Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-07-03 / 27. szám
reskedelem pályáitól. Urakat akarunk nevelni gyermekeinkből és nem munkásokat. Mert sajnos még mindig az a fölfogás dívik, hogy aki dolgozik, az úr nem lehet. A kereskedőnek, az iparosnak dolgozni kell, ha boldogulni akar, a munkától pedig mindenki húzódik és ezért nincs komoly számbavehető kereskedelmünk, sem na- gyobbszabású iparunk. Ha ezekkel az előítéletekkel végre le tudnánk számolni, ha gyermekeink jövőjét a munkára és nem az úrhatnámság alapjára fektetnők, ha az életpálya választásánál nem lebegne szemünk előtt az a néhány fényes állás, ami csak protekczióval érhető el, hanem az egyéni tehetség becse: akkor könnyen megtalálhatná minden szülő a gyermekének megfelelő életpályát és pályatévesztett emberek száma nem növekednék olyan ijesztő módon e hazában. Kossuth Lajos születésének 90-ik évfordulóján. Örömünnepe van a magyar nemzetnek, nem párt- ünnep ez, hanem országos ünnep, melyben minden igaz hazafi részt vesz. Kossuth Lajos nagy hazánkfia ez év szeptember hó 19-én tölti be szüleiének 90-ik évét. Kossuth szelleme és lelke bejárta az egész országot. A pártszellem háttérbe szorul, s az ország polgárait egy érzelem, egy gondolat hatja át, s millió torokból hangzik: „Éljen Kossuth Lajos!“ Hangzik pedig ez, a lelkesedés ama ünnepélyességével megható bensőségével, mely érezni engedi, hogy mi mindent fűz -Kossuth Lajos dicső nevéhez a magyar. Most pedig midőn a jóságos Isten megengedte nagy hazánkfiának, hogy ily magas kort érjen el, e napot nekünk emlékünneppé, politikai ünneppé kell emelnünk, mely a legszentebb eszmék kultuszával, felfrissítésével, megszilárdításával mérhetetlen fontosságú. Ünnepelje az egész ország e napot, minden város, falu, község, minden kunyhó. Mert a lelkes éljeneket, melyek e napon elhangzanak az országban, meghallja a száműzött, hontalan, agg remete. Megeny- hitik szenvedéseit, megnyugtatják a felől, hogy a magyar nemzet soha, de soha nem fog megfeledkezni jogairól és kötelességeiről, melyeknek védelmében és teljesítésében a legdicsőbb példát adta. Emeljük országos örömünneppé e napot a következőképen : 1. E napon a templomokban isteni tiszteletet tartsanak; 2. az a város, vagy község, mely még nem tisztelte meg magát avval, hogy Kossúth Lajost díszpolgárai közé sorolja, e napon ne mulaszsza el azt pótolni ; 3. a nagy emléknapon úgy a főváros, mint az ország összes városai, községeinek ablakai kivúlágitLássanak ; 4. az iskolában szünet rendeltessék el; 5. a m. tud. akadémia válaszsza meg rendes tagnak, miáltal csak nimbuszát emeli ; 6. az összes megyékből egy nagy küldöttség menesztessék Turinba, hol szóval is tolmácsolnák a magyar nemzet ragaszkodását nagy fiához; 7. a nemzet közadakozásból létesítsen „Kossúth alapitvány“-t, melynek évi kamatai kulturális és ma- gyarosodási czélra fordítandók ; 8. Rakjuk össze filléreinket és emeljünk Kossuthnak szobrot. A francziák Hugó Viktornak életében emeltek emléket, miért ne emelhetnénk mi Kossuth Lajosnak az élé titánnak szobrot, annak a titánnak, ki a tiszta felhőtlen égen a csillagok milliárdjai ragyogtak. A virágok illata betöltötte az esti léget. A vár földszinti szobájában vidám csevegés hallatszik. Az ablaknál mintegy 22 éves szép nő ül, kinek gyönyörű arcz- élét a fák lombjai közt előtört holdsugár megvilágítja Kezeit egy ifjú kezébe téve, valamit suttogni látszék neki. A szoba hátterében öreg nő ült, ki egy körülbelül másfél éves fiúcskát dédelget, ki falovával játszik. Az ablaknál ülő fiatal nő Bethlen Istvánná voll, a karosszékben ülő pedig édes anyja, ki az ifjú nő gyermekét ringatta ölében. E pillanatban kinyílt a kapu és az őr jelenti, hogy egy idegen óhajt a vár urával beszélni. Alig mondá ki e szavakat, az idegen már belépett. — Bethlen gróf? — Vitális! — Tehát rám ismert? — Megismertem ! — mondá Bethlen.- Nekünk — hisz tudja — régi számadásunkat kell elintéznünk! — Rendelkezésére állok — viszonzá az ifjú gróf és bocsánatot kérve nejétől, távozott. — Hova menjünk? — kérdé Vitális. — Majd vezetni fogom ! Hallgatagon haladtak egymás mellett, végre Bethlen a vár leghátsó udvarából kivezető útra tért, s a hold fénye mellett kísértetiesen fénylő várra mutatva mondá: — A vártól nem mehetünk tovább, ez elég alkalmas hely. — Tizenöt lépésnyire! — vezénylő Vitális. Miközben Bethlen a távolságot megmérte, azalatt a grófné kibontott hajjal rohant feléjük. Arczából lra- l.i los aggodalom tükröződött. — Az Istenért, — kiáltá — hisz ez borzasztó! Mi történik it! ? világ szabadság, egyenlőség és testvériség buzgó apostola volt. Tegyük méltóvá e napot, a nemzet ezredéves múltjához méltóvá, mert elmulhatik újabb ezredév, mig egy oly tüneményszerü alak fog születni, oly láng- lelkü hazafi, mint Kossuth Lajos. Legyen országos örömünnep e nap, melynek boldogságát fokozza, hogy az ünnepelt az ég kegyelméből jó egészségben érhette meg e napot. Hadd kiáltsuk mi is bele az általános örömzajba: „Éljen Kossuth Lajos!“ Karczfalvi. Egy kis statisztika. Ida az ember a helybeli kegyes t. r. főgymnasium értesítőjét futó pillantásra méltatja, több érdekes momentumot vesz észre. A tanulók száma alig váltakozik évek óta. Felvétetett az 189 Y2. iskolaévben 329, tehát csak egy gyei több, mint az elmúlt esztendőben. Azok, a kik vizsgálatot nem tettek 26-an voltak, a megelőző évben 33 volt ilyen, a mi százalékokban kifejezve tavai 11*18°/0 volt, ezúttal már csak 8-58p/0Vallás felekezet szerint: 1891-2-ben 1890—1-ben római kath. 245 229 ágost. h. ev. 10 4 helv. h. ev. 18 19 izraelita 30 43 összesen : 303 295 szaporodtak tehát a római katholikusok 10 egyénnel és fogytak az izraeliták 13-mai. Nemzetiségre nézve: 1891—2-ben 1890-1-bon magyar 285 287 német 13 8 tót 5 — összesen: 303 295 mely számok igen keveset jelentenek, tudván azt, hogy az a 18 nem magyar fiú is, igen könnyen válhatik Vácz városában magyarrá, az hogy csak is magyarul tudott 232, tehát 71 volt csupán a ki más nyelveket beszélt a múlt évben 73, a nyelvismeretekben való egyoldalúságot ár ulja el. Tan osztály ok szerint meg voltak oszolva a fiuk: 1891—2-ben 1890—91-ben az I. osztályban 01 08 a II. 51 50 a III. 48 38 a IV. 32 33 az V. „ 32 30 a VI. 30 27 a VII. Or n 28 a VIII. 94 n 21 összesen: 303 295 szaporodás volt a II., III., V. VI. és VIII. osztályokban, legtöbb a III. osztályban 10 egyén, az apadás itt-ott alig vehető figyelembe, legfeljebb abban, hogy mig az idén csak 61 volt az I. osztályban és mégis 24 járt a VlII-ikban: addig az elmúlt esztendőben 08 kezdte el a középiskolai tanulmányokat, és csak 21 volt, a ki a Vili. osztályt el is végezte. A lánczolat az idén valamivel egyenletesebb, mint tavaly, mert 189°/i - hen a Vlf. osztályban 1 ifjúval több járt mint a VI-ikban. A szülők megosztása szerint, a kik gyermekeiket a helybeli főgymnasiumban taníttatták, volt 1891—2-ben 1890—1-ben őstermelő gyermeke . 28 29 iparos kereskedő és 81 01 vállalkozó 28 43 tisztviselő „ 55 41 — Kérlek Mária, viszonzá Bethlen halványan, de biztos hangon, hagyj magunkra. Ez a férfiú régi katona bajtársom és fontos megbeszélni valóm van vele. —- Nem, nem evvel nem elégszem meg, nem ámíthatsz engem, — jajveszéklé a fiatal asszony —- valami borzalmasat sejtek . . . szemeim előtt sötét árnyakat látok . . . fájdalmas nyögést vélek hallani . . . megőrülök ! E pillanatban meglátta Vitális kezében a lövésre készen tartott pisztolyt, éles sikoltással lába elé borult. — Uram! Van önben irgalom ? Én mindig szerettein Istvánt, nem hallotta? Jobban szeretem életemnél, gyermekemnél. A heves zokogás elfojtotta hangját kezeit kétségbeesetten tördelé. — Tizenöt lépésnyire! — ismétlé Vitális rendit- hetlen nyugalommal. A grófné ájultan rogyott össze. Bethlen István összekulcsolt karral állt ellenfele előtt, kinek ördögi arczát a hold élesen világiLá meg. Vitálisnak úgy tetszett, mintha Bethlen szeméből könyek törnének elő. — Nos, drága uram, most nem mondja oly büszkén : „Lőjjön azonnal!“ — kaczagá gúnyos arezfinto- ritással. Aztán elsüté a pisztolyt, mire Bethlen István gróf holtan rogyott le a földre! A golyó a homlokán ment keresztül. Vitális még az éjjel elhagyta a vidéket, el Magyar- országot.. A szegény grófné pedig önkívületi állapotba esett. Mikor felgyógyult Finn Istvánhoz ment nőül. •X* * XBethlen István gróf szomorú halálával, mely sokáig réjtély maradt, a pórok fellázadtak és Csiszár Péter nevű kalandor volt vezérük, mig Zólyomi Dávid szét nem verte őket. Ezért I. Rákóczy György fejedelem [ neki ajándékozd Székelyhidat és Ecsedet. katona gyermeke 3 5 más értelmiség „ 59 45 személyi szolgálatból élő „ 18 19 magánzó „ 31 52 összesen: 303 295 Vácz városában az iparos osztály lévén túlnyomó, az idén tehát megint azok a szülők járatták iskolába gyermekeiket, a kik iparral foglalkoznak, azaz 81, a megelőző évben csak 01, a mihez ha a kereskedők és vállalkozók fiúit is hozzáadjuk, az tűnik ki, hogy a tanulói: 33°j0 megérdemelné egy polgári fiú iskola felállítását, a mit az alsó osztályban tapasztalt nyelvismeretekben való csekélyebb előmenetel is indokoltnak tüntet fel. A latin nyelvből jeles eredményt alig egykét tanuló tudott az első három tanosztályban felmutatni, a IV. osztályban 32 között egyetlen egy se. Elégtelen érdemjegyet kapott összesen 49, a megelőző esztendőben 75, melyek száma osztályonként volt: az I. osztályban 1801—2-ben 17 1890—1-ben 14 a II. >5 8 11 a III. 4 13 a IV. 9 9 az V. V —. 8 a VI. 6 11 a VII. 4 7 a Vili. V 1 2 összesen : : 49 75 az idén tehát az V. osztály volt az, a melyben senki se bukott meg, tavaly gyengébbek voltak az I., III., VI. és all. osztály; egynél több tárgyból bukott az 189% iskola évben 38, az idén már csak 14 s azt a szigort a j tanulók az elmúlt évben nem is érezték, a mit a megelőző évben, és ez helyén való is, mert kedv nélkül ugyan se az iskolában, se az életben nem lehet tőlök jó előmenetelt várni. Betegedési eset az idén 448 eset fordult elő, 92 esettel több mint tavaly, haláleset nem volt egy se, tavaly volt összesen 3. A lefolyt iskola évben érett volt 20 tanuló, 1S9%- ben csak 16. Pálya választásukat ekként jelentették be: 1891 -2-ben 1890—l-ben theologiára ment . . 14 1 1 jog- és államtudomány ra 2 1 bölcsészeire . . . 2 4 orvosi szakra . . .—. 1 katonai „ . . 2 1 gazdász. „ . . — 1 alsóbb hivatalra . — 1 összesen: 20 20 A papi pályára készülő ifjak száma jelentékeny s az érettségi vizsgálatot örömmel teszik le, sőt a magasabb képesítést is megszerzik, holott erre őket elöljáróságuk nem igen kötelezi. Ezzel a pályával tehát a polgári pályák választása nem áll arányban s innen is kitűnik, hogy városunkban egy jó polgári fiú iskola felállítása igazolva van. Fürdői levél. Pöstyén, 1892. dnius 25. Mikor a sok búcsúcsóktól már-már elkopoti az ajkam és az utolsó czuppantás is elhangzott, l'ölugi oltani a gőzhajtotta kocsira, mely rövid liárum óra a ; röpített a köszvénytől sanyargatottak Mekkájába. E rövid utazási idő maga is gyönyörködteti a : embert gyors változatosságával. Kiválólag szép a magas hegyeket visszatükröző megáradt Duna mentén Vácztól-Esztergomig, Az itt elénk táruló j ránia vetekszik a Svajczot és Tirolt bejárt utas( állítása szerint az ottani táj hires szépségeivel. A felséges Duna kanyarulásai közben többször előbukkanó visegrádi várrom a lehanyatlott regi dicsőség borongós érzetét kelti az utas szivében. Festői látvány Esztergom városa is impozáns bazilikája s hegyvidékes hátterével. A kis magyar Alföld érett kalászt ringató cgyhm síkjával kétségtelenül jó benyomást gyakorol gazdára, de hatásnélküli, sőt untató a nem szak* i szemre. S valóban aránytalanul nagy a kárpótlás . „nem dohányzásért,“ a mikor egy bájos kis uáí, - nővel hoz össze a véletlen szerencse, "a kivet Au ovor az időt nem lesz az út egyhangú s föl leled a szór kilátást benn a kocsiban. De éhez mondom pn . szerencse kell! A vasúti állomástól rövid pár perez alatt vi- be a kocsi a Pázsit nevű előfalun át Pőstyén-TepiEzi; a melytől jobbra a Vág által elválasztv helyiségek vannak, balra pedig egy gondozod sctáimv. át a tulajdonképi faluba, Pőslyénbe jutunk. A hires gyógyhatású fürdő legkevésbbé ser: rul az én ismertetésemre, messze külföldről ken-uk föl a bajaiktól szabadulni óhajtók, mert jó részi - >;>k betegek, igazi betegek s nem a forró nyári na m. elől menekülők és szórakozást keresők Iái • ja!jak, kik ha tán bajaiktól teljesen nem is megszabadultau, do mindenesetre abban enyhülést találva, hagyják «'1 a, í. Mert a viz páratlan gyógyhatásán kívül a. fürd -v czélszerű, a szenvedő betegek igényeinek ) mgf. berendezése is elősegíti a. gyógyulást. De ezt a gyógyulást is meg kell ám szenvedi A fürdés maga a 30 fokú Reamur é.s szép 1; n gyek társaságában (mert az I. osztályú tükör közös) mennyei kéjclgés a későbbi tortúrához. A vízből kijövet szolgálatkész tót gyerekek becsomagolják az embert lepedőkbe — pokiv. mint egy múmiát. Mintegy félóráig kell igy mozdulatlanul miközben oly hőség gyötri az embert, lm \ előlegéül veheti a Gyehenna tüzének. Palm, kei lik a hideg verejték az arczról megcsiklandozvn nélkül, hogy a lekötött kezekkel mcglo.he.luo
