Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-01-12 / 2. szám

4 ólakor fognak a középvárosi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig csütörtökön f. hó 9-én d. e. 8 órakor, a felsővárosi plébánia te'mplomban fog a Mindenhatónak bemutathatni. Vácz, 1890. január hó 7-én. Béke hamvaira!

= Káptalani gyűlés. A mélt. káptalan f. hó 10-én megyés püspökünk ő exciája elnöklete alatt a kegyes alapítványok kezelése ügyében gyűlést tartott.

= Köszönet-nyilvánítás. A sz. Vincze-Egylet perselyeiben a szegények javára befolyt és pedig: Al- berty Ferencz kereskedésében 1 frt 84 kr., Millmann Géza kereskedésében 72 kr, Korpás János üzletében 60 kr., György Mihály üzletében 60 kr, Racsek Mathild úrnő gyűjtő ivén 24 frt 60 kr. és több db. ruhanemű. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond a szegények nevében az Egylet 87. r. gyűlése.

= Az influenza. Az influenza miatt múlt hét végén bezárt főgymnásiumban e héten akadálytalanul folytatták az előadásokat. De a kellemetlen vendég még mindig itt lappang közöttünk és sokaknak szerez kellemetlen napokat.

= Halálozások. Krac h József f. hó 4-én, élte 69-ik évében elhalt. Halálát özvegye szül. Linert Karolni, s gyermekeik: József, Erzsébet és Imre gyászolják. — Roll István f. hó 6-án élte 41-ik, özvegysége 2-ik évében. Három árvája maradt. — Ny. b.!

= A „Vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“ f. hó 8-án tartott választmányi gyűlésében elhatározta, hogy febr. 9-én Aszódon, mint Vácz vidékének második czentrumában, felolvasással és szavalatokkal egybekötött zeneestélyt rendez. Elhatároztatott továbbá, hogy husvét hétfőjén (apr. 7.) Vácz on műkedvelői szini-előadást tart, amikor is három vigjáték és egy monológ fog színre kerülni. Némi vita után „A minister előszobájában“, „A virágfakadás“ és „Kis mama“ czimű komődiákban állapodott meg a kör. — Végül a bíráló bizottságba Alpári Lajos s a háznagyi tisztre a lelépő Krenedits F. helyett Strausz Zsigmond választatott.

= Tragor Ernő jóliirű borkereskedő hirdetésére felhívjuk a közönség figyelmét.

= Pestmegye közigazgatási bizottsága e

hó 9-én délelőtt Földváry Mihály alispán elnöklete alatt tartotta rendes havi ülését, amelyen a közigazgatási ágak képviselőinek jelentései olvastattak fel és a folyó ügyek tárgyaltattak.

= Nőegyleti bál. Városunkban minden évben ez szokott lenni az igazi elite bál, s ez mint minden évben, úgy az idén is igen fényesen sikerült. A fran- czia négyest 50—60 pár lejtette. A hölgyek közül tudósítónk a következőket jegyezte fel: gróf Ráday Irma, báró Pírét Ilona, Gosztonyi Ella és Ilona, Rudnay Lenke, Rudnyánszky Rózsa, Hulán Alice, Laszkáry Biri, Osztroluczky Elza, Rosenbach Ilonka, Földváry Valéria, Szalacsy Juliska, Havas Vilma, Meiszner Hermin, Pauer Bella, Varga Adrien, Gonda Jolán, Pencz Laura, In- tzédy Irma, Kiss Etelka, Krottentaller Erzsi, Otto Riczi. Továbbá: Gosztonyi Jánosné, Rudnay Józsefné, gróf Ráday Gedeonné, báró Pirét Béláné, Osztroluczky Mik- lósné, Kovách Ernőné, Rudnyánszky Ferenczné, Laszkáry Gyuláné, özv. Földváry Miklósné, Halász Poldiné, Szalacsy Sándorné, Mányay Ivánné, Gajáry Gézáné, Rudnyánszky Lászlóné, Palkovics Józsefné, Havas Jánosné, Kemény Gusztávné, Meiszner Jánosné, Gyürky Károlyné, Varga Jánosné, dr. Pauer Béláné, dr. Hu- zella Mátyásné, Intzédy Sománé, Pécs Sándorné, Gonda Mihályné, dr. Freysinger Lajosné, báró Belosztotszkyné, Pencz Ferenczné, Tragor Jánosné, Réffy Béláné, Haidfeld Lajosné, Brenner Márton né, Vadkerty Mihályné, Krenedits Rudolfné, Krenedits Matild, Boda Mártonná, Cseley Jánosné sat. — Szünóra alatt 90 teritékü vacsora volt rendezve. A franczia menu díszére vált a vendéglős jó hírnevének. A jó kedvnek csak reggeli 7 óra vetett végett. — Latinovics Albinná ő méltóságát férje betegeskeoése tartotta távol; e körülmény annyival is inkább keltett általános sajnálkozást, mert tudjuk, hogy ő jelentékeny rúgója a nőegylet mulatságainak. — Az ő szívességéből lön az egész est folyamán a jelen voltaknak thea szolgáltatva.

