Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-16 / 42. szám
‘emtésére sarkalta. Rendkívül gyengék a régibb ope- k szövegei, p. o. a Varázsfuvoláé, mely tisztán Mozart eni zenéjének tulajdonítandó, hogy még most is móron tartja magát, ámbár a szöveg maga tendencziózus, a mostani publikum már nem abból a szempontból ■1 i meg és mégis daczára a szöveg gyenge voltának, remek zene kedvéért szívesen nézi meg, helyesebben .Ugatja meg az operát. Nem hallgathatom el ezen alkalomból azon körül- Snyt sem, hogy az operaszövegek nagyrészt rendkívül ány magyar fordításban kerülnek előadásra. így p. o. Varázsfuvolában „Majd vagy soha“ s több ily ha- mló ferdeség fordul elő. A „Hugonották“ az összes érdi és Donizetti féle operák szövegei is gyenge ma- rarsággal vannak fordítva. Az operaszöveget mindig leg két szempontból bíráljuk: 1- ször, hogy milyen a meséje, illetve tárgya, 2- szor, hogy miként érvényesítette a zeneköltő a üveghez mérten tehetségét; vagyis más szóval : az operaszövegnek érdekes tárgygyal kell bírnia, :dy a követelményeknek megfelelő szempontok tekin- ,be vétele mellett dolgoztatik fel és a zencköltőnek i anyagot nyújt minden tekintetben csillogtatni tehet- 8'ét. Ha maga a szöveg minden tekintetben kifogásta- i, úgy tisztán a zeneköltő inspirácziójának hiányában resendő az ok, ha a zenéje nem sikerül. Téves azon felfogás az operánál a szöveget mellesnek tekinteni, tény ugyan, hogy a zene jő első rban bírálat alá, azonban tekintve, hogy a szöveg- spirálja a zeneköltőt és alapvetője a születendő zeneinek, az operaszöveg e szempontokból inkább vető első sorban tekintetbe. Látjuk, hogy gyenge szögű operáknál, hol a zene sem emelkedik a közép- srüségen jóval felül, a mű megbukik, mig kitűnő üveg a középszerűséggel megirt zenét is fenn tudja [•tani, ha nem is hosszú időre. A szöveg tárgya adja meg a mű jellegét, melyet zeneköltőnek zenéjében érvényesíteni kell, hogy hallva zenét és nem ismerve a szöveget, az alaphangulatot írezzük a zenéből. A szöveg a zenének tág tért nyújt úgy a festés- bangulatébresztésre, mint a kedély megrázkódtatására képzelmünk lebilincselésére. A zeneköltő olvasva a üveget meg kell, hogy találja a hangot, mely kifele azon hangulatot, mely a szövegben nyilvánul. Gluck a hírneves zeneköltő mindig sétaközben /asgatta szövegét és elég volt neki egy-két motívumot jegyezni noticzkönyvébe a szöveg egyes részleteire zve és azt mondá, „kész az operám“ pedig még egy eny sem állt a partitúrájában. Hogy minden tekintetben korrekt és hatásos operaüveget Írhassunk, ahhoz az irodalmi és zenei kép- Jségen kívül még huzamosabb időt igénylő praxis követeltetik : át kell tanulmányoznunk a legkitűnőbb eraszövegeket, melyek minden érdekesebb színpadi Dzzanatot magukban foglalnak; ellesni az ezekben ett színpadi titkokat és a zeneköltő inspirálására folyással biró momentumokat és ha ezekkel tökélesen tisztában vagyunk és az igy szerzett tapasztalatokat jesen magunkénak valljuk, csakis akkor foghatunk zzá operaszövegek Írásához. Városi és vidéki hírek. = A királyné Fóthon. Erzsébet királyné ő lsége a múlt hét folyamán Gödöllőről Fóthra átrán- Iva, meglátogatta régi szomszédasszonyát, Károlyi vánné grófnőt, és Mikes grófné kíséretében liosz- ibban elidőzött az odavaló angolkertben, az uralkodó ílád e kedvencz tartózkodási helyén azon időkben, dón még a királyné is résztvett a nagyúri társaság dászataiban. A királyné igen pompás színben van. = Megyés püspökünk ő nagyméltósága teg- pelőtt Budapestre utazott. ,tak, melyek két kőből állanak, melyeknek alapköve )Os teke, vagy golyó alakjával bírnak, mig a fu- -cő ennek megfclelőleg ki volt vájva, úgy hogy körűié Dzoghatott. A gabona egy tölcséralakú nyíláson az őrlőfelü- ek közé vitetett, melyek közepükön egymástól jobban mlodtak. mint szélükön. A malmoknak vizerővel ló hajtását úgy látszik legelőször Mithridates hozta , de annak időpontja pontosan meg nem állapit- tó. Mindamellett bizonyos, hogy a vízimalmok a ugaton csak Pompeji király bukása után Kr. szül. 61. évben jöttek használatba. Európában az első ímalom Rómában volt a vízvezetéknél és teljesen igánhasználatra volt felállítva. Ezek közül a legtöbb ima körül a Janiculus dombon volt. A nyilvános ilmok csak Honorius és Arcadius császárok alatt, Kr. 385. évben keletkeztek, mely kortól az első malom- ,’vény is datálódik. Hogy mikor épültek az első szélmalmok, az nem mn könnyen állapítható meg. Némelyek állítják, gy Augusztus idejébe esik eredetük, körül-belül isztus születése idejére, mig mások azt állítják, hogy első szélmalom Kr. u. 718-ban épült Csehország- n. Bizonyossággal tudjuk, hogy Franczia- és Angol- tágban Kr. u. az 1050-ik évben hozattak be a Imalrnok. Az első hajómalom Róma közelében a aeren 886-ban építtetett. Az első gőzmalmot az ynevezett „Albin Mi11“-1 Londonban 1783-ban emel- :. Az őrléssel egybekötött szitálás behozatala a -ik századba, esik. Mégis csak a 17. század küzepé- I későbben vált szokássá Francziaországban, hogy lisztet, a malomban megőrölték és otthon megszi- lák. Ezen időben úgynevezett szitálok jártak'házról- ü'h, bogy a szitálást ellássák, minthogy nem rnin- nkinek volt szita a birtokában. = Egyházmegyei hir. Moys Ernő káplán Mácsáról. Rákos-Gsabára tétetett hasonló minőségben. = Üdvözlet Rudnyánszky t. főszolgabírónak. A fóthi esperesi kerület papsága f. hó 13-án Rákos-Csabán tartá őszi gyűlését Mateflca Vilmos, kér. esperes elnöklete alatt. A gyűlés folyamán a kerület papsága üdvözlő tőiviratot küldött Rudnyánszhy László vácz-felső-járási tb. főszolgabírónak az elkereszteléssel vádolt rákospalotai plébános ügyében hozott felmentő Ítéletéért. = A polgármester és a kolera. Az országos vásár alkalmából Gajáry Géza polgármester körültekintő buzgósággal gondoskodott arról, hogy az ázsiai kolera a fővárosból hozzánk be ne hurczoltassék. E végből a város azon pontjaira (vasút, pesti vám, gőzhajó állomás és dunai rakpart), melyek a fővárossal közvetítik a forgalmat, orvos szakértőket rendelt ki 3 napi időtartamra, kiknek kötelességében áll, a fővárosból érkező bárminemű ruha, szövet, vászon, posztó, kalap és ruhaféléknek behozatalát, mint a melyek a kolera továbbhurczolására legalkalmasabbaknak látszanak, esetleg hatósági karhatalommal is megakadályozni és emellett a szükségesnek mutatkozó fertőtlenítést eszközölni, avagy gyanús esetben az illetőket a városi járványkórházba utalni. — Pestvármegye közgyűlése. Múlt hétfőn tartá meg Pestvármegye évnegyedes közgyűlését, amely alkalommal Beniczky Ferencz főispán megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a megyei adminisztráczió hiányai miatt ismételt támadásoknak volt kitéve a tisztviselői kar. Minthogy egy kiküldött bizottság, a mely az adminisztráczió okainak hiányosságával foglalkozván, a tisztviselők számának elégtelenségét konstatálta a baj okául, a megye a belügyminiszterhez fordult, hogy a személyszaporitással járó költségek fedezése czéljából a megye javadalmazását, mely eddig 170.000 frt volt, 200.000 írtra emelje fel. A miniszterelnök ezt megtagadta s egy a közigazgatás javításának egyszerűbb eszköze most már csak az lehet, hogy közigazgatási czélokra újabb 1 százalék pótadót vessen ki a közgyűlés. Ezután Tahy Istv;m főjegyző tette meg ez ügyre vonatkozólag az előterjesztését. Megjegyzi, hogy ha a pótadó kivetését a közgyűlés nem szavazná meg, akkor szó sem lehet arról, hogy a megyei közigazgatást a mai csekély számú tisztviselőkkel jobban lehessen vezetni. Többek felszólalása után, kik között városunkból dr. Frey singer Lajos, kir. közjegyző, dr. Csányi János ügyvéd és Gajáry Géza polgármester is voltak, ez indítványt elvetette a közgyűlés. — Földváry Mihály alispán indítványára Kossuth Lajosnak 90. születésenapja alkalmából a megye közönsége üdvözlő iratot küldött. = A városház köréoől. A polgármesteri ukáz, melynek kibocsájtásáról a minap lapunk is megemlékezett úgy látszik nem került elődei sorsára, hanem kíméletlen erélylyel nehezedik egyes városi tisztviselők nyakára. A polgármester naponta sorra járja a hivatalos helyiségeket és egy-egy tisztviselő jogosulatlan távolléte esetén jegyzőkönyvet vesz fel, melyet jelentéstétel mellett az alispánhoz szándékozik intézkedés végett felterjeszteni. A kezelő személyzetet, mely fölött a polgármester közvetlen fegyelmi jogot gyakorol, rendbirságolás, avagy elbocsátás által szoktatja a polgármester rendhez. Ily alapon nyert legközelebb Szabó János közpénztári dijnok elbocsátást, kinek helyét Jeszenszky Jánossal töltötték be. — A tisztviselők adókötelezettsége iránt a napokban akként intézkedett, hogy azok az esedékes hónapban, a tiszti fizetésekből a közpénztárnál levonassanak, ugyan ily értelemben határozott a polgármester az egyes tisztviselők által igénybe vett fizetési előlegek dolgában is, melyek a jövőben, betegedési avagy haláleset kivételével, megszüntetve lesznek. = Sikerült tisztivizsga. Bauer István cs. és kir. 13-ik huszárezredbeli önkéntes, dr. Pauer Béla ezredorvos fia, a múlt héten kitűnő képesítéssel tette le a tiszti vizsgát. = Vallástanitás a siketnémáknál. Kivár Ignácz siketnéma-intézeti igazgató többoldalú elfoglaltsága következtében, a róm. kath, sí kel néma-növendékek vallásoktatását Hoch Gyula, kegyesrendi ujoncz-másod- mester látja el, egyelőre ideiglenes minőségben. = Esküvő. Szász Sándor vasúti tisztviselő, f. hó 12-én tartá esküvőjét a hétkápolna oltáránál Kmetty Mariska kisasszonynyal, özv. Bállá Istvánná nevelt leányával. Az esketési szertartást Niedermann Márton karkáplán végezte. Boldogság legyen frigyökön! = Áthelyezés. Simonyi István, váczi kir. járás- birósági betétszerkesztő telekkönyvvezető, Kecskemétre helyeztetett át. = Értekezlet. A téli vasúti menetrend megváltoztatása tárgyában a múlt vasárnapon értekezletet tartottak Reitter István elnöklete alatt a Káptalan- sorházban, melyben elhatározták, hogy küldöttségileg memorandumot terjesztenek a kereskedelmi miniszterhez, annak megszerkesztésével Szenessy Aladár ügyvéd- jelöltet bízván meg. = Megkésett névjegyzék. A községi választók névjegyzékének egybeállítása tárgyában a törvény akként intézkedik, hogy a jegyzéket három évenként s legkésőbb szeptember havában össze kell állítani. A váczi községi választók névjegyzéke egybeállításának az idén kellett volna megtörténnie; de biz’ az — ismeretlen okokból — elmaradt; pedig a törvényben meghatározott idő (szeptember hó) már régen elmúlt. Sőt mindez időig még az összeíró választmány kiküldése sem történt meg. = Kirándulás a Naszálra. A magyar turista egyesület budapesti osztálya jövő vasárnap kirándulást rendez a Naszálra. A programmot lapunk múlt számában közöltük. — A cserben hagyott verőczeiek. A verő- czeiek tudvalevőleg két héttel ezelőtt egyhangúlag dr. Nett Károlyt választották községi orvossá. A megválasztott azonban daczára a hozzá intézett hivatalos értesítésnek, eddig még válaszra sem méltatta a verőczeiket. Ennek következtében a főszolgabíró dr. Basch. Mihály személyében egyelőre helyettest rendelt ki és legközelebb uj pályázatot ir ki a verőczei orvosi állásra. = A szövőgyár óvszere a kolera ellen. Mióta a kolera a fővárosban jár vány szerűleg fellépett, a napilapok rendre látják el a közönséget a védekezésre irányuló jó tanácsokkal. Ezek a tanácsok, melyeket bizonyára szakemberek sugalmaznak, kétségkívül figyelemre méltók, de megszivlelésre egyik sem érdemesebb mint az, mely a gyomor és bélhuzam megóvását czélozza. A gyomor tudvalevőleg egészséges állapotban jelentékeny mennyiségű savat termel, mely az abba jutott kolerabaczilusokat megsemmisíti, úgy hogy a belekben elvesztik élet- és kórnemző képességüket. Ha a gyomor beteg, a sav kevesebb és higabb, mely kevésbbé képes a szívós életű baczilusokkal megküzdeni. Legjobb tehát kolera idejében mértékletesen élni és a gyomrot meg nem terhelni. De hogyan védjük meg a bélhuzamot, mely az emberi szervezetben a tulajdonképeni székhelye a ragálynak? E czélra legalkalmasabbak a haskötők, melyek a bélhuzamot a meghűléstől a legbiztosabban megvédik. Különösen ajánljuk e czélra a helybeli kötő- és szövőgyár által gyártott haskötőket, melyek orvosi felügyelet mellett a legfinomabb gyapot és Jaeger-féle kelmékből készitvék. Ezek a haskötők aránylag igen olcsók, úgy hogy a kevésbbé tehetősek is. megszerezhetik. Elárusitás akár darabonként is a gyárban. Magyarországi főraktár: Böltskey Testvéreknél, Budapesten, József-tér 9. = Az első áldozat. A mitől hetek óta féltünk, az fájdalom, a héten bekövetkezett. A rettegett betegség immár városunkba is beférkőzött és kiragadta közölünk első áldozatát. Schultz József téglagyároson kezdte és ki tudja, mennyi ember megsemmisítése árán fogja romboló munkáját itt befejezni ? A szerencsétlen áldozatot a rádi út mentén levő téglaégető telepén érte utói a borzasztó betegség, mely a jól edzett egyénnel, a rögtön igénybe vett orvosi segély daczára, rövid 2i óra alatt végzett. Hulláját, miután a kór lefolyása csaknem tökéletes ázsiai kolera jellegét mutatta, pénteken hivatalosan felbonczolták a városi orvosok, kik a felvett bonczolási jegyzőkönyvet jelentés kapcsán a megye alispánjához terjesztették fel, az ürüléket pedig, a bizonyosság okáért, a fővárosba küldték a bakterio- logikus vizsgálat megejtése végett. Az eset hire feltűnő izgalomba hozta városunk lakosságát, melyet csak növelt a küszöbön levő országos vásár megtartása, mely a kolera behurczolásának legjobb alkalmat szolgáltat. Az első áldozat szolgáljon a város lakosságának intőjelül a hatóság által foganatba vett óvrendszabályo c megtartásához, de korántsem adjon okot a megfélem- ledésre, mert az eset nem is a városban, hanem annak határszélén történt, honnan a kóranyag széthurczolása az orvosi felügyelet alatt végzett szorgos fertőtlenítés által kétségkívül lett akadályozva. = Fényes esküvő volt Félegyházán a múlt szombaton. Ekkor tartotta ugyanis dr. Zámbó Géza polgármester esküvőjét d. e. 11 és fél órakor, a régi plébániai templomban Tarjányi József városi t. tanácsos és takarékpénztári igazgató bájos leányával Olga kisasszonynyal. Az esketést Agócs János apátplébános végezte fényes segédlettel, sub infula, ki az eketés végeztével szép, emelkedett hangú beszédet intézett az új párhoz. A díszes esküvőn, melynek alkalmára a templom ízlésesen fel volt díszítve, a városi intelligenczia és nagy sokaság vett részt. — A szivar és a baczilius. A berlini egyetem higiéniai intézetében kísérleteket tettek az iránt, vájjon a szivar terjesztheti-e a kolera baczillusát. A kísérletek azt bizonyították, hogy a baczilius száraz dohánylevelek közé préselve csakhamar elpusztul, sőt nedves dohánylevelek közt sem él meg. A dohányfüst pedig pusztítja a baczillust, tehát a kolera terjedését gátolja. — Nem mulaszthatjuk el a mostani kolera járvány ideje alatt ama körülményt felemlíteni, hogy cognac a legalkalmasabb óvszer ezen betegség elleni védekezésben. Különös figyelemmel legyünk arra, hogy olyan cognacot vegyünk melynek minősége elösmert jó, mert csak úgy érhető el a kívánt eredmény. Tekintetbe véve hogy a Gróf Keglevich István féle pro- montori cognac már az 1886-ik évi kolera járvány idejében sikeresen használtatott, és eddigelé csakis díszoklevelekkel lett kitüntetve, ezen gyár termékeit kiválóan ajánhatjuk, miután az Ausztria-Magyarország legnagyobb és legrégibb cognac gyára. — Szijkorongok papiros-anyagból. A fran- kenthali Schanzlin és Recker-féle gép- és szerelvénygyár vasmaggal és erős hydraulikusan préselt kemény papirosból készített szijkorongokat szállít. Az ilyen szíj korongoknál a dörzsölés sokkal erősebb, mint az öntött vasból készültnél és azért hasonló szolgálat mellett csekélyebb terjedelműek lehetnek. Minthogy a szíjaknak a papiros-anyag korongra nem kell oly erősen lenniük, mint a vaskorongnál, ennélfogva a rezgés is csekélyebb és épület, valamint a raktár ezáltal meg vannak kímélve. A gyár biztosit arról, hogy a szijkorongok a nedvesség iránt nem bírnak fogékonysággal. Ezek amaz ismert olajtáblákból készülnek, melyekből a papiros vasutkerekeket is állítják elő. = A gőzmozdony végnapjai. Alig lehet kételkedni többé, hogy a hírhedt Edison a villamos vasúink s úti pályák tökéletesítésére nézve már megtette az utolsó kapavágást. Tőle erednek a legutóbbi napokban szárnyra kelt szavak : „A gőzmozdonyok vége elérkezett.“ A legkisebb részletekig kidolgozott rendszerének alapja szerint központi telepeket állít fel, — vasúti — mint közúti pálya-üzemre — a szükséges gőzgépek és dynamokkal s a már létező két sin közé egy harmadik sint fektet; az utóbbi által az áramot a közúti pályakocsihoz, vagy a villamos mozdonyhoz vezeti s azután a rudakon és az oldalsineken át az áraiiifejlesztési helyre visszatéríti. Az utczai közlekedés biztonsága végett Edison itt csak „csekély feszítésű erős áramot“ alkalmaz, mely emberekre és állatokra