Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-01-19 / 3. szám

vetés, hogy iparvállalataink az áruk olcsósága és qua- litása tekintetében sok kívánni valót hagynak es ezert nem volnának képesek nagyobb fogyasztási kort ma­guk köré csoportosítani, csak amolyan mondva c.unalt kibúvó, melyet egyéb okok hiányában szoktak hasz­nálni azok. kik abban a gyógyíthatatlan tevedesben leledzenek, hogy itt e hazában jó gyártmányt kapni nem lehet' és kűlföldimádásukban addig mennek, hogy még a paprikát is külföldi boltokban rendelik meg házi használatokra. Ez ellen a. végzetes felfogás ellen szolalt fel Baross Gábor és ez ellen hívta föl a sajtó támogatását.^ Mert az kétségtelen, hogy a gazdasági életünkben mar-mar vannak olyan tényezők, melyeknek kellő méltatása ok­vetlenül elősegíthetné iparunk felvirágzását. Ilyen tenyezo többek között a magyar kereskedelmi muzeum is, melyet a közönség még mindig nem részesít megerdem- lett pártfogásban. A fogyasztók legnagyobb reszenek. még csak alig van tudomása a kereskedelmi muzeum létezéséről és az a része, a mely tényleg isméi i, az is. inkább Becsbe zónázik házi czikkeinek beszerzése miatt, se mint a városligeti iparcsarnokba menjen, a hol mindenkor a mire szüksége van sokkal olcsóbban és kényelmesebben juthat. Ez a rossz szokás, mely fájdalom ma meg melyen gyökerezik a fogyasztó közönségben, csak folytonos hazafias agitáczióval szüntethető meg végkép. és azért nagy köszönettel adozhatik a. nemzet mindazoknak, akik ez agitáczióval a magyar ipar fejlődésének szolgá­latot tenni igyekszenek. Városi és vidéki hírek. = Több hátralékos előfizetőnek. Az év lejártával tisztelettel kérjük előfizetéseik ki- egyenlítésére. — Személyi hir. Helcz Ferencz kir. járásbiro. betegségéből felépülvén, működését a tegnapi nappal megkezdette. —- Gál esek György a váczi püsp. pap­növeldében tanulni, felügyelő s az, egyházjog es lörté- nelem tanára, ugyanazon tárgyakból a bécsi egyetemen f. h. 11-én tette le a szigorlatot „jeles“ eredmény­nyel. Gratulálunk ! = Városi közgyűlés tart at ik ma (vasárnap ) s esetleg a következő napokon a városház, tanácstermé­ben. A tárgysorozat húsz pontból áll. = Az elemi iskolai tanitó-testület f. hó 17-én Csávó Isziky József kanonok elnöklete alatt ülést tartott, melyen az iskolaszékbe Fodor Imre. Krancz Ferencz és Vörös Ferencz lettek beválasztva. = A hatvani prépost Krenedits Imre, e hó lG-án foglalta el Hatvanban plébániáját. Ez alkalom­mal a város intelligencziája s nagy közönség, a tűzol­tósággal élén a pályaudvarba vonult, hol hosszantartó éljenzés üdvözölte a tizenegy órai vonattal érkező pré­postot. A városi elöljáróság részéről ifj. Homonnay Szi­lárd. városi aljegyző üdvözölte az uj lelkipásztort, mag­vas és talpraesett beszéddel, majd a tűzoltóság, tanitó- testület és ipartestület nevében fogadták őt. Az uj pré­post, a szónokló férfiak mindegyikének a, meghatottság örömkönyeivel válaszolt, s az ünnepélyes fogadtatás után az összes jelen voltak kíséretében vonult be plé­bániájára.- Felolvasás. Findura Imre író polgártársunk, e hó 9-én tanulságos felolvasást tartolt Budapesten a földrajzi társaság ülésén. A felolvasót a jelenvolt nagyszámú közönség élénken megéljenezte. = Az aJpári plébános. Nell Ferencz alpári plébános gyógykezelés végett városunkba szülő földére érkezett s itt Racsek Endréné úrnő nővére szívessé­gét vette igénybe. — Kimutatás a váczi háziszegények intézetének javára befolyt kegyes adományokról. I. A városi köz- °yámi hivatalnál: múlt szamunkban közölt 4-1 hl. 1Í. Az alsóvárosi plébánián : Gróf Crouy Károly 10 Irt, Csávolszky József 2 frt, Csizmadia ipartársulat 1 frt, Szent-Ferencz-rendi ház 1 frt, Filimek Endre 1 írt. Gallé József 1 frt, Hajdú József i frt, Irgalmasrendi ház 2 frt, Jung János 2 frt, Kanda István 2 frt, M. Zs. 1 frt, Markovits Lázár 2 frt, Dr. Miltényi Gyula 5 frt Nagy János 50 kr., Neszveda István felszentelt püs­pök 5 frt, Nikitits Sándor 1 frt, N. N. 1 frt, Prokop Károly 50 kr.. Bili József 1 frt, Rózsahegyi Gyula 2 frt. Siposs István 3 frt, Tanács János 2 frt, Tanács Anna 1 frt, Tóth Ede 1 frt, Túri Sándor 50 kr., Új­helyi István 2 fit, Villásy István 2 frt. III.. A felsővá­rosi plébánián: dr. Argenli Döme 5 frt, Barna Mária 1 fit, Bodonyi Borbála 1 frt, dr. Czettler Antal 2 írt, Km egy Jakab 50 kr., dr. Kovácli Ödön 1 frt, N. N. 5 frt, Sk ríván Lujza 1 frt, Spóner Teréz 2 frt, özv. Stréber Jánosné 1 frt, dr. Virter Lajos 3 frt. Összesen 117 frt, melyből nyomdai költség 'czimén levonatván 8 írt, ma­rad az intézet javára 109 frt. A nagylelkű kegyes ado­mányokért a szegények nevében forró báláját nyilvá­nítja az intézet elöljárósága. Vácz, 1890. évi január hó 14-én Nikitits Sándor, ügyvéd s intézeti jegyző. Újhelyi István, kanonok az intézet elnöke. Lili m e k Endre, intézeti gondnok. = Letört bimbó. Vettük a következő gyászje­lentést: Bőnyi Iványos Kálmán és neje Lucovich Má­ria a maguk és gyermekeik Juliska, Erzsiké és Mariska nevében mély fájdalommal és gyászszal jelentik, hogy kisded gyermekük illetve testvérük Katinka, í. évi január 12-én reggeli 7 órakor 14-ik hónapos korában, rövid szenvedés után az élők sorából elköltözött. A rövid élet után égbe költözött kisded földi maradványai f. évi január hó 13-án (hétfőn) délután 4 órakor lúg­nak az alsóvárosi sirkertben, a föltámadás reményében örök nyugalomra tétetni. Vácz, 1890. január 12-én. Áldás övezze égbe korán visszaszáll! kis angyalunk em­lékezetét!- Uj telekkönyv. Vácz város telekkön||ve újjá­alakítása f. hó 15-én vette kezdetéi, s annak elkészíté­sével Simonyi István kir. telekkönyvvezető és betét- szerkesztő bízatott meg, ki is munkálatait Vácz város tanács termében bizalmi férfiak közreműködése mellett már meg is kezdette. — Meghívó. A „Váczi Első Általános Ipar- társulat“ 1890. évi február hó 1-én a társulat beteg- segélyző osztálya és az elaggott szegény iparosok se- gélvpénztára javára Váczou a „Curia“ szálloda díszter­mében zártkörű t á n ez v i ga 1 ni a t rendez, melyre a rendező-bizottság nevében Reit tér István elnök meg­hívót bocsátott ki. Belépőjegy személyenkint 1 frt, csa­ládjegy két személytől l frt 80 kr., három személytől 2 frt 40 kr., négy személytől 3 frt. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kez­dete este 8 órakor.--- Rendkívüli közgyűlés. A „váczvidéki egye­temi ifjak köre e hó 22-én Budapesten, a Báthory-féle kávéház külön helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kör tagjai ez utón is meghivatnak. == A korcsolya-egyleti bál rendező-bizott­sága f. hó 15-én megalakult s megtette farsangi elite-mulatságunk érdekében a szükséges előintézkedé- seket: elhatároztatott, hogy az estélyhez lady patrones- se-nek P a 1 k o v i cs Józseí'né ő méltósága felkéretik*; Dr. Freysinger Lajos, Ursziny Arnold és Stigliczy Jó­zsef urak ma járnak el ebbeli megbízásukban; — ha sikerül Palkovicsné ő méltóságát megnyerni, a ki maga köré tudja toborozni népszerű és köztiszteletnek örvendő személyevei városunk és vidékének érteimisé- j gét, úgy magában a lady patronesse egyénisége már a I teljes siker biztosítéka. Egyébként a rendező-bizottság 1 kipróbált tánezosaink egész, légióját foglalja magában, I a kik elegendő garancziát nyújtanak arra nézve, hogy hölgyeink egy élvezetes és kellemes estély reményével tekinthessenek a korcsolya egylet ez idei farsangi esté­lye elé. — Az elnökséget szives volt Dr. Freysinger Lajos, az alelnökséget Ursziny Arnold elvállalni; pénz­tárnok Stigliczy József, ellenőr Ulrich Károly és jegy­zőként ifj. Morlin Zsigmond szerepelnek. A rendező bizottság tagjai Balta Béla li. h. százados. Brenner Márton, Berinza János, Dr. Csányi János. Degré Mik­lós, Degré Andor, ifj. Intzédy Soma, Együd Lajos, Foyta Gyula, Gajáry Géza, dr. Kovach Ödön, ifj. Piuf- sich Lajos, Plank Ede főhadnagy, Péts Ferencz, Rud- nyánszky László, Reitter Ödön, Szánthó Árpád, dr. Szarka Mihály, Száz Sándor, Tragor Károly, ifj. Tra- gor Ignácz, Velzer Alajos, Velzer Lajos stb. = Felülfizetések. A f. hó 6-án megtartott dal­estély jövedelméhez szives felülfizetéseikkel hozzájárul­tak még: Markovits Lázár 1 írt, dr. Miltényi Gyula 2 frt s Újhelyi István 2 frttal, mely összegek ezennel kö­szönettel nyugtáztatnak. = Az aszódi dalegylet f. hó 19-én a várkas­tély dísztermében egy tánczczal egybekötött hangver­senyt rendez, melyen az aszódi előkelő osztály fog- közre működni. Domonyban a polgári kör annyira van már az alakulásban, hogy legközelebb alapszabályait a mi­nisztériumhoz terjeszti fel. = A pestmegyei bál házi asszonyává a ren­dező bizottság az idén is szerencsés volt gr. Szapáry Istvánná szül. Ráday Borbála grófnő csillagkeresztes hölgyet megnyerni, aki leányával: nemeskéri Kiss Pálné szül. Szapáry Vera grófnő csillagkeresztes hölgygyei az előző évi pestmegyei bálokon is oly szeretetre méltó előzékenységgel vitte a házi asszonyi tisztet, hogy köz­reműködése ezúttal is biztosítékot képez a bál fényes sikerére s örömmel fogadtatik mindazok részéről, a kik a pestmegyei bálokon kellemesen tapasztalták, hogy a háziasszony nem az emelvényen unja át az estét, ha­nem a bálra meghívottak társaságában kellemessé és feledhetetlenné teszi mindenkire a körében eltöltött időt. A leleményes rendezésben utolérhetetlen bálbi­zottság — melyről el lehet mondani, hogy nagy dip- lomátiával intézi ügyeit — ez idén is kiváló meglepe­tésben fogja részesíteni a közönséget a valóban ritka s még eddig utánozatlanul álló női tánczrenddel, mely­ről annyit már most is elárulhatunk, hogy az iwory- creme színű erdélyi szattyán-bőrbe kötött s külső lap­ján a vezér vármegye dombor nyomatú czimérével éke­sített könyvecskében minden egyes táncz allegorikus képben lesz feltüntetve, a mely rajzok elkészítésére a bizottság legjelesebb festő művészeinket — közöttük Munkácsy Mihályt is — fel fogja kérni. Miután a női tánezrendek valódi műremekek lesznek s a festmények által nagy becsre tarthatnak igényt: a rendezőség el­határozta, hogy ezen értékes emlék utánzása és eláru- sitása nem fog megengedtetni s igy a bálban résztvevő hölgyeken kívül senki sem juthat hozzá. A báli meg­hívók szétküldése e hó 20-án veszi kezdetét. = Ringauff Otto, ki a váczi kir. járásbíróság­nál 1874—79-ig mint Írnok, 1879—89-ig mint aljegyző és vizsgálóbíró volt alkalmazva, folyó hó 5-én Buda­pesten jobb létre szenderült. Ny. b.! = A váczi kir. járásbíróság 1889-ik évi ügyforgalmának kimutatása. A járásbíróság ig- tató hivatalába érkezett 1889. évi január 1-től decz. 31-ig a múlt évi hátralékkal együtt: polgári ügy: 6370 Ä „Váczi Közlöny“ tárczája. A sz, missio Atyáihoz. Fagy, hó borítja el a földet, Hideg dermeszt rétet, mezőt. Az ég derült, madár dal, ének Kihalt, régen elköltözött. S mégis mi az, mi sziveinket Belső meleggel tölti el, Mely a napfénynél jobban éget S madárnál szebben énekel ? Ti vagytok az, Ti nagy szivek, kik , Lángoltok mások üdvéért, S elhagyva otthont, fagyban most ill. Hozzátok a tavaszt, a fényt. Lgész valótok, működésiek Az Égért egy nagy áldozat S a szív, mely titeket, nem ért meg, Vagy megrögzött, vagy durva, vad Bár könnyű kél a szent nyomokban. Midőn kötöztök sok sebet. De édes az s a tűz kilobban. Eg,- boldogít, a szeretet. Vigaszt hoztok a csüggedőnek. Küzdő sziveknek balzsamot - S a boldogság virági nőnek, A szó ha győzött, aratott Ó annyi kétség, bú homálya A rejtett gyöngyöt elfödi, li vissza küzditek trónjára, Es győz, mi bennünk isteni. Egy nagy probléma ügy az élet, Ha bennünk bit s remény kihal S ha ez a szívben újra éled, Megszűnik benn a zűrzavar. A belső összhang adja csak meg. Mit kint hiába keresünk; Hallgassuk csak buzgón meg őket Es mennyé válik kebelünk. Mindszent, 1890. január 11. Viz Zoltán. A megjelent szellem. — Beszély. — Irta : "V. G-a-átl lESZa-rolin.. Hivatalos ügyben kellett X. városkán keresztül utaznom. Ott lakott Dombházi Elek ügyvéd: kit 15 év óta nem láttam, pedig ifjúkori jóbarátom s tanuló tár­sam volt. Meglátogattam, s éjjelre nála is maradtam, kora­reggel a vonaton utazandó. Felemlegettük a múltat. Dombházi Elek özvegy volt s egy 10 éves fiacskájában lelte minden örömét, kit igen okos gyermeknek néztem. Tizenegy óra után mentünk aludni. Engem a ven­dégszobába igen csinos hófehér ágyba fektettek. A mel­lók szoba ebédlő volt, ezen túl az ügyvéd háló szobája. Rendkívül szép holdas éj volt, a hold megvilágitá a ház mögötti nagy kertet, melynek magas fái most zuzmarásak voltak; a hó szinte ragyogó fehér volt n kemény hideg éjben. Pár perczig kibámultam az egyik ablakon, elra­gadó volt a mély csend, mi a fővárosban oly ismeretlen. A l.-volabbi bokrok csillogtak a zúzmarától, és a hold világánál olyan kísértetiesen látszottak. Kissé ködös volt a. fejem a jól beszedett valódi borocska élvezésétől, s most megfrissülve a hidegtől, becsuktam az ablakot, s a táblát is jól. azután lefe­küdtem. Rendkívüli álmosság nehezedett rám, s azt hiszem hanyatt feküdtem, szemeim még nyitva voltak, mikor két negyedet verte a fali óra éjféli 12 óra előtt Valami nagyon különösen éreztem magamat pár peiczig. Kimondhatlan kényelmes fekvésem volt a puha ag\l>an, mely nekem szokatlan volt, mivel otthon min­dig kémény agyban fekszem. Dl) mély csend volt, tiogy e miatt nyugtalankodni hnfl fn!'' Az, Óna lngáJa ketyegett ugyan, de ez nem alóli ram kellemesen e mély csendben. 7ni'i Hanrni egy,ferre csak nesz történt az ablak kö- kissé flgyínem fejemet’ * a vánkosra könyökölve, Majd felugrottam a látványra; az ablakok egyike, melyen kinéztem volt, — egyszerre csak feltárult; a hold fénye bevilágította a szobát, s minden tárgyat jól láthattam. Egyszerre befelé jött az ablakon egy fehér alak, mintha egészen hóból volna, de nagy fehér leplén csakugyan ragyogott is a tél zúzmarája. Ar-czát nem vehettem ki, ködszerün takarta a fehér lepel. Én kiáltani akartam, de mintha valami erő nyo­móit volna vissza az ágyban, úgy érzém; a vánkosra könyökölve, szemeimet a fehér alakra szegezem. Első pillanatra az jutott eszembe, hogy özvegy ügyvéd barátomhoz tán ily utón jár be valami külö­nös kedves vendég! . . . De csakhamar megrémülve láttam, hogy az alak nem földi lény, — lebegett ágyam felé, de aztán meg­állt; kinyújtó, jobb kezét és a szobaközepére mutatott. Csodás mély suttogó hangon ejtő ki c szót: Itt! S e közben rám szegezte most már tűzfényes szemeit. . . Ismét fel akartam kelni, de nem tudtam . . . ü most hátrált az ablak felé, de folyton a szoba közepére mu­latóit : hol egy kerek asztalt székekkel körül láttam lefekvéskor, de most nem volt olt semmi! Az ablakig ért az alak, fellépett a párkányra, de még egyszer suttogta: Ott! — És mindig oda inuk tolt, hová előbb. Ekkor már felugrottam, s kiáltani: Ki vagy?! De ő hirtelen eltűnt, csak a hold világított be a nyitott ablakon. Lehajoltam oda a hová mutatott, de a puszta pa­dozatnál egyebet nem láttam. Ekkor érzém, hogy valaki erősen megfog, és rázni 1 kezd . . . Felébredtem! Előttem volt éjjeli pongyolájában ügyvéd barátom. Fogta mindkét vállamat. — Gyertyáját előbb letette. — Sándor barátom! Szólt a szemembe bámulva, talán bizony holdkóros vagy? — Én holdkóros? Dehogy! Hanem hol van az a fehér alak? kérdém igen kábultan. — Miféle fehér alak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom