Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

‘emtésére sarkalta. Rendkívül gyengék a régibb ope- k szövegei, p. o. a Varázsfuvoláé, mely tisztán Mozart eni zenéjének tulajdonítandó, hogy még most is mó­ron tartja magát, ámbár a szöveg maga tendencziózus, a mostani publikum már nem abból a szempontból ■1 i meg és mégis daczára a szöveg gyenge voltának, remek zene kedvéért szívesen nézi meg, helyesebben .Ugatja meg az operát. Nem hallgathatom el ezen alkalomból azon körül- Snyt sem, hogy az operaszövegek nagyrészt rendkívül ány magyar fordításban kerülnek előadásra. így p. o. Varázsfuvolában „Majd vagy soha“ s több ily ha- mló ferdeség fordul elő. A „Hugonották“ az összes érdi és Donizetti féle operák szövegei is gyenge ma- rarsággal vannak fordítva. Az operaszöveget mindig leg két szempontból bíráljuk: 1- ször, hogy milyen a meséje, illetve tárgya, 2- szor, hogy miként érvényesítette a zeneköltő a üveghez mérten tehetségét; vagyis más szóval : az operaszövegnek érdekes tárgygyal kell bírnia, :dy a követelményeknek megfelelő szempontok tekin- ,be vétele mellett dolgoztatik fel és a zencköltőnek i anyagot nyújt minden tekintetben csillogtatni tehet- 8'ét. Ha maga a szöveg minden tekintetben kifogásta- i, úgy tisztán a zeneköltő inspirácziójának hiányában resendő az ok, ha a zenéje nem sikerül. Téves azon felfogás az operánál a szöveget mel­lesnek tekinteni, tény ugyan, hogy a zene jő első rban bírálat alá, azonban tekintve, hogy a szöveg- spirálja a zeneköltőt és alapvetője a születendő zene­inek, az operaszöveg e szempontokból inkább ve­tő első sorban tekintetbe. Látjuk, hogy gyenge szö­gű operáknál, hol a zene sem emelkedik a közép- srüségen jóval felül, a mű megbukik, mig kitűnő üveg a középszerűséggel megirt zenét is fenn tudja [•tani, ha nem is hosszú időre. A szöveg tárgya adja meg a mű jellegét, melyet zeneköltőnek zenéjében érvényesíteni kell, hogy hallva zenét és nem ismerve a szöveget, az alaphangulatot írezzük a zenéből. A szöveg a zenének tág tért nyújt úgy a festés- bangulatébresztésre, mint a kedély megrázkódtatására képzelmünk lebilincselésére. A zeneköltő olvasva a üveget meg kell, hogy találja a hangot, mely kife­le azon hangulatot, mely a szövegben nyilvánul. Gluck a hírneves zeneköltő mindig sétaközben /asgatta szövegét és elég volt neki egy-két motívumot jegyezni noticzkönyvébe a szöveg egyes részleteire zve és azt mondá, „kész az operám“ pedig még egy eny sem állt a partitúrájában. Hogy minden tekintetben korrekt és hatásos opera­üveget Írhassunk, ahhoz az irodalmi és zenei kép- Jségen kívül még huzamosabb időt igénylő praxis követeltetik : át kell tanulmányoznunk a legkitűnőbb eraszövegeket, melyek minden érdekesebb színpadi Dzzanatot magukban foglalnak; ellesni az ezekben ett színpadi titkokat és a zeneköltő inspirálására folyással biró momentumokat és ha ezekkel tökéle­sen tisztában vagyunk és az igy szerzett tapasztalatokat jesen magunkénak valljuk, csakis akkor foghatunk zzá operaszövegek Írásához. Városi és vidéki hírek. = A királyné Fóthon. Erzsébet királyné ő lsége a múlt hét folyamán Gödöllőről Fóthra átrán- Iva, meglátogatta régi szomszédasszonyát, Károlyi vánné grófnőt, és Mikes grófné kíséretében liosz- ibban elidőzött az odavaló angolkertben, az uralkodó ílád e kedvencz tartózkodási helyén azon időkben, dón még a királyné is résztvett a nagyúri