Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

nézve teljesen ártalmatlan. A villamos motor szerke­zete s annak a keréktengelylyel való összeköttetése, melyet Edison titokban tart, oly czélszerüek, hogy azzal nemcsak utczai kocsikat, de személy- és tehervonato- kal is hajthat. Vasút vonalokon elég erős alépítmény mellett 50 kg. súlyú sínekkel 1G0 f. kilométernyi rop­pant sebességet vél elérni óránkint, mig, — a mi sokkal nagyobb nehézségekkel jár, az utczai közlekedésnél ép igy képes óránkint G kilométerig leszállítani a sebes­séget. = Elszökött tanonoz. Perc8ián Vilmos üveg- és porczellánkereskedő, Nepper Fülöp nevű tanoncza, miután gazdáját meglopta, a múlt hét egyik napján megszökött. Perczián rögtön értesité az esetről a ren­dőrséget, mely erélyesen nyomozza a tettest. A szöke­vény— mint mondják, — Bogdányba s onnan Leány­faluba ment, s hihetőleg addig haza sem kerül, mig pénzében tart. — E hirt több lap elferdítve közölte s kénytelen volt utóbb rektifikálni. A rossz forrásból származó különféle hírekkel szemben közöljük a jelen sorokat. = Fekete, fehér és színes selymeket mé­terenként 45 Úrtól 10 frt 05 Űrig sima és min­tázott mintegy 240 különböző fajta és 2000 különböző színben szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy vé­gekben is póstabér- és vámmentesen Menneberg C*. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (1) = Intésül!!! Folyvást új meg új hamisítványai merülnek fel Brandt Richard gyógyszerész valódi svajczi labdacsainak s ezért nem ajánlhatjuk eléggé, hogy a vételkor mindig csak olyat kérjünk, melynek a dobozán jelzőül egy fehér kereszt vörös mezőben, s Brandt Richard névaláírása látható, minden más cso­magolású doboz hamisítvány s föltétlenül visszautasí­tandó. Meg kell hozatni annak a 400, hivatalból hi­telesített, elismerő levélnek, melyek 1891. julius és augusztus havában érkeztek be, a lenyomatát. — Fő­raktár: Török József gyógyszertára Budapesten, Király- utcza 12. Irodalom és zene. = Uj zeneművek. Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zeneműkereskedésében újabban megjelentek: „Magyar Dalok és Népdalok“ (Ne kérdezd, hogy mi voltam én. Két szép leánya van a kapitánynak) ének­hangra zongora kísérettel. Ára 50 kr. — „Mcidchenliedu (Norwegisch) von Anton Strelezki. Ára 60 kr. — „ Wie­genlied“ von A. Strelezki. Ára 60 kr. = A „Kis Könyvtár“ pályázatai: Kevés irodalmi vállalat lett oly hirtelen népszerűvé, mint a Berger Miksa M.-Sziget könyvkereskedő kiadásában és Benedek Elek szerkesztésében megjelenő „ Kis Könyvtár. “ Ez a hetenként megjelenő könyvtár legjelesebb ifjúsági íróinktól közöl a 6—14 éves gyermekeknek való olvas­mányokat s az eddig megjelent füzetekről a szakköz­lönyök is a legmelegebb elismerés hangján írnak. A „Kis Könyvtáriból már egy egész csomó füzet jelent meg és a munkatársak közt találjuk Jókai Mór, Gaál Mózes, Bársony István, Abonyi Árpád, Sebesztha Károly, Gárdonyi Géza, Kőrösy László, Márkus Miksa, Somogyi Béla, Földes Géza, stb. neveit a maga a szerkesztő is minden hónapban ir egy elbeszélést. S hogy a szegé­nyebb sorsú gyermekek is jó könyvekhez jussanak, egy-egy 3 — 5 ives füzet ára mindössze 12 kr., kötve 20 krban van megszabva. A „Kis Könyvtár“ kiadója, hogy az Írókban még jobban fölkeltse a gyermek irodalom iránt való kedvet, négy pályadijat tűz ki most. Még pedig 300 koronát egy elbeszélésre, melynek tárgya vehető a történelemből, vagy a mai gyermekélet köréből 6—14 éves gyermekek számára. Szintén 300 korona, egy 8—14 éves gyermekek fölfogásához mért, világos, könnyen érthető nyelven irt földrajzi vagy néprajzi tárgyú ismeretterjesztő könyvekre. Mindkét kérdésre egy második 100-100 koronás pályadij is tűzetik ki. Ä pályaművek terjedelme 3 — 5 nyomtatt iv a „Kis Könyv­tár“ formájában. A tisztán leirt és jeligés levéllel ellátott pályamunkák ez évi decz. 31.-éig Benedek Elek szer­kesztőhöz (Budapest, Erzsében-körút 12 sz.) küldendők. A biráló-bizottság, melynek tagjai a szerkesztőn kívül Sebesztha Károly zólyommegyei tanfelügyelő és Kőrösy László budapesti tanár, kik 1893. jan. 31.-én hirdetik ki a pályázat eredményét s a pályadijak, melyek azon­ban csak abszolút becsű műnek Ítéltetnek oda, a szer­kesztőnél mindjárt a kihirdetés után fölvehetők. A pályadij nyertes munkák a kiadótulajdonába mennek át. A közölhető munkákat szintén átveszi a kiadó, rendes tiszteletdij mellett. = Az ázsiai rém, melyet fájdalom nem csak Nyugat- hanem Közép-Európa is, s itt édes magyar hazánk is megtanult ismerni, oly aggodalommal fogja el társadalmunkat, hogy e veszélyes rém behurczolá- sától való félelemben, a vidéki olvasó közönség, még a lapokat sem igen meri kezébe venni, minthogy azok a fővárosban a hol a kolera fellépett, nyomtattatnak; s igy a szellemi élvezetekről is inkább lemond, hogy- sem magát a megfertőzés veszélyének kitegye. A fő­városi szépirodalmi lapok közül a „Képes Családi La­pok“ volt az első, melynek olvasói iránt való gyön­géd gondoskodása és áldozat készsége az egész or­szágban ismerve van e lap volt az első, a mely, hogy olvasóit a legkisebb aggodalomtól is megmentse, lap­ját fertőtlenítette, s a már most megjelent 42-ik szám ily f'ertőtlenitett állapotban kerül az olvasók kezébe. Eltekintve azon roppant mérvű áldozattól, mely egy ily több ezer számban megjelenő lap fertőtlenítésével jár, mi magában is dicsértére válik a nevezett lap­nak, kétszeresen megérdemli az elismerést azon figye­lemért rnelylyel olvasói iránt, valamennyi heti szépi­rodalmi lap között első sorban nyilványitott, egyébbiránt a ki ismeri a lapot tudja azt, hogy annak kiadó tu­lajdonosa soha semmi költséget nem kiméit s semmi alkalmat el nem mulaszt, hogy lapja olvasóinak ér­dekeit kielégithesse és azokból, a legmelegebben ajánl­juk mi is olvasóinknak a magyar művek, főleg női közönségnek e kedvelt lapját. Ára, egy évre 6 frt. fé­lévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr, kiadóhivatala Bpest. Nagykorona-utcza 20 sz. = Kereskedelmi közkönyvtár Budapes­ten. A budapesti Kereskedelmi Muzeum igazgató­sága — mint a „Kereskedők Lapja“ Írja — most adta ki könyvtárának katalógusát és kereskedőinknek, iparosainknak ezzel említésre méltó szolgálatot tett. Á szóban levő könyvtár a Muzeum „Tudakozó irodá­jában“ (Akadémia-u. 12. sz.) van elhelyezve, a melyet Baross Gábor kereskedelmi miniszter 1890-ben léte­sített és mely a kereskedelemnek már oly sok jó szolgálatot tett. A szakkönyvtár első sorban a szó­tárakon, encyclopaedicus munkákon kívül nagybecsű czimtárgyüjteményt tartalmaz. Ott találhatók a hazai czimtárak, továbbá Ausztria, Angolország, Belgium, Eszak-Amerika, Francziaország, Hollandia, Németor­szág, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájcz és a keleti országok legújabb és legmegbízhatóbb czim- tárai. Ezekhez sorakozik a hazai törvények és rende­letek, valamint a hazánkat érdeklő nemzetközi szerző­dések gyűjteménye. Hazánknak és valamennyi külor­szágnak közgazdasági viszonyait behatóan lehet tanul­mányozni kormányunknak és konzulátusaink jelenté­seiből, melyek húsz évről vannak meg, továbbá 17 hazai, 23 ausztriai és 79 külföldi kereskedelmi kamara jelentéseiből, melyek több évről vannak meg és melyek­nek gyűjteményét a Kereskedelmi Muzeum nagy buzgalommal egészíti ki. Sok becses adatokat talál­hatnak továbbá kereskedőink a főbb európai államok árúforgalmi statisztikájában, mely szintén több évről van meg. Egyébb statisztikai pénzügyi és nemzetgaz­dasági munkák s jelentések is vannak a könyvtárban, de ez a csoport még igen hiányos. Érdekes specziali- tás azonban a vám- és díjszabási tarifák gyűjteménye, mely már is ritkítja párját és amelyet folyton gyara- pitanak, úgy hogy a „Tudakozódó iroda“ vám és szállítási díjtételekre nézve egészen megbízható és gyors értesítéseket ad a feleknek. Nem ismertethetjük egyen­ként e könyvtár 14 fő- és 44 alcsoportját és igy még csak a kiállítási katologusok és jelentések és a keletre vonatkozó országok tekintélyes csoportját em­lítjük fel. Végül arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a Kereskedelmi Muzeum „Tudakozó irodájának“ olvasó szobájában több, mint 100 hírlapot és folyóiratot olvashat a közönség, sőt mindezen hírlapok régibb évfolyamai bekötve állanak rendelkezésre. A „Tuda­kozó iroda“ nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. = Magyarország iparosainak és keres­kedőinek legújabb czimtára egy több mint 300 nagy nyomtatott ivre terjedő két és háromnegyed kilo súlyú díszes kötésű óriási munka — folyó évi október 20-án jelenik meg a Magyar Kereskedők Lapja kiadá­sában (Budapest Kerepesi-ut 32.). E czimtár teljes mértékben bírja az ily művelt három főkellékét, t. i. adatai újak, teljesek és megbízhatók, mert a népszám­láláskor begyült hiteles adatok alapján az ország ösz- szes ipari- és kereskedelmi vállalatait, nevök, szakuk és lakhelyük szerint feltüntetve foglalja magában. A nagy czimtár használhatóságát tartva szem előtt, abba nem csak a szoros értelemben vett ipar- és kereskedelmi vállalatok vétettek fel, hanem egyéb oly intézetek és vállalatok (pénzintézetek, bánya vállalatok stb.), a me­lyeknek felvétele szükséges volt. Hogy e nagy czimtár minél szélesebb körben elterjedhessen és külföldön is használható legyen, a magyar szövegen lávül német, horvát és franczia nyelvű felírások is alkalmaztattak. A mi az anyag részletes beosztását illeti, a munka két fő­részből áll, úgy mint a szorosabbb értelemben vett a) Ma­gyarország és b) Fiume, valamint Horvát-Szlavonország kereskedőinek és iparosainak czim- és lakjegyzékéből. A munka végén magyar, német, horvát és franczia betüsoros tárgymutató alkalmaztatott. Az egyes keres­kedők és iparosok névszerint, betűrendben s városok­ban az utcza és házszámmali, valamint a megye és a legközelebbi posta- és távirda-állomás neve feltünte­tésével közöltéinek. Gyárak és egyéb iparvállalatok, a melyek több, mint húsz segédszemélyt alkalmaznak, meg­különböztetés végett vastagabb betűkkel nyomattak. A nagy czimtár bolti ára nagy terjedelme (3000 oldal) kemény vászonkötésben tizenöt írtban van megálla­pítva. A „Magyar Kereskedők Lapja“ kiadóhivatala (Budapest, Kerepesi-út 32. sz.) azonban abban a hely­zetben van, hogy a nála megrendelt példányokat 15 frt bolti ár helyett tíz frtért szállíthatja a megrende­lőknek. Megrendelések közvetlenül a „Magyar Pénzügy“ vagy a „Kereskedők Lapja“ kiadóhivatalához (Buda­pest, Kerepesi-út 32. sz.) czimzendők. A munka a f. é. október 20-ától kezdve szétküldetni a megrendelőknek. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. Varázséji Béla. HI R D E T É S B K1. Árverési hirdetmény. 478/1892. v. számhoz. Alulírott kiküldött bíró­sági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a rét­sági kir. járásbíróságnak 1892. évi 1738. számú végzésével Dr. Csányi János ügyvéd Baráti Huszár Béla és neje alperes ellen 3000 frt követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 1200 frtra becsült ingóságokra, a váczi kir. járásbirósági 3716/1892. számú végzéssel az árverés elrendeltetvén, annak Váczon a kir. járásbíróság hivatalos helyiségében az árverési te­remben leendő megtartására határidőül 1892. évi október lió 29-ik napján délelőtt 8 órája tű­zetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt 4 drb. 589, 590, 591 és 592. sz. váczi takarékpénztári részvé­nyek s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek kész­pénz fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Vácz, 1892. Nyomatott Mayer Sándornál. *"T Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyi­ben részükre foglalás korábban eszközöltetett vol­na, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés meg­kezdéséig alólirt kiküldöttnek vagy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bí­róság tábláján kifüggesztését követő naptól szá- mittatik. Kelt Váczon, 1892. évi október hó 12. napján. Szaák János, s. k. kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom