Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-27 / 52. szám

— Járványos betegségek a vidéken. Nem­csak a fővárosban léptek fel járványos betegségek, me­lyek miatt az alsóbb iskolákban a tanítást, már na­pokkal ezelőtt egész január G-áig beszüntették, hanem a közeli községekben is fellépett a difteritisz, influenza és verheny. Egy-két, szerencsére enyhébb lefolyású influenza eset városunkban is fordult elő az elmúlt héten, a difteritisz azonban szűnő félben van. = Milyen lesx a tél. A föld min doji részén felállított meteorologikus állomásokon már foglalkoz­nak a közeledő tél valószínű minőségének megállapí­tásával s nemcsak asztronomikus és meterologikus meg­figyelések, de különösen az állatvilágban tett. észlelések alapján zordon és hosszú télre számit hala ink. A hó és jégvidékek állatvilága rendkívül érzékeny és vagy jó előre délre vonul, vagy pedig ideje korán meleg ruhát kap a gondviseléstől. Olyan jelenségeket tapasztaltak máris a magas északon, mint a tavalyi erős tél előtt. = Zajlik a Duna. E. hú 21-én virradóra, az egész Dunát ellepie a jég annyira, hogy a révészek sem közlekedhettek. Ha ez pár napig tart igy, még az ünnepek alatt száraz lábbal rándulhatunk át rajta. = Falb jóslatai a jövő esztendőre. Falb Rudolf, sok esőt és kritikus napot jósol az 1892-diki szökő évre. Szerinte a legerősebb kritikus napok már- czius 28-ára és április 26-ikára esnek. Megemlítésre méltó, hogy Falb már hosszabb idő előtt fejtegette, hogy november 16-án, illetve pár nappal előbb kri­tikus napok következnek be, s számításai ezúttal be­váltak. Japánban ugyanis nagy földrengés pusztított; Angolországból az északi tenger partvidékéről, vala­mint Párisból szörnyű viharokat jelentettek a lapok. = A jövő évi naptárból. Az 1892. év- szökő év, vagyis 366 napja lesz, tehát februárban nem 28, hanem 29 nap. Az uralkodó planéta: Vénusz. A ta­vasz kezdődik márcz. 20-án reggel 4 óra 35 perczkor, a nyár jun. 21-én éjjel 12 óra 45 perczkor, az ősz szept. 22-én délután 3 óra 13 perczkor, a tél decz. 21-én délelőtt 9 óra 33 perczkor. Az 1892-iki fogyat­kozások közül nálunk két holdfogyatkozás lesz látható és pedig máj. 11-én este 10 óra 23 perczkor a rész­leges és nov. 4-én délután 3 óra 22 perczkor a teljes. A nevezetesebb változó ünnepek igy esnek: hús vét ápr. 17-én, pünkösd jun. 5-én, Űrnapja jun. 16-án. A farsang kerek 55 napig tart.-= „Fin de siede vagyis a század vége czim alatt heti lap indult meg Budapesten. A programúiban sajátszerü hang üti meg az ember fülét midőn igy szól; „Kinek vannak ideáljai ? Hol a nép mely kül­detést mer hirdetni magáról, s az emberiség megvál­tásáért csak egy cseppet akarna áldozni abból a drága nedvből, melyet patakban ontottak száz év előtt a népek? . . . Kiábrándulásra ébredtek az emberek, s a mi ezt nyomon követni szokta, most is kétség szállta meg a legjobb sziveket, sötét aggodalom a legvilágosabb elméket és ingadozás a legerősebb aka­ratot!“ Hogy kinek vannak ideáljai? megmondhatjuk hogy Cook Tamás fiának is vannak, a mely e vállalatot létre hozta. Továbbá küldetést mer hirdetni magáról az izraelita, s ezt a világtörténelem is elismerte. Végre kiábrándulásra ébrednek azok, akik a lapra előfizetvén az Ígért ezer forintos biztosítási kötvényt meg nem nyerik s ha megnyerik hát csak balesetek beálltával nyerhetnek. = A csavargók Sarló, Sár, Bar ács és Adacs pest-vármegyei pusztákon nagyon veszélyeztetik a közbiztonságot s a tanyák lakosságát a régi betyár- tempó szerint zsarolják. Földvári/ Miklós jelentése alapján a főispán megtette az