társaság dászataiban. A királyné igen pompás színben van. = Megyés püspökünk ő nagyméltósága teg- pelőtt Budapestre utazott. ,tak, melyek két kőből állanak, melyeknek alapköve )Os teke, vagy golyó alakjával bírnak, mig a fu- -cő ennek megfclelőleg ki volt vájva, úgy hogy körűié Dzoghatott. A gabona egy tölcséralakú nyíláson az őrlőfelü- ek közé vitetett, melyek közepükön egymástól jobban mlodtak. mint szélükön. A malmoknak vizerővel ló hajtását úgy látszik legelőször Mithridates hozta , de annak időpontja pontosan meg nem állapit- tó. Mindamellett bizonyos, hogy a vízimalmok a ugaton csak Pompeji király bukása után Kr. szül. 61. évben jöttek használatba. Európában az első ímalom Rómában volt a vízvezetéknél és teljesen igánhasználatra volt felállítva. Ezek közül a legtöbb ima körül a Janiculus dombon volt. A nyilvános ilmok csak Honorius és Arcadius császárok alatt, Kr. 385. évben keletkeztek, mely kortól az első malom- ,’vény is datálódik. Hogy mikor épültek az első szélmalmok, az nem mn könnyen állapítható meg. Némelyek állítják, gy Augusztus idejébe esik eredetük, körül-belül isztus születése idejére, mig mások azt állítják, hogy első szélmalom Kr. u. 718-ban épült Csehország- n. Bizonyossággal tudjuk, hogy Franczia- és Angol- tágban Kr. u. az 1050-ik évben hozattak be a Imalrnok. Az első hajómalom Róma közelében a aeren 886-ban építtetett. Az első gőzmalmot az ynevezett „Albin Mi11“-1 Londonban 1783-ban emel- :. Az őrléssel egybekötött szitálás behozatala a -ik századba, esik. Mégis csak a 17. század küzepé- I későbben vált szokássá Francziaországban, hogy lisztet, a malomban megőrölték és otthon megszi- lák. Ezen időben úgynevezett szitálok jártak'házról- ü'h, bogy a szitálást ellássák, minthogy nem rnin- nkinek volt szita a birtokában. = Egyházmegyei hir. Moys Ernő káplán Mácsáról. Rákos-Gsabára tétetett hasonló minőségben. = Üdvözlet Rudnyánszky t. főszolgabí­rónak. A fóthi esperesi kerület papsága f. hó 13-án Rákos-Csabán tartá őszi gyűlését Mateflca Vilmos, kér. esperes elnöklete alatt. A gyűlés folyamán a kerület papsága üdvözlő tőiviratot küldött Rudnyánszhy László vácz-felső-járási tb. főszolgabírónak az elkereszteléssel vádolt rákospalotai plébános ügyében hozott felmentő Ítéletéért. = A polgármester és a kolera. Az országos vásár alkalmából Gajáry Géza polgármester körülte­kintő buzgósággal gondoskodott arról, hogy az ázsiai kolera a fővárosból hozzánk be ne hurczoltassék. E végből a város azon pontjaira (vasút, pesti vám, gőz­hajó állomás és dunai rakpart), melyek a fővárossal közvetítik a forgalmat, orvos szakértőket rendelt ki 3 napi időtartamra, kiknek kötelességében áll, a fővá­rosból érkező bárminemű ruha, szövet, vászon, posztó, kalap és ruhaféléknek behozatalát, mint a melyek a kolera továbbhurczolására legalkalmasabbaknak lát­szanak, esetleg hatósági karhatalommal is megakadá­lyozni és emellett a szükségesnek mutatkozó fertőtle­nítést eszközölni, avagy gyanús esetben az illetőket a városi járványkórházba utalni. — Pestvármegye közgyűlése. Múlt hétfőn tartá meg Pestvármegye évnegyedes közgyűlését, amely alkalommal Beniczky Ferencz főispán megnyitóbeszé­dében kiemelte, hogy a megyei adminisztráczió hiányai miatt ismételt támadásoknak volt kitéve a tisztviselői kar. Minthogy egy kiküldött bizottság, a mely az ad­minisztráczió okainak hiányosságával foglalkozván, a tisztviselők számának elégtelenségét konstatálta a baj okául, a megye a belügyminiszterhez fordult, hogy a személyszaporitással járó költségek fedezése czéljából a megye javadalmazását, mely eddig 170.000 frt volt, 200.000 írtra emelje fel. A miniszterelnök ezt megta­gadta s egy a közigazgatás javításának egyszerűbb eszköze most már csak az lehet, hogy közigazgatási czélokra újabb 1 százalék pótadót vessen ki a köz­gyűlés. Ezután Tahy Istv;m főjegyző tette meg ez ügyre vonatkozólag az előterjesztését. Megjegyzi, hogy ha a pótadó kivetését a közgyűlés nem szavazná meg, akkor szó sem lehet arról, hogy a megyei közigazga­tást a mai csekély számú tisztviselőkkel jobban lehessen vezetni. Többek felszólalása után, kik között városunk­ból dr. Frey singer Lajos, kir. közjegyző, dr. Csányi János ügyvéd és Gajáry Géza polgármester is voltak, ez indítványt elvetette a közgyűlés. — Földváry Mihály alispán indítványára Kossuth Lajosnak 90. születésenapja alkalmából a megye közönsége üdvözlő iratot küldött. = A városház köréoől. A polgármesteri ukáz, melynek kibocsájtásáról a minap lapunk is meg­emlékezett úgy látszik nem került elődei sorsára, hanem kíméletlen erélylyel nehezedik egyes városi tisztviselők nyakára. A polgármester naponta sorra járja a hivatalos helyiségeket és egy-egy tisztviselő jogosulatlan távolléte esetén jegyzőkönyvet vesz fel, melyet jelentéstétel mellett az alispánhoz szándékozik intézkedés végett felterjeszteni. A kezelő személyzetet, mely fölött a polgármester közvetlen fegyelmi jogot gyakorol, rendbirságolás, avagy elbocsátás által szok­tatja a polgármester rendhez. Ily alapon nyert legkö­zelebb Szabó János közpénztári dijnok elbocsátást, ki­nek helyét Jeszenszky Jánossal töltötték be. — A tiszt­viselők adókötelezettsége iránt a napokban akként intézkedett, hogy azok az esedékes hónapban, a tiszti fizetésekből a közpénztárnál levonassanak, ugyan ily értelemben határozott a polgármester az egyes tisztvi­selők által igénybe vett fizetési előlegek dolgában is, melyek a jövőben, betegedési avagy haláleset kivételé­vel, megszüntetve lesznek. = Sikerült tisztivizsga. Bauer István cs. és kir. 13-ik huszárezredbeli önkéntes, dr. Pauer Béla ezredorvos fia, a múlt héten kitűnő képesítéssel tette le a tiszti vizsgát. = Vallástanitás a siketnémáknál. Kivár Ignácz siketnéma-intézeti igazgató többoldalú elfoglalt­sága következtében, a róm. kath, sí kel néma-növendékek vallásoktatását Hoch Gyula, kegyesrendi ujoncz-másod- mester látja el, egyelőre ideiglenes minőségben. = Esküvő. Szász Sándor vasúti tisztviselő, f. hó 12-én tartá esküvőjét a hétkápolna oltáránál Kmetty Mariska kisasszonynyal, özv. Bállá Istvánná nevelt leányával. Az esketési szertartást Niedermann Márton karkáplán végezte. Boldogság legyen frigyökön! = Áthelyezés. Simonyi István, váczi kir. járás- birósági betétszerkesztő telekkönyvvezető, Kecskemétre helyeztetett át. = Értekezlet. A téli vasúti menetrend meg­változtatása tárgyában a múlt vasárnapon értekezletet tartottak Reitter István elnöklete alatt a Káptalan- sorházban, melyben elhatározták, hogy küldöttségileg memorandumot terjesztenek a kereskedelmi miniszter­hez, annak megszerkesztésével Szenessy Aladár ügyvéd- jelöltet bízván meg. = Megkésett névjegyzék. A községi válasz­tók névjegyzékének egybeállítása tárgyában a törvény akként intézkedik, hogy a jegyzéket három évenként s legkésőbb szeptember havában össze kell állítani. A váczi községi választók névjegyzéke egybeállításának az idén kellett volna megtörténnie; de biz’ az — ismeretlen okokból — elmaradt; pedig a törvényben meghatározott idő (szeptember hó) már régen elmúlt. Sőt mindez időig még az összeíró választmány kikül­dése sem történt meg. = Kirándulás a Naszálra. A magyar turista egyesület budapesti osztálya jövő vasárnap kirándulást rendez a Naszálra. A programmot lapunk múlt számá­ban közöltük. — A cserben hagyott verőczeiek. A verő- czeiek tudvalevőleg két héttel ezelőtt egyhangúlag dr. Nett Károlyt választották községi orvossá. A megvá­lasztott azonban daczára a hozzá intézett hivatalos értesítésnek, eddig még válaszra sem méltatta a verő­czeiket. Ennek következtében a főszolgabíró dr. Basch. Mihály személyében egyelőre helyettest rendelt ki és legközelebb uj pályázatot ir ki a verőczei orvosi állásra. = A szövőgyár óvszere a kolera ellen. Mióta a kolera a fővárosban jár vány szerűleg fellépett, a napilapok rendre látják el a közönséget a védeke­zésre irányuló jó tanácsokkal. Ezek a tanácsok, me­lyeket bizonyára szakemberek sugalmaznak, kétségkí­vül figyelemre méltók, de megszivlelésre egyik sem érdemesebb mint az, mely a gyomor és bélhuzam meg­óvását czélozza. A gyomor tudvalevőleg egészséges állapotban jelentékeny mennyiségű savat termel, mely az abba jutott kolerabaczilusokat megsemmisíti, úgy hogy a belekben elvesztik élet- és kórnemző képessé­güket. Ha a gyomor beteg, a sav kevesebb és higabb, mely kevésbbé képes a szívós életű baczilusokkal meg­küzdeni. Legjobb tehát kolera idejében mértékletesen élni és a gyomrot meg nem terhelni. De hogyan véd­jük meg a bélhuzamot, mely az emberi szervezetben a tulajdonképeni székhelye a ragálynak? E czélra leg­alkalmasabbak a haskötők, melyek a bélhuzamot a meghűléstől a legbiztosabban megvédik. Különösen ajánljuk e czélra a helybeli kötő- és szövőgyár által gyártott haskötőket, melyek orvosi felügyelet mellett a legfinomabb gyapot és Jaeger-féle kelmékből készitvék. Ezek a haskötők aránylag igen olcsók, úgy hogy a kevésbbé tehetősek is. megszerezhetik. Elárusitás akár darabonként is a gyárban. Magyarországi főraktár: Böltskey Testvéreknél, Budapesten, József-tér 9. = Az első áldozat. A mitől hetek óta féltünk, az fájdalom, a héten bekövetkezett. A rettegett beteg­ség immár városunkba is beférkőzött és kiragadta kö­zölünk első áldozatát. Schultz József téglagyároson kezdte és ki tudja, mennyi ember megsemmisítése árán fogja romboló munkáját itt befejezni ? A szerencsétlen áldozatot a rádi út mentén levő téglaégető telepén érte utói a borzasztó betegség, mely a jól edzett egyén­nel, a rögtön igénybe vett orvosi segély daczára, rövid 2i óra alatt végzett. Hulláját, miután a kór lefolyása csaknem tökéletes ázsiai kolera jellegét mutatta, pén­teken hivatalosan felbonczolták a városi orvosok, kik a felvett bonczolási jegyzőkönyvet jelentés kapcsán a megye alispánjához terjesztették fel, az ürüléket pedig, a bizonyosság okáért, a fővárosba küldték a bakterio- logikus vizsgálat megejtése végett. Az eset hire feltűnő izgalomba hozta városunk lakosságát, melyet csak nö­velt a küszöbön levő országos vásár megtartása, mely a kolera behurczolásának legjobb alkalmat szolgáltat. Az első áldozat szolgáljon a város lakosságának intő­jelül a hatóság által