Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-12-21 / 51. szám
Melléklet a. „Váczi Közlönv“ deczeinber hó idl-iRi számálioz. CSARN O K. Az én szobám. Hol is kezdjem? Csak nem fogok szólani kanapémról ?!. Ez annyira ruganyos, hogyha ráülök még a fülem se látszik ki. íróasztalomról ?! . . . Oh ezen igen sok szép dolog van . . . váczi lapok teljes számmal, hajkefe, ruhakefe, fogpiszkáló, tenta, toll, papiros, hamutartó, egy üveg viz pohárral, keztyű, czilinder, inggomb. zenemű, regény, vers, novella, corpus iuris, a jogi könyvek egész halmaza (kivéve Pulszky), „Szerelem hatalma“ és „Vadvirágok“ előfizetési felhívása, album . . . (itt fogva tart a discretio). Tükröm, hiszen az megvakult még dédapáin idejében ?! . . . Garde- robbomat tárjam fel ?! . . . (no ugyan ott nem látnának semmit). Naplóm? . . . Ebbe sok szép dolog van. — Megtudom mondani, hogy ezelőtt 10 évvel mit reggeliztem, ebédeltem és vacsoráltam. Az is meg van örökítve benne, hogy édes anyám egy alkalommal az ebéd fölött valamiért hátbaütött és én ijedtemben az egész asztalt tartalmával együtt az öregemre borítottam. Le van Írva az is, mikor az öcsém nem tűrhetve tovább a szomszéd gyerek csúfolódásait s elégtételt máskép nem tudott venni, a kapujok elé kitett káposztát a földre borította, s a tányért a tetejébe rakta ; én korholtam ezen tettéért, s ő . . . a zsidó gyerek nek szánt áldásokat kétszeresen osztotta ki rajtam. Az ilyen köznapi dolgokon kívül vannak még ebben sokkal érdekesebbek is. Befejezett és befejezetlen párbajok. A sértett önérzet. Éjjeli víziók. Szerelmi drámák, tragoediák és comoediák. Szerencsés és szerencsétlen utazások. Randevouk, melyek három csoportra oszthatók: reggeli, déli és estiekre. Ezek siker — vagy sikertelensége feletti bánat vagy örömek bősz nyilvánulásai. Anonym, postrestant, apróhirdetések légiói. Báli és estélyi epizódok . . . stb. szebbnél-szebb magasztosnál-magasztosabb dolgok. — Mindezek daczára ezekről sem szólhatok bővebben. A különböző fajú és szinü zálogczédulák történetét csak nem fogom elsorolni — úgyis tudják. A íinanczminiszter rosszul irányozza elő a költségvetést, a deficit felüti polypfejét, az egyensúly megbomlik, a hol nehezebb valami, onnan aztán ki kell dobni valamit, s ez a valami nem más, mint óra láncz, gyűrű, téli és őszi kabát stb. hasonló ingó tárgy. De már tudom miről írjak! ... A szobámban lévő legszebb, legdíszesebb tárgyról: — magamról. (Ezen állításomat beigazolom, s igv szerénytelenséggel ne vádoljanak). A k. und k. 24. Feldjáger-Batallion által kiálitott katonakönyv értelmében hajam barna; — szemem kék ; — orrom pisze (hogy vigye az ördög a szemüket) — szám kicsi (ezt az egyet majd eltalálták) arczom hosszúkás (ezen nem csodálkozom, mert mikor kimondták a „tauglich“-ot bizony hosszú pofát vágtam) — különös ismertető jelem nincs (néznének csak meg most) — be vagyok oltva (be bizony . . . veszettség ellen) — bajuszom és szakállamról nem írtak be semmit (sajnos nem volt még akkor, de most már bizonytalan szinü). Ez szépészeti méltatásom hiteles okirat alapján. Ami értékemet illeti . . . nem tudok határozott feleletet adni . . . Grósz nem adott rám semmit, Pápa már 20-szor elkergetett. No de sebaj! Azért értékem mégis van talán ? Hiszen a szomszédom szobalánya „Drágádnak nevez . . . (hogy a frász törné ki! A múltkor is a hétkápolnánál sétáltam több úri hölgy gyei, s ő szembe jött velem. Amint közelembe ér egész bizalommal szólít meg: „Hová mén drágám“? A nők (Egy-két pillanatra most Béla megszakítja előadását, mert erős tüsszenés fogja el.) Egy némber ült benn, mélyen lefátyolozva, s ölében egy pincsi kutya didergett. mind a mellett, hogy ugyan csak fel volt öltöztetve. A nő egyet sikolt, mikor felnyitom az ajtót, de én iparkodom őt megnyugtatni bemutatván magamat. — Ah én önt rögtön megismertem, sipitja a hölgy, azon személy leírásból, melyet levelében nekem küldött, de azért úgy illik, hogy sikoltson az ember. Megnyugodva, hogy jó helyre jöttem, beszálltam és mellette foglalók helyet. Egy bozontos lurkó bekukkan az ablakon, egyet nevet, felkap a bakra, aztán megindulunk. Kunigunda ölembe nyomja kis pincsijét s mit volt mit tennem: tartottam rongyos nadrágomon a remegő állatot. Mentegettem magam, hogy miért van elszakadva a nadrágom, de ő azt felelte rá: Nem baj! Elmondá, hogy most egy vendéglőbe fogunk menni, holnap bemutat a „marná“-nál és én megkérem őt. így elvégezve és megbeszélve az ügyet, nem sokára nagy vendéglőhöz értünk. Kunigunda kiugrott, s rohant előre, én követéin őt a kutyával. Egy sötét szobába jöttünk. Eleinte az állatokról folyt a beszéd és Kunigunda kinyilvánitá, hogy neki otthon két papagálya, öt macskája és egy pincsi kutyája van, a melyet, oly nagyon szeret, hogy még ide is magával hozta. Én a fejem vakartam és igy szóltam: — Megtartjuk mi ezt az állatseregletet még ez után is? — Minden bizonynyal válaszolt ő, még most akarok hozzá szerezni vagy négy pár tengeri nyulat. Belenyugodtam. A szerelemről kezdénk beszélgetni. • — Hányszor ábrándoztam én a holdvilágos este önről kedves Béla! Én is, válaszolék, de hát miért van az ablak Lefüggönyözve. rám ... én a nőkre néztem, s csak úgy sikerült kivágni magamat a kelepczéből, hogy félbolondnak és monologizálónak degradáltam a szobalányt.) Bensőm . . . no ez már egészen mást mutat. Pejem, mint pyrotechnikai tűzkéve szórja a szellemi szikrákat. S e szikrák már nem egyszer lobbantak lángra! A rossz nyelvek is elismerik, hogy szellemi szikráim gyakran lángra lobbannak ... a szerkesztők kemenczéjében. De ez utóbbi megjegyzés undok rágalom . . . Fejemhez legközelebb áll . . . szivem. Oh! miért is teremtett az Isten szivet! . . . Azt mondják, hogy a szív a boldogság lakása . . . Lehet . . ., de nálam ez a lakás üres . . . lakó nélkül áll . . . Ha akadt is lakója, — az egyiknek az volt a baja, hogy nehezen fűlik; a másiknak, — hogy nagy a hőség: a harmadiknak kevés volt a kilátás; az ötödiknek nem volt biztosítva tűz ellen . . . Már próbáltam mindenféleképen átalakítani, s a sok átalakítás oda vezetett, hogy most ha jön is valaki nézni az üres szobát, e szavakkal hagy a faképnél: ..agyon van reperálva“. Ha már magam se vagyok elég jó czégér, hát kit állítsak czégérnek, hogy üres ne legyen már az én szobám? Ifi in*. Városi és vidéki hírek. — Boldog karácsonyi ünnepeket kivárniuk lapunk minden olvasójának! = Köszönet nyilvánítás. A Páli sz. Vincze egylet czéljaira újabban befolyt: a dr. Mii lény i Gyula ő nsga lakásán elhelyezett perselyben 7 frt, N. N. ajándéka 5 frt. Hálás köszönetét mond az egylet 116. r. gyűlése a jólelkü adományokért. = Az ujoncz összeírás befejeztetett. A városi polgármester hirdetményileg adja tudomására a város közönségének, hogy az 1891-ik évi fősorozásra felhívandó helybeli illetőségű és a helyben tartózkodó idegen illetőségű hadkötelesek ujoncz összeírása befejeztetett. Mint I ső korosztálybeli 130, mint Il-od korosztálybeli 70, mint 111-ad korosztálybeli 71, és mint idegen illetőségű 42 állításra kötelezett egyén íratott össze. Az ujoncz összeirási lajstromok a polgármesteri hivatalban közszemlére kitétettek s deczember hó 20-á- tól — deczember hó 28-áig a szokott hivatalos órák alatt bárki által is is megtekinthetők, illetve észrevéte- lezhetők. — A „Vácz-vidéki egyetemi iQak köre“ szerdán, e hó 17-én tartotta ez évben utolsó összejövetelét, Egy szűkebb körű bizottság küldetett ki a február 1-én rendezendő estély előmunkálatainak meg- tevésére. Kurdi Béla vallástudományi tárgyú felolvasását feszült figyelemmel hallgatták végig a jelenvoltak. Komoly érdeklődést keltett Zelovich Kornél szabad előadása „Az ó-kori építészetről“ s méltán Trag or Ignácz humoros szavalatával pedig nagy derültséget idézett elő. A közreműködők mindenike zajos tapsban részesült. = A vaskorlát felállításával gyorsan halad Friedrich Alajos vállalknzó. A régi védfalat már egészen ellátta ékességével az ingyenes vaskorláttal, amely körülbelül a clr. Csányi féle házig fog elegendő lenni, úgy hogy legfeljebb Í20 folyó métert kell majd még utánna rendelni, hogy az egész dunavédfal egyenlő korláttal ellátva s feldíszítve legyen. Miután pedig az ingyenes vaskorlát szállítása s teljes felállítása mintegy 800 frtba az utánna rendelendő 120 méter korlát pedig á 15 frt 1800 irtot ennek felállítása pedig 300 frtot igényel ennél fogva a városnak az egész duna- v é d f a 1 o n a vaskorlát 2900—3000 forintjába Mert nem akarom, hogy addig is lásson, inig Ígéretet nem tesz, hogy el fog venni. — Ígérem és kérem egy csókkal ezen Ígéretet megpecsételni — válaszolék ünnepélyes komolysággal. (Béla most megtörlé száját szagos zsebkendőjével.) A függöny leesett s'előttem állott, tudod ki . . . tudod . . . ? Egy ötven éves kipuderozott kiszáradt, magas vén dáma. A némber mosolygott. Mint mikor a függönyt a színházban felhúzzák és láthatjuk a szereplő személyeket, úgy tűnt fel előttem Kunigunda.- Asszonyom! szóltam leejtve mérgemben a kis pincsit . . . — Leány vagyok, válaszolt sértődve o. — Kérem ön tréfát űz velem. — Hogy hogy ? Nem felelek meg kívánalmainak ? Nem vagyok szőke ? — De igen ősz. — Nem kék a szemem ? — Igen savószinű. — Nem fehér az arczom ? — Igen a rizsportól és önnek még mamája is van tisztelt „kisasszony?“ kérdém teljes gunynyal. — Eh ön uram egy goromba, sértegető fráter, én öné nem lehetek, tehát Isten önnel! Majd boldogit engem más . . . s ezzel elrohant.. Fellélegzettem. — Adja az Isten! kiálték utána, de ő ezt már nem hallá. Következő vonattal jöttem vissza Pestre, hol másnap mindnyájan tudták a történteket, mert Kunigunda a vén házmesterné testvére volt és miután belém szeretett, szerette volna, hogy elvegyem őt. — No most már nincs egyéb hátra szóltam, mint a tizenkettedik levelet elővenni és élőről kezdeni a dolgot. — Barátom hagyj békét, én soh’sem házasodom meg, fogadd meg te is, hogy nem fogsz nősülni ! Fogadom, hogy huszonhárom éves koromig még nőre nem is fogok nézni! váiaszolám vígan. fog kér ü I n i. Hátra marad még a 3 lejáró, amelyet a megszavazott 4000 írtból még íenmaradó 1000 frt mindenesetre fedezni fog. — Köszönet. A váczi czipész társulat védnöksége alatt állott czipész segédek botegsegélyző és temetkezési osztályának azon kegyességéért, hogy a feloszlásakor fenmaradt vagyonból 21 frt 65 krt. a Páli sz. Vincze Egylet szegényeinek javára juttatott, hálás köszönetét mond a nevezett egylet elnöksége. = Áttérés. F. hó 20-án reggeli 6 órakor Gálik János földműves a lutheránus vallásról a katholikus vallásra tért át. = Az egyetemi ifjak köre estélyére nagyban folynak az előkészületek. A körnek több mint 40 tagja nemcsak, hogy maga részt fog venni az estélyen, hanem a ’budapesti egyetemek hallgatói közöl már eddig is soknak Ígéretét bírják a mulatságon való megjelenésre. Ily körülmények közt hölgyeinknek nem kell a petrezselyem-árulástól tartaniok. Csak győzzék majd a tánezot! =■ Tánczestély. „A kis-váczi reí. iskola-épület helyiségeiben“ 1890. deczember 28-án a ref. templom orgonája javítására tartandó zártkörű tánczestély rendeztetik. A rendezőség nevében: Vörös Károly lelkész, Bónis János gondnok. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij: Személyjegy 1 frt, Gsaládjegy 2 frt 50 kr. Fölülfizetések köszönettel fogadtatnak. Etelek és italok kiszolgáltatásáról gondoskodva lesz. = Gyászrovat. Szekeres, István köz- és váltó ügyvéd, városi képviselő 79 éves korában meghalt. Temetése saját kívánsága szerint a legegyszerűbben minden ünnepélyesség nélkül ment végbe. — Szinay Fe- rencz ács, munkavezető, ki az utóbbi időkben a váczi püspöki palota és a székesegyház restaurálása közben kitüntette magát ügyessége által, a napokban meghalt 28 éves korában. Temetésén nagyszámú közönség voll jelen. — Krakker Géza kir. törvényszéki hivatalnokot súlyos csapás érte, ugyanis, Katicza nevű 4 éves leánykája tüdő gyulladásban meghalt. — Haladunk. A Kossuthtéri közös kút a napokban csinos faburkolattal vétetett körül, ez által a kút meg van mentve a rongálásoktól, és a teret is ékesíti. Bár már valahára a városház térét is ilyen csinos közkút ékesítené ! = Az uj hengermalomnál annyira haladt az építkezés, hogy az ízlésesen átalakított fürdő 10 nap múlva már megkezdi működését, és még az ó-évben lehet szerencsénk fürdeni. — Gondoskodva van az Ízlésesen berendezett társalgó teremről, mely a nagyérdemű közönség rendelkezésére áll. = Tudomásul. Berki Ferencz alsóvárosi fűszer- és lisztkereskedő, egy igen czélszerű uj szerkezetű mák darálót állított be üzletébe, melyen képesek óránként 200 liter mákot liszt finomságura megdarálni és pedig a daráló nagyszerű szerkezeténél fogva úgy, hogy a mák finom zsírosságából legcsekélyebbet sem vészit. Alkalmunk volt a darálót megszemlélni s mondhatjuk. hogy úgy czélszerűségére. mint szerkezetére nézve felülmúl minden eddig alkalmazásban volt e fajta gépezetet. A gép súlya 300 klgramm s eltérve az eddigi hengeres szerkezettől — a legegyszerűbb s legpraktikusabb módon van összeállítva, menten minden apró-cseprő kerekek s egyébb szerkezetektől, az egész gépezet erős alapon álló két kerékből áll: az úgynevezett hajtókerékből, mely egyúttal törőkerék is, és a szorító kerékből, mely a hajtókerékkel közvetlen érintkezésbe jön a garat alatt s eme .két kerék súrlódása közben törődik a mák. Igen egyszerű, erős és praktikus szerkezet s ami a legjobb benne az, hogy nagy munkaerejénél fogva megmenti a gazdaasszonyokat attól a kellemetlenségtől, hogy cselédeik után óra, sőt néha félnapig is várjanak, míg valahol egy liter má— Igaz barátom vagy, nem vevén észre humort, az előbbi mondatban. Elmondtam e történetet, hogy lásd a nők ravaszságát, tehát soh’sem nősülünk meg ! — Én „nő gyűlölő vagyok! * , * * En leírtam ezt, hogy Bélát megszégyenitsem, mert már két hete van nálam s a „nő gyűlölő“ nővéremnek igen — udvarol. Tegnapi beszédjében ezélzott, hogy jó volna az eljegyzést megtartani, mert a nővérem egy cseppet sem ellenkezik. Lám a „nő gyűlölő“ mennyit engedett ideáljából : Nővérem fekete hajú, fekete szemű alacsony kis lány és ez neki megtetszett! így van az, Béla beszél a nők hamisságáról, pedig ő mily változó! Oh a férfiak! A mamák. Dani barátom egy napon a következő intim kérdést intézte hozzám : „Kedves barátom ne vedd rossz néven, de mondd meg miként lehet az, hogy te mindenben bővelkedel és én nem. Holott a fizetésünk egyforma.“ Ennek igen egyszerű megfejtése van . . . Oh ! azok a mamák! . . . Mamák ? Igen a mamák. Tégy szert annyi mamára, mint én, és minden bizonynyal te is meg leszel elégedve. Nem értem . . . Hiszen mindenkinek csak egy anyja van ! Nekem több van. Hogy lehet az? Nagyon könnyen . . . Női hiúság az egész. Figyelj elmondom. Apám mondása szerint — ha ugyan ő jó emlék- szik — az ő felesége az én édes anyám. Édesanyám pedig azt állítja, hogy az ő férje az én édes apám. Ilyen egybevágó és a valószínűségnek körülbelül megfelelő állítások alapján el kell fogadnom e kettőt édes szüleimnek.
