Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-06-08 / 23. szám
rich Alajos 2 frt, Hritz Béla 2 frt, Alberty Ferencz 1 frt, Dunai Szél 1 frt, Fóthi Gyula 1 frt, dr. Miltényi Gyula 1 frt, Péts Sándor 1 frt, Reiser László 1 frt, Weiszbarth János 1 frt, Witt Manó 1 frt, Pertzián Vilmos GO kr. Az ipariskolai igazgatóság. = Az osztr.-államvasút és Vácz városa. A f. év junius hó 1-én életbe léptetett nyári menetrend megszüntette a d. u. ’/g2 órakor Váczról indult omnibusz vonatot. Ennek ellenében városunk polgársága az iránt folyamodott a vasút igazgatóságához, hogy a vonat Vácz város érdekeire való tekintettel továbbra is fentartassék. Az igazgatóság tagadó válasza a napokban érkezett vissza a polgármesteri hivatalhoz. — Az ipar-kiállitáson V a d k e r t y Mihály, V i 1 c s e k István és Nell András helybeli hentes iparosok által kiállított élelmi szerek gyakorlati bírálat alá vétetvén, mint értesülünk, kifogástalanoknak s kitünően elkésziteltetnek találtattak. így adta elő nekünk valaki azok közül, akik a lövőházban múlt vasárnap az iparkiállitás befejezése után rendezett „kóstolón“ — amelyre a kiállítók készítményeiket szívesen „próbára“ felajánlották —- ahol a polgármester s a tanítói kar gyakorlati bírálatot tartottak—jelenvoltak. (Hát a polgár- mester és a tanítók már együtt mulatnak!?! Szedő!) = Juniális. A váczi k egy es t an i t ó r e n d i fő gymnasium tanuló ifjúsága 1890. évi junius hó 10-én a „Cselőtei völgyben“ tánczczal egybekötött zártkörű juniálist rendez. — A tánczmulatság kezdődik délután 3 órakor. — Kedvezőtlen idő esetén a városi „Lövőház“-ban fog megtartatni. — Belépődíj nincs. — A meghívó belépőjegyül szolgál s kívánatra előmutatandó. Vendéglős- és czukrászról, úgyszintén ruhatárról gondoskodva van. A rendezőség következőkép alakult meg: Elnök Pauer István. Alelnökök : Pauer János, Kacskovics Károly. Ellenőr: Szemmek János. Pénztárnok: Dutka Imre. Jegyző: Roller Ferencz. Bizottsági tagok: Krno Iván, Mikuska János, Terstyánszky Ágost, Krezsák Pál, Gebora János, Jancsovits Ferencz, Fittler Dezső, Havas János, Havas Péter, Havas Pál, báró Piret Gyula, Helcz Gyula, Pletrich Béla, Türnböck Richard, Helcz Ipoly, Sziklay Lajos, Huber József, Béke Sándor, Bentze Tibor, Alberty Ede, Battha László. — Kövezés. Az Eszterházy-utczában foganatba vett kövezés — melyre lapunk múlt számában tettük meg észrevételeinket — a lefolyt héten annyira előrehaladt, hogy az utcza főtéri részével már teljesen elkészültek, míg a Dunára néző másik fele előreláthatólag még 2 hetet fog igénybe venni. = Uj iskolaépítés. Az izr. status-quo hitközségnek az Eötvös-téren épülő népiskolája legközelebb teljesen elkészül. Az épület Fii ser Imre, derék építészünk terve szerint készül, kinek úgy a tervezet, mint a kivitel, méltó dicséretére válik. Örömmel közöljük, hogy az izr. hitközség korszerű berendezésről is gondoskodik, mely közadakozásból lesz fedezendő. Eddig adakoztak: Braun Ignácz 10 frt, Schlesinger Sámuel 25 frt, Reiser Béla 200 frt. Reiser Henrik 100 frt, Reiser László 25 frt, Grünhut Dávid 25 frt, Adler Mór 5 frt, Schneller Miksa 18 frt, Kohn Lázár 10 frt, Reiszmann Ignácz 50 frt, Steiner Ignácz 2 frt, Biel József 25 frt, Lobi Mór 2 frt, Steiner Henrik 15 frt, Klein Ignácz 5 frt, Oberländer Izidor 5 frt, Goldberg Ignácz 20 frt. Blau Miksa 5 frt, Grosz Miksa 10 frt, Kellner Ignácz 20 frt, Dr. Lengyel Soma 30 frt, Neumann Manó (Széchenyi-utczai) 5 frt, Vitt Manó 25 frt, Schmidl Márk 20 frtot; összesen 664 frt. Az adakozásokról esetről-esetre hetenként meg fogunk emlékezni és egy perezre sem kételkedünk, hogy az izr. hitközség azon számos vagyonos hívei, kiknek eddig még adakozni alkalmuk nem volt, az adakozók névsorában hiányozni nem fognak. — A Váczi Első Általános Ipartársulat“ juniálisát a kies Migazzi ligetben a jövő vasárnap, junius 15-én tartja meg. Az érdeklődés, mely a mulatság kiáltott: „miért gúnyolják ki igy az embert, hiszen tudom, hogy csak tréfálódznak.“ Mi bizony ebédre jöttünk — kötődik a vikárius — de mivel még a koldusnak sem tud ebédet adni, elmegyünk a vendéglőbe s a maga számlájára megebédelünk. Elmegyek én is — válaszold a pap. Eljöhet . . ., de mellénk ugyan nem ül — vágta vissza a vikér. Ugyan édes vikér Hisz délután kikér — szólt versbe a lelkiatya ezé- lozva a délutáni tarokkozásra. En csak tarokkba szoktam kikérni, de most még az ebédtől is kikérem önt — replikázott a vikárius, kissé haragudva a verselésért Llisz azért vikér Mert mindig kikér — szította a tüzet a plébános. Ezt már nem bírta elviselni az én vikáriusom, szedte kalapját, botját, mi is szedve sátorfáinkat, megelégedve a tréfálóázásokkal kocsira ültünk, s mentünk a gyárigazgatóhoz ebédre. A harmadik utcza sarkon voltunk már, de a plébános még mindig fenyegetett bennünket az öklivel. Daczára, hogy ismerőseivel szemben történt meg c dolog az X-i plébánoson, mégis restelli. E naptól kezdve alig mer valakivel szóba állani. Ha valaki nála van, s csak az ebéd szót említi, rögtön pálinkával kínálja elmondva, hogy az muszkaországból való, ahol a nihilista mozgalmak annyira lábra kaptak, miszeint az európai béke kapcsolatban Bismarck és Tisza Kálmán bukásával teljesen megingott, s a háborút megelőzve, mely rendesen a kereskedelem, forgalom meg- gátlásával jár, vaggon számra tett e téren megrendeléseket. Ha t. olvasóim között akad olyan, aki a fennebb elmondottakat nem akarja nekem elhinni melyeket csupán azért irtani le, hogy a nyári ruhámon ejtett foltoknak elégtételt szerezzek — úgy menjen el az X-i iránt már is tapasztalható, mint a társulat mulatságai rendesen, úgy ez is a legszebb reményben kecsegtet. — Tekintve a jótékonyczélt mindenki szívesen hozza áldozatát s kivált ha érte megfelelő élvezetben részesül, s mert ebben a társulat mulatságain sohasem volt hiány, úgy most sem lesz, melyre garancziát nyújt az, hogy a rendezőségben részt vesz a váczi ifjúság szine- java s hogy a vonat is 1[í 11 órakor este — a legkellemesebb időben indul vissza. — Reggeli 9 órakor, ebéd délben 1 órakor leend. Vasúttal közlekedhetni Verőcze állomásig: délelőtt az I-ső vonat indul: 7 óra 29 perczkor, a II-dik vonat indul: 10 óra 01 perczkor. Délután: I-ső vonat indul: 12 óra 57 perczkor, a Il-ik vonat indul: 3 óra 47 perczkor, a Ill-ik vonat indul: 5 óra 03 perczkor. — Verőczéről vissza este 9 óra 33 perczkor személyvonaton és este 10 óra 16 perczkor. A Váczról Verőczére reggel 8 óra 08 perczkor induló vonat nem közlekedik. — A visszajövetnél elegendő kocsikról gondoskodva lesz. = Hajó közlekedés. F. évi junius hó 10-től kezdődőleg, a hétfői napok kivételével, mindennap egy vásári hajó indul Verőczéről Budapestre. A hajó Verőczéről hajnali 2 órakor s Váczról 3 órakor indul és útjában Tót-Megyert is érinti. E hajóra csak II. osztályú és fedélzeti jegyek adatnak ki. A menetjegyek ára, úgy a szállítási díjszabás azonos a budapest-uj- szőnyi hajóéival. = Szabadságot nyert K o 1 o z s v á r y Antal Duna biztos hat hétig terjedő időtartamig a m. kir. földmi vetési miniszternek 23467. szám alatt kelt engedélyével, mely idő alatt hivatalát Kökény Ferencz helybeli tanító fogja teljesíteni, kinek fizetése a helybeli m. kir. adóhivatalnál már folyóvá tétetett. = Vizsgálatok sorrendje. A váczi római kath. iskolaszék felügyelete alatt álló elemi iskoláknál a felvárosi I. II. és III. fiosztályokban junius 6. és 7-én már megtartott vizsgálatokon kívül az osztály vizsgálatok a következő napokon tartatnak meg: A felvárosi II. III. leányosztályban junius hó 9-én. — Ugyanezen napon fognak a kézimunkák is bemutattatni. — Az alvárosi I. vegyes osztályban junius hó 10-én. — Az alvárosi II. IIL leányosztályban junius hó 11-én. — Ekkor lesz a kézimunkák kiállítása is. ■— A közgpvárosi I. fiosz- tátyban junius hó 14-én. — E nap délutánján tartatik meg a gyónás és junius hó 15-én lesz a szent áldozás. — A középvárosi I. leányosztályban junius hó 16-án. A középvárosi II. fiiosztályban junius hó 17-én. — A középvárosi II. III. leányosztályban junius hó 18-án. A középvárosi III. fiosztályban junius hó 19-én. —■ A középvárosi IV. leányosztályban junius hó 20-án. — Krenedits Matild kisasszony nőnevelő intézetében junius hó 21-én. — Úgy az V. VI. leány osztály, valamint a női ipariskola I. és II. osztály növendékeinek kézimunka kiállítása junius hó 22-én leend a leányiskola dísztermében. — A középvárosi IV. fiosztályban junius hó 23-án. — A középvárosi V. VI. leányosztályban junius hó 24-én. — A középvárosi V. VI. fiosztályban junius hó 25-én. — Ugyanaz nap délután 5 órakor a Flórián-utczai nyári torna-helyiségben tartatik meg az összes növendékség tornavizsgája. — A női ipariskola I. II. osztályában junius hó 26-án. — Minden vizsgálat délelőtt 8 órakor veszi kezdetét. — A bizonyítványok junius hó 30-án osztatnak szét. — A középvárosi fita- noda növendékeinek vizsgálatai az uj leányiskola dísztermében fognak megtartatni. = Kirándulás Uisegrádra. A bpesti építő iparosok segély-egylete junius 8-án, vasárnap, családi jellegű kirándulást rendez Visegrádra, onnan pedig Verőczére, a Migazzi-parkba. Indulás, Budapestről reggel 7 órakor a bécsi hajóállomásról a bombatér érintésével. Indulás hazafelé Verőczéről 9 órakor. Visegrádion megtekintik a romokat. Ebéd tetszés szerint a hajón vagy a nagy vendéglőben. Ebéd után átmennek Verőczére, hol táncz lesz a parkban. A gőzhajón katonai zenekar játszik. plébánoshoz, s kérdezze meg tőle. De biztositok róla mindenkit, hogy úgy jár mint az, aki a rákospalotaiaknak elénekeli: Jór ide, Jór oda . . . Apropos! Rákos-Palotáról eszembe jutott még valami. Este 10 órakor a vonaton ülünk: én és a vikárius. Valamelyik állomásnál sokáig vártunk. Egyszerre csak kegyetlen sípolást, fütyülést, lármát hallunk. A kalauzok, vasúti szolgák ide-oda futnak, mintha a nappalt akarnák megkeresni. A forgó lámpák, mint tűzkévék járnak az éj sötétében. Utasok az ajtók és ablakokhoz rohannak. A kalauzok kiálltják: „tessék gyorsan kiugrani, veszély van,“ de abban a pillanatban egy nagy zökkenés, ripegés-ropogás, sikoltozás, utas, podgyász, ablak, ajtó minden ingó és ingatlan egy testté válik. Láttam még mikor a vikárius kiadta lelkét, de már arra, hogy én is agyonnyomattam nem emlékszem, mert erre álmomból felébredtem, a képet, mely a falról leesett magamról ledobtam, s a gyárigazgató vendégszobájának egyik ágyában magamat, a másik ágyban pedig a vikáriust találtam, ki kegyetlenül hortyogott . . . Letörölve magamról a vasúti katasztrófa okozta verejtéket, hidegvizes borogatást téve sebemre, melyet a leesett kép okozott, ismét nyugalomra hajtottam fejemet. Reggel épen mesélem álmomat, mikor hozzák a hirt a rákos-csabai szerencsétlenségről. A múlt vasárnapi számban olvastam, hogy városunkban ismert két joghallgató is majdnem áldozata lett Rákos-Csabának. Én mint aki szintén átéltem ugyanazon katasztrófát álmomban — sőt meg is sebesültem, mint bajtárs üdvözlöm a két ifjút, s kérem őket, mihelyt körülményeik megengedik keressenek fel engemet is részvétnyilatkozataikkal az elfelejtett ebéd, a vasúti katasztrófám és jelen soraim miatt. Ifiúr. Azt hiszszük, hogy városunkból is sokan fognak csatlakozni a kirándulókhoz. = Fehér selyemszöveteket 60 krtól 11 frt 45 krig méterenkint, sima és mintázol! (mintegy 150 különféle minőségben) — küld egyes ruhára vagy végszámra Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára Zürich. Minták postafordultával. Levéld i j 10 kr. (2) Irodalom. = 4* iparosok «.<16-, bélyeg, és illelék-iisfei- nek kézikönyve, az országos iparegyesület megbízásából irta dr. Horváth János budapesti ügyvéd, kerületi esküdt és iparhatósági biztos. A most idézett czimü munka megjelenése, köz- mivelödésünk emelkedésének kétségtelen jele, mert ily mű kiadása oly iparos közönség létezését tételezi fel, mely úgy a közügyek mint a saját érdekében szívesen ismerkedik meg és irodalmi munka alapján képes megismerkedni az állami közigazgatás egyik fontos ágazatának azokkal a részeivel, a melyek öl legközelebbről érdeklik. A kézikönyv értékét és főként az iparosok által belé helyezett bizalmat minden esetre növeli az a körülmény, hogy e munkát oly egyén állította össze, a kinek az iparosok érdekeit védelmezni hatáskörébe tartozik. Igaz, hogy e miatt talán épen az iránt merülhetne fel aggodalom, hogy a szerző az iparosok érdekei iránt elfogultan magyarázhatja a törvényeket és szabályokat, a mi által az ismereteket inkább zavarná, mint terjesztené; de én, kinek hivatalos állásomnál fogva az adó- és illetékügyekkel behatóbban kell foglalkoznom, határozottan kijelenthetem, hogy szerzőt szakismerete és igazságszeretete mindenütt megóvta az egyoldalúságtól, s tanácsait és útbaigazításait az iparosok a legnagyobb megnyugvással vehetik és követhetik, s ha itt-ott a tényleges állapotok előrebocsátása mellett némi kritikát gyakorol, s bizonyos kivánalmaknak ad kifejezést, ez csak arra szolgálhat indokul, hogy a munkát ne csak az iparosok, hanem a pénzügyi tisztviselők is forgassák, mert jó tisztviselő, szerény nézetem szerint csak az lehet, ki nem elégszik meg a törvények és szabályok ismeretével, hanem annak az állampolgárokra való hatását, s az állampolgároknak azokra vonatkozólag nyilvánuló kívánalmait is figyelemmel kiséri. Fölöttébb emeli a munka értékét az a körülmény, hogy szerző az adó és illeték alapfogalmait s a pénzügyi közigazgatás szervezetét is ismerteti, s ez által nemcsak a közismeret terjesztésére hat, de a munka érdekességét is fokozza, s nagy előnyét képezi az is, hogy nem csupán azoknak az adónemeknek ismertetésére szorítkozik, melyek az iparosokat legszorosabban érdeklik, hanem tárgyalja például a földadót, házadót, had mentességi dijat, a bor- és húsfogyasztási s italmérési adót s illetéket, s ezzel szerző jelét adta annak, hogy az iparosok belé- letével teljesen ismerős és azok szükségleteit minden eshetőségre ellátni törekszik, mert hiszen mi természetesebb, hogy az iparos, ha üzlete kedvezően megy, azt nagyobbitja, föld- vagy házbirtokot szerez. A munka irálya minden erőltetés és a nélkül, hogy irodalmi értékéből veszítene, oly egyszerű s világos, hogy a legközönségesebb iparos is könnyen megértheti s ebből látszik, hogy szerző nemcsak tárgyával, de közönségével is tisztában volt. Végül megemlítem, hogy a kézikönyv nyolezadrét alakban 300 lapra terjed, ára 2 frt s kapható szerzőnél Budapest IV. kér. sütő-uteza 6. szám a. Lasitz Pál pénzügyminiszteri fogalmazó a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnál. — A közinomlílsokról. Akik a lapok irodalmi rovatát figyelemmel szokták kisérni, azok előtt valószínűleg már többször föltűnt az a sok ismertetés, bírálat s több efféle kurtább, hosszabb közlemény, mely S irisaka. Andor pécsi tanítónak munkáiról szólt. Azelőtt »A babonáról« szóló népkönyvével vonta magára a figyelmet, később az »Anyósok Könyve« ez. élezés munkájával tréfál- tatta meg a szegény anyósokat. Legújabban pedig oly nagy szabású népirodalmi, illetőleg nyelvszaki munkával állt elő, a melyhez hasonló a hatvanas évek eleje óta nem látott napvilágot s a mely munkájával valószinüleg az akadémia nyelvészeti szakosztálya is fog foglalkozni. Ezen — valóban figyelemre és pártolásra érdemes — terjedelmes munkájának czime : »A magyar Közmondások Könyve.« Tartalma: Előszó. Tanulmány a közmondásokról. Szvorényi, Ballagi, Erdélyi s mások után. Bevezetés. A közmondás fogalma, eredete és fejlődése, különböző elnevezései, haszna, kiterjedése, módja és modora ; jelviség Symbolismus) a közmondásokban. Nyelvsajátság, nyelvvirágok. A közmondás rokontársai, irodalma, életrajzok. A közmondások betűrendben s legvégül — tiz: régebben élt közmondásgyüjtő után — szemelvények. Szerző már közel tiz év óta szorgalmasan gyűjtögette a közmondásokat s mikor már jó pár ezeret látott összegyűjtve, közel háromszáz magán levelet irt egyesekhez — többnyire tanító kartársaihoz — az ország minden vidékére, fölkérvén őket fáradozásában való szellemi támogatásra. Később a lapok utján felszólította a nagy közönségét, hogy a magyar közmondások s példabeszédek összegyűjtése és beküldése által tökélyesbitsék munkáját. A több rendbeli felszólításnak meg is lett a maga fényes eredménye, erkölcsi haszna szerző müvében, melyben a közmondásokról irt jeles tanulmányán kívül mintegy 10,000 magyar közmondást, példabeszédet és szólásmódot gyűjtött össze betűrendben. Könyvének serkezetére vonatkozólag maga a szerző igy ir : »Sok közmondás-féle könyvet lapoztam már végig s nem egyet tanulmányoztam is. De szerintem a közmondás-gyűjtők eddig nem tudták oly rendszerbe foglalni gyűjtésüket, mely a közmondást kereső olvasót könnyen útba igazítsa. Az egyik pl. minden rend és összefüggés nélkül közli a közmondásokat. Ilyen Kovács Pál, Kis-Viczay Péter s még mások könyve. A másik szakaszokba osztja, mint Dugonics, de oly különös álczimekkel, hogy ember legyen a talpán, ki egy általa ismert közmondást Dugonicsnál föl tud keresni. A harmadik betűrendes alapszó szerint halad, mint Ballagi és Erdélyi. A negyedik ábécze rendben csoportosítja a. közmondásokat a mondat első szava szerint, mint Pelkó.« Sirisaka is ezt a módot tartotta leghelyesebbnek, azzal a különbséggel, hogy nem untatja az olvasót oly hiába való, hosszas és unalmas magyarázatokkal. Itt ott ő is magyaráz ugyan, sőt némely helyen alkalomszerű anekdotákat is beszőtt munkájába, de mindezzel csínján bánt el, czélja lévén az oktatva mulattatás és mulattatva oktatás. Könyvének terjedelme oly bő s tartalma oly tanulságos és vonzó, hogy valóban nem sokalhatják a könyv 2 frtnyi árát mindazok, kik a komoly's tisztességes magyar irodalmi termékeket magyar hazafiakhoz méltóan pártolni és terjeszteni szokták. Sem nekünk, sem a szerzőnek nem az czélunk, hogy a reklám nagy dobjával a könyvkiadóknál szokásos hűhóval lépre csalassék a közönség — s kap egy minden kritikán aluli férezművet. Sirisaka könyve nem szorul mesterségesen gyártott reklám czik- kekre, mert a »Jó bornak nem kell ezégér.« Minden reklámnál többet nyom a latban azon egy körülmény — s ez bizonyítja legjobban, hogy szerző jól fogta föl tárgyát — miszerint szerény tánitói fizetéséből szerző kerek ezer forint kiadásba verte magát, azon biztos hiszemben, hogy az irodalom nevében hozott anyagi áldozatát méltányolandók, fáradozását elismerendők : könyvét a t. közönség pártolni fogja. Különösen a hitszónokok, tanárok, tanítók nép-, ifjúsági- s egyesületi (kaszinók) könyvtárak pártfogására számit. Mi is hisszük, hogy szerző e reményében nem fog csalódni. Épen azért csak irói kötelességét vélünk teljesíteni, a midőn Sirisaka Andor pécsi tanítónak a »Magyar Közmondások Könyve« ez. munkáját lapunk előfizetőinek, olvasóinak s minden barátjának szives figyelmébe és pártfogásába ajánljuk. Levelezéseknél, illetőleg postautalványon való megrendeléseknél elegendő ily czimezés : Sirisaka Andor, Pécs. Szerkesztői üzenetek. ]tl. S. úrnak. Türelem. Jönni fog csekély változta lássál. Rövidebb tárczákat, kérünk. Üdvözlet! Pipúlól már rég nem olvasott közönségünk. Mikor kapunk már valamit? IS. ]V. úrnak. Várjuk az Ígért czikket. <J. úrnak Irsún. A lapot elküldöttük.