foganatba vett óvrendszabályo c megtartásához, de korántsem adjon okot a megfélem- ledésre, mert az eset nem is a városban, hanem annak határszélén történt, honnan a kóranyag széthurczolása az orvosi felügyelet alatt végzett szorgos fertőtlenítés által kétségkívül lett akadályozva. = Fényes esküvő volt Félegyházán a múlt szombaton. Ekkor tartotta ugyanis dr. Zámbó Géza polgármester esküvőjét d. e. 11 és fél órakor, a régi plébániai templomban Tarjányi József városi t. ta­nácsos és takarékpénztári igazgató bájos leányával Olga kisasszonynyal. Az esketést Agócs János apát­plébános végezte fényes segédlettel, sub infula, ki az eketés végeztével szép, emelkedett hangú beszédet in­tézett az új párhoz. A díszes esküvőn, melynek alkal­mára a templom ízlésesen fel volt díszítve, a városi intelligenczia és nagy sokaság vett részt. — A szivar és a baczilius. A berlini egyetem higiéniai intézetében kísérleteket tettek az iránt, vájjon a szivar terjesztheti-e a kolera baczillusát. A kísérletek azt bizonyították, hogy a baczilius száraz dohánylevelek közé préselve csakhamar elpusztul, sőt nedves dohány­levelek közt sem él meg. A dohányfüst pedig pusztítja a baczillust, tehát a kolera terjedését gátolja. — Nem mulaszthatjuk el a mostani kolera járvány ideje alatt ama körülményt felemlíteni, hogy cognac a legalkalmasabb óvszer ezen betegség elleni védekezésben. Különös figyelemmel legyünk arra, hogy olyan cognacot vegyünk melynek minősége elösmert jó, mert csak úgy érhető el a kívánt eredmény. Te­kintetbe véve hogy a Gróf Keglevich István féle pro- montori cognac már az 1886-ik évi kolera járvány idejében sikeresen használtatott, és eddigelé csakis díszoklevelekkel lett kitüntetve, ezen gyár termékeit kiválóan ajánhatjuk, miután az Ausztria-Magyarország legnagyobb és legrégibb cognac gyára. — Szijkorongok papiros-anyagból. A fran- kenthali Schanzlin és Recker-féle gép- és szerelvény­gyár vasmaggal és erős hydraulikusan préselt kemény papirosból készített szijkorongokat szállít. Az ilyen szíj korongoknál a dörzsölés sokkal erősebb, mint az öntött vasból készültnél és azért hasonló szolgálat mellett csekélyebb terjedelműek lehetnek. Minthogy a szíjaknak a papiros-anyag korongra nem kell oly erősen lenniük, mint a vaskorongnál, ennélfogva a rezgés is csekélyebb és épület, valamint a raktár ezáltal meg vannak kímélve. A gyár biztosit arról, hogy a szijkorongok a nedvesség iránt nem bírnak fogékonysággal. Ezek amaz ismert olajtáblákból ké­szülnek, melyekből a papiros vasutkerekeket is állít­ják elő. = A gőzmozdony végnapjai. Alig lehet ké­telkedni többé, hogy a hírhedt Edison a villamos vas­úink s úti pályák tökéletesítésére nézve már megtette az utolsó kapavágást. Tőle erednek a legutóbbi na­pokban szárnyra kelt szavak : „A gőzmozdonyok vége elérkezett.“ A legkisebb részletekig kidolgozott rendsze­rének alapja szerint központi telepeket állít fel, — vasúti — mint közúti pálya-üzemre — a szükséges gőzgépek és dynamokkal s a már létező két sin közé egy harmadik sint fektet; az utóbbi által az áramot a közúti pályakocsihoz, vagy a villamos mozdonyhoz vezeti s azután a rudakon és az oldalsineken át az áraiiifejlesztési helyre visszatéríti. Az utczai közlekedés biztonsága végett Edison itt csak „csekély feszítésű erős áramot“ alkalmaz, mely emberekre és állatokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom