Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-15 / 11. szám

a kerti házban és gyümölcsfákban is tett kárt. E tájon két malmot is megtámadott jég. A derecskéi dűlőben is nagy jéghalmok torlódtak össze. A szigeti rév-csárdát feltornyosult jégtáblák fenyegették a közeli sziget fűzfái közül sokat kidöntöttek, letörtek, a sziget felső csúcsán óriási jéghegy keletkezett, valamint a zátonyokon is, különösen a csárdán alul.

Egy teljes órán túl tartott, mig a beláthatlan jégtábla elhúzódott, s a verőczei jégtorlasz városunk alá érkezett. Mocskos jégdarabok, rémes törmelékek tömege volt ez, s csaknem félóráig tartott, mig elvonult. Ezen rettentő jégtorlasz volt az oka a verőczei és tótfalusi rohamos áradásoknak, mert Kis-Oroszinál a Dunát keresztben elzárta, s az összes felső vizet a kis-dunai ágba szorította.

Délután három óra tájban a jelentékenyebb táblák mind elmentek, s csak elszórtan úsztak még kisebb darabok a felkavart szennyes vizen.

A jég elpusztulása óta a Duna vize fokozatosan apad, s az árviz-veszély, ha csak a pár hét múlva várható úgynevezett „zöld ár“ nem lesz nagymérvű, teljesen elmúltnak tekinthető.

Felhívás a nemzethez.

A kolozsvári márczius 15. ünnepélyt rendező állandó bizottság felhívását, melyet szerkesztőségünknek küldött, egész terjedelmében közöljük:

Bizottságunk 1873-ban legelőször alakult hazánkban abból a czélból, hogy az 1848. márczius 15-ének évfordulóját évről-évre megünnepelje és e nagy nap diadalainak emlékét, a nagyjaink iránti kegyeletet élénk emlékezetben tartsa s fiuk és unokák sziveiben ápolja. Ezzel a czéllal az alakuláskor azt is tervbe vette a bizottság, hogy a márczius idusán rendezett ünnepélyek jövedelmét összegyűjti és kamatoztatni fogja arra, hogy abból Kolozsváron egy e nap eszméit megörökítő szobor létesittessék.

E napon proklamáltatott ugyanis Erdély egyesítése az anyaországgal; s e hazánk történetében uj és szebb korszakot alkotó ténynek egy monumentális emlék szoborban való megörökítését önkénytelenül diktálta és diktálja a hazafias érzület.

Bizottságunk ebben a tárgyban máig soha sem küldött sehova példáját követésre buzdító felhívást.

Maga az a tény, hogy ünnepélyeket rendezett, évről- évre több követőre talált számos városban, számos községben, benn a hazában és kívül a hazán a hol csak magyar lakik. S mindenütt kezdték kegyelettel megünnepelni márczius 15-ét. Ez ünnepélyek rendezésére több helyütt alakultak márcz 15. állandó bizottságok is, melyek egy része, bár csak a lapokban értesült bizottságunk terveiről, az ünnepélyek jövedelmét a tervezett szobor alapra koronként hozzánk még is beküldötte.

A szobor alapra immár tekintélyes összeggel rendelkezünk és ez a tény önkénytelenül utal arra, hogy most már szélesebb körű felhívást intézzünk az eszme kivitelénél való együttes munkára.

Teszszük ezt azzal a szives és hazafias kérelemmel, hogy a mennyiben a saját körében a fentebb jelzett ezé- lokra márczius 15-iki bizottság még nem alakult volna, kegyeskedjék oda hatni, hogy ilyen alakittassék.

Az alakult vagy alakítandó bizottság által rendezett ünnepélyek lefolyásáról szóló jegyzőkönyvet és a befolyt összeget kérjük „Deákig Albert bizottsági elnök Kolozsvárit“ czime alatt hozzánk beküldeni. Bizottságunk a jegyzőkönyveket megőrzi, a befolyt pénzt kamatoztatja s mind az ünnepélyekről, mind pedig a befolyt pénzekről időről-időre a bizottságok részére kiadandó nyomatott közleményben beszámol.

tásról tett tanúbizonyságot, mely elévülhetlen érdemeket szerez neki mindörökre. Zenekari művei, mint „Hangverseny“ darabja s nyitányai mind egy ihletett szellem nagy értelmű nyilvánulásai.

Mendelssohn szintén a jelenkor egyik zseniális zeneköltője, ki bájos szépségű szimfóniáival, remek oratóriumaival (Paulus és Elias), nagybecsű nyitányaival és számos zenekari darabjaival önálló sajátos irányt alkotott, mely a melódiát nem csakhogy nem száműzi, hogy a külsőségekre fektessék a fősúlyt, de ezt vévén alapul, erre építi az egész művet.

Schumann a modern Beethoven, komor és bizarr jellegű kompoziczióiban mély értelem és magasztos lelkületét festő kedélyvilág nyilvánul; szimfóniái, oratóriumai, quartettjei, de különösen „Manfréd“ zenéje magukon viselik Schumann lángelméjének karakterisz- tikumát, melyet azonban épen ezen sajátos jellegüknél fogva zseniális művek.

Berlioz Rektor, a francziák zseniális zeneköltője, az u. n. programmzene megteremtője, a midőn t. i. a zene a szövegben foglaltakat juttatja kifejezésre, mély s magasztos gondolatait bámulatra méltó zenekari hatással fejezi ki. 0 talán az egyedüli zeneköltő, ki előtt nem volt ismeretlen a zenekari hatás legrejtettebb titka; azon nagy hangtömeggel, melylyel rendelkezik, azonban nem él vissza, mert műveiben minden hangszer az őt megillető helyen alkahnaztatik, s midőn az óriási — szinte hajmeresztő — hangtömeget használja, még akkor sem téveszti szem elől a benső hatást.

Wagner Ilichárd a németek lángeszű zeneköltője, az opera terén érvényre juttatott reformtörekvéseivel, melylyel ugyan a Wagner ellen szegődött párt nem ért egyet, nagy nevet szerzett magának, s mint „uni- curn“ a maga nemében s azon bámulatra méltó képze- lemerő, melylyel rendelkezett, számára, mint specziális zeneköltőnek, a zenetörténelemben első helyet biztosit. Merészen szakított a hagyományos barokk formákkal s oly irányt kezdett meg, mely formai és hangszerelési tekintetben a zeneköltőnek szabad kezet enged és nem köti egyes bevett szokásokhoz.

Liszt Eerencz, hazánk szülötte és büszkesége a

A bizottságok megalakítására nézve megemlítjük még, hogy ennek szervezete bizottságunk egyszerű szervezetének mintájára volna a legczélszerübb.

A mi bizottságunk ugyanis áll. állandó elnökből és 48 tagból, kik közül választatik a jegyző és pénztárnok.

A tagok közűi azok, a kik egy év alatt az ügy iránt érdeklődést nem mutatnak, kihagyatnak és helyük újabb érdeklődőkkel töltetik be. Működik márczius 15-én és egyéb hazafias jellegű ünnepélyek rendezése körül az év egyéb szakában is.

Kérésünkre vonatkozólag becses értesítését és kedvező választ várva Hazafias üdvözlettel .vagyunk Kolozsvár, 1891, február 28. Rory Béla pénztárnok, Reáky Albert elnök, Apáthy Árpád jegyző.

Körrendelet

valamennyi megye törvényhatóságához.

13568/VI. szám. Minthogy a véleményének nyilvánítására felkért illetékes magy. kir. földmivelési miniszter ur oda nyilatkozott, hogy a Baross Károly orsz. gazd. egyleti titkár által szerkesztett „Borászati Lapok11 hazáinkban az egyedüli szaklap, mely a szőlészeti és borászati kérdések szakszerű tárgyalását tűzte ki feladatául s ezen nem épen könnyű feladatának különösen az utóbbi években elismerést érdemlő igyekezettel, népies módon, a nélkül azonban, hogy ez a szakszerűség rovására történnék, sikeresen iparkodik megfelelni, kiválóan pedig újabban, sajnos, évről-évre fokozódó mérvben terjedő, az érdekelt birtokosok részéről egyre intenzivebb módon való védekezést, tehát alaposabb szakismereteket igénylő fdloxera és peronospora vészek kérdéseiben is sikeresen igyekezik a szőlőbirtokos és szőlőmives közönség körében a szükséges tájékozottság és szakértelem terjesztésére és fejlesztésére közrehatni, minek folytán kívánatosnak mutatkozik, hogy a jelzett fontos szerepre hivatott szakközlöny, különösen a nagyobb mérvben szőlőm íveléssel foglalkozó vidéken minél inkább elterjedjen és minél több olvasóra találjon, az említett közgazdasági tekinteteknél fogva a földmivelési miniszter úrral egyetértőleg, a „Borászati Lapok11 czimü szakközlönyt a törvényhatóságok különös figyelmébe ajánlom azzal, hogy ezen közhasznú szaklapra hívja fel a községi elöljáróságok figyelmét is. Gróf Szapáry Gyula s. k.

Városi és vidéki hírek.

= Személyi hír. Dr. Kovách Ödön, váczi kir. járásbirósági joggyakornok, az elmúlt héten tette le Budapesten a bírói vizsgát kitűnő sikerrel. Gratulálunk!

— áz egyetemi ifjak óriás falragaszokon, lelkes szavakban hívják fel a város polgárságát márczius 15-ikének méltó megünneplésére. Az ünnepély, melyet az egyetemi kör rendez, a honvédszobor előtt fog lefolyni, miként az előző években is. Ha azonban a Dunának növekvő vize akadályokat gördítene a honvéd-emlékhez való kivonulás elé, az ünnepély a városház terén tartatik meg. Az ünnepély programmja következő: 1. szám. Ünnepi beszéd, tartja Kurdi Béla ref. theologus. 2. Nemzeti Bal, alkalmi költemény, írta Gegus Dániel joghallgató. (Ki mint részvéttel értesülünk betegsége által a költemény elszavalásában akadályozva lesz). Közben a műkedvelők dalegyesülete zeng hazafias dalokat.

= Márczius tizenötödikét bankettel is megfogják ünnepelni városunk polgárai. A társas vacsora a Guria-szálló nagytermében tartatik meg. Egy teríték 1 frt 20 krba kerül.

= Gazdasági kiállítás Váczon. Pestvármegye^ gazdasági egyesülete folyó évben a megye egyik vidéki központján gazdasági kiállítás létesítését tervezi s — mint teljesen megbízható forrásból értesülünk — a kiállítás színhelyéül Vácz városa van kiszemelve. A kiállítás a vármegye területén termelt terményeket volna hivatva bemutatni s felölelné: a gyümölcs, szőlő, bor, szesz, konyhakerti növények, főzelékfélék, takarmánymagvak, filloxera elleni védekezési módok; anyagok- és és eszközök; a gazdasági mellék ágak (méhészet, baromfi tenyésztés stb.) termékeinek közszemlére tételét. Ugyancsak a kiállítással kapcsolatosan az egyesület illető szakosztályai felolvasásokat, s a vidéket legjobban érdeklő gazdasági ügyekről nyilvános értekezleteket tartanának. A gazdasági egyesület e tárgyban már lépéseket is tett a városi hatóságnál, hogy a várost a kiállítás eszméjének megnyerje, s ha a város az ügyet felkarolja, a kiállítás szeptember hóban tartatik meg.

= Adományok, Csávolszky József kanonok a humánus ezélú „Fehérkereszt Egyesület“ váczi fiók-egylete számára 5 irtot, Rudnay Józsefivé urhölgy pedig a váczi jótékony nőegylet pénztára javára 50 frtot adományozott.

= Megyei értekezlet a közigazgatási törvényjavaslat tárgyában. A vármegyei közigazgatás és önkormányzat rendezéséről szóló törvényjavaslat, melyet a múlt napokban terjesztettek a képviselőház elé s mely a politikai sajtóban és szakirodalomban nagy mozgalmat idézett elő, élénken foglalkoztatja az igen közelről érdekelt megyei köröket is. Megyénkben már értekezlet is volt e tárgyban. Földváry Mihály alispán e hó 13-án d. u. 4 órára hitta össze értekezletre a törvényhatósági bizottság közgyűlése által alakított szakküldöttség tagjait.

= A váczi jótékony nőegylet f. hó 8-án tartotta XXIV. rendes évi közgyűlését. Az elnöki jelentés e régi egyletünk folytonos gyarapodását igazolta. Az egylet tőkéje az elmúlt évben 600 forintnál többel gyarapodott s ma az egylet vagyona tehermentes házán felül még 3600 forint takarékpénztári betétből áll. Az egylet tagjainak száma 8 alapitó, 18 pártoló és 151 rendes tag, összesen 177. Az egylet a szegények segélyezésén és saját óvodája fentartásán kívül még évenként 300 forintot áldoz a felső városi gyermekmenhelyre is. A közgyűlés az egylet buzgó elnökét, Benkár Dé- nesné úrnőt, ki immár 24-ik éve, viseli nemes tisztét, valamint az egylet eddigi tisztikarát újra megválasztotta, a választmányt pedig ifj. Korpás Pálné és Ultiig Edéné úrnőkkel egészítette ki.

== As egyetemi ifjak húsvéti tánezmuiatságára a meghívók már e hét folyamán szétküldettek. Azok, kik netán tévedésből meghívót nem kaptak s arra igényt tartanak, forduljanak a kör elnökéhez, Tragor Ignácz úrhoz.

= Ajándék. A váczi múzeum részére legújabban ifj. Leyer Ferencz 4 drb érez pénzt ajándékozott.

= A Vácz-vidéki egyetemi ifjak köre f. hó 18-án, este 8 órakor a Bátori-kávéház külön helyiségeiben felolvasási és szavalati estélyt rendez.

— Beleszédült. Múlt szerdán dél felé egy fiatal ember, midőn a Duna jegét szemlélhette, az új kőfalról a Dunába szédült, de feléje nyújtott botok segélyével csakhamar kimentették, úgy hogy a márcziusi fürdőn s egy kis ijedtségen kívül egyéb baja nem esett.

= Közgyűlés. A váczi izr. betegápoló egglet f. hó 8-án tartotta rendes évi közgyűlését. A pénzkezelés és ügyvezetés a legnagyobb rendben találtatott s az illető közegeknek a felmentvény megadatott. Deutsch Mór, az egylet elnöke jelenté, hogy az egyletet a lefolyt évben nagyobb veszteség érte, a mennyiben mélt. és

legzseniálisabb zongoraművész, ki valaha élt; merész s utolérhetlen magasztos fantáziával irt zongoradarabjai oly képet tárnak fel arról, hogy mire nem képes a zongora, ha igazi ihlettől áthatott művész kezeli, mely minden eddig hallottat és produkáltat felülmúlt. Liszt mint zeneszerző is egyike a legzseniálisabb szellemeknek, „Erzsébet“ oratóriuma, esztergomi miséje, bámulatot keltő Es-dur zongoraversenye valamint Dante szimfóniái költeménye, mint théma kidolgozás, mint hangszerelési szempontból, ihletett szellemtől áthatott mesteri kézre vallanak. (3 a megalkotója az u. n. Szimfóniái költemény“ műfajnak is.

E kiváló korifeusok mellett még vannak az egyes nemzeteknek oly számottevő és a mellett lángeszű zeneköltői, kik a zene egyes specziális ágazataiban nagyot alkottak s mint ilyenek szintén elsőrangú zene- költők.

Az olaszok kiváló zeneköltői Amarosa, Salieri, Paer, Paisiello, Rossini, Bellini, Donizetti, Verdi és Ponchielli, kik főleg az opera terén szereztek babérokat és felejt- hetlen érdemeket.

A francziák Méhul, Spontini, Boieldieu, Auber (a francziák Mozartja) Herold, Adam, Meyerbeer, Unlevy, Bizet, Delibes és Massenct-val dicsekedhetnek, kik mind, mint különféle genre- és opera szerzők, kitűnő műveket teremtettek.

A németeknél Hiller, Dittersdorf, Schenk, Winter, Weigl, Spohr, Marschner, Kreutzer, Lortzing, Flotow és Nicolai a legtehetségesebb zeneszerzők.

Az oroszoknál Rubinstein és Gsajkovszky a jelenleg dicsőségük zenitjén állók.

Az angoloknál Sterndalé és Balfe a kiváló tehetségek.

A dánoknak Niels W. Gade a nagy tehetségű zeneköltője, mig a svédeknek Grieg Ede. Nekünk magyaroknak is meg van a büszkeségünk, Erkel Ferencz, Doppler Ferencz ás Károly, Mosonyi és Egressy Béni személyében. Legtöbb elismeréssel keli adóznunk Erkel Ferencznek, mint a klasszikus magyar opera megteremtőjének, ki a magyar motívumokat, klasszikái mezbe öltöztetvén, nekünk magyaroknak specziális jellegű s a mellett klasszikus zenét teremtett.

Mint karakterisztikus két zeneköltőt említem fel Chopint a francziák nagy zongoraművészét és elegáns s a mellett briliáns s ihlettől áthatott szellemről tanúskodó művek teremtőjét, valamint. Volkmann Róbert hazánkfiát, ki számos klasszikái alapra fektetett szerzeményeivel zsenialitásának tanúbizonyságát adta.

Ha átlapozzuk a zenetörténelem lapjait, a zene fejlődéséről és annak fejlesztőiről részletes s különleges áttekintést nyerünk, mely mindinkább megerősít azon meggyőződésben, hogy a zene fejlődése tulajdonképen csak a múlt században vett igazi lendületet s fejlődött fokról-fokra, tökélesbülve minden ágazatában, mig elérte azon pontot, melyen ma áll, s mely már a tetőpont eléréséhez nincsen messze.

A zene ihletett szellemtől áthatott s annak magasztos lényegét felfogó alkotókat követel, kik a zenét nem a külszin kedvéért ragyogó hírnév: szerzése és babérok aratásáért ápolják és fejlesztik, de kikben a zene igazi benső becse megértésre talál s annak hatása alatt alkotnak, teremtenek. Az ambiczió legyen az igazgató faktor, de a zenét magáért szeressük és ápoljuk s ne az ünnepeltetés hiú fénye ragyogja át bensőnket, mert ez könnyen elhomályosítja a zenei ihlettel telt kedélyvilágot, mig a zenének maradandó szolgálatokat téve, az azt értő s méltányolni tudó elem mindenkor adózni fog a kifejlett sikeres tevékenységért.

A zene sohasem fog szűkölködni hivatott fejlesztőkben, mert a bölcs természet gondoskodik arról, hogy a zene a korral haladva, annak tolmácsolására hivatott zeneköltők feltűnjenek s alkossanak, igy volt ez eddig, igy lesz ezentúl is.

Fejlődjék tovább és tökélesbüljön a klasszikái zene, tűnjenek lel minél több számban a hivatottak és alkossanak, teremtsenek a zene dicsőségére és a zene- világ örömére.

Dedicisse fideliter artes, emollit mores, nec sinit esse feros. Szenteld magad a művészeteknek, ezek nemesítik szokásainkat és megtanitnak embernek lennünk.