Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-03-06 / 10. szám

szavazása, — JO. Ü. a. a községi jegyzők orsz. árvaházának segélyezése tárgyában. — Ugyancsak a mai nap délelőltjére hirdetett a városi állatorvos választása ügyében tartandó közgyűlés azonban nem fog megtartatni.

= Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Serédy Ilona bcszterczebányai állami felsőbb leányiskolái segéd-tanitónőt ugyanazon intézethez — rendes tanítónővé nevezte ki.

— Vácz-vidéki egyetemi iQak köre rendes helyiségében élénk, népes közgyűlést tartott. E közgyűlésnek főérdeket kölcsönzött az a körülmény, hogy az összes eddigi tisztviselők állásukról leköszöntek, miáltal uj választás vált szükségessé. Eredménye a következő : — elnökké választatott: Gaal Pál; alelnökké: Alpári Lajos; titkárrá: Szenessy Aladár; jegyzővé: Gegus Dániel; aljegyzővé: Holzapfel József; pénztárnokká: Tragor Ignácz; ellenőrré: Smidt József; ház- nagygyá: Szász Sándor. A közgyűlés ezután érdemleges határozatokat hozott a máczius 15-diki ünnepélyt illetőleg. Elhatározta ugyanis, hogy a váczi dalegyesületet átiratban felfogja kérni csatlakozásra, miáltal az ünnepély — minthogy két erő egyesülve többre képes — sokat fog nyerni szépségben és fényben. Valamint elhatározta azt is, hogy a polgárságot plakátokon fogja felszólítani a tömeges részvételre.- Nekrolog. Vettük a következő gyászlapokat: Eilser Lenke, Imre, Emma és Teréz, számos rokonaik nevében is, fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett édes atyjuknak ki. Fiiser Ferencznek folyó hó 4-én, reggeli fél 5 órakor, élete 76-ik évében hosz- szas szenvedés és az utolsó kenet felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült tetemei szerdán, márczius hó 5-én, délután fél 5 órakor fognak a közép-városi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig márczius hó 6-án reggeli 8 órakor lesz a felvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutatva. Vácz, 1890. márczius hó 4-én. Áldás és béke poraira! — Özvegy Varga Jánosné szül. Artner Aranka, gyermekei Adrienne, Beatrix, Aristid, Valéria és az összes rokonság- mély fájdalommal jelentik szeretett anyja, illetve nagyanyjuk és rokonuk özvegy Artner Tivadarné született Wels Auguszta úrnő, folyó évi márczius hó 5-én este 10 órakor életének 70-dik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei az ágostai evangélikus hitvallás szertartásai szerint folyó hó 7-én délután 3 órakor fognak a váczi evangélikus sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Vácz, 1&90. márczius hó 6-án. Áldás, béke lengjen porai felett!

= Ajándékozás. A váczi muzeum részére a legújabban V. G. ur Benke István vácz-városi tanácsnok végrendeletének másolatát 1776-dik évről ajándékozd. Rendeltetési helyére juttatjuk.

= Hymen. Bognár István a helyben állomásozó

6. honvéd huszár ezredbeli szakaszvezető a folyó hó

2-án eljegyezte Nagy Anna kisasszonyt Nagy Ferencz polgártársunk bájos leányát.

= Ajándék. A menhely részére legújabban Frid- rich Alajos 5 irtot, Meiszner Rudolf pedig több rendbeli élésládákat ajándékozott. Az árvák nevében fogadják hálás köszönetünket.

= Tűz a vasúti kocsin. A f. hó 2-án városunktól nem messze történt vasúti tűzesetről egy szemtanú a következőket adja elő: A reggeli omnibus-vo- nat Váczról a rendes időben indult el az utazó közönséggel. A sződ-rákosi állomáson innen vagy 60 lépésnyi távolra a vonat hirtelen megáll, az utazó közönség hamarjában nem tudta mire vélni a dolgot, de csakhamar belátta, hogy szerencsétlenségnek néznek elébe. Az utolsó 3-dik osztályú kocsi népe látva a közeli veszélyt, rögtön a kijárók felé tört, hogy meneküljön. Mint tűzoltó sokféle veszedelemben forogtam már, de ilyet vasúton nem képzeltem. A kocsink elé kapcsolt 2. osztályú kocsi egészen lángokban állott. Nekem s társaimnak, mihelyt a járón sebtiben leugor- haltunk, első teendőnk volt a kapcsokat kiakasztani s az utolsó kocsit hátrább tolni, nehogy az is lángra kapjon. Sokkal nehezebb volt az égő kocsi előtt tő- szomszédságában levő másod-osztályú kocsit megmenteni, mert habár azt is kiakasztottuk, de a mozdony vagy 5 perczczel késett az indulással, mialatt ezen kocsi is tüzet fogott s csak nagy nehezen lehetett a lobogó lángok miatt hozzá közeledni s a tüzet eloltani. Az égő kocsi igy a többiektől elkülönítve a pusztító elemnek martalékául hagyatott, minket pedig a kalauz beparancsolt a vészmentes kocsikba s tovább haladtunk. a gödi állomásig, a honnan sürgönyöket küldöttek Budapestre és Váczra. Budapestről rögtön jött egy mozdony mentőkkel, ezen mozdony vonszolta el azután az elégett kocsi megmaradt részeit Gödre, vastagabb gerendái még akkor is füstölögtek, Az utazó közönség jelentékeny késedelemmel, de szerencsésen beérkezett Budapestre. Emberéletben kár nem történt. A kérdéses másodosztálú kocsinak azon felében, hol a tűz keletkezett, egy lélek sem volt, a másik részben hárman voltak. Ezek vették először észre a veszedelmet, midőn a szomszéd helyiségben a ropogást hallván rögtön az ajtó kinyitásához láttak s lármát csaptak, szerencsére még jókor, mert az őrök figyelmessé tették a mozdonyvezetőt a szerencsétlenségről. A riadalom természetes hogy nagy volt, mindenki menekült, ki hasra, ki oldalt esett, ki hogy tudott úgy menekült le a vonatról. A tűz valószínűleg már Vácznál keletkezett; és pedig vagy a fűtő-készülék hiányossága folytán, vagy pedig úgy hogy ugyan abban a kocsiban ülő és Váczon kiszállt utas, mielőtt kiszállt, szivarra gyújtott s a gyufát gondatlanul elvetette s az elvetett gyújtó gyúlékony anyagra esvén tüzet fogott, melyet a gyors menet élesztett, s rövid idő alatt lángokban tőrt ki, — csak innét konstatálható a tűz keletkezése. -- Hiányosnak kellett lenni a felügyeletnek is, mert ha a kalauz minden állomás után végigjár a kocsikon, s az ezen esetben is megtörtént volna, valószínűleg

ideje korán észrevették volna az éledésnek indult tüzet s a bajnak elejét vehették volna. Sok tűzeseteknél I voltam már jelen, láttam pl. midőn Tolmács falu csaknem teljesen lángokban állott, de ily impozáns tűzesetet még nem is képzeltem. A meggyűlt vaggonból koromsötét füst emelkedett, az ablakokon a lángnyelv két ölre vágódott ki. Csak az volt a szerencse, hogy a tűz martaléka el volt különítve s igy csak ezen egyetlen kocsi esett áldozatul.

— Tél márcziusban. Előbbi években ezen időtájt márcziusi ibolyában bővelkedtünk, ez évben a tél, mintha élőiről akarta volna kezdeni a tempót, oly rendesen hullottak a hópelyhek, oly hűvös reggelekre virradtunk. Hólepel födte még tegnapelőtt az egész vidéket, a Duna újra zajlani kezdett, sőt hir szerint Pozsonyon felül be is állott. A gőzhajó-állomás hídja újra szétszedetett s a bekötött malmokat ismét kikötötték. No de ugylátszik, az egész csak egy pár napi téli részlet volt, mert az időjárás múlt pénteken határozottan melegre fordult s remélhető, hogy a téltől már most elbúcsúzhatunk.

= Gőzfürdő. A gőzfürdő-tulajdonos a fürdési napokat már hónapokkal ezelőtt hetenkénti két napra redukálta, most pedig mint halljuk fürdőjét végképen beszüntetni szándékozik, pártolás hiányában. így tehát könnyen megeshetik, hogy városunk gőzfürdő nélkül marad. Egy év előtt Udvardy János polgártársunk Mana-Terezia rakparton levő házában egy újabb berendezésű gőzfürdő felállítását tervezte, a nagyszerű kutat is megásatta, s mi lett a vége? Az építési szak- bizottság tervét elutasította, s igy két szék között a földre cseppentünk. így voltunk annak idején a szintén általa tervezett s az egész város közönségére áldássá válandott vízvezetékkel is; egynémelyek szeszélye megfosztotta városunk közönségét ezen jótéteménytől is. Szintén ő óhajtotta, sőt már kezdeményezte a villamos villágitás tervét is, mely szintén összement. Nemo propheta in sua patria.

= Vizmeritő dobogók. Országra szóló dunai védfalunk tudvalevőleg három falépcsőzettel van ellátva. Újabban, hogy a kis vízállás mellett is vízhez lehessen jutni, az intéző körök kiegészítésül vizmeritő dobogókat állíttattak, miért is a közönség nevében nekik köszönetét szavazunk.

— Kincskeresők. Aszódon Bold is a szinai hegyoldalán a napokban szántott. Szántás közben egy még elég ép és szép serleget talált, a mely a római korból való. Mint tudatlan embertől egy oda való zsidó 3 frt 50 krt megvette. A találó csak később tudta meg, hogy a serleg aranyból volt. Ebből kerekedett aztán a zsidóval való összezörrenés, melynek még is az lett a vége, hogy a mit eladott, el van adva. Ezt megtudván több* aszódi lakos s a többi lakosok közül S. K. és ifjú P. J. arra a gondolatra jött: hátha még ott több rejtett kincsek lehetnek. És úgy mindketten estenként a mikor az idő holdas, kimennek jó remény fejében felfegyverkezve csákányok, ásó, kapával a szinai hegyre kincset, arany serleget keresni; de bizony mindeddig szorgalmas fáradozásuk nem hozott gyümölcsöt, mert nem találtak semmit.

= Aszódon Bencsik hentesnél pincze ásás alkalmával egy Lipták nevű napszámosnak a lezuhanó föld nemcsak kezét törte el, de oldalát életveszélyesen meg is nyomt.

= Az aszódi takarékpénztárnál üresedésbe jött igazgatói állásra egyhangúlag Éisler Sándor magánzót választották meg.

= Irtsuk a hernyókat! Az időjárás hovatovább melegebb lesz s lassan elkövetkezik a hernyókelés ideje. Ne várjuk be az enyhébb időjárást s azt, hogy a hernyók is kopaszokká tegyék fáink nagy részét úgy, mint múlt évben, hanem már most lássunk hozzá a pusztításhoz. A hatóság pedig a legnagyobb szigort alkalmazza azon hanyag birtokosok ellen, kik ezt tenni elmulasztják,

= Vasárnapi munkaszünet. Mindenütt sürgetik a vasárnapi munkaszünetet, mely a munkásnak legalább egy napi nyugalmat biztosit, s testi erejének helyrepótlására olyannyira szükséges. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter javaslatot, dolgozott ki a vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag, — melynek segítségével ez ügy sikeres megoldása remélhető. Á javaslatot a napokban fogja a kereskedelmi és iparkamarákhoz és az ezen törvénynyel érintendő szaktestületekhez vélemény végett megküldetni.

= A mint értesülünk, az „Assicurazoni Generálihoz“ közel álló körökben egy magyar jég- és visszbiztositó-társaságot szándékoznak alapítani; a társaság egy millió forint alaptőkével alakul, székhelye Budapest lesz és hazánkban, mint szintén Ausztria jégbiztosítással fog közvetlenül foglalkozni, mely czélra az „ Assicurazioni Generali“ saját ügynöki hálózatát és az általa gyűjtött becses üzleti anyagot rendelkezése alá bocsájtja: ezenfelül tűzbiztositási üzletéből is nagyobb mérvben fogja az uj társaságot részeltetni. Minthogy a társaság működését minden alapítási és szavazási költség nélkül fogja megkezdetni, azonfelül az alaptőke egy részét magok a Generali főügynökei jegyezték, ez uj társaság előnyös fejlődése előre biztosítva van.

= Sorozás eredménye. A váczi felsöjárás községeiből sorozásra felhivatott a 3. korosztályban 680 hadköteles, a honvéd nyilvántartásban álló jogezimes egyén 58, közös liads. czimén 4, összesen 742. Ezek közül besoroztatott a közös hadsereghez 82, a honvédséghez 16, a közös liads. póttartalékjába 24, a honvédség póttartalékjába 22, a honvéd nyilvántartás egyénei közül 26, a közös hads. czimén 4. Távolmaradt 79 hadköteles.

= A kézcsókról. A kézcsók eredetileg vallási szokásból származik, s mint ilyent találjuk mai napság is a legtöbb műveletlen népnél. így pl. az indusok a napot, holdat, csillagokat akként üdvözlik, hogy megcsókolják saját kezüket. Arczczal a nap felé fordulva leborulnnk a földre s egy tiszteltteljes csókot alkalmaznak saját kezükre. A régi görögöknél a jómódúak gazdag ajándékokat áldoztak isteneiknak, a szegények megelégedtek azzal, hogy tiszteletüket kézcsókok által fejezték ki. E szokás a róm dákhoz is átszármazott s ezeknél egyszer valakire, aki egy isten szobra előtt el- menve, elmulasztá tisztelete jeléül kezét megcsókolni, azt mondták, hogy istentagadé). A római köztársaséig első éveiben még csak rabszolgák adózlak alázatos kézcsókkal uruknak. Szabad emberek kezet fogtak és megölelték egymást. A császárok alatt már a kézcsók az udvari szertartások közé soroztatott. Az udvaronezok tiszteletük jeléül kezet csókoltak a császárnak. A kézcsóknak már a bibliában is nyomát találjuk, bölcs Salamon azt mondta rá, hogy hízelgő ember szokása. Midőn Cortez Mexikóba ment, az ottani vad népeknél szintén föltalálta a kézcsókot. A vad törzsek fejei kézcsókkal üdvözölték őt hódolatuk jeléül. A kézcsókok jelentősége tehát régenten sokkal komolyabb volt, mint mostanság, midőn mindössze az udvarias üdvözlésnek egyik alakja, melvlyel adózik az ifjú az idősebbnek. a féríinem a szépnemnek.

= Javított kenyér. Ilyennek készítésére kért egy birminghami pékmester szabadalmat. A kiváltsá- gos készítési mód abban áll, hogy a kenyértésztába maláta-kivonatot vegyit. Maga a maláta-kivonatnak mibenlétét titokban tartja az anglius, de annál jobban feldicséri „javított“ kenyerének minőségét és azt, hogy nagyon soká friss marad.

=■ Hány őse van az embernek. Kétségkívül érdekes az a furcsa számítás, mely a statisztika és évszámítás segélyével az emberek visszamenő ágában az egyedek számát egész a 11-ik századig megállapítja. A kik mindenáron ősök után vadásztak, de eddig sehogy sem tudtak valami alaphoz jutni, melyen tovább építhessenek, ime itt kapják meg a bizarr számításban az alapot is, meg azt a nagy tornyot, melynek a tetején ott áll a megdicsőült 14-dik századbeli ős. Minden embernek van 2 szülője, 4 nagyszülője, 8 dédapja és dédanyja, 16 ükapja és ükanyja, 32 ősszülője az ötödik generáczióban, 64 a hatodikban, 128 a hetedikben, 256 a nyolezadikban, a kilenczedikben 512 és 1021 a tizedik generáczióban. A tizenhatodik nemzedéknek már 65,532 ősszülője van: ez a tizenhat generáezió 500 évnek felel meg. — Megtoldhatjuk ezt egy német matematikus következő számításával: Ha az ó testamentomi kronológiát, vagyis a zsidó időszámítást vesszük alapul s Ádám és Évából, mint nemzőkből kiindulva, a geometriai haladványban (2. 4, 8, 16 stb.) megyünk föl napjainkig, akkor megkapjuk a földön mostanság élő emberiség átlagos számát. A föntemlitett. 65,532 ős között, melylyel a 14-ik század óta minden most élő ember bir. akadhatott minden rendű és rangú ember.

A 65,532 ős tehát bizonysága a demokratikus elvnek, hogy az emberek származása között nincsen különbség.

= Nagy lóvásár Érsekujvárott. (Az osztrák- magyar államvasut állomása, a Bpest-Bécsi vonalon) A nyitramegyei gazdasági egyesület és a barsmegyei gazdasági egyesület és lótenyésztési bizottság Érsekujvárott a vásártéren 1890. évi márczius hó 24-dikén (hétfőn) nagy lóvásárt tartanak, megelőző vasárnap — márczius hó 23-án — délután megnyitandó elővásárral. Ezt azzal hozzuk a lótenyésztő közönség tudomására, hogy a mellett, hogy a bel- és külföldi lókereskedők ezen vásár megtartásáról egyenként értesittettek, lépések tétettek már az iránt, hogy itten a hadsereg és a magyar királyi honvédség részére is remonda bevásárlások eszközöltessenek. A vásárra hozott lovak — a kocsi elé fogottak kivételével — e czélra épített korlátokban, számozott helyeken nyernek elhelyezést. — A kocsi elé fogott lovak a korláton kívüli téren foglalnak helyet. — Beteg vagy gyanús lovak a vásártérre nem bocsáttatnak. A vásárral kapcsolatosan önkéntes lóárverés fog tartatni a rendező-bizottság által, a mely márczius 24-én délután 2 óra után veendi kezdetét. Az árverés alá bocsátani szándékolt lovak a rendezőbizottságnál — vásártér ezédula ház — előzetesen már márczius 23-án (vasárnap) bejelenthetők, legkésőbb azonban 24-én (hétfő) déli 12 óráig bejelentendők. a hol azok jegyzékbe vétetnek és a bejelentés sorrendjében bocsáttatnak árverés alá. A kikiáltási ár a tulajdonosok által határoztatik meg. Az árverésre bocsátott lovak léütési árának 2°/0-a a vásárrendezés költségeire fog beszedetni. A vásár ideje alatt improvisált ügető verseny is rendeztetik, a mennyiben a viszonyok erre nézve kedvezően fognak fejlődni. A látogatók számára lakásokról, valamint a lovaknak istállókról és takarmányról (piaczi árak szerint) Érsekújvár város tanácsa gondoskodand, mi végből a vásáron résztvenni kívánók szíveskedjenek a városi kapitánysághoz — vagy előzetesen Írásban, vagy a vásár napján szóval — fordulni. — Az istállók tekintetében abban a helyzetben van Érsekújvár városa, hogy az eddig a katonaság által elfoglalt két lovassági laktanya minden tekintetében kitűnő istállóit is a közönség rendelkezésére bocsáthatja. Kéretik a vásáron résztvevő közönség, a netán bármely irányban felmerülhető panaszokat hallgatással nem mellőzni, hanem minden egyes esetben — azoknak úgy a jelen alkalommal való orvosolhatása, valamint a jövőben szükséges óvóintézkednsek megte- hetése végett, — a városi hatóságnál bejelenteni.

Közgazdaság.

Néhány szó a magyar közönséghez.

Ha az ország gazdasági állapotát szetnügyre veszszük, azt fogjuk tapasztalni, hogy annak szakszerű előmozdítása még mindig kívánnivalót hagy hátra De legjobban tapasztaljuk ezt a fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészet körében, mely mind eddig legkevésbé mozdíthatott elő.

Pedig, ha jól meggondoljuk, úgy jövedelmi szempontból, ezen I ágak előmozdítása is megérdemlené a minél szélesebb körben való elterjedését.

Sokat lehetne elősorolni a fatenyésztés és gyümölcsészet előnyei közül, de ezt fölöslegesnek tartjuk, miután ezekkel mindenki tisztában van és szükségét a sok kopár terület és hegyoldal eléggé bizonyítja.

Itt csak a külföldre akarunk utalni, a hol ezen ügyek nem-