Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

forintot is, csak ezen folytonos nyűgtől és egész szombaton tartó vesződségtől megkiméltetnénk.«

A koldúsügy rendezése egy nagy szegényház felállítása által volna eszközölhető, hol a koldusok rendes ápolásban részesülnének, felügyelet alatt. Ezen czélra azon pénzösszeg lenne fordítandó, mely a koldússegély megváltása czimén s egyesek által megajánltatnék, s jótékony adományok és hagyományok utján ríyujtatnék.

Ezen intézkedés persze csakis a koldusokra vonatkoznék, s csak ezekre nézve voina kivihető, a házi szegények segélyezése azonban továbbra is fönmaradna, ezek ügyét ekképen rendezni nem lehet, mert ezek állapota, körülményei, nyilvános vizsgálat tárgyai nem lehetnek. Ezek azok, kikről az isteni Üdvözítő mondja:

Szegények mindenkor vannak veletek!

Tanítóink.

A vácz-egyházmegyei tanitó egyesület állandó bizottsága egy körlevelet küldött szét a tagoknak, melyben felhívja figyelmöket az augusztus hóban tartandó országos katholikus tanitó gyűlésre, egyúttal néhány jelentést hoz tudomásukra. A körlevél következőleg hangzik :

„Minden tanitó előtt ismeretes, hogy a múlt évi általános tanitó gyűlésnek káth. tagjai dr. Komlóssy Ferencz országgyűlési képviselő úr elnöksége alatt tartott külön gyűlésen elhatározták, hogy f. év folyamán augusztus hóban országos káth. tanitó gyűlés tartassák. Azóta e magasztos eszme megérlelésére több bizottsági gyűlés tartatott, s hogy a nagy gyűlés minél előnyösebb eredményeket vívhasson ki. különösen most, midőn a majdnem minden oldalról észlelhető és napjainkban mindinkább fokozodó támadások ellenében káth. tanügyünk fejlesztése czéljából egy országos káth. tanitó nagygyűlés megtartása rendkívül jó szolgálatokat tehetne, szükséges : miszerint minden — ügyünk igazi értékéért lelkesedő — tanférfi segédkezet nyújtson a kívánt, siker eléréséhez.

Akkor, midőn ez eszmét felkaroló bizottságban kiváló tehetségeket és káth. tanférfiui szilárd meggyőződést látunk, bizalommal tekintünk a jövő elé és reméljük, hogy az országos tanítói gyűlés megtartása által káth. tanügyünk hatalmas lendületet fog nyerni.

A siker biztosítása czéljából dr. Komlóssy Ferencz országgyűlési képviselő ur oda fordítja nagy buzgalmát, hogy a káth. tanitó egyesületek mielőbb megalakuljanak; minthogy azonban egyházmegyénkben e nehézségek le vannak küzdve, könnyű az állandó bizottság szerepe, midőn az ügy előmozdítása érdekében a szükséges lépéseket megteszi.

Folyó hó 12-én megtartott gyűlésünkben felolvastatott megyés püspök urunk 0 nagyméltóságának levele, melyben tudatja a bizottsággal, hogy a nagy gyűlés védnökségét a fehérvári püspök 0 méltósága vállalta el, hogy a nagy gyűlés úgy a megjelentek száma, mint a felvetett kérdések beható tárgyalása tekintetéből fényes sikert mutathasson fel, a bizottság elnökét felhívja, miszerint az állandó bizottságot ülésbe hiva, onnan az egyesület alapszabályaiban gyökerező jogánál lógva a kerületi egyletek elnökeit, a mennyiben az évi gyűlést később óhajtanák megtartani, — rendkívüli gyűlés egybehivására szólítsa fel, buzdítván őket nemcsak a káth. tanitó nagy gyűlés eszméjének felkarolására, hanem az alább közölt tárgysorozat érdemleges tanulmány olására is.

Az állandó bizottság kimondotta örömmel és egyhangúlag, hogy a káth. nagy gyűlés megtartására irányuló mozgalmat szívből üdvözli és a mozgalom megindítóinak elhatározásukért köszönetét szavaz.

Igen tisztelt Tagtársak! Ezeknek elsorolása után teljes bizalommal fordulunk a főtiszt, elnök urakhoz remélve, hogy a mozgalmat magukévá téve, oda irányítják tevékenységüket, miszerint a rendkívüli gyűlés, — vagy ha úgy tetszik, — évi gyűlés — április hó végéig megtartassék és a tagtársak ezen ügyben lelkesedéssel belevonassanak.

Az előkészítő bizottság által a nagy gyűlés tárgy- sorozatán kitüzettek a következő tételek: 1. Az 1868-ik népiskolai törvény. 2. A népoktatási tanterv revisiója. 3. A tanitó kérdés reformja. 4. A tankönyvek kérdése. 5. A tanítók anyagi helyzete. 6. Az orsz. tanítói segélyalap és árvaház. 7. Orsz. tanítói központi iroda.

Ezen kitűzött tételeket melegen ajánljuk a kerületi gyűléseknek, hogy azok felett beható tanácskozásokat folytassanak és határozott körvonalakban formulázott észrevételeiket a központ tudomására hozzák, hogy ez azokat az előkészítő bizottsággal közölhesse.

E jelzett tárgysorozat nem zárja ki, hogy a kerületi gyűlés által más korszerű kérdések az előkészítő bizottságnak ne ajánlassanak.

Felkéretnek egyszersmind a kerületi egyletek elnökei, hogy gyűléseik alkalmából az augusztus hóban megtartandó országos káth. nagy gyűlésbe egy képviselő tagot — kinek költségeit a kerületi egylet pénztára födözi, —- választassanak.

Egyúttal megragadjuk ezen alkalmat a következők közlésére: Rudnay Edénó február hó 22.-én elhunyt és Így a Rud nay-pár és az egyesület között kötött szerződés terhe alól egyesületünk felszabadult, amennyiben az életjáradékra fizetendő évi 800 fri, és a lakbér illeték ÍOO Irinyi fizetése megszűnt. Ezen ház'zerződés Rudnay val 1880. szeptember 18-án köttetett. Az egyesület fizetett Rudnay Edének egyszersmindenkorra 1000 irtot és évi 800 fri. járadékot, Rudnay meghalt 1890. július 12. én. Neje Rudnay Edénó élvezte az életjáradékot 1891 február 22. ig; kapott 400 Ii i. Ezenkívül az egyesület elvállalta a, „Rudnayház“ részét terhelő 1500 fit. káptalani követelést. Ez összesen 3700 Irt teher. Ezzel

szemben az egyesület élvezete a ház jövedelmének 1250 írtnak a fele. Rudnay Edénó elhunytakor végrendele- tileg hagyott az egyesületnek 12 drb nyitrai takarék- pénztári részvényt, melynek egyenkinti értéke körülbelül 300 Irt. Igaz ugyan, hogy a boldogult e részvények haszonélvezetét Mohacsek Ida örkös nőre hagyta élethossziglan.

Az egyesület, ezen örökösnő halála után azok teljes birtokába lép s addig is az elnökség intézkedése folytán a főtisztelendő káptalan kezelése alá adattak.

Megnyugvással veheti tehát az itt előterjesztetteket minden igen tisztelt Tagtárs úr tudomásul, hogy egyesületünk ezen házszerződés által Váczon a „Budapesti főúton“ a „Gálik- és Rudnay-féle“, egy 24—25 ezer frtos ház felerészének törvényes birtokossává lett ; mely életjáradékra megvett félház az egyesületi pénztárt az elmondottak szerint éppen nem terhelte.“

A körlevél végezetül még egyszer melegen ajánlja a káth. nagy gyűlés ügyét, úgy a kerületi főtisztelendő elnök urak, mint az egyes tagok szives figyelmébe.

A középosztály erősbödése.

A közigazgatási államosítás kérdéséhez politikai szempontból nem szólunk. Nem vitatjuk annak sem jó, sem rossz oldalát. Elég az ahoz, hogy a régi vármegyék mindennemű előnyös és hátrányos intézményei fölött a lélekharang már megszólalt.

A pénzügyigazgatóságok szétosztása, a kir. táblák felállítása, s az összes igazságügyi és közigazgatási tisztviselők államosítása által egyes vidékek oly müveit társadalmi osztályt nyernek, mely a középosztály erős- bödését idézi elő.

A müveit középosztály erősbödése által pedig csak a társadalom nyerhet; mert mindazon terveit, vágyait, melyek a közmivelődési állapotokra hatással bírnak, sokkal könnyebben juttathatja a megvalósulás stádiumába.

Az egyes vidékek tisztviselői kara stabillá válik, azonosítja érdekeit azon és vidék érdekeivel, melynek állandó lakosává lett; s méltán várható az ilyen tisztviselői kartól, hogy szellemi előharczosa lesz minden közművelődési mozgalomnak.

E tisztviselői karnak, bizonyára lesznek sajátlagos érdekei is, melyek mélyen a családi életben, s a családi összeköttetésekben rejlenek. Ez érdekeknek is foganatot óhajtván szerezni, szivvel-lélekkel fog küzdeni minden oly ügy mellett, mely azon vidék anyagi és szellemi előhaladásának biztosítékát képezi.

Eddigelé a tisztviselő igen nagy részben csak ideiglenes lakosa volt azon vidéknek, vagy városnak, hová a sors vezette; mert a felülről jövő parancs kezébe vétette a vándorbotot., s ment keresni egy újabb hazát. — Vagy pedig, ha a tisztviselő választott volt, nem tekinthette magát működési terén othon; mert vagy családi kötelékei, vagy birtokviszonyai máshová vonták, s idegenbe vezérelték.

A rövid vonásokban jeleztük változás szerintünk csak a müveit középosztály erősbödését idézheti fel; s igy társadalmi szempontból csak kedvező következményeket jósolhatunk.

Igaz, hogy egyik vagy másik vidék, nevezetesebb központ nagyon is sokat fog nyerni; de viszont a legigénytelenebb vidéki érdek is megfelelő szellemi erőket fog körében üdvözölhetni, akik mindanniyan oszlopai lesznek a társadalmi szép és hasznos mozgalmaknak, elevenitőleg fognak hatni a legtöbb vidéken már exclu- sivvá vált társas életre, s hathatós támaszai lesznek az egyes kulturtörekvéseknek is.

Nem kell félnünk attól, hogy talán ők maguk, az uj jövevények zárkóznának el tőlünk. Mindent megmagyaráz az, hogy a magyar tisztviselő a bürokratismus- nak halálos ellensége. Buzgó, törekvő, kötelességtudó és pontos tisztviselő, de a Bürokratismus békóit nem tűri, s igy könnyen olvad bele azon társadalomba, mely neki állandó otthont ad, simul a társadalmi és helyi szokásokhoz, s minden körülményeiben azonosítja magát uj, állandó otthona viszonyaival.

0 Vegyük figyelembe azt., lia az igy állandósított tisztviselő uj otthonában jól találva magát, midőn résztvesz minden közművelődési, vagy kulturtörekvésben ; midőn családot alapítva, vagy már ilyet magával hozva, a vidék törzslakosai közé számítja magát; feltehető-e az, hogy bürokratismussal vádoltassék ?

Bizonyára nem ! IIa van benne talán egy kis hajlam a pedantéria iránt, még ennek látszatát is eldobja magától, midőn tollát leteszi, s dolgozó szobáját elhagyja.

A társadalomban a magyar tisztviselő semmi más, mint a müveit közép osztály tagja kíván lenni.

De visszatérünk oda, a honnan kiindultunk.

Azt irtuk szerény czikkünk fölébe : A középosztály erősbödése.

Nos, mi azt hiszszük, hogy a keletkezendő hazai tisztviselőkar hatályosan fogja növelni azon osztályt, mely hazánkban oly jelentékeny szerepet visz : s meg vagyunk győződve, hogy az évtizedek múlva szereplő tisztviselői nemzedék szintén kiváló férfiakat fog felmutathatni.

Corydon.

Értesítés a Váczi Ipartestiilet tagjainak.

A nagyméltóságú magyar királyi miniszter úr 492/VI. 1891. számú rendeletével felhívja a másodfokú iparhatóságokat az iránt, hogy utasítsa az elsőfokú iparhatóságokat, illetve ipartestületeket arra, hogy a pénzügyigazgatóság, vagy a községi adóhivatal megkeresésére az ipartestületek a tagjaiknál működő segédekről és tanonczokról összeállított kimutatást a megkeresés vételétől számítva 14 nap alatt beadni kötelesek. Minthogy pedig nem szenved kétséget az, sőt egészen világos, hogy az ipartestületektől bekövetelendő kimutatások az adó kivetésnek alapjául vétetnek, annálfogva a

midőn ezen miniszteri rendeletről az Ipartestület tagjai ! értesittetnek, egyszersmind felhivatnak az iránt, hogy

1- ször. Az általuk felvett és még talán be nem sze- gődtetett tanonczailcat az 1884. évi XV1Í. t.-cz. 61. §-a értelmében annál is inkább szerződtessék be, mivel ellenesetben azon kellemetlenségnek teszik ki magukat, hogy a fent idézett ipartörvény 157. §-a alapján meg- birságoltatnak.

2- szor. A segédek bejelentését a munkábalépés után 14 napra, és kijelentését a munkábóli kilépés esetén a segéd munkakönyvének bemutatása és lebélyegez- tetése mellett személyesen vagy megbízottjaik által, mielőtt a könyvet a segédnek kiadnák, az ipartörvény 100. §-a értelmében eszközölni annál bizonyosabban szíveskedjenek, mivel számtalan esetben megtörténik az, hogy a segéd munkakönyvét felüliem bélyegezteti, hanem a nélkül távozik és sok esetben fél év múlva, sőt még későbben küldi vagy hozza lebélyegezni, minek káros következménye az, hogy a pénzügyigazgatóság vagy a helybeli városi adóhivatal által bekivánandó kimutatás alapján az eltávozott segéd után az adó az illető mester terhére iratik elő, hogy pedig az ily kellemetlenségek kikerülhetők legyenek, kéretnek az igen tisztelt ipartestületi tag urak, hogy a törvény fentebb hivott 106. §-a követelményeinek saját javukra eleget tenni annál inkább szíveskedjenek, mivel annak nem teljesítése esetén a netaláni károkat csupán önmagoknak tulajdoníthatják és ellene a netaláni felszóllalás kellő eredményre vezetni nem fog. Kelt Váczon, 1891. évi márczius hó 19-én tartott előljárósági ülésből. Kiadta Borosy Ferencz ipartestületi jegyző.

Felhívás a Váczi Ipartestülethez tartozó iparos-segédekhez.

A nagyméltóságú magyar királyi miniszter rendeli te alapján nagyságos Bernáth István úr az országos ipariskolák felügyeletével megbízott országos tanfelügyelő az iparos osztály szakképzettségének alapos fejlesztése czéljából Vácz városában folyó évi szeptember hótól kezdődőleg az iparos-segédek részére egy előre vasárnapokra szorítkozó szakrajztanfolyamot szándékozik nyitni, kijelentette a tanfelügyelő úr azt is, bogya költségek fedezése iránt való gondoskodást magára vállalja, minélfogva a résztvevő iparos-segédeket csupán a rajzszerek megvétele fogja terhelni.

Tekintve tehát a nemes és üdvös czéh, amely csupán az abban résztvevők javára szolgál az Ipartestület elöljárósága kedves kötelességének tartja, hogy a részvételre a hozzátartozó iparos-segédeket felhívja és alkalmat nyújtson arra, hogy minden érdekelt segéd a tanfelügyelő úr ezen intézkedéséről tudomást szerezhessen. Annálfogva az elöljáróság kimondotta azt, hogy az összeírás az Ipartestületnél eszközöltessék és azzal Borosy Ferencz ipartestületi jegyző bizatik meg. Mely intézkedésről az Ipartestülethez tartozó segédek érdekeltjei azon felhívás mellett értesittetnek, hogy saját érdekükben a kínálkozó alkalmat ragadják meg és folyó évi ápril hó 1-ső napjától ugyanezen hó 30-ik napjáig beiratkozás végett az Ipartestületnél a hivatalos órák alatt minél tömegesebben jelentkezzenek.

Városi és vidéki hírek.

= Személyi hírek. Csávolszky József kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, a hét folyamán az alföldre utazott, hogy több községben a népiskolákat meglátogassa ; ezen körútját, mely hosszabb időre van tervezve, Halason kezdette meg. — Mint a honvédség rendeleti lapjának legújabb száma jelenti, dezséri Rudnyánszky László tb. főszolgabíró, tartalékos hadnagy a 6-ik huszár-ezredhez helyeztetett át.

= Küldöttség. Püspökünk ő nagyméltóságánál tegnap a sz. Vincze egylet részéről Kanda István elnök vezetése alatt Lencsó Sándor és Sztrecsko János egyleti tagokból álló küldöttség tisztelgett, átnyújtva neki az egylet harmadik évi tevékenységéről szóló kimutatást, s az egyletet további kegyes atyai pártfogásába ajánlva. Ö nagy méltósága a küldöttséget igen szívélyesen fogadta.

= Tisztelgések. Palkovits József, ezredes úrnál, mint a Vácz-vidéki egyetemi ifjak köre disztagjánál, a fennevezett kör három tagú küldöttsége tisztelgett múlt hó 29-én, azon alkalomból, hogy ő Felsége , által a Ilí-ad oszt. vaskoronarenddel lön kitüntetve. O méltósága szives leereszkedéssel fogadta a küldöttség tagjait s hosszasb társalgás után a kör ügyei iránt való további érdeklődés Ígéretével bocsátá el őket. — 30-án pedig ugyanazon küldöttség üdvözölte dr. Csányi János urat a helybeli takarékpénztár igazgatójává történt megválasztatása alkalmából. A küldöttség itt is szives fogadtatásra talált. A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ 3 tagú küldöttsége Reitter István vezetése alatt szintén tisztelgett Palkovits ezredes urnái ki a küldöttséget a legszivélyesebben fogadta.

=== Á „Páli- szent-Vincze-Egylet“ ma (vasárnap) délelőtt '.>11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a katholikus leányiskola termében.

= Alispánunk marasztalása. Rudnay József pestmegyei bizottsági tag arra a hírre, hogy Földváry Mihály, Pestmegyei köztiszteletben álló alispánja, le akar mondani, Vácz városában értekezletet hívott össze a váczi felső-járás és Váczváros megyebizottsági tagjaiból. Rudnay, mint az értekezlet elnöke, előadta az összejövetel czélját, mire elhatározták, hogy teljés ragaszkodásukat és változatlan bizalmukat ki fogják nyilvánítani az eddigi alispán iránt és kijelentik előtte küldöllségileg, hogy a megye alispánjául továbbra is őt kívánják megtartani. Ha azonban az alispán szándékától elállani nem akar, az értekezlet minden egyes tagja oda fog törekedni, hogy a lemondást a közgyűlés ne fogadja el. Az értekezlet ily értelmű határozatáról Földváry Mihály alispánt a jegyzőkönyv eredetei példányának átadása mellett, küldöttségileg értesítették.