— Uj betegsegélyező-egylet. A helybeli kötő-szövő gyárban Leicht ne r Benő vezérigazgató buzgólkodása folytán betegsegélyző-egylet alakult, mely e hó 1-én lépett életbe. Az egylet orvosává a vezér- igazgató Dr. Rákosi Béla fegyházi orvost nevezte ki, aki az egylet tagjait ingyen gyógykezelésben részesíti.

= Visszahelyezett pénztárnok. Városunknak egy évnél hosszabb idő óta felfüggesztve volt pénztárosát, Vadkerty Lajost a megye hatósága állásába visszahelyeztetni rendelte.

= A jégpálya naponta nagy látogatottságnka örvend. Halifax hívei e hó 5. és 6-án különösen ellepték a jégpályát s'a kedvező időben a késő esti órákig vigan iringáltak a jégen. Mint értesülünk, nagyban folynak az előkészületek a korcsolya-estély megtartása érdekében, mely valószínűleg februárius hó 8-án leend.

= Felülfizetések a dalestélyen. A váczi „Műkedvelők dalegyesülete“ által f. hó 6-án megtartott s tánczvigalommal egybekötött dalestélyen felülfizettek : Dr. Schuster Konstantin megyés püspök ő exciája 25 frtot, Neszveda István felszentelt püspök 2 frtot, Majthényi István országgyűlési képviselőnk 4 frtot, Dr. Virter Lajos kanonok 2 frtot, Dr. Czettler Antal kanonok 1 frtot, Kanda István kanonok 1 frtot, Tanács János kanonok 1 frtot, Villásy István kanonok

1 frtot, Jung János kanonok 1 frtot, özv. Kacskovics Ferenczné 1 frtot, Dr. Freysinger Lajos kir. közjegyző 50 krt, Helcz Ferencz kir. járásbiró 1 frt 50 krt, Be- nevics János 1 frtot, Rőder Antal fegyint. gondnok 1 frtot, dr. Kovách Ödön 1 frtot és Gáli Pál 1 frtot. — Fogadják a nagylelkű felülfizetők e téren mint minden jó és nemes czélok pártfogói, egyesületünk legmélyebb köszönet és hálás nyilvánítását.

= Újévi üdvözletek megváltása. Itt közöljük jegyzékét azon kegyes adakozóknak, kik újévi üdvözletüket megváltották. És pedig a „házi szegények“ segélyezéséhez járultak: Megyés Püspök úr őnmltga 20 frt, Halmi László főgymn. igazgató 3 frt, Weiszbarth János tak. igazgató 1 frt, Mandics János 2 frt, Boden- dorfer Béla 1 frt, Blázsovits János 1 frt, id. Korpás József 1 frt, Fortuner Elek 1 frt, Piufsich Lajos 10 Kovách Ernő 1 frt. Összesen: 41 frt. — „A városi kórház alap“ gyarapításához járultak: L e n c s ó Sándor 50 kr, Pintér Dávid 1 frt, id. Korpás Pál 1 frt, Meiszner János 2 frt, lvátay Ferencz 1 frt, N. N. 50 kr, Biel József 50 kr, Nt. Tornyos Pál ev. lelkész 1 frt, Neszveda István püspök 3 frt, Dr. Virter Lajos kanonok 2 frt, Váczi csizmadia társulat 1 frt, Bartos Imre

2 frt, Pápa Lipót 1 frt, Blázsovits János 1 frt, Szun- gyi Mihály 30 kr, Weiszbarth János tak. pénz. igazgató 1 frt, Tanács János kanonok 2 frt, Ökröss Bálintné 1 frt, Irgalmas rendi ház 3 frt, Józsa Pál 50 kr, Piuffsich Lajos 20 frt, grf. Crouy Vilmos 3 frt, Prokop Károly 50 kr, Spóner József kanonok 3 frt. Összesen; 51 frtSOkr. — „A városi szegény alap“ gyarapításához járultak : Megyés Püspök úr őnmlga 20 frt, Lencso Sándor 50 kr, özv. Filo Pálné 1 frt, N. N. 50 kr. Biel

József 50 kr, Kompolt Ferencz 1 frt, Nagy Jánosné 1 frt. összesen : 24 frt 50 kr.

= Rendőri hírek. Korpás József polgártársunkat cselédje meglopta. Elvitte a fia ezüst óráját, s többféle ruhaneműeket mintegy 35 frt értékben. A cseléd bejelentve nem volt. A hátrahagyott cselédkönyv a valódi személyle írással meg nem egyezik — és igy alapos a gyanú, hogy a könyvet is lopta valahol ; a tettes már a rendőrség megindított nyomozását igen megnehezíti. — Kurdi Fáni ismeretes tolvaj a szállítmányai megérkezvén nála egy pokrócz találtatott, mely mint gyanús tulajdon elvétetett; állítása szerint azt Dunakeszen tolonczoltatása alatt vette egy ismeretlentől 40 krért. A rendőrség azonban úgy hiszi, hogy a budapesti toloncz házból emelte el. — G z i 11 i k Mária és Kovács Mária cselédek egész tolvaj szövetkezetét alapítottak, melynek még orgazdája is akadt. Bezdek János, Stern Matild és Schlesinger Sándornak megkárosítása után hurokra kerültek. — A nagyon felszaporodott koldusokra razzia tartatott — azok közül 8 munkaképesnek találtatott az orvos által, annálfogva szigorúan büntettettek. Többen mint nem helybeli illetőségűek tolonczoltatásra Ítéltettek.

= Megjelent és beküldetett szerkesztőségünknek ,, K ö r -Máz u r. “ Zongorára szerzé G a á 1 Pál. A rendkívül Ízlésesen kiállított, csinos zenemű a „Vácz- vidéki egyetemi ifjak körének“ van ajánlva. Kapható: Váczon, Mayer Sándor könyvkereskedésében. Ára 80 kr. A jövedelem fele a fent nevezett köré leend. Melegen ajánljuk zenekedvelőink figyelmébe.

= Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer használata következtében megszabadult, annak leírását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi. Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4.

45—52.

Szerkesztői üzenetek.

~ Pistának. Késein érkezett, jövőre jönni fog. Köszönet. —• -V. Y. F — ült. Az előfizetési hátrálék 6 frt. — Miiróllii- nak. Megkaptuk. Közölni fogjuk. Szives munkásságát kérjük. — Mészáros S. úrnak. Küldeményét megkaptuk. A »Pompása és^a »Kukáliai« históriát legközelebb elküldjük. Szives üdvözlet! — Viz Zol án úrnak. Míndszent. Köszönettel vettük, térszüke miatt csak a jövő számban közölhetjük. — Cornel iának helykén. Vettük becses tárczáját, adandó alkalommal közlendjük, üdvözlet.

N y i I t-t é r.

(!E3 e Is: -ö. 1 d. e t e t t.d

Színes selyem szövetet 60 (krtól 7 frt 65 krig méterenkint — sima és mintázott (mintegy 250 különf. rajz és szinben) — küld egyes ruhára vagy végszámra vám- és bérmentesen H e n n e b e r g G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára Z ü r ich. Minták posta- fordultával. Levéldij 10 kr.

m

köszönet n^il'srázn.Itás.

Mindazon jóakaróim, kik megboldogult férjem temetésén szivességök és jelenlétökkel részvétüket nyilvánították, fogadják hálás köszönetemet.

Váczon, 1890. január 11-én.

Özv. Bocskay Andorné.

II.

Leichtner Benő.

A kötő- és szövő ipart még 10 évvel ezelőtt csak hírből ismerték hazánkban. Csak annyit tudtunk, hogy azt a sok milliót, amelyet az ország közönsége ezen ipar termékeire költ, a külföld rakja zsebre. Lehet, hogy voltak oly nagyratörő szellemek, akiknek érdeklődését ezen iparág felébresztette, de konkrét eredménynyel csak egy egyén dicsekedhet; csak egyedül ő . vallhatja magáénak az úttörés nehéz munkáját és övé az egyedüli érdem, hogy ma ezen uj iparág lábrakelé- sét az e czélra épített oly gyár hirdeti városunkban, amely eddig páratlanul áll a maga nemében Magyar- ország területén. E férfiú, kinek nevét Magyarország történetírója bizonyára feltűnő betűkkel fogja megörökíteni, az, akit fejezetünk élére irtunk: Leichtner Benő, a kötő- szövő gyár érdemdús vezérigazgatója.

Olvasóink közül kevesen ismerik e nevet s talán még kevesebben annak viselőjét. Pedig gyakran jár itt közöttünk és sokszor egész napokat tölt városunkban, de persze szerény elvonultságban, nemes hivatásának szentelve a napnak minden perezét. Nem vezérli őt hiúság ténykedésében és mint igazi nagyság, elvből kerüli azon utakat, amelyek napjainkban már nagyon is közönségessé vált módon vezetnek a sokak által áhított Parnassusra.

S ha mi ezúttal bemutatjuk őt városunk közönségének, teszszük ezt azért, hogy hervadhat.lan érdemeinek elismerése mellett, tisztelni tanulja azt városunk, amelynek Leichtner igazán jóakarója.

Azt mindenki tudja, hogy a gyári vállalatok vajmi ritkák Magyarországon s ha akad egy-egy (mai viszonyaink között) merész vállalkozó, aki ily nagy fába meri fejszéjét vágni: nemes versengők veszik őt az ország minden vidékéről körül, mindenik magának óhajtván az elsőbbség dicsőségét.

Leichtner figyelme már a terv csirájában városunk felé irányult; nem tántorították őt meg városunk elismert előnyeiben sem a fokozott kedvezmények, melyeket más városok felajánlottak, sem azon felsőbb helyről jött befolyások, melyek talán nem közönséges kitüntetést vonhattak volna maguk után. 0 mindvé- végig hívünk maradt s mellettünk kardoskodott az igazgatóság gyűléseiben, mely véghatározatában tényleg városunkat szemelte ki a gyártelep helyéül. És ez oly tény, mely által városunkat teljes hálára kötelezte. Mert a mellett, hogy a kötő-szövő gyár páratlanul áll az országban városunkban, melynek hírnevét s idővel talán idegen-forgalmát nagyban emelendi: jelentékeny jövedelmi forrást is szolgáltatott városunk szegényebb családjainak. Igaz, hogy városunk is áldozatot hozott; mert kész pénzén vásárolta meg a 6000 H] ölnyi területet a gyár számára, melyet ingyen és a szokott kedvezményűkkel engedett át. De mily elenyésző csekélyek ezen áldozatok azon előnyökkel szemben, melyeket a gyár már a jelenben nyújt és a jövőben mindinkább fokozott mértékben fog városunknak nyújtani ? Minderre előre számított városunk képviselőtestülete s mi hálát adunk a Gondviselésnek, amely város-atyáinkat ily irányban inspirálta! . . .

Leichtner fenomén az ipar terén! Minden előzetes impulzus hiányában, egyedül a saját inicziativája sarkalta őt olyan akczióra, amely akkortájt még kétes jövőnek nézett elébe. U nem riadt vissza a nehézségektől, sem azon jelentékeny anyagi áldozatoktól, melyeket nagyszabású vállalatával koczkára tett. Kora gyermekségének vágyát követve, mint égészen fiatal ember, merész elhatározással indult el ezelőtt 10 évvel Szászországba, a szövő-ipar ez idő szerint virágzó hazájába. Három évett töltött Ghemnitzben és Limbachban, minden idejét a szövő-ipar alapos tanulmányozásának szentelve. Serényen látogatta ott a szakiskolákat egy másik magyarországi társával: Jágócsi Péterrel s bő tapasztalatokkal tért vissza 1884. év elején hazájába, magával hozva néhány külföldi munkást, a kiknek segélyével ezen iparágat itthon volt meg kezdendő.

A legszerényebb apparátussal, kezdette meg a fővárosban jóra irányult, hasznos működését, mely- lyel csakhamar nemcsak a fővárosi nagyiparosok, hanem a kormány figyelmét is sikerült felkölte- nie. De vállalata akkor még oly szűk keretek között tengődött, hogy a Budapest és Bécsből kapott megrendelések alig állottak arányban azon áldozatokkal, melyeket vállalatába belefektetett. S olyan előzmények után, melyeket fentebb említett szaktársa: Já- g o c s i Péter sorsa — aki Pozsonyban jelentékenyebb tőkével felállított hasonezélú gyárával 2 évi sikertelen működés után megbukott — szolgáltatott: bámulatos kitartásra és nagy lelkierőre mutat azon eredmény,

melyet Leichtner nek e téren elérni sikerült. Már 2 évi működés után annyira gyökeret vert vállalata, hogy a fővárosi nagyiparosok bizalommal közeledtek feléje és felajánlották neki támogatásukat. így változott át 1885-ben a szerény vállalat részvénytársasággá, mely most már nagyobb munkaerővel — mert Leicht- nernek arra is volt gondja, hogy a szövés technikájára a honi munkásokat is megtanítsa elsajátítsák — folytatta működését s időközben annyira fölszaporodtak a megrendelések, hogy a gyár vezetője (Leichtner Benő) a helybeli fegyintézet volt igazgatójával: Varga Jánossal is érintkezésbe lépett. Varga felfogva ezen uj iparág fontosságát, megragadta a kínálkozó alkalmat, és készséggel egyezett abba bele, hogy iparág a vezetése alatt álló fegyintézetben is meghonosuljon, mely czélra 100 fegyenczet bocsájtott a Leichtner rendelkezésére.

Az eként. megizmosclott vállalat most már oly eredményeket mutathatott fel, amelyek meggyőzően szóllottak életrevalósága mellett. S nem nagy fáradságába került, hogy a részvénytársaság körébe a főváros pénzkirályait és oly magas állású egyént is belevonjon, mint Németh Imre miniszteri tanácsos.

Az ily ezégér alatt működő részvénytársaság természetesen már mindenkinek imponál, főleg ha oly czikkekkel áll elő, amelyek a külfölddel is kiállják a versenyt. A tőkében és munkaerőben ekép gyarapodott részvénytársaság rendszeres alapokra fektette a vállalatot.

A nagyszámú részvényesekből 1889-ben megalakult a l6 tagból álló igazgatóság, melynek elnöke: Német h Imre, min. tanácsos, alelnöke : W e i s z Berthold, fővárosi nagykereskedő és vezérigazgatója: Leichtner Benő. Ézen 10 tagból álló igazgatóság határozta el a vállalat összpontosítását és egy nagyobb- szabású gyár felállítását, mely czélra szükség esetén egy millióra felemelhető 250.000 frt tőkét szavazott meg. Egyúttal megbízta Leichtner Benő vezérigazgatót, hogy a tervbe vett gyár helye és tervezete felől, a szerzett tapasztalatok után előterjesztést tegyen.

így került a kötő-szövőgyár Vácz város területére, amelyet méltán irigyelhet tőle még a gyárakban bővelkedő szomszédos főváros is!

(Folytatása következik.)