Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-05-18 / 20. szám

= Panaszok merültek fel több oldalról az iránt, hogy a Hattyu-utczából a Gasparik-utczán át az usztatóhoz naponként tehenek hajtatnak és legtöbb­ször éppen akkor, midőn az iskolából kijövő gyerme­kekkel vannak ellepve, kik között rendesen nem kis rémületet okoz. Nem lenne-e tanácsosabb, ha a tehe­nek itatására valahol a város végén jelöltetnék ki hely, vagy ezen tehén csorda másfelé tereltetnék ? — Értesítés a váczi ipariskolai bizottság 1890. évi május hó 12-én tartott üléséből. A váczi alsófoku kereskedelmi és ipariskolákban az o s ztály vi zsgá­la t o k a következő napokon tartatnak meg': A val­lástanból : A római kath. vallásu tanonczoknál: május hó 18-án délelőtt 10 órakor és délután 2 órakor. A vegyes tantárgyakból: A kereskedelmi iskola osztályában június 23-án. Az ipariskola előkészítő osztályában 11-én, az I. A. oezt. 12-én, az I. B. oszt. 13-án, a II. és III. oszt. 14-én, mely vizsgálatok min­denkor délután 4 órakor kezdődnek. Az összes tanon- czok kézi m unkái, raj z- és Írásbeli dolgo­zatai j u n i u s hó I -é n (vasárnap) délelőtt 9 órá­tól — délután 4 óráig a városház tan á este r- m é b e n bárki által megszemlélhetek lesznek. A tanév a kereskedelmi iskolában junius hó 23-án, az iparis­kolában pedig junius hó 14-én az osztály vizsgálatok befejeztével bezáratik, a dicséretes viseletű és. szorgal­mas tanonezoknak pedig a jutalmak ugyanekkor osz­tatnak ki. ügy a vizsgálatokra, valamint a kiállításra és az iskolaév ünnepélyes bezárására városunk m. t. közönségét különösen az iparos osztályt teljes tiszte­lettel meghívja az ipariskolai bizottság. = Tűz. Folyó hó 13-án reggeli 9 óra tájban harangok kongása riasztá fel a lakosságot. Midőn a tűz jelzés történt, már akkor Udvardi János építő­mester pajtája egészen lángokban állott. A tüzet leg- elsőbben is Szukob János és báró Marschal Gyula honvéd-századosok vették észre s a gyakorlaton levő legénységgel azonnal a tűznél termettek, utánna Sax- lelmer tűzoltói nyomban rá a naponként kirendelt honvéd tűzkészültség is megérkezett. A városi önkéntes tűzoltók megérkeztével a tűz lokalizálva lett. A pajta a benne levő holmikkal együtt porig leégett, de a kert­ben levő faanyag meg lett mentve. A pajta és faanya­gok biztosítva voltak. A tűznél nehányan kisebb sérü­léseket szenvedtek. Matscher Jakab, a Saxiehner-féle gyár tűzoltóinak parancsnoka, mint egyébkor, úgy most is derekasan működött a veszély idején, miért is a Flórián-utcza lakosai, de az egész városéi is, méltán mondanak neki köszönetét. = Esküvő. Szép és a résztvevőkre bizonyára igen sokáig kedves emlékezetű ünnepély folyt le e hó 8-án a szomszéd Verőcze községben. E napon tartá ugyanis e község ifjú kántor-tanitója V a 1 c z Rezső egybekelését Fernkorn Margit kisasszonynyal. A násznagyi és koszorú-lányi tisztet jobbára budapesti urak és hölgyek végezték; mig a gyönyörűen feldí­szített rom. kath. templomban az esketést megelőző ünnepélyes sz. misét K alvó da Ferencz nógrádi káplán és Bosko Fauszt ferenezrendi áldozár segéd- kezése mellett Kämmerer Ferencz, a község érdemdús lelkipásztora végezte; valamint az azt követő esketési szertartást is. — Ennek végeztével a násznép Fern­korn Gusztáv örömapa lakására vonult, a hol gazdag lakoma várta a vendégeket, mely alatt Uwira Rudolf nógrádi plébános, a vőlegénynek keresztatyja, az ifjú pár boldogságára ürítette poharát. Toaszt alakjában éltették még Kämmerer Ferencz plébános az öröm- szülőket, G z a p k a mérnök (Bpestről) az ifjú párt, dr. Viderspan (Bpestről) a papságot, illetve annak jelen­levő képviselőit. Fernkorn Gusztáv (örömapa) egy esz­mékben gazdag beszédben adott az ifjú párnak jö­vendő boldogságuk biztosításának tárgyában szakszerű tanácsokat. Bosko Fauszt pedig humoros alkalmi vers előrebocsátása után az ifjú párt éltette. Kämmerer Ferencz plébános a koszorú-lányok egészségére ürí­tette poharát s arra, hogy ők is minélhamarább meg­leljék azt, ki hivatva ldsz őket boldogítani. Este felé Valcz József érdemült kántor-tanitó, mint másik örömapa vendégszerető házához vonult a társaság, a hol vacsora alatt ismét megeredt a toasztok árja. A nászsereg a nógrádi „Jóska“ talpcsiklandozó zenéje mellett kiviradtig maradt együtt mindvégig az ünne­pélyhez méltó rózsás hangulatban. A reggeli vonatok hordoztak bennünket haza, szanaszét a szélrózsa min­den irányában — vive mindannyiunk magával csöndes otthonába egy kellemesen eltöltött nap emlékét. Egy je len volt. = Kéjvonat Budapest és Esztergom-Nána között. Az osztr. magy. ál Iám vasi i t-társaság május hó 15-től kezdve az idei nyári évad alatt minden va- sár-és ünnepnapon, tekintet nélkül az időjárásra, Bu­dapesttől Esztergom-Nánáig és vissza kéjvonatot in­díttat, mely Budapestről G óra 30 perczkor reggel in­dul, Váczra 7 óra 30 perczkor, és Esztergom-Nánára 8 óra 55 perczkor érkezik, honnan 8 óra 15 perczkor este visszatér, úgy, hogy 10 óra 42 perczkor éjjel a fővárosba érkezik. E vonat az erre vonatkozó, az állomásokban kifüggesztett falragaszokban kitüntetett állomásokon és megállóhelyeken fog tartózkodni. = Epitő-iparosok kirándulása. A fővárosi épitő-iparosok egyesülete junius hó 8-án hajón ki­rándulást rendez Váczra és Verőczére. = Aszód-vidéki hírek. Aszód-vidékén, mint onnan lapunknak Írják, a gabonanemüekben már évek hosszú sora óta oly szép és gazdag termés nem Ígér­kezett, mint a jelen évben. Szőlő is, daczára, hogy a filloxera szintén megrongálta, bőven látszik. Gyümölcs e vidéken igen kevés lesz, mert a cserebogarak nagyon pusztítják. A kaszaló buja, szóval minden szépen mu­tatkozik. — I) o m o n y ban P r o t y o v i n lápót ve­gyes kereskedő boltját f. hó 12-én éjjel betörték s onnan 30 írt 75 kr. készpénz! viLtek el. Eddig semmi nyoma a letteseknek. — Aszódon, Roch Ferencz vasúti pályafel ügyelő tegnap vezette oltárhoz N é m e d y Irma kisasszonyt. — A I) o m o n y és I k I a d közötti Galga folyóból Vályi Katalin 6 éves leánykáját, ki vé­letlenül beleesett élve kimentették ugyan, de életéhez kevés a remény. = A magyar alkotmány az iskolában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett valamennyi egyházmegyei főhatósághoz és tanfelügye­lőhöz az alkotmánytan oktatása ügyében. E szerint az utóbbi időben ismételten panaszok me­rültek fel a miatt, hogy népoktatási intézetekben a polgári jogok és kötelességek és a hazai a 1 k ot m ány t an tanítása el van hanyagolva, és hogy a tanítóképzőkben a tanítók és tanítónők e tárgyakból nem részesülnek oly oktatásban, mely őket az állam minden polgárának szükséges ismeretek si­keres tanítására képesítené. Ezért a miniszter felhívja az illető hatóságot, hogy a törvény rendelkezésének eredményes végrehajtása iránt a főhatósága alatt álló népoktatási intézeteket illetőleg hathatósan intézkedjék. = Stanley könyvét, melynek magyar kiadá­sára kizárólag a Budapesti Hírlap és Ráth Mór van jogosítva, érdeklődéssel várja az egész müveit magyar közönség. Egyes hírlapok és könyvkiadók ezt az ér­deklődést akarván kizsákmányolni, egy idő óta kü­lönböző kiadványokat hoznak forgalomba; mi több, egyikük azt sem átallotta, hogy Stanley még sajtó alatt levő nagy müvének czimét bitorolva. „A legsöté­tebb Afrikában“ czim alatt indította meg a maga ér­téktelen közleményeit. Mindezek a könyvek, közlemé­nyek alkalmasak arra, hogy szándékosan vagy a nélkül - azt a téves hitet keltsék a közönségben, mintha ez Stanley várva-várt nagy könyve,' vagy pedig annak hiteles kivonata volna. Már pedig — egyebektől elte­kintve — lehetetlen ez annál az egyszerű oknál fogva, mert Stanley könyve: A legsötétebb Afrikában, azzal a szerződésbeli kikötéssel bocsáttatott az összes kiadók rendelkezésére, hogy a munka közlése bármely nyelven csak akkor kezdhető, a mikor a pecsét alatt levő ere­deti angol ivek Londonban a könyvpiacára bocsáttat­nak. Jelenhetnek meg tehát Budapesten, illetve Ma­gyarországon könyvek és hírlapi közlemények, a melyek Stanleyre vonatkoznak, de a hires utazó által Írott nagy mű csakis a Budapesti Hírlapnál és Ráth Mórnál jelenhetik meg, május végén, vagy junius elején. Ezt szem előtt kell tartani mindazoknak, kik a világhírű utazási mu iránt érdeklődnek, nehogy félrevezettesse­nek és pénzüket értéktelen férczelményekre adják. = Öngyilkosság. Gyü.rki János, fegyházi őr f. hó 12-én virradóra szolgálati fegyverével szivén lőtte magát. A megjelent orvos csakis a halált konstatálhatta. Holt testét a városi kórházba szállították s bonczolás után e hó 14-én eltemették. = Visegrád és Nagy-Maros között mint már jeleztük — legközelebb csavargőzös fog közle­kedni. Újabb értesülés szerint a pénzügyi és a közle­kedésügyi minisztériumok már meg is adták a buda­pesti csavargőzös vállalatnak az engedélyt arra, hogy csavargőzöseivel közvetítse az átkelést Visegrád és Nagy-Maros között. Ezen ténynyel a község fejlődésé­ben uj korszak nyílik meg. Ha sikerülni fog a még szükséges hatósági eljárást rövid idő alatt befejezni, úgy a csavargőzösjáratok még e hó 20—22-én meg­kezdhetők lesznek. E naptól kezdve minden vonat, a gyorsvonatok, is meg fognak állani Nagy-Maroson a Visegrád-átkelés nevű megállóhelyen, s igy Visegrád- nak naponkint közvetlen csatlakozása lesz 18 vonathoz. = Duna rakpartunk. A nem rég épült rak­partunk mentén levő házak előtt a járda egészben el­készült, a kocsiút törött kővel van befödve, a sétány ki van kavicsolva, sőt a lejárót is kövekkel rakják ki, maholnap a nyaralni óhajtók akarva nem akarva vá­rosunkat okvetlen nyaralóhelyül fogják választani. = Rendőrségünk ébersége. Hetek előtt egy szőlőbirtokos trágyáját a vasút mentén lévő közfor­dulóra hordatta, mi a járó-kelőknek nem a legked­vesebb illatárral kedveskedett. Hogy, hogy nem, a ren­dőrség erről tudomást szerzett, a halmaz trágya 24 óra alatt el lett takarítva, — sőt mi több a Széchenyi- utczát disztelenitő rozoga gép is felszólalásunk folytán eltávolíttatott. Világos jele tehát, hogy ha kell és akar, erélyesen is tud hivatásához képest eljárni. Miért is méltó elismeréssel adózunk. = Hirtelen halál. Neogrády Julia kisasszony, özv. Neográdyné leánya e hó 12-én hirtelen meghalt. Temetése közönségünk nagy részvéte mellett szerdán ment végbe. Ny. b.! — Köd májusban. E hó 7-én a Budapestre menő hajó utasai a szép tavaszi nap daczára valósá­gos őszi viszontagságokon mentek körösztül a Dunán. Ugyanis reggeli hét és nyolez óra között olyan ködök települtek a Dunára, melyek a legridegebb őszi táj­képnek is becsületére váltak volna. A teljes tavaszi pompában fölemelkedett napot olyan alaposan elfödte a sürü ködfüggöny, hogy az utasok alig látták egymást a födélzeten s jó darabig részük lehetett a sokszor megénekelt tengeri gyönyörűségben, a mikor az ember- nem lát egyebet, mint eget és vizet. Budapest táján járt már a hajó, mikor a májusban eléggé szokatlan ködfüggöny megszakadt s előtűntek újra teljes vilá­gításban a. dunai partok. = Fiatal betörök. Folyó hó 7-én Halahia Já­nos s Stengi Ferencz 11 éves iskolás gyermekek össze­beszélés folytán az iskola helyett neki tartottak a szőlő présházaknak, s legelsőben is Schmidt Károly szőlő- birtokos zsobráki présházának estek neki, szőlőkarók­kal a prés ajtaját kifeszitették s a kezükbe akadt bal­tával a szoba ajtaját betörték s az ott talált holmikkal tovább álltak, de rendőrségünk csakhamar kézre kerí­tette a betörőket a lopott holmikkal együtt. Halahiának ez nem első tette. Úgy látszik korán erőt vett rajta a tolvajlási hajlam. Ilyeneket legokosabb lenne a javító­intézetbe helyezni. = Nyomtatvány-küldemények tarifájá­nak módosítása. A postán szállított nyomtatvány- küldeményekre nézve jelenleg fennálló díj fokozatot a kereskedelmi miniszter e hó 15-ikétől kezdődő hatály­, lyal akként módosította, hogy az imént említett nap­tól kezdve a keresztkötés alatt feladott nyomtatvány- küldemény 50—150 grammig 3 kr. dij alá fog esni. E módosítás azonban csak a magyar szent korona te­rületén feladott és ugyan ide szóló nyomtatványokra érvényes; mig ő felsége többi királyságai és országaira nézve az eddigi tarifa nem változik. Úgyszintén érin­tetlenül maradt a külföldi nyomtatványtarifa is. A bel­földre, azaz a magyar szent korona területére nézve tehát a nyomtatványok dijfokozata a fentirt naptól a következő: 10 grammig 1 kr., 50 grammig 2 kr., 150 grammig 3 kr., 250 grammig 5 kr., 500 grammig 10 kr., 1000 grammig 15 kr. — Rendőrségünk figyelmébe ajánljuk úgy a váczi, valamint a vidékről ideérkező bérkocsisokat, kik az úgy nevezett „úsztató“-hoz szoktak a Dunára le­járni itatni, s midőn ezt elvégzik, sovány gebéikbe belevagdalva, a püspöki kert melletti meredek parton felfelé mindaddig ütik-verik a szegény állatokat mig azok a gyors ütések fájdalmait el nem viselhetvén, erőltetett „vágtatásban“ kényszerülnek a kopott kocsikat magukkal czipelni. — Egy ily botrányos jelenetnek volt szemtanúja ápril hó 24-én délután az egyik vá­rosi tanácsosunk, ki az állatkínzó kocsist meg is akarta állítani, azonban nem tartotta „tanácsosnak“ magát eltipratni. ügy véljük, hogy az állatkínzás ellen van törvény, ezen törvényt csak egypáron kellene alkal­mazni, s rajtok a port elverni a többi bizonyára okulna, s kerülné az ily botrányos jelenetek előidézését. = Halálozási statisztika. Az alsóvárosi plé­bánia területén április hóban elhunytak : Kovács András 74 éves, Pap György 73 éves, Várady János 4G éves, Safranovics András 52 éves, Niszler Mária 39 éves, Czibor Anna 22 éves, Szíber Katalin 34 éves, Urbán Mária 4|| hónapos, Kristóf Mária 33 éves, Csekó István 2 hónapos, Letfúsz István 16 éves, Róhlik Ka­talin 25 napos, Nagy Mária 32 éves, Kovács Sándor 6 éves, Czéhán József 13 napos, Húsz Sámuel 30 éves, Misányi Emilia 20 napos, Kopeczki András 52 éves, Karaba József 2’/2 • éves. A felsővárosi plébánia terü­letén pedig: Kovács Sándor 1 napos, Kovács Veronika 2 éves, Szabados Ferencz 1 éves, Böbék Julia 4 éves, Bakos Ilona 2 éves, Farkas T. József 19 éves, Csepregi Mária u2 éves, Neszveda István SO éves, Rocska Mária 78 éves, Paulovics Ágnes 44 éves, Botlik Erzsébet 1 napos. = Nógrádvármegy húsfogyasztásáról ér­dekes statisztikát tett közzé Palm Nándor állatorvos. Ugyanis 1889-ben levágatott Balassa-Gyarmaton bika ökör tehén boriu juh sertés . 27 278 544 759 713 1138 Losonczon . . . . 19 866 261 1476 2377 572 L.-Tugaron . . . . — 6 113 90 655 487 Szécsényben . . . . 2 50 117 226 371 313 Salgó-Tarjánban . . 28 569 673 680 1324 815 Gácson .... . 6 35 147 156 1263 56 Verőczén .... 5 42 97 28 246 15 Málna-Patakán . . . 2 26 62 47 1091 11 összesen: 89 1872 2014 3462 8040 3407 A húsfogyasztás ezek szerint aránylag legnagyobb S a 1 g ó -T a r j á n b a n, legtöbb juhhús a 1 o s o n c z i mészárszékekben fogy el; disznóhus ellenben Balassa- Gyarmat hentes-üzleteiben fogy el legtöbb. A vágó­éi arha pénzéétéke hiányzik a kimutatásból. = Színes selyemszövetet 60 krtól 7 frt 65 krig méterenkint — sima és mintázott (mintegy 2500 különb rajz és színben —- küld egyes ruhára vagy vég­számra vám- és bérmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára, Z ü r i c h. Minták póstafordul Iával. Levéídij 10 kr. (3) = A tavaszi évszak befolyása azemberi testre általánosan ismeretes, s mind azok a kik ez időtájt bágyadtságot, szédülést, fejfájást vértolúlást éreznek, igen jól tennék, ha a természetnek ez intését követve, a már 10 év óta legjebb hírben álló s a gyógyszertá­rakban dobozonkini 70 kr. kapható, Brandt Richard gyógyszerész-féle, egyedül valódi svájezi lapdacsok használatával: testüket, egy szelíd, hashajtó kúrának vetnék alá. Közgazdaság. Házi szárnyasaink. A baromfi-tenyésztés egyike azon leghasznosabb gazdasági foglalkozásoknak, melyet valaki űzhet. Megkezdése az elképzelhető legkisebb tőkét 'igényli, fentar- tása különösen gazdáknak ugyszólva mibe sem kerül és nem sok dolgot okoz, leggyorsabban jövedelmez, biztos piacza van és űz­hető még olyan által is kinek alig van egy néhány [j] méternyi területe. Ez a termelési ág mai kicsinyeit és figyelemre sem mélta­tott állapotában kiviteli szempontból többet jövedelmez az or­szágnak, mint a zab vagy rozs termelés, mint a ló vagy j u h tenyésztés. A mig ezen gazdasági ágak a statisztika tanúsága szerin alig jövedelmeztek évi 3—6 millió forintot, a baromfi tenyésztés^ bői 12—13 millió forint folyik be. És ezen valóban számot tevő eredményt elértük a lehető legroszabb tenyész anyaggal s a legkisebb figyelemre sem mélta­tott tenyésztéssel. Képzeljük csak el mi volna a pénzügyi eredmény akkor: ha közönségünk belátva a baromfi tenyésztés nemzetgazdasági nagy fontosságát és igy okszerű utón igyekeznék az eddigi beltenyésztés következtében meglehetősen vissza hanyatlott hazai baromfi anyagon javítani és azt némi szakértelem és figyelemmel te­nyészteni ? Elvitázhatatlan dolog, hogy a baromfi-tenyésztés jövedelme két dologtól függ : a jó tenyész anyagtól és a szakértemmel űzött tenyésztéstől. Ez hiányzott nálunk eddig, ezen két bajon kívánt a »Házi szárnyasaink« czimü illusztrált baromfi-tenyésztési szaklap segíteni. A »Házi szárnyasaink« egyedüli baromfi tenyésztési szaklap az országban. Hivatalos közlönye: a BaromfitenyészLök Országos Egyesületének, mint az Országos Magy. Gazdasági Egyesület ba­romfi tenyésztési-szakosztályának és az Orsz. Baromfitenyésztési Szövetségnek. E lap Parthay Géza ismert hazai szaktekintélyünk szerkesztése alatt az ország összes kitűnő tenyésztőinek közre működésével készül. A »Házi szárnyasaink« úgy tartalmát, mint rajzait tekintve a continens legelőbbkelő baromfi tenyésztési szaklapja, közle­ményei gyakorlati irányúak s teljesen helyi viszonyaink figyelembe vételével vannak Írva. Iránya határozott és a leghelyesebb. E lap egyforma buzgalommal és valóban lelkesedéssel fog­lalkozik úgy elsatnyult honi baromfi állományunk javításának

Next

/
Oldalképek
Tartalom