intézkedéseket, hogy a csendőrség létszámát azonnal szaporítsák. == Gazdasszonyok figyelmébe. A vajat me­lyet télre akarunk ellenni, előbb gyúrjuk át jól, hogy semmi savó ne maradjon benne, azután gyömöszöljük úgy a fazékba vagy bödönybe, hogy légüreg ne legyen benne. Ekkor az edényt állítsuk forró vízbe s hagy­juk addig benne, mig a viz ki nem hül. Az igy kezelt vaj hat hónapig friss és Ízletes marad, tiszta s min­denre használható. = Utazás Olaszországba. Az erős zordabb időjárás beálltával hazánkból rendesen sokan szoktak Olaszországba utazni, (a hol most. a legpompásabb idő uralkodik) részben azért, hogy Itália természeti és mű­vészeti csodáit a legalkalmasabb időben nézzék meg, részben meri egészségük úgy kívánja, hogy a hidegebb hónapokat enyhe liőmérsék alatt, a földközi tenger partján töltsék. A közönség e kétféle igényének kíván megfelelni a magy. kir. államvasutak városi menetjegy- irodája, midőn a „Palermói kiállítás1,1 alkalmával 1892. január hó 16-án kirándulást rendez Olaszországba, mely alkalommal a közönségnek mód nyujtatik arra nézve is, hogy Olaszország nagyobb városaiban, mint Velenczében, Flórenczben, Rómában, Nápolyban, Pa- iermóban és a Rivienán is csekély költségek mellett huzamost) ideig tarlózkodbatik. Nagyobb kényelem ked­véért az éjjeli utazások tartama alatt hálókocsik lesz­nek a vonatiioz csatolva melyek csekély ráfizetés mel­leit a résztvevők rendelkezésére lesznek bocsátva. A ineneljegyiroda (Budapest Hungária szálló) a részletes programmot már kibocsátotta és kívánatra bárkinek dijmentesen megküldi. = Színes selyemszövetet 60 krtól 7 frt 65 krig méterenkirmj — sima és mintázott (mintegy 2500 különf. rajz és szinben — küld egyes ruhára vagy vég­számra vám- és bérmeutesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára, Z ü r i c h. Minták postafordultával. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. - (3) = A nagymama bosszantása ! A mechnika tudomány haladása a nagymama kezéből már régen kivette a kötő szerszámot és csak itt ott fordul elő, hogy a jó nagymama az estéli órákban mozgásba hozza a fürge kötőtűket és az unokáinak harisnyáiba bele­köti régi időkből idézett gondolatait. Azonban a hálát­lan unokák inkább gépharisnyákat vesznek elő, mert azok élénkebbek és finomabbak, minta nagymama hí­zelgő müvei, azért részesült a nagymamácska iiarisnya- tömő-tudománya eddig határtalan elismerésben. De most már ennek a dicsőségnek is vége van egy ame­rikai találmánya által (mit nem találna ki az amerikai) mely „Darning Weaver Stopf-Apparat“ név alatt isme­retes. E készülékkel hibás harisnyákat vászon és pamut - tárgyakat úgymint mindennemű tömő munkákat gyö­nyörűen mintha uj szövés volna ki lehet javítani. E készülék kezelése oly egyszerű, hogy bármely iskolás gyermek minden bővebb magyarázat nélkül azonnal kezelheti. A „Darning Weaver“ előnyeit élénken bizo­nyítja az, hogy az a leány iskolákban mint tantárgy fogadlatott el és a bécsi gazdaasszonyok egylete (mint a női kézimunkák legértékesebb) által minden háztar­tásnak mint nélkülözhetlen eszköz ajánltatik. Mint­hogy e készülék beszerzési ára igen csekély (össze­get 1 forintot tesz, utasítással és próbamunkával együtt pedig a pénz előleges beküldése mellett 1 frt. 25 kr,-ért szerezhető meg) a közelgő karácsony ünne­pek alkalmával nem képzelhetünk ujabb-hasznosabb és olcsóbb ajándékot mint az uj készüléknek beszerzését, mely bizonyára közkedveltségnek fog örvendeni. Be­szerzési í orrás: Schubert G. vezérkép viselő Európa szá­mára, Bécs. Margarelhenstras.se Nr. 25. Irodalom és zene. *-■ »Gyermekek öröme.» Ív/, a kedves kél szó nein egyeli, mint ujség czime, még pedig olyan újságé, mely a maga nemében egyetlen. Először is minden évben csak egy szám jelenik meg belőle, másodszor pedig nem fogad el előfizetést, mert minden szülő és minden gyermek ingyen kapja. Csak »kérjetek es meg adatik nektek.« A »Gyermekek öröme» tizenhat nagy oldalon egész csomó szeblmél-szebb ifjúsági [olvasmányt és diszesnél-di- szeseLd) képet tartalmaz, izelitőül a Lampel ezég ifjúsági kiadvá­nyaiból, .melyek, mint már ország-világ tudja, irodalmunk legjobb ilynemű munkái közé tartoznak. A ki meg akar ismerkedni e pompás kis lappal, Írjon ez iránt Lampel Köbért (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedésének (Budapest, Andrássy ut 21.); az rögtön megküldi ingyen és bérmentve. = Milyen könyvet vegyünk? Ez a kérdés most kará csony közeledtekor vajmi sok ember eszében megfordul; mert bála Istennek, a magyar közönség is eljutott már odáig’ hogy ünnepi ajándékul legszívesebben azt vásárol, aminek kelendősége legbiztosabb mértéke egy nép műveltségének : könyvet. Nos hát, azoknak, a kit azt a föntebbi, időszerű kérdést intézik magukhoz, nagyon megkönnyítette a választ a főváros egyik legjelesebb, leg- tevékenyebb könyvkiadó vállalata, a Lampel 'Róbert (Wodianer F. és Fiai) cég, mely egy diszes kis füzetben éppen most bocsá­totta közzé a magyar könyvpiacz legjobb termékeinek jegyzékét. E bő katalógus ezer meg ezer könyvezimet tartalmaz, még pedig szakok szerint csoportosítva, úgy hogy akárki gyorsan és könnyen meglelheti benne a neki valót. Ott vannak együtt a remekírók, a diszművek, a költemények, az elbeszélő és szinmü-irodalcim java; ott van külön külön fejezetben minden egyes tudományág, ott vannak az ifjúsági iratok, a naptárak stb. stb. A ezég bárkinek, aki ez iránt levelezőlapon megkeresi, ingyen küldi ezt a füzetet, mely teljesség dolgában egyike a legjobbaknak, mel}reket ez idáig szerkesztettek. 7=7 A legfényesebb magyar lap lesz bizonyára a leg­közelebbi karácsonykor megjelenő »Magyar Géniusz» czímtí ké­pes beli lap, melyet Hevesi József és Karczag Vilmos ismert íróink együtt fognak szerkeszteni A » Magyar Géniusz« a párisi »Illustration« formájában fog megjelenni és képei versenyezni fognak e világlap illusztráczióival, mert a szerkesztők a modern technika legújabb vívmányait fogják igénybe venni, hogy minél tökéletesebb illusztrácziókat közölhessenek. A »Magyar Géniusz« körül Jókaitól kezdve a magyar irodalom minden előkelősége, úgy szintén legkiválóbb művészeink csoportosullak, és az előkelő yhág is igen nagy érdeklődést tanúsít e vb Halat iránt, úgy hogy ö! ömmel jelenthetjük, mikép a magyar művelt olvasó közönség­nek lesz végre egy diszes, előkelő lapja, mely a legmagasabb iro­dalmi és művészi niveaun állva fényesen fogja hirdetni a magyar géniusz fejlődő dicsőségét. A »Magyar Géniusz« fennállását egy igen jelentékeny tőke felett rendelkező consortium biztosítja, mely epen abból a őzéiből alakult, hogy egy ily nagyszabású vállalatot létesítsen. A »Magyar Génus«-hoz gyönyörű kiállítású és nagy mübecscsel biró színes képmellékletek lesznek csatolva. — Előfi­zetési ár 10 frt lesz évenként, 5 frt félévre, negyedévre pedig 2 frt 50 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal ideiglenesen Budapesten, VI. Rózsa-utcza 46. sz. a. van. = Keveset ígér, sokat ad! Annak a régi jó közmon­dásnak »sokat igér keveset ad« ellenkezője jutott önkénytelen eszünkbe. Rendesen mikor előfizetési felhívásokat tesz valaki közzé, akkor eget földet igér s azután az — minek látszatja nagy, a valóságban semmivé törpül. Es Íme azzal a ritka esettel állunk- szemben. hogy olyan adott, aki mit sem Ígért. A »Képes Családi Lapok« szerkesztősége ugyanis karácsonyi ajándékul minden elő­fizetőjét egy bárom kötetes díszesen kiállított regénynyel lepte meg, azt díjtalanul és bérmentve küldvén meg minden előfizető­jének anélkül. hogy bármit is előre Ígért volna. A regény V. Gaál Karolin ismert Írónőnknek egyik legkitűnőbb müve : »A mai fér­fiak« czimmel s a regény átolvasása után csak újabb dicsérettel illethetjük azon érdekfeszitő és elegáns irályu müvet. Amint hall­juk az 1S92. évben a »Képes Családi Lapok« szerkesztősége min­den előfizetőjét egy diszes emlékkönyvvel szándékozik meglepni. A »Képes Családi Lapok» előfizetési ára : egész évre 6 frt, félévre ■ > frt, negyedévré 1 frt 50 ki1, s ha tekintetbe vesszük, bogy a most jutalmul adott regény 3 fit értékű, továbbá évente a lap mellett I egyenkint 1 frt értékű regény adatik mellékletül s igy a regények értéke már magába véve 7 frt s emellett maga a he- tenkint megjelenő lap ingyenes divalmeilékletével oly kitünően van szerkesztve, hogy magában is megéri a 6 frtot akkor csak újabban s melegen ajánlhatjuk a most jövő előfizetési idény al­.,Semmit sem hagyott meg az orvos — szólal meg a báró. Nézd csak meg a tálat Jóska!“ „A csontokat és a rák ollóit — válaszolt Jóska mosolyogva, de ezeket nem lehet megenni.“ A báró bosznját egy pár pohár vízzel kisértette meg lehűteni, s midőn már vagy 20-at megivott, belép hozzá Bódog barátja a szomszéd földbirtokos. „Mi baj? Hisz még tegnap egészen egészséges vol­tál“ — mondd Bódog. „Csak ma jött hirtelen a baj !“ „De talán mégse lesz oly komoly az a baj, mert a mint örömmel látom még ebédeltél!“ „Hogy az Isten irgalmazzon! Semmi egyebet nem tettem, mint vizet, nyeltem! Ha a tevék"Afrikában any- nyi vizet innának, mint én ittam ma, akkor a Szahara sivatagot egész kényelemmel átutazhatnák anélkül, hogy megszomjazná nak. “ „De hát ki ebédelt itt?“ „Dr. Herczeghalmi, a ki egy szalonka, egy tengeri rák és 50 drb osztrigával jól tartotta magát. Erre a földbirtokos hangos nevetésbe tört ki, ;i melynek vége sem akart lenni. A báró csodálkozva nézte földbirtokos barátját és a nevetés oka iránt tuda­kozódott. „Hát te voltál ez?“ — kiállt hangosan a földbir­tokos, midőn lélekzethez jutott. „No ez pompás tréfa. De oly ostobának nem tekintettelek volna!“ „Ez ugyan nem valami nagy bók! De hát mit. követtem el?“ „Lépre hagytad magad vezetni? „Én Barkócziéknál ebédeltem és az egész dolgot magától az orvostól hal­lottam.“ „Az én betegségem“ történetét ? „A nevedet ugyan nem emlitelle, de azt el me­sélte, hogy valaki meghívta szalonkára, tengeri rákra és osztrigára, és meri ezeket nagyon szereti s egyedül aknrla elfogyasztani, azért jó házigazdáját betegnek vallotta és az illető csakugyan lépre ment és le hagyta magát főzni egy pár pohár kútviz/.el. Ez nem rossz!“ „Hiszen ez gazság!“ — kiált a báró rögtön IV> 1 - ugorva ágyából. „A semmire való !“ Egy ideig boszankodott a báró az orvos tréfáján, azután maga is nevetett az egész dolgon és a jól alkal­mazol! hidegvíz kunín. Ei'scliing’ei* János. csekély kerülete nem kevéssé ijesztette meg az orvost.. Nagyot gondolt, vájjon miként fogják aránytalanul óriási étvágyát ezen törpe porcziók kiegyenlíteni, és akkor gondos részvéttel a báróhoz fordul: „Csak nincs talán baja kedves barátom? Nagyon rosszul néz ki!“ „Egyáltalán nem. Már rég éreztem magamat ily jól!“ „A látszat csak nem csal. Aludt?“ „Kilenc/ óra hosszat annélküi, hogy felébredtem volna!“ „Ez tiszta bizonyítéka az elgyengülésnek. Nem érez fáradságot?“ „Persze érzek, de már 2 óra hosszat erős galopp­ban lovagoltam!“ „Ez egy egészséges, erős embert az ön éveiben nem erőlteti annyira meg !“ „Gondolja ? “ „Engedje megpróbálnom csak a pulszusát . . . hm. hm, — verése igen izgatot. A nyelvét. . . . hm, hm, igen halo vány ! Úgy látszik a gyomra sincs rendben. „Oly éhes vagyok, mint egy farkas !“ „Appetitus falsus! Hamis étvágy! Tudom, hogy nem fog két harapást sem bevenni.“ „Ezt azonban mégis jó volna megpróbálnunk!“ „A világért, sem! Egy harapást se! Úgy látszik, hogy egy jelentékeny betegség van képzőben, a mely­nek kitörését, csak a legnagyobb diéta gátolhatja meg.“ „Komolyan gondolta doktor ur?“ „Úgy van, a mint mondtam, ezek a materia peccans- nak tünetei és ha ideje korán nem igyekszünk eltávo­lítani, egy egész testrészt ellep és akkor nagy a. baj.“ „De miként?“ „Hidegviz-kura által, a mit ennél a. bajnál igen előnyösen lehet alkalmazni. Bégen gyógyítják már az olyan betegségeket viz-kurával és az eredmény mindig sikeres. Jóska! hamar a kúthoz, hozza he a kannál tele friss vízzel !“ „Es a szalonka, a tengeri rák, s az 50 drb osz­triga, o pompás nyalánkságok?“ „Nagyon sajnálom, de egyedül kell elfogyasztanom, igaz az evésnél a társaság, - a kellemes társaság i legjobb főszer, ezl már a régi görögök és rómaiak s tudlak, a mint ezt a. klasszikus Írók műveiből tud­juk, de egészsége kedves barátom, az ön egészsége mindennek fölött áll !“ A báró meghatva szoritá meg a doktor kezét és mindent megtett a mit az mondott neki. A divánból ágyat rögtönöztek és a beteg levetkőzött és lefeküdt. Jóska azon parancsot kapta, hogy urának minden tiz perezben egy pohár vizet adjon és vigyázzon arra, hogy ő azt mindig fenékig kiürítse. Miután dr. Herczeghalmi Barkóczinénak megizente, hogy hirtelen pácziense akadt és azért az ebéden nem jelenhet meg, leült az asztal­hoz és hozzá látott az ételek fogyasztásához. Az ételek mind igen pompásak voltak és úgy lát­szik a mi orvosunk is jobban szerette a boncztanl. a sülteken, mint a holtakon gyakorolni, és mondhatom büszke is lehet ebbeli gyakorlatára, mert nagyon jól érti. Egyre dicsérte a szalonka jó izét, midőn egyszerre azt mondja: „Én is egykoron szenvedélyes szalonka vadász voltam, de most orvosi kötelességeim előbbre valók az időt rabló szalonka vadászatnál! Mans it olini sub Jove frigido Venator, palienlum immemor! Hajdan hideg és fagy nem ártott és elfelejtette paczienseimet is, de most már nem történik.“ Csendes irigységgel nézte a báró a furfangos or­vost, a midőn már a rákot is kezdte fogyasztani, de mi­dőn az osztrigáknak is sorát ejtette, nagyot sóhajtott. „Hogy van, mi baja?“ kérdé résztvevőén az orvos. „Jaj! — én oly éhes vagyok“ — szólt remegő han­gon a báró. „Képzelődés! — viszonzá az orvos, — ha most ennék, utána mindjárt megundorodnék.“ „Kisértsük meg nehány osztrigával !“ „Csak nem! Minek magát oly haszontalanul kínoz­ni. A legkisebb harapásnak a legkomolyabb következ­ményei lehetnek. Ne felejtse el, hogy a legritkább eset- hiú] hal meg az ember éhen, hanem azoknak a száma nagyobb, a kik halálra eszik magukat.“ Ezen beszélgetés alatt élénken mozogtak az orvos állkapcsái és egyik osztriga a másik után tűnt el. „Úgy! szólal meg az orvos. Most nagyon kö­szönöm a jó ebédet, s csak szorgalmasan igyék vizet, majd este eljövök és megnézem miL csinál és hogyan van.“ Azzal kalapját és botját fogta és szívélyes bucsuzás után távozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom