Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

sok száma 75°/0-kal, az utasok által megtett kilométe­rek száma 36 százalékkal és e mellett a pályakilométe- renkinti utasok száma is 34 százalékkal emelkedett, a mi a személy forgalom intenzív emelkedésének min­den irányban örvendetes mértékét fejezi ki. Viszont az átlag minden egyes utas által megtett ut hoszszának csökkenése azt mutatja, hogy a szomszédos forgalom rendkívüli kifejlődése következtében a rövid utazások száma túlnyomó az összercdményben. A szomszédos forgalom nagyban hozzájárult a személyszállító vona­tok jobb kihasználásához is, melynek eredménye a sze- mélyvonatonkinti utasok számának növekedésében mu­tatkozik. A jelentés további részei: a külkereskedelem-, vám- és tengerészeiről igen érdekes mozzanatokat és adato­kat tárnak elénk, melyek közül reánk nézve legfonto­sabb az aldunai vaskapu szabályozásáról szóló utolsó fejezet. A vaskos jelentés a miniszter által létesített tiszt- képző intézetek ismertetésével záródig. Midőn a fentebbi sorokban rövid, halvány ismer­tetést kívántunk nyújtani, célunk nem az volt, hogy az egész jelentést felöleljük, hanem csak az. hogy e néhány sorban felhozottak által is bebizonyítsuk azt, mit czikkünk élére irtunk, hogy: „mégis csak haladunk/“ Oorydon. Lakbér díjszabályzatok. Városunk a honvédelmi miniszter múlt évi 6491. számú rendeletével a katonai lakbérek tekintetéből a VII-ik lakbér dijosztályzatból a IX-ik osztályzatba so- roztatott. E tárgyban a vegyes bizottság tárgyalásokat tar­tott, a melynek eredménye az volt, hogy a tisztek IX-ik osztályzatban megállapított lakbérárakért laká­sokat nem kaphattak, ennélfogva azon óhajuknak ad­tak kifejezést, hogy a IX-ik osztályzatban megállapított lakbéreiket a város vegye fel, s ezért nekik tiszti la­kásokat és istállókat bocsásson rendelkezésre, miután azonban ezen összegért a város a lakásokat és istálló­kat nem képes beszerezni, igy kénytelen volt a jogo­sultakkal oly ideiglenes egyezségre lépni, mely szerint a helybeli m. kir. honvédhuszár tiszteknek és nős havi­díjasoknak a város reá fizeti készpénzben a régi VII-ik és a jelenlegi IX-ik lakbérosztályzati különbözetek Amint értesültünk, ezen különbözet 1891. május­tól kezdve 1892. évig 1266 frtot tesz ki, s 1892. évtől kezdve évenkint 1895-ig minden évben 1750 frtot tenne ki, s ennyit lenne kénytelen Vácz városa évenkint lakbérpótlék czimén reá fizetni. Vácz városa évenkint tetemes összegeket fizet me­gyei katonabeszállásolás czimén, s a mennyiben az 1879. évi XXXVII. t.-cz. 25. §-a értelmében ki van mondva a kártalanítás, s különösen ez esetben van, mely esetekre tekintettel Gajáry Géza a város ügyét szivén viselő polgármester felterjesztést intézett a me­gyei alispánhoz ezen összegeknek a megyei katonabe- szállásolási pótadó alapból leendő kártalanítása iránt, s igy a városnak 6516 fit fog megtéríttetni. Gőzfürdőnk. A már-már szunnyadásnak induló' gőzfürdő Rud- nyánszky László hengermalmi igazgatósági elnök újabb intézkedései által újra felébredt, s a kényelem­nek megfelelően újonnan átadatott a nagy közönség használatára. csoda, ha eddig valamelyiknek az orrát vagy fülét a maga után behúzott ajtó közzé nem csapta. És még annyi tolakodás után kimondják nyíltan az egész vi­lágnak, hogy mit láttak, tapasztaltak. A föld minden tájáról előre figyelmeztetik egymást, hogy vigyázzanak ; mert ekkor és ekkor a nap arczán változásokat fognak észrevenni; szóval már annyira mentek, hogy azt is kitudták, miszerint a nap arczán látható foltok azon heves szenvedélyek, kitörések behegedt nyomai, melyek izzó kebelét évezredek óta dúlják. Ezeknek előre bo- csájtása után méltóztatnak látni, hogy az én helyzetem kritikusabb a csillagászokénál, mert a földi csillagokról, mint élő, öntudatos, gondolkozó lényekről, épen nem állíthatom, hogy az őket vizsgálók irányában legke- vésbbé is közönyösek volnának (elég baj,) a legkisebb dolog is felkölti figyelmüket s idejekorán gondolkodnak arról, hogy olyanoknak ne mutatkozzanak, mint a mi­nők. Nincs igazam? Arról, hogy valamely helyen kényelmesen letele­pedjünk és onnan vizsgálódjunk szó sem lehet, he­lyünkbe bizonyára egy sem fog jönni, az álló csillago­kat. fel kell keresnünk, a bolygóknak utánuk járnunk és ki fogna ezen a téren összemüködni ? Ki egymás titkait elárulni? Ha valamely ismeretlen újabb csillag fedeztetik fel, ezen felfedezést mindenki titkolja, a kér­dezősködő tagadó választ nyer, és ha a véletlen sze­szélyénél fogva a felfedezés terén ketten találkoznak, az egyetértés és kölcsönös közreműködés helyett kész az összeütközés. De eltekintve ezen nehézségektől, ma­guk a csillagok is örökös talányként állanak előttünk, ha ma tiszta és sugárzó arczúaknak láttuk őket, hol­nap homlokukat borús fellegek és redők fedik, az előbb egészséges arcz-szint lázas pir, majd halványság váltja fel, a szelíden fénylő szemek tüze majd fokozódik, majd fényét veszti. Ha mosolyognak ki tudná meg mondani mit jelent — hiszen az öröm a vidámság s keserűség és gúny, a szánakozás és düh, mind elférnek a mosoly köpenye alatt. És a könyek? Öröm vagy bánat, hála vagy csel- szövény avagy féktelen indulat előjelei volnának? Ezek a földi csillagok, a nők azon tulajdonságai, melyek vizsgálódásom tárgyéit képezték. Mielőtt azonban to­vább mennék s tnlajdonképeni czélornról: a nők szen­vedélyéről írnék valamit, szükségesnek tartom előre­Eddig a gőzfürdőt teljesen elhanyagolták, s a ké­nyelemre, a berendezésre s a kiszolgálatra nem sok gondot fordítottak, úgy, hogy a közönség mellőzte a gőzfürdőt, s a helyett a budai modern követelmé­nyeknek megfelelő fürdők használatát vette igénybe. Ebben a közönségnek teljesen igaza van, mert le­gyünk tekintettel, hogy a gyors vasúti közlekedés s az árak között levő csekély külömbözet mindig mó­dot nyújtott a gyógyító hatású budai fürdők élve­zésére. A váczi fürdő annyira el volt hanyagolva, hogy általános volt a panasz, hogy a viz hőmérséklete soha sem volt egyforma, sokszor a vízhiánya miatt hosszabb időre be is zárták, úgy hogy ezáltal az orvosi rende­lés folytán oda járni kényszerült sinlődők betegségét csak előmozdította, s megakadályozta őket a folytonos kúra használatában, de különösen azon téves hiresz- telgetések által, melyeket még a malom egyes alkalma­zottja szájából hallottunk, hogy a gőzfürdőt beszün­tetik. a fürdő közönséget egészen elszoktatták a láto­gatástól. Ezen bajokon ügybuzgóságáról ismeretes Bud- nyánszky László segített, sőt még legújabban, mint halljuk, fürdő-orvost is alkalmaznak dr. Köri Péter fiatal főorvosunk személyében. Vácz r. t. város költségvetési előirányzata az 1892-dik évre. 3Hüia.cLá,si czim. A) ÁIííukIó kiadii*ok. I. Cultus kiadások. 1. A két római kath. lelkész fizetése . . . 921.16 2. A római hath, kántor fizetése .... 126.-— 3. Harangozó fizetése és termény illetősége . 139.— 4. Lelkészek, kántor, harangozó failletményé­nek fuvarozása és összevágatása .... 220.— 5. Egyházi és országos ünnepekre kiadás . 100.— II. Közoktatási kiadások. 1. A római kath. elemi iskolára .... 8195.88 2. A református elemi iskolára ..........981.— 3. Az evangélikus elemi iskolára .... 227.— 4. A status-quo izraelita elemi iskolára . . 892.— 5. Az orthodox izraelita elemi iskolára . . 226.— III. Közös tanügyi kiadások. 1. A főgymnázium VI. osztályú tanárának fizetése............................................ 600.— 2. A főgymnázium fentartási költségeire G0/91. kgy. végzés szerint .........................G00.— 3. Alvárosi nőtanitó fizetése ....................144.— 4. Felvárosi nőtanitó fizetése....................100.— 5. Az ipariskola fentartására 11/882. kgy. végzés szerint ...................................GG0.— 6. Az alvárosi kisdedóvó fentartási költségeire 66'91. kgy. végzés szerint....................120.— IV. Adók és terhek. 1. Állami adóba.......................................18G8.31 2. Egyenértéki adóba .......................... 336.33 3. Szilágy község határában levő erdők állami és községi adójába ................................... 22.75 4. Törvényhatósági betegápolási alapra . . 50.44 5. Törvényhatóságikatonabeszállásolagialapra 62.32 bocsájtani, hogy a nők valamennyi szenvedélyeit — minők a szerelem, a féltékenység, a gyűlölet, az irigy­ség, a gonoszság, az elkeseredettség, a bosszú, a nagyravágyás, a fényűzés, a pazarlás és a túlzott fukarság — ez úttal tárgyalni nem fogom, részint mi­vel ez igen sok időt venne igénybe, részint pedig mivel becses türelmük szerfeletti igénybevételéért alig volnék képes kárpótlásul elegendő élvezetet nyújtani. Ezúttal csakis a szerelemről, mint a nők legfontosabb és leg­tartósabb szenvedélyéről fogok valamit mondani. A magyar népdal szerint a szerelem sötét verem, elméletileg azon érzelem melyet leginkább a fiatal nők akkor tapasztalnak, midőn oly ifjúval találkoznak, ki mind lelki, mind testi szépsége és tökéletességére nézve megfelel azon képzelt alaknak (ideálnak), melyet minden fiatal nő neveltetése és műveltségéhez képest mint legtökéletesebbet állít lelki szemei elé. A neme­sebb értelemben vett szerelem, melynek kisebb foka a rokonszenv és a szeretet, minden emberi lény szi­vében gyökeredzik, az emberrel veleszületik, ezen ér­zelmek nélkül az erkölcsiség üres szó maradna, ezért kötelességük a szülőknek czélszerü nevelés, az olvas­mányok leggondosabb megválasztása, a mindennapi foglalatosság czélszerü felosztása által arról gondos­kodni, hogy mig egyrészt leány gyermekeik gyenge szivében és kedélyében a nemes rokonszenv és szeretet érzelmét felnövelik, óvakodjanak attól, hogy képzelő­désük (phantasiájuk) korai felköltése által a rokon­szenv és szeretet heves szerelmi szenvedélylyé ne fo­kozódjék, vagy pedig szivöket az üres és fennhéjázó hiúság az irigység, a bosszú és gyűlölet el ne fogja. De különben is bátran állíthatom, hogy a leány gyer­mekek czélszerü nevelése az anyák legnehezebb fela­data; mert a férfi természeti helyzeténél fogva korán érintkezik a világgal s igy kevésbbé van kitéve az esélyeknek is. Azonkívül az ifjúságnak még különö­sebb privilégiumai is vannak! A felnőtt férfit nem a szerint Ítélik meg, ami fiatal korában volt, bármily hibát követett legyen el fiatal éveiben, mindig azt reményük, hogy megjavul és ha csakugyan megjavult, minden el van feledve, sőt még nagyobb érdemnek tekintik, mintha életében botlást épen nem követett volna el. A leányoknál nemcsak a hiba, de még a hibának a látszata is ártalmas nemcsak szerencséjük-, de még jóhirnevöknek is egész életükön át. A nőnek nincs megengedve, hogy hibákból okuljon, a nőnek már mindjárt kezdettől fogva azon erény után kell törekedni, mely alól a férfit szívesen felmentik, ha kü­lönben szeretetre méltó. A fiatal leánykáktól azt kí­vánjuk, hogy szerények, tartózkodók és teljesen ártat- -j lanok legyenek, másrészt meg azt szeretnénk, ha egy­szersmind vonzók és kecsesek volnának. A leányok bizonyos tekintetben mintegy kényszerittetnek, hogy tetszeni igyekezzenek; de nem bocsájtják meg, ha önmaguknak tetszenek, ha tetszelegnek. Az ifjú tág téren mozog, a leány csak szűk korlátok között, és mégis a közvélemény és közerkölcsiség ifjúra kevésbbé kötelező, a fiatal leányra nézve „drákói örvény. De mit tehetünk, ha ilyen a világ ! A könnyelműség a férfinál csak kihágásnak, mig j a nőknél a legsúlyosabb bűnténynek tekintetik, azért kell aggodalommal vigyázni arra, hogy a nemes ér­zelmek csirája, későbbi kifejlődésében is nemes marad­jon. Azonban a leggondosabb nevelés daczára is elérkezik az idő, a midőn „a virágnak megtiltani néni lehet, hogy ne nyíljék ha jön a szép kikelet.“ A női szív annak ideiében ép úgy kinyílik, mint a nefelejts virága és miként az a gyémánt harmat csüppekből táplálkozik és annak köszöni mindennapi üdeségét, úgy a női szív is, a nemes tiszta és őszinte szerelem­ből táplálkozik, ennek köszöni üdeségét, ruganyossá­gát. A szerelemnek fő tulajdonságai közé tartozik, hogy önkénytelenül jön, akaratunktól nagyobbrészt független. Ez érzelemnél fogva gondolatunkban örökké ■ szerelmünk tárgyán csüggünk, minden gondolatunk és képzelődésünkkel ezzel szövődik össze, úgyszólván központját képezi minden eszméinknek, melyből min­den képzelődésünk kiindul és melyhez ismételve vissza­tér. Ezenkívül bizonyos vágyódással is jár, mely a kedvelt egyénhez való Öntudatlan vonzódásban fek­szik. Innen van az, hogy minél több akadály létezik a közeledés útjában, annál kedvesebbé válik a vágyódás, szóval a szerelem szenvedélylyé fokozódik. Es mily nagy a különbség a szerencsés és szerencsétlen sze­relem között? A szerencsés szerelem egész lényünkben kedves, jótékony melegséget terjeszt. A kedvelt tárgy láttára, vagy ha csak reá is gondolunk, szivünk fel­V. Tisztvisecö, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet fizetései 1. Tisztviselők fizetése............................11100.—­2. Dijnokok fizetése............................... 2628.— 3. Tisztviselők személyi pótléka ........... 300.— 4. 6 hivatalszolga s egy kapus fizetése . . ]?40.— 5. Két lovas rendőr fizetése ................ 480.— 6. 12 gyalog rendőr és 2 tűzoltó fizetése . 3360.— 7. 3 városi kocsis bére ......................... 727.20 8. A 4—7. t. a. felsorolt szolgaszemélyzet csizma pénze ............................................ 436.88 9. Ugyanazok drágasági pótléka ........... 390.— 10. Városi kertész fizetése ............................. 400.— 11. Két városi bába fizetése ä 10 frt . . . 20.— 12. Városi állatorvos fizetése ...... 300.— VI. Kegy- és nyugdijakra. 1. Kegydijakra .................................. 1326.— ' 2. Jegyzői nyugdíj alapra .............. 07.28 3. Aljegyzői nyugdíj alapra.......... 25.— VII. Uradalmi bérletekre. 1. A váczi püspöki uradalomnak regálé után 3360.— 2. A váczi id. káptalannak regálé útán . . 315.— VIII. Adakozás és ajándékokra. 1. A „Vereskereszt“ egylet váczi fiókjának . 20.— 2. Az „Országos iparegyesületnek“ . . . . 5.— 3. A megyei kőnyomdára .............. 16.16 4. Rendkívüli kiadások és ajándékokra . , 400.— 5. Gyermek menház segélyezésére .... —.— 6. A rk. leányiskola helyreállítására és uj pa­dok beállítására rendkívüli segély . . . —.— 7. A Páli szt. Vincze egylet segélyezésére 139/90. kgy. végzés szerint ......... 20.— IX. Ujonczozási költségekre ....................... 250._­B) Változó kiadások. X. Npomtatványok, könyvek s egyéb felszerelések. 1. Hírlapi hirdetésekre................................... 50.— 2. Törvénykönyvek és nyomtatványokra . . 500.— 3. Irodai szükségletekre .................................. 500._ 4. Bélyegekre................................................. 72. _ 5. A „Közegészségügyi szemle“ előfizetési ára, 28040/90. sz. megyei végzés folytán . . . 8.— XI. Gazdasági láadázokra. 1. 4 negyedmester ruházata á 40 frt . . . 160.— 2. 3 hivatalszolga ruházata á 50 frt . . . 150.— 3. 2 lovas rendőr ruházatára és lótartására 344.— 4. 12 gyalog rendőr, 2 tűzoltó és 3 városi kocsis ruházata ............................................ 620.— 5. Kémény seprésért ....................................... 50.—• 6. Városházi világítás, tisztogatás, hivatalos helyiségek, börtönök és tűzoltó-laktanya fűtése ........................................................... 700.— 7. Felvárosi templom toronyóra felhúzása . 36.— 8. Ferenczrendi és kisváczi templom torony­óra felhúzása .................................. 12.60 9. Tűzoltó szerek fentartására.................... 350.— 10. Utczák és terek világítására.................... 2400.— 11. Városi faiskola fentartására .................... 1000.— 12. Szőri erdő, füzesi erdő őrzés dija és erdei kezelési költség ............................................ 79.20 13. Lóúsztató fentartása és vizmeritó jég lé­kok vágása ................................................. 30.— 14. Utczák, terek és Dunapart tisztántartása és öntözése ................................................. 1045.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom