Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-06-22 / 25. szám

Ő abban a téves hitben élt, hogy a nemzet kulturális érdekének legjobban szolgál azzal, ha a felsőbb taní­tást modern alapokra fekteti, és hogy már azzal eleget tett, ha nehány uj egyetemi tanszéket állít fel és pár uj egyetemi magán vagy rendes tanárt nevez ki e tan­székekre. Hát hiszen nem csekélység ez sem, de lénye­ges befolyást egy nemzet kulturális fejlődésére bizony nem fog gyakorolni. Csak egy módja van a nemzeti szellem emelésére és ez a népnevelés erélyes fölkaro­lása és olyatén keresztülvitele, hogy a következő nem­zedékben csak kivételt képezzen az az ember, a ki az Írott vag}r nyomtatott betűt spanyol falnak tekinti. A nemzeti kultúra nem terjed felülről lefelé, hanem megfordítva, mert csak a közép és néposztályokban él az áldozatkészség, mely mindenét kész a haza oltárára tenni. A magasabb körök a német és a franczia szót terjesztik Magyarországon. A nemzeti irányban való fejlődés egyedül csak a magyar nép zömétől várható. Épp azért tartjuk mi olyan fontosnak a népne­velés ügyét és ez az oka annak is, hogy teljes biza­lommal tekinthetünk a jövő elé, mert Gsáky Albin gróf feladata magaslatán állva, a magyar államférfin mély belátásával rendezi a népnevelés ügyét, melyet számos évekig a döntő körök alig méltatták figyelemre. Üdvözöljük a népnevelés igaz bajnokait: a taní­tókat, a vakáczió előtt! A „Váczi Első Alt. Ipartársulat" juniálisa. Az Ipartársulat mulatsága múlt vasárnap, f. hó 15-ikén tartatott meg a „Migazzi“ kastélyt körülvevő gyönyörű erdőben, s hogy abban nem vettek annyian részt, mint az előző években, annak okául mi a szom­baton át magát erősen tartó és még vasárnap délelőtt sem szűnő hideg, erős és szeles időjárást tudjuk be, mert a rendezőség, élén Reit tér Istvánnal mindent megtett, hogy a mulatság az előbbiek mögött mi te­kintetben se maradjon vissza. Délután azután kitisztult az égboltozat, elállott az eső és szünedezni kezdett a szél, mire közönségünk neki is bátorodott s telt vasúti kocsik s a magánfoga­tok egész sora szállitották a rendezőség nagy örömére a mulatni vágyókat. A mulatságon láttuk : Majthényi István orsz. gy. képviselőnket, G a j á r y Géza polgármesterünket nejével, Korpás Márton és Dr. Franyó István ta­nácsnokokat. Dr. Zechmeiszter János jegyzőt, Dr. F a 1 c s i k Dezső aljegyzőt, Dr. G s á n y i János t. ügyészt, Gsávolszky József, Újhelyi István és V i 11 á s s y István kanonokokat, Dr. Freysinger Lajos kir. közjegyzőt, Nikitits Sándor, Reiser Réla ügyvédeket, R e i 11 e r Istvánt, G y ü r k y Károlyt és sok másokat, akik persze nejeiket és családjukat — már t. i. ha van — sem hagyták honn; mig az egyik rész vig poharazás és étkezés mellett mulatott, addig a nagyszámban jelenvolt fiatalság víg tánezra perdült és rakta a csárdást hatalmasan, amig csak az utolsó vonat közeli érkeztének s indultának szo­morú hírére egy kellemesen eltöltött nap emlékével abbanhagynia nem kelletett. Szomorú emlékezetű azonban a mulatság Monsz- part József köztiszteletben álló; polgártársunkra nézve akinek szeretetne méltó neje úgy d. u. G óra körül hirtelen rosszul lett, — mint részvéttel értesülünk szélhüdés következtében ; s B e z d e k János polgár­társunkra nézve, aki az úton hazajövet a felfordult Az utolsó Bánky. — Elbeszélés. — Irta: Miészáros Sándor. Letűnt, már a nap a magas égről, a csillagok kezdtenek előbujni a messzeség homályából. Hol a nap letűnt, az égnek másfelén félve ütötte fel fényes kopasz fejét a hold fehér színben ragyogtatva az alant úszó fellegeket. A madarak mind elültek már régen, csak a liget legszebb madara zengte szivecskéjének búját, bánatát, a csalogány. Néma csend honolt Ránk kicsiny falucska felett, már mindenki lenyugodott, csak néha lehete látni itt-amott egy-egy elkésett munkást hazafelé ballagni. A kicsiny falu nyugoti részén van a Bánkynak ódon kastélya, mely úgy tűnik fel az esti szürkületben sötét falaival a nagy sűrű kert közepett, mintha egy óriás kisértet lenne. A kastély tornyában csengő-bongó hangon szólalt meg a kis harang, hirdetve a tájnak, hogy az idő későre jár: kilencz óra. A kastély hátulsó részén jó bent a fák között kő­padon barna fiatal ember ült s mintha valakit várt volna, jobbra-balra tekingetett. Midőn a harang elnémult, a fiatal felé a bokrok között virgoncz lányka lépegetett. — Régen vársz már Benő? Szólt vidoran a lányka. • Kis ideje, hogy itt vagyok. Válaszolt a fiatal felkelve helyéről. De menjünk beljebb, nehogy megta­láljon látni valaki; tegnap is ugy-e kis Inja volt, hogy anyám ránk nem bukkant. A lányka odasimult a fiatalhoz, karját annak kar­jába dugá s csendesen lépegettek a sűrű bokrok között. Anyám körül voltál Erzsikéin ? Szólt gyengéden az ifjú.-------------­--- _________—................. kocsiból oly szerencsétlenül esett ki, hogy egyik lábát több helyütt eltörte. Óhajtjuk, hogy úgy az egyik mint a másik minél előbb nyerje vissza egészségét. Városi és vidéki hírek. = Személyi hírek. Zoltán Elek tábornok lovassági felügyelő a hét folyamán városunkban idő­zött, s a helyben levő honvédek fölött szemlét tartott, i s teljes megelégedésének kifejezésével távozott váro­sunkból — O-Gyallára, hol szintén szemlét tartott. — Tóth József, királyi tanácsos, pestmegyei tanfelügyelő, a hét folytán egy napot városunkban töltött s jelen volt a Vörös Ferencz által vezetett I. fiosztály vizsgá­latán, melynek eredményével igen meg volt elégedve. = Papszentelés, Megyés püspökünk ő exciája f. h. 17., 18., 20. és 21-én szentelte fel Sandula Imre és Tóth Kálmán végzett theologusokat, továbbá Ivo- lossváry Mihály szerpapot kecskeméthi káplánt, áldo- zárokká. — Takáts Mihály és Hainiss Dezső végzett theologusokat pedig alszerpapokká. Ugyanezen alka­lommal több kegyesrendi és sz. Ferenczrendi is fel­szenteltetett. 0 exciája az uj áldozárokat tegnap asz­talához hívta, s velük atyai kegyességgel társalgóit. = Egyházmegyei hírek. A hét folyamán fel­szentelt Takáts Mihály és Hainiss Dezső alszerpapok, az előbbi Kecskeinéthre, az utóbbi pedig H.-M.-Vásár­helyre kisegítői minőségben rendeltettek. = A székesegyházban vasár- és ünnepna­pokon 9 órakor tartatni szokott zenés mise a mai naptól kezdve a felsővárosi plebánia-templomban fog tartatni, mindaddig mig a székesegyház ablakai telje­sen megujittatnak. = Kimutatás a „vörös-kereszt-egylet“ által f. hó 7-én rendezett h a n g v e r s e n y jövedelméről. I. Bevétel: Jegyek után 281 frt 50 kr. Felülfizetések után 92 frt. Összesen 373 frt 50 kr. II. Kiadás: 1. Terembér 20 frt, 2. czigánynak 50 frt, 3. czigányok vacsorája 7 frt 94 kr., 4. Hangoló G frt, 5. nyomdaköltség 22 frt 50 kr. 6. világítás 20 frt 84 kr., 7. postabélyeg 2 frt 90 kr., 8. sürgönyök 2 frt 44 kr., 9. emelvény felállítása G frt, 10. Függöny és szalag 6 frt 27 kr., 11. Székek szállítása 3 frt, 12. kocsisoknak 1 frt 70 kr., 13. Padló fényezés 3 frt 50 kr., 14. napszámosok 1 frt 40 kr., 15. szögek és sodrony 1 frt 9 kr. Összesen 155 frt 58 kr. Tiszta jövedelem 217 frt 92 kr. Felűlfizettek : Dr. Sehuszter Konstantin ő exciája 20 frt, Braymann Gusztáv 3 frt, Farnady Jánosné 6 frt, Az irgalmasok házfőnöke 2 frt, Dr. Gsáky Tivadar 2 frt, Gr. Szapáry Vera 10 frt, Baros Kálmán 2 frt, Ökrös Bálintné 5 frt, Rudnay Józsefné 5 frt, Bencze Györgyné 2 frt, Sehuszter Irma 2 frt, Belosztovszky Jánosné 1 frt, Tanács János 2 frt, Dr. Virter* Lajos 2 frt, N. N. 1 frt, Horváth Pál 1 frt 50 kr., Latino vies Albin 10 frt, Dr. Robicsek József 5 frt, Gajáry Géza 2 frt, Rostet- ter Krisztiánná 1 frt, N. N. 50 kr. Összesen 92 frt. A számadások összeállítása után Dömötör Sándor úr­tól mint felülfizetés befolyt 2 frt. Hálás köszönetét mond az egylet elnöksége ngos Gsávolszky Jó­zsef és Piufsich Lajos úrnak, kik a dologi kiadások tetemes részét átvállalva, a hangverseny jövedelmének gyarapításához nagymérvben hozzájárullak; továbbá azon vidéki és helybeli közreműködőknek s rendezők­nek, kik szives és nagyrabecsült közreműködésük ál­tal a vörös kereszt egylet váczi fiókját lekötelezték. = Fényes esküvő. Papp István helybeli ke­reskedő f. h. 17-én délután lépett házasságra Ros­te tt e r Magdolna Rózával, a felsővárosi plebánia- templomban. Násznagyok voltak Papp Gyula földbir­tokos és Piostetter Keresztély. A szertartást dr. Czett- ler Antal prépost-plébános végezte, ki az uj párhoz lelkes szavakat intézett. Boldogságot kívánunk mi is az uj párnak ! ~ __--n-1----------~ Mellőle jöttem. Mondá álmos s ágyába vezettem, lefeküdt. — Tehát ma nyugodtan lehetünk. Atyám nincs itthon, csak reggel jön haza. Lassú léptekkel egy kis tisztáshoz értek, melynek egyik végiben egy kis fehér padocska állt. Ide ült a két szerelmes, közel egymáshoz. — Oh hányszor voltam már én itt boldog, tudnál-e Erzsikém annyi csillagot az égen mutatni, ahány édes csókot kaptam már itt tőllecl ? — Tudnék bizony. — Oh te kis holló te, adsza hat még nehányat. — Szeretlek Benő, szeretlek, mint soha senki a világon nem szeretett még; szerelmem mint a medré­ből kitörő folyam rohan elborítva mindent, úgy bo­rítja el egész valómat s nem tudok egyébbről gondol­kodni, érezni, csak szerelmemről. — Viszont szeretlek édesem. Neked szentelek mindent, mi előttem magasztos, szent. Hő, igaz sze­relmed jutalma én leszek, elég jutalmul? Tied lesz e szív, érted dobogtatja örökké e szivet a szerelem; hidd lelkem, mely mindég rólad, veled álmodik. — Oh vajha igaz lenne, hogy enyém leszesz. De egy balsejtelem súgja, nem úgy leszen. Dúsgazdag vagy te, büszke atyád, anyád van, ki előtt a szolga név semmi, senki. Dúsgazdag vagy te, egy ellene, szeme fénye szüleidnek, szegény, nyomorult szobaleány va­gyok én, kit ma, e perezben, ha úgy tetszik urának elkergethet, csúffá lehet. Oh tán én is jobb módban lehetnék, ha szüleim éltek volna s ha nem maradtam volna árvaságra, oh, ha az emberek nem oly álnokok. — Ne folytasd, fáj ez nekem. Mondtam, esküdtem reá, tied, vagy ha tied nem lehetek, senkié sem leszek, inkább a halálé. — Követlek oda is. Oh mert érzem, hogy ez éj­sötét szemek nélkül, e rózsa ajkak nélkül s [egész lé­nyeden elömlő báj, szived nemessége, lelked jósága nélkül az élet nekem sivár, üres pusztaság lenne. = Körmenet. E hó 15-én mint Jézus Szive ün­nepét követő vasárnapon, körmenet vezettetett a szé­kesegyházból az alsóvárosi temetőben levő Virter-féle kápolnához, mely tudvalevőleg Jézus Szive tiszteletére , van szentelve. Az ájtatosságon, melyet Újhelyi Ist­ván kanonok-plébános végzett, igen számosán vet­tek részt. = Kitüntetés. A magyar orsz. zeneiskola évzáró nyilvános vizsgálatai f. h. 2G-án tartatnak meg a vi­gadó nagy termében. A felsőbb kiképzés első osztá­lyának hallgatói közöl az éven át tanúsított szorgalom és előhaladás alapján csupán kettő érdemesittetett a - nyilvános fellépésre, ezek egyike Kiss Angela k. a., ki ez alkalommal Sipos Antal nagy magyar ábrándját adja elő. = Kiállítás. A váczi kath. leányiskola növen­dékeinek kézimunkái ma vannak kiállítva az iskola dísztermében, hol azok reggeltől estig megtekinthetők. Szerdán délután 5 órakor pedig az összes róm. kath. elemi iskolák finövendékeinek lesz tornavizsgájuk. — A városház köréből. A polgármester Klembala Imre napi díjas helyébe Vadkerty Lajost alkalmazta. = Dijverseny! A káptalani sörház tekepályáján dijverseny rendeztetik, mely f. hó 22-én (vagyis ma vasárnap) veszi kezdetét s egész a dijverseny bezártáig tart, minden nap délután 3 órától este 7 óráig. Egy szám ára 15 krajezár, mely három egymásutáni dobásra jogosít. Az első dijat vagyis főnyereményt az nyeri, ki 7 báb közül három dobással legtöbbet üt. Dij: egy ló. A második dijat az nyeri, ki a főnyertes után leg­többet üt. Dij: egy duplafedelü ezüst remontoir óra. Harmadik dij: egy magy. kir. körmöczi arany. A ver­senydijak a helyiségben naponta közszemlére vannak kitéve. = Kinevezés. K a n s z k y Emil váczi fegyházi czimzetes főfegyőrt az igazságügy miniszter valóságos főfegyőrré nevezte ki. = Záró Vizsgák. A váczi izr. status-quo hitk. iskolájánál a záró vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni: az I. A) és B) osztályban f. h. 22-én d. e. 9—12-ig, a II. osztályban f. hó 23-án. d. e. 9—12-ig, a III. osztályban f. h. 25-én cl. e. 9—12-ig, a IV. és V. osztályban f. h. 26-án d. e. 9—12-ig. — Számadás. A „Váczi első általános Ipartár­sulat“ múlt vasárnapi mulatságán felülfizettek: Maj­thényi István 2 frt, Gsávolszky József 1 frt, Villásy István 1 frt, dr. Virter Lajos 2 frt, Jung János 2 frt, Rudnyászky Kálmán 5 frt, Reitter István 4 frt, Rády Sándor, 1 frt, Székely N. 2 frt, Bisztricsány J.-né 1 frt, özv. Frankó F.-né 1 frt, Bajer Lajos 1 frt, Sztanya N. 1 frt, Csereklye István 1 frt, Schmidt Ferencz 1 frt, Schnorr Antal 1 frt, Paulik Lajos 1 frt, Ress Sándor 60 kr., Horváth János 1 frt, Bónis János 2 frt, Mill­mann Géza 2 frt, Joó Sándor 1 frt, Széky Gyula 1 frt, ifj. Korpás József 1 frt, Racsek János 1 frt, dr. Frey­singer Lajos 1 frt, Monszpart József 1 frt, Brunkula N. 2 frt, Lencsó Sándor 1 frt, Marks Endre 1 frt, Reiser Béla 1 frt, Schweiger Ferencz 1 frt, Scheffer Jakab 1 frt, Gajáry Géza 1 frt, Meiszner Rudolf 1 frt, Bodendorfer Béla 1 frt, Hornicsek Károly 2 frt, Fleisch­mann Ede 1 frt, Bezdek János 1 frt, Bartos Lajos 1 frt, Scheffer András 1 frt, Lehmuth N. 1 frt, özv. Pé­ter Istvánná 1 frt, Gyürky Károly 1 frt, Reismann N. 1 frt, Szinay N. 1 frt, Neiszer N. 1 frt, Albrecht Sán­dor 1 frt. — Összes bevétel 238 frt 90 kr., kiadás 80 frt 85 kr., tiszta maradvány 158 frt 5 kr. E szerint a társulat betegsegélyző osztálya 79 frt 2]/2 kr., az el­aggott szegény iparosok segély-pénztára szintén 79 frt 2'/2 krral gyarapodott. A nemeskeblű adományozóknak ez ulon is hálás köszönetét nyilvánítja Az Ipartársulat Elnöksége. = Bőrgyártás. Mint értesülünk, városunk ha­tósága erélyes vizsgálat alá fogja venni a nálunk tul­■Tii'ii i i . ■ mi ................... I M . I mi — Oh jer, nézz szemeim közé, hadd lássam bol­dogságom kék tükrein, szemeidnek mélyiben boldog­ságom ragyogó csillagait. Hadd szívom le rózsa aj­kaidról a mámoritó édes csókot, mely nélkül életem keserű lenne. Szeretlek, mint még szív nem szeretett soha. A két ajk összetört egy ajkká, csókot csók után szíva le egymásról. A hold már fent járt jó magast az égen, irigyen tekintve le a boldog szeretőkre, kik elfeledtek mindent, az égen a ragyogó csillagokat s a fénylő holdat nézni, a fülemile siró dalát hallgatni — csak egyet nem fe­ledtek el, csak egyet tudtak, mely életük forrása, bol­dogságuk volt —- szerelmüket. Oh mert a tiszta igaz szerelem elfeledtet mindent, mindent s maga magát emeli föl, még az égiek fölé is. — Jaj Istenem, sóhajtott Erzsiké, már mennem is kell, ott kell lennem ő nagysága mellett, nehogy ha felébred, ne találjon olt. Mikor eljöttem tőle, azt mondtam neki, vacsorázni megyek. — Oh maradj még velem egy kissé lelkem üdve. Veled lennem üdv, nélküled kárhozat minden kis perczecske is. — Maradnék szivem, de ha mennem kell. — Hát ha kell, menj, de holnap . . . — Itt leszek, ha valami közbe nem jön. — Értelek. Még egyszer össze ölelkeztek s elindultak a kas­tély felé. A hold meg mintha félne, hogy észreveszi a tét szerelmes, hogy megleste őket, felhőkbe burko- íódzott. Felhők mögé bútt a hold, elhagyta siró dalát \ csalogány is s a tájra, a kastélyra csendes néma éj j örült. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom