Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-06-01 / 22. szám

nem a levéltárak ide vonatkozó adatait is felhasználta. A levéltárak között nagy hasznát vette különösen a váczi káptalanénak, mely épen kezeügyébe esett, s mely telve van országos érdekű, becses adatokkal. Az itt rejlő adatok nyújtottak alkalmat a szerzőnek arra is, hogy műve V. kötetében nem csak a püspökség, hanem a váczi egyházmegye egész történetét is felölelhette, a mit a káptalan levéltára nélkül alig tehet vala. A VI. kötetben a káptalannak és az egyházmegye területén létezett apátságok és prépostságok történetét tárgyalja szerző, míg a VI1. kötetben a fő- és alesperességek, plébániák, a gör. kel., kálvinista, lutheránus és izraelita hitközségek múltjával találkozunk. A VIII. kötet az egyházmegyei egyéb intézeteket és kolostorokat, a IX. kötet pedig az iskolákat, intézeteket, egyleteket, kórházakat, nyomdákat írja le s végül a kereskedelem és ipar történetét tárgyalja.

Minden egyes kötet önálló értékkel bir e műnél; mert mint az itt elsorolt tartalmi kivonatból látjuk, minden kötet más-más intézmény egyediratát képezi az V. kötettől kezdve, mig az első négy kötet ismét együttesen képez egy önálló rnono- graphiát. A ki e munkát kezébe veendi s figyelemmel olvassa, bizonyára csak elismeréssel fog adózni a tudós és fáradhatlan szerzőnek, ki nem csak nagy, de hasznos és hézagpótló munkát végzett akkor, a midőn Vácz város históriai múltját megírta. Önzetlen, nemes fáradozás eredménye e jeles mű, melynek megjelenése alkalmából Vácz város közönsége gratulálhat önmagának.“

Eddig a Dudás Gyula czikke. Az egészhez csak azon szerény észrevételt fűzzük, miszerint a mű-meg- irásához, úgy Vácz városa, mint több egyházi előkelő férfiú anyagi támogatással is hozzá járult, a melynek eredményével a derék szerző könyve utolsó lapján lelki- ismeretesen is beszámol, csak a segély zés mérve nem állott a. r á n y b a n ama á 1 d o z a t tál, a melye t Kares ú A. A r z é n a m ű k inyo m a- t á s a érdekében a sajátjából h o z o 11, miután 80, mond nyolezvan megrendelővel bizony lehetetlenség olyan monumentális művet, biztos sikerrel világgá bocsátani, a melynek nyomtatási költségei ezrekbe kerültek; — Peitler Antal váczi püspök is időközben meghalt, kinek a mű ajánlva volt, a szerzőt is Szolnokra helyezte a rend kormánya, és arra, hogy az egyházmegye plébániai hivatalai megrendeljék, a helyi lapnak kötelessége a közönyből az illető köröket fel-felrázogatni.

Városi és vidéki hírek.

= Dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő exciája— mint a „Jász-Nagykún-Szolnok“ Írja — Szolnok városának azon kegyes Ígéretet tette, hogy, ha a város hajlandó alkalmas telket adni, egy négy osztályú római kath. leányiskolát építtet.

= Személyi hírek. G aj ár y Géza városunk közszeretetben álló, népszerű polgármestere 3 napi távoliét után kedden érkezett vissza Kalocsáról városunkba. — Fekete Endre a magyarországi kegyes-tanitórend titkára a héten városunkba időzött. Úgy hallottuk az ujoneznövendékek ügyében járt nálunk, az uj novi- cziusok száma 22.

= Pestmegye főispánja lemondott, Régóta tartja magát a hir, hogy gróf S z a p á r y István megyénk főispánja lemondani készül. Mint a „B. H.“ írja a főispán a napokban tényleg beadta lemondását, melyet azonban a kormány csak akkor fog hivataloson elfogadni, a mikor az utóda iránt véglegesen megállapodott.

= A bérmálás szentségét megyés püspökünk ő exciája pünkösd vasárnapján szolgáltatta ki a székes- egyházban. Ez alkalommal összesen 261 hivő erősitte- tett meg a szent hitben. •

tői és a kíváncsiságtól és arcza egészen kipirult. Leírhatatlan érdeklődéssel mutattatta magának mind e csodadolgokat, mialatt engem mindenüvé magával vonszolt.

„Nézd csak aranyos szivecském (ezt a szeretetteljes kifejezést még sohasem hallottam tőle), mily gyönyörű ez a napernyő! Mi az ára kérem?“

„6 forint, nagysád.“

„Valóban nagyon olcsó! Hallod Emil: 6 forint. Igazán nem drága“ — és az „aranyos szivecske“ megvette a napernyőt.

„Oh mily kedves ez a legyező ! — És ezek a csodálatos gyémánt utánzatok ! Meg sem lehet különböztetni a valóditól! Nézd csak aranyos férjecském: ezek a keleti disziszitmények kitünően illenének szalonunkba és ez a bronz-alak sem valami közönséges. Mit szólsz hozzá kedves férjem?“ És a „kedves férj“ mindent szépen összehordatott. Aztán következtek a nők bou- doirjába való csecsebecsék és minden oly kedves,'oly csinos és oly olcsó volt, hogy valóban kár lett volna ott hagyni.

Midőn egy óra múlva távoztunk, szemrehányást tettem magamnak engedékenységemért. De ki képes a Pachhofer-féle helyiségből távozni, anélkül, hogy valamit vásárolt volna? Hisz nékem talán még jobban tetszett minden, mint a feleségemnek. És aztán senki sem erőltetett bennünket, hogy vásároljunk! sőt a szolgálat oly diseret és finom volt, mint azt ritka helyen találjuk.

A szállodába visszaérve, a feleségem elragadtatásában a nyakamba borult és össze-vissza csókolt. Ez illő óta a legszeretettebb és legirigylésreméltóbb férj | vagyok e föld kerekségén,

De azért többe még sem viszem magammal a fe- j Ínségemet Becsbe.

Emil.

= Az V. számú püspöki körlevél közli dr. Virter Lajos, székesegyházi olvasókanonok-és schidai prépostnak püspöki helynökké s általános ügyhallgatóv á történt kineveztetését. (3 nagysága, kinek ezen kineveztetéséhez őszinte szívből gratulálunk, 1865 óta tagja a váczi káptalannak; 1870-ig vácz-felsővárosi kisprépost-plebános, majd a püspöki papnevelde igazgatója s tanára volt, 1882-től csongrádi főesperes, 1885-ben őrkanonok, 1888. óta pedig olvasókanonok. Adja Isten, hogy ezen, s legközelebb elérendő nagypréposti méltóságban számos évekig működhessék a közszeretetben álló férfiú. — Ugyanezen körlevél pályázatot hirdet a Bed n ár József lemondása következtében üresedésbe jött b e c s k e i plébánia-javadalomra, junius hó végéig terjedő határidővel.

= Egyházmegyei hírek. Odray Czelesztin újpesti segédlelkész adminisztrátornak neveztetett ki. Alberti-Irsára a gyengélkedő V ághelyi János plébános mellé; helyébe dr. Rovnyán-Gábriel János dorozsmai káplán küldetett. Seb lösz ár János sződi, és Moys Ernő káliói scgédlelkészek kölcsönösen áthelyeztettek.

== Az országgyűlési képviselők választására jogosultak névjegyzékének az 1890. évre leendő kiigazítása a belügyminiszter által elrendeltetvén, eliez képest a megye a központi választmánya Vácz város területére a következő küldöttséget rendelte ki. Elnök: Dr. E reyslnge r Lajos. Küldöttségé tagok : V i 11 á s s y István és Dr. G s á n y i János. Póttag : G s e k ó István.

= Kilépés a városház kötelékéből. H ritz Béla városi helyettes aljegyző tegnap lépett ki a városház kötelékéből, ilritz 2 évvel ezelőtt került a városházára, mely idő alatt úgy szorgalma, mint képzettsége és a közönséggel szemben tanusitost előzékeny modorával annyira vitte, hogy a megürült aljegyzői állásban a polgármester őt helyettesítette. Részünkről sajnáljuk a nagyreményekre jogosult fiatal ember távozását, mert benne a városház egy tevékeny és minden tekintetben ambicziózus tagot vészit. Ilritz a mai napoi] Reiser Béla ügyvéd irodájába lép be, honnan — remélljük — jogi tanulmányaiban megizmosodva nemsokára viszontlátjuk őt a városházán.

Dr. Feysinger Lajos kir. közjegyző, mint az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének kiigazítására a központ részéről választott küldöttség elnöke f. évi junius hó 2. 3. és 4-én d. e. 10—12-ig és d. u. 4—6 óráig fogja eszközölni a képviselő választók összeírását, mit azzal hozunk az érdekeltek tudomására, hogy választói minőségének beigazolására a küldöttség- élő tt bárki személyesen is megjelenhet,

= Hymen. Bodendorfer Sándor, Bodendorfer Béla vendéglős unokabátyjánál, május 26-án jegyezte el Stein Henriette kisasszonyt Budapestről. — Sebei eher Géza betűszedő pünkösdvasárnapján váltott jegyet Ste- f an ek Anna kisasszonynyal, S tefan ek József duna- gőzhajózási raktárnok leányával. Sok szerencse és tartós boldogság kisérje frigyüket!

= A lőház megnyitása. Pünkösd hétfőjén volt a polgári lőház ünnepélyes megnyitása. A szép, verőfényes májusi nap kicsalta városunk intelligens közönségének legnagyobb részét a hűs platánok alá. A tekepályánál 3 jutalomdijért versenyeztek a férfiak, benn pedig a nagyteremben a tüzes vérű fiatalság csakhamar tánezra perdült „Csuka“ hegedűje mellett. Az igaz, hogy a táncz rövidke volt, de pótolta az igazi fesztelenség, a valódi jókedv; csak az a kár, hogy kevés volt most is, mint mindig, a tánezos. A jelenvolt hölgyek közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Dr. Csányi Jánosné, Ehrenfeld Fanni, Gonda Mihályné és lányai: Izabella és Jolán, Gyürky Károlyné és Kiss Etel, Haidfeld Gyuláim (Budapest), Haidfeld Lajosné, Jakabffy Károlyné és lánya: Ilona, Korpás Mártonná, Krezsák Berta és Erzsiké, Krezsák Józsefné, Kökény Fercnczné és Kolozsváry írma, Mciszncr Jánosné és Hermin, özv. Mcisznerné és Erzsiké, br. Metzger Ru- dolfné, Dr. Pauer Réláné és Bella, Reiser Béláim, Reitter Istvánná és Lottika, Tápay Jánosné és Irma, Vek er Ilonka, Vörös Ferenczné és Wälder Pálné (Bpest).

— Az utczasöprés mizériái. Több Ízben szólaltunk már fel azon szemet- és tüdőt rontó porkava- rás ellen, melyet az utczasöprők néha napján az utczák- ban, öntözés hiányában előidéznek. Ha már azt nem tudjuk elérni, hogy az utczák söprés előtt felöntöztes- senek, intézkedjék a városi hatóság le g- alább az i r á n t, hogy az utczaseprő k n e n a p p a 1, liáné m k óra reggel, avagy késő este végezzék közveszélyes, de m i n d- amellett s z ü k s é g e s m unkájuka t. Ennyit csak elvárhatunk a közegészség érdekében a városi hatóságtól ? !

= Zöld szölö-ojtás. Gseko Pál polgártársunk csekei szőlejében a zöld ojtás vinczellér képezdei növendékekkel eszközöltetik. Tudomására hozzuk a zöld ojtás iránt érdeklődőknek, hogy e munkálatok a jövő hét folyamán három napon át megtekinthetők lesznek, s ugyanott a múlt évben ojtott döntvények hasznáról meggyőződést szerezhet mindenki.

= Vasúti baleset. Pünkösd vasárnapján a Rá- kos-Csabánál történt vasúti szerencsétlenség alkalmával két, városunkban előnyösen ismert egyetemi hallgató is csaknem áldozatul esett a katasztrófának. Gaál Pál és Geguss Dániel joghallgatók, a „Váczvidéki egyetemi ifjak körének“ tehetséges, szépreményű tagjai ugyanis szintén azon a vonaton utaztak Budapest felé, melylyel az ismert szerencsétlenség történt. Gaál lélekjelenlétét el nem veszítve, a legutolsó pillanatban kiugrott a vonatból, s igy minden baj nélkül menekült meg. Geguss azonban jobb kezén és lábán kisebb mérvű záródásokat szenvedett s most betegen fekszik. Állapota azonban nem veszélyes s igy reméljük, hogy nemsokára teljesen felépülve üdvözölhetjük őt ismét körünkben.

— Szvatoplug sírja. Lapunk egyik régészet- kedvelő munkatársa a napokban különös felfedezésre

tett szert. A mint este lefekvéskor Petthoe Gergvely- nek „Magyar Krónikáját“ olvasgatná a 16. lapon e sorokra bukkant: „Azonban a Magyarok mind Táborostul meg-indulának; mellyel hallván S u a]t ápol u g ki-szálla eleikben, és megütközvén vélek, meg-vereték az Magyaroktól, Suatapolug pedig el-futamodván bé- szektet V á c z n á l a Dunába, és beléhala a vízben ; mellyen az Magyárok lének nagy eremben, és azon beit Pannóniában le-telepedének, mellyben mind ez napiglan, a mint láttyátok lakoznak. Ez lén Constantinus Császárnak az Leo fiának, és Zakariás Pápának idejekben.“ line Vácz világtörténeti első szereplése.

= Török Ede, festőművészünk, a napokban lej ezé be amaz oltárkép festését, melyet nála Podhragyai Pál, garam-szőllősi plébános megrendelt, temploma számára huszonötéves jubileuma emlékére. Az oltárkép Jézusnak szent János által a Jordán vizében történt megkereszteltését ábrázolja. A vízben álló Jézus alakja fölött lebeg a Szentlelket ábrázoló galamb, még feljebb pedig az Atya, áldásra terjesztett karokkal, angyalaitól körülvéve. Keresztelő sz. János egy kagylóból önt vizet az Üdvözítő fejére, baljában pedig keresztet tart, melyen szalag lebeg e fölirással: „Ecce Agnus Dei.“ - A festmény igen szép és kivitelű, díszére válik festőművészünknek.

^Észrevételeink a kövezésre. Városunkban a képviselőtestület jóvoltából 2 év óta folyik már a kövezés anélkül, hogy a kívánt látszata megvolna. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a kövezés rend- szertelen és tervszerűtlen. — Vegyük csak közelebbről a kövezés sorrendjét. Elkezdték a koczkakövek lerakását a „Szarvasinál és haladtak vele a piaczi templomig; egyidejűleg kikövezték a Széchenyi-utczát és folytatásképp áthidalták a városháztól a Tragor-féle házig vezető keresztutat. Erre egy kis szünet állott be a kövezésben, mígnem észrevettük, hogy a koczkakövek egyszerre a püspöki könyvtár elé vándorolnak le és a járásbíróságig húzódó útszakaszt kövezik. Most meg az Eszterházy-ulczára pazarolják a koczkaköveket. (Ugyan kinek a kedvéért? Szedő.) Mi a kövezés keresztülvitelében egész más sorrendet vártunk. Azt t. i., hogy első sorban az egész fő-utat megszakítás nélkül hozzák jókarba és csak aztán — ha futja — térnek be a mellékutczákba. Nem lett-e volna észszerűbb, ha a piaczi templomnál félbeszakított kövezéssel haladtak volna tovább, a helyett, hogy másodrendű helyekre pazarolják a drága koczkaköveket ? — De ebben az esetben alkalmazhatjuk a közmondást: Sok szakács elsózza a levest. — Csak az sajnos a dologban, hogy mindez a szegény lakosság bőrére megy.

= Rémületes tett. Pünkösd hétfőn délelőtt, a középvárosi temető keletre eső felső részén, Prochaszka Erzsébet kidőlt márványemléke mellett, a magas fűvel benőtt dűlőn egy holttestre bukkantak, mely a rajta észlelhető romlás s egyéb körülmények után Ítélve, már egy pár napja heverhetett ott. Lukács János holtteste volt. Bal keze dereka alá volt hajtva, jobb lába pedig bal térdéhez emelve, hanyatt feküdt a szánandó lény, ruhája rendesen begombolva. Rögtön jelentés tétetett a rendőrségnél, honnan Fabriczy Nándor biztos azonnal a helyszínére hajtatott, s a hullát a városi kórházba szállíttatta. A rémületes hír azonnal elterjedt a városban. Hogy mi okozta halálát, arról a legvegyesebb hírek keltek szárnyra. Testén egy lőseb volt, zsebében pedig egy kisfajta revolver, melyből két töltés hiányzott. A szerencsétlen embert általában öngyilkosnak tekintik, mire nézve könnyelmű élete s házi viszályai szolgálnak támpontul. Sőt azt is emlegetik, hogy újabb időben a tulajdon fogalmát is meg-megté- vesztette, hogy utóbbi napokban jelentékeny pénzösz- szeget mulatott s játszott el, elhagyatottan s komoran járt-kelt: mindezekből döntő Ítéletet vonnak le arra nézve, hogy öngyilkosságot követett el. Mely nézettel ellenkezni látszik azon körülmény, hogy kabátja be volt gombolva, hogy a revolver zsebében találtatott, s hogy arcza kalapjával volt elfödve: mindez érthetetlennek látszik. Á helyszíni szemlének természetesen ki kellett terjeszkedni azon sírra is, mely szintén a középvárosi temetőben a bejárattól mindjárt balra van, s a szerencsétlen ember atyjának sírja. S csakugyan e sír mellett vérmaradvány volt, még múlt szerdán délután is látható. Ennek következtében azután azon nézet kerekedett felül, hogy a nevezett ott lőtte meg magát, de a lövés nem volt halálos, s lehet hogy megbánva borzasztó tettét, a temetőnek kevésbbé látogatott részére vánszorgott (habár az ismét érthetetlen, hogyan birt egy súlyosan sebesült ember ily távolságra s ily járatlan, meredek úton felvánszorogni), s ott azután hasüri elvérzés következtében meg is halt. Lukács Luczenbacher Pál öl fa-raktáránál (Szobbon) volt sok éven át mint főszámadó (Schreiber) alkalmazva, hivatalában elég pontos, de egyébként könnyelmű életet élt. 47 éves, családos ember volt. Hivatalát már egy hét előtt odahagyta, s a pünkösd előtti hetet mulatozással, tétlenséggel töltötte. A hulla rendőr-orvosi bon- czolás után múlt szerdán délután temettetett cl, de' valószínűleg még exhumáltatni fog, mert ez ügyben további nyomozás van folyamatban. Miért is, nehogy annak menetét zavarjuk, egyéb részletek s gyanúokok: felsorolását ez alkalommal mellőzzük.

= Esküvő. Spitzer Lipót, helybeli veterán polgártársunk szép és kedves leányának: E anny kisasszonynak f. évi junius hó 5-én d. u. 1 órakor esküszik örök hűséget Budapesten, a Dohány utczai izr. templomban Nagel Ignácz fővárosi kereskedő.

= Tavaszi mulatság'. A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ 1890. évi június hó 15-én a társulat betegsegélyző osztálya és az elaggott szegény iparosok segélypénztára javára a verőczei Migazzi kies ligetben tavaszi mulatságot rendez. Belépő-dij tetszés szerint. Vasúttal közlekedhetni Verőcze állomásig délelőtt: 7 óra 29 perez, 8 óra 8 perez, 10 óra 1 perez, délután : 12 óra 57 perez, 3 óra 47 perez, 5 óra 3 perez. Verőczéről vissza: Este 9 óra 33 perez és 10 óra 16 perczkor személyvonaton. A rendes menet-vagy jövet-