatoknak és 91. §-ában előirt kellékeknek megfeleljen, szerezzen be tehát ilyent a város számlájára kellő időben, hogy 1893, jan. 1-től kezdve ezt vezethesse;

h) a sürgetési napló rovatai nem felelvén meg teljesen az ügyrendnek, ilyennek kellő időben a város számlájára való beszerzésével és 1893. január t-től vezetésével az iktatót és kiadót bizom meg s utasítom ;

i) a pénztárnok űr óvadéka szabályellenesen őriztetvén az árvapénztárban, annak a közpénztárba való elhelyezését elrendelem s ennek az év végéig történendő foganatosítására Fóti Gyula számvevő urat utasítom ;

k) utasítom Haidfeld Lajos pénztárnok és dr. Kiss József könyvvezető urakat, hogy az árvák számláit végkielégítés esetében mindenkor Írják alá; a kezelési és őrzési dijak számláján levő s 1885. évtől összegyűlt 510 frt 78 krnak a törvény értelmében a tartalék- alaphoz leendő csatolása s annak számlájára átvezetése iránt teendő intézkedéstétel végett 48 óra alatt az árvaszékhez tegyenek jelentést, a jövőben pedig ezeket a tartalékalap számláján vezessék ;

l) kifogásoltatván az is, hogy a tartalékalapból segélyezésekre, bélyegekre, perköltségekre az árvaszék által utalványozások tétettek, ennélfogva utasittatik dr. Franyó István ülnök előadó úr, hogy ezen tekintetben a jövőben mindenkor a a törvény 298. §-ához tartván magát, a tartalékalapból képviselőtestületi belügymi- niszterileg jóváhagyandó határozatok nélkül ne utalványozzon ;

m) az 5°/0-os közös kamatkulcsnak a szabályrendelet ide vonatkozó 36. §-ában való felemlitése kiván- tatván, ennek az év végéig való teljesítése iránt a városi pénzügyi bizottságot keresem meg.

Általánosságban pedig miután azt vettem ki, miszerint megyei főispán úr 0 nagyméltóságára a f. évi hivatalvizsgálat nem a legkedvezőbb benyomást tette s az eredménynyel legkevésbbé sem volt megelégedve, különösen szivére kötöm mindegyik városi tisztviselő úrnak, hogy necsak az ezen végzésemben jelzett követelményeknek feleljenek meg a legpontosabban, de egyáltaljában minden erejüket hivatalos kötelmeiknek szentelve, teljes odaadással munkálkodjanak s iparkodjanak kifogástalan becsületes munkásság és példás erkölcsi életmóddal a magánéletben is — mert nem egynél ez is szóba jött s ha jövőre javulást nem tapasztalok ezen tekintetben sem hallgathatom el észrevételeimet — 0 nagyméltósága teljes megelégedését a jövő évi vizsgálatkor kiérdemelni s a városnak becsületére válni.

Az előadó urak a részükre feldolgozás végett általam naponkint kiosztott ügydarabokat — hiszem egyiküknek sem jut naponkint' átlag 10 drb — mindig dolgozzák fel, hátralékban semmi esetre se maradjanak, a kiadóval szemben vezetendő előadói könyveiket pontosan és tisztán vezessék és kezeljék, hivatalos szobáikat s dolgozó asztalukat rendben tartsák, mert ezen tekintetben is vannak kifogásaim, amelyeket a jövőben megtorlás nélkül nem hagyandok.

Levél a szerkesztőhöz.

Tisztelt Barátom!

Arról értesülök, hogy többen engem tartanak a Kemény Gusztáv elleni czikk szerzőjének. Azt a czikket nem én Írtam és semmi közöm hozzá.

Azonban megvallom, magam is kiváncsi voltam arra, kinek fáj az, mi történik a váczi felső járásban. Utánjárásom nem volt egészen meddő, mert megtudtam annyit, hogy az inkriminált czikk váczi dátummal Újpestről került a lapba.

A mi engem illet, lévén az iparosok nagy-bizottságának kiállítási titkára, sokkal több gondom és dolgom van, mintsem hogy ott oltsam a tüzet a hol nem ég!

Ennyit a magam érdekében.

Kérem eme soraim közzétételét és vagyok szívélyes üdvözlettel:

Budapesten. 1892. nov. 11-én.

Boros.

Városi és vidéki hírek.

= Egyházi ének. Jövő szombaton Erzsébet királyné ő felsége nevenapján a székesegyházban Meiszner Erzsiké k. a. fogja a gradualét énekelni. Offertoriumra Köpf „Cantate Domino“-ja adatik elő, melynek szoprán részét Meiszner Erzsiké és Palkovits Olga kisasszonyok fogják duettben énekelni.

— Egyházmegyei hirek. Gorilovics Alajos pereghi plébános Káliéra neveztetett ki plébánosnak. Pozsár Endre eddig káliói adminisztrátor Félegyházára tétetett segédlelkészül. Bodonyi Mihály Fóthról Alpárra, innen Takács Mihály Romhányba, innen Dráveczky Adolf Gzegléd-Berczelre, innen Léska József Kecskemétre küldettek kápláni minőségben ; Bakó István kecskeméti káplán pedig pereghi adminisztrátor lett.

— Köszönet. A sz. Vincze egylet szegényeinek javára újabban befolyt: A dr. Miltényi Gyula kanonok úr lakásán elhelyezett perselyben 14 frt 48 lu\, Pertzián

V. kereskedéseben 1 frt 30 kr., a kegyes-alapitványi irodában 2 frt 12 kr., az alsó plébánián 28 kr, továbbá Pásztor Dániel és Sóra Károly urak részéről ruha- neműek. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 189. r. gyűlése.

= Aki csendben gyakorolja a jótékonyságot. Grouy Károly gróf, hattyu-utczai háztulajdonos — miként bizalmas helyről értesülünk — heten- kint 10 szegényt lát el élelemmel és 1 frtnyi pénzösz- szeggel. A nemes gróf egész csendben már évek óta gyakorolja ezt á jótékonyságot.

= Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Degré Miklós kir. kúriai joggyakornokot, városunk szülöttét, a szabadkai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

= Választás. A pesti ref. egyházkerület Sipos Pál elhalálozása folytán Szánthó János kosdi ref. lelkészt és kerületi esperest választotta meg zsinati taggá.

= Közgyűlés. A pestmegyei gazdasági egyesület e hó 28-án tartja a vármegyeházán rendes évi közgyűlését.

= Vácziak a megyei virilisták között.

Pestmegye igazoló választmánya a napokban küldte le a polgármesternek, a megyei virilisták 1893. évre kiigazított teljes névjegyzékét, melyben városunkból a következők neveivel találkozunk: Dr. Schuster Konstantin megyés püspök 18034 frt 70 kr. adóval, Weiner Ignácz 1221 frt 26 krral, Pápa József 930 frt 50 krral, Lenesé Sándor 710 frt 65 krral és ILiber Mihály 655 frt 08 kr. adóval. Ezek közül püspökünk adója főpapi állása czimén és Weiner Ignácz adója iparkamarai tagsági jogezimen kétszeresen van számítva. — Nem lesz talán érdektelen azt is tudatni, hogy a megye első virilistája : dr. Császka György kalocsai érsek 62548 trt 71 kr., utolsó virilistája: Fornheim Dávid 638 frt 57 krajezár adóval.

= Egy kis felsülés. Zemanovich József az ipartestületnek Olaj Ferencz helyébe megválasztott elnöke, az év elején azzal kezdte meg működését, hogy a hamarosan egybehívott közgyűlésen elégedetlen párt- hiveivel felforgatta a testület alapszabályait és azokat újabb jóváhagyás végett felterjesztette a kereskedelmi minisztériumhoz. Az alapszabályok a napokban érkeztek vissza a minisztériumtól, mely jóváhagyás helyett, csaknem egytől-egyig törölte a helytelen felfogással készült paragrafusokat és egyben utasítja az ipartestületet, hogy alapszabályait a törvény rendelkezései szerint újból átdolgozva terjeszsze hovaelőbb vissza.

— A kolera áldozatai. A lefolyt héten összesen 6-án betegedtek meg a kolerában, kik közül a legszorgosabb ápolás daczára egyiket sem sikerült az orvosi tudománynak megmenteni. A meghaltak a következők: nov. 4-én özv. Sóti Ferenczné, nov. 5-én Juhász Ferencz, nov. 6-án Sári Julianna és ILevér János, nov. 8-án Lestyák János, nov. 10-én Szlanyinka Katalin.

— Vácz szőlotelepe. A városi amerikai szőlőtelepről alólirott napig a következő vessző mennyiség lett eladásra előjegyezve, és pedig leginkább a direkt termő Othellóból, továbbá az ojtást igénylő Riparia portalis, Riparia rupestris és Vitis Solonis vesszőkből. A megrendelők nevei a következők: Vörös Károly 3000 drb, Farkas János 1000 drb, id. Borbély István 500 drb, Molnár Máté 1200 drb, Fábián János 250 drb, Váczi kis-káptalan 3000 drb, Streiter József 1300 drb, Udvardi János 8000 drb, Gyurcsánszky József 500 drb, Schmid Károly 1000 drb, id. Kurdy Bálint 1000 drb, özv. Millmann Jánosné 1000 drb, Irgalmas-rend 1000 drb, Haffner Ferencz 1000 drb, Dászkál György 1200 drb, ifj. Szijjártó Sándor 700 drb, ifj. Korpás József 6000 drb, Erdőssy Rezső 1000 drb, Tisler András 2000 drb. Összesen 34650 drb. Miután eladásra körülbelül

100.000 vessző áll készen, úgy helybeli mint vidéki megrendeléseket (á 5—6 frt árban) készséggel elfogad Vácz, 1892. november 10-én. Krakker Kálmán.

— A kolera Dunakesziben. Mint értesülünk, Dunakeszi községében eddig 8 koleraeset fordult elő.

= Ütött a végórája a pengő pénzeknek, értjük azokat az ezüst érméket, melyek az osztrák érték behozatala (1858) óta ugyan a forgalom tárgyát már nem képezték, de a közpénztárnál az o. értékhez viszonyított magasb értékük szerint beváltattak. így a korona tallérok, kemény tallérok, pengő forintok, régi húszasok stb. Ezeket az uj koronaérték behozatala folytán most már csupán 1892. évi deczember hó 31-ig váltják még teljes értékükben az állami pénztárak, tehát a kir. adóhivatalok is, azontúl pedig csakis az ezüst tartalom, az árfolyam-érték lesz a mérvadó. így hogy példával világítsuk meg a kérdést: egy pengő forint most még és f. évi deczember 31-ig 1 frt 05 krért váltatik be, 1893. január 1-én túl pedig ezüst tartalma maradván fel, körülbelül 75—80 krt fog érni; ha tehát azontúl váltjuk be, vesztünk mindenik darabon 25—30 krt; a régi húszasért most még kapunk 34 krt, 1893-tól kezdve circa 24 krt (az ezüst változó árfolyama szerint). Ez a pénzügyi intézkedés fontosság-