Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1890-12-14 / 50. szám

nem kérünk. A vesszőszállitást szabályozó rendelet li- dérczként nehezül a forgalomra, megköti a gazda kezét. Úgy vagyunk, hogy mire a gazda vesszőt talál — mi magában véve is nem csekély gondot okoz a jelen vesszőszűk világban — de mire különösen az engedélyt, illetve az igazolványt megszerzi, elmúlik az ősz s nem hozhatja, mint az kívánatos volna, még ez évben a földbe a gyökeres vesszőt; beáll a tél s megszűnik a vesszőszállitás. Tavaszig aztán élhet bizonytalanságban tovább, hogy vájjon megkapja-e az igért vesszőt s nem éri-e ezt valami baj! A telepítések folytán óriássá növekedett vesszőfor- galom tetemesen növeli a vesszők árát is. Így különösen a Ripária fajok ára az, mely 5—6 írtról 14—16 frtra ugrott. A többi amerikai faj, miután azokat az állam is meglehetősen drágán árulta, árban alig változtak, de nem messze az idő, hogy ezek ára is tetemesen növekedjék, csak a készletek ritkuljanak. Az európai fajok közül a csemegeszőlőket keresik nagyon, legnagyobb részt homokra. A csemege fajok ára meglehetősen alacsony ma még, de tavaszra itt is tetemes áremelkedést várhatunk, annál is inkább, mert ezeknél az állami verseny az árakat leszorítani nem lesz képes. Aránylag legtöbbet kérnek a borfajokért s mig ezelőtt a levágott venyige tüzelőnek sem volt jó, ma már 5—6 fitos árnál úgy nyilatkozik a termelő, hogy hisz evvel vesződni nem érdemes. Nem csoda aztán, hogy 14—20 frtos bejelentések jönnek lapunk kiadóhivatalához akkor, midőn hirdetési rovatunkban ugyan az a faj vessző 100.000 számra 5 írtjával szerezhető be. Magyarországon jelenleg elsőrangú kérdés a vessző s csak másodsorban jön a bor. Az idei kitűnő bort termett esztendőnek észlelhető a hatása a rohamosan emelkedő borárakban, mi kü­lönben egy más szomorú jelenségnek is kifolyása, a füloxera-pusztitotta területek növekedésének. Az áremelkedést előre megjósoltuk s figyelmeztet­tük is termelőinket, hogy boraikon a szokott potom árakon túl ne adjanak. Az árhullámzás legjobban megfigyelhető a fővá­rosban. A fővárosi korcsmárosok és borkereskedők még a szüret alatt elözönlötték a hegyeket, hogy, mint ren­desen, olcsón juthassanak borhoz. Csalódva tértek azonban vissza, mert a termelők előttük nevetséges árakat követeltek. Várakozó állást foglaltak tehát el, azon reményben, hogy majd megpu­hulnak a termelők, ha nem lesz vevő. A termelők azonban nem puhultak, mig a nem is oly gazdag készletek külföldi bevásárlások folytán mindjobban ritkultak. Most már aztán nem lehetett tovább várni s ugyanazt a bort, melyért 10—12 irtot sokaltak. ma 15—16 írtért, kénytelenek megvenni. A borárak emelkedése még nem igen vehető észre a fővárosban, sokáig azonban nem késhet. Az emelkedő borárak mellett azonban mindjobban kifizetődik a műborgyártás is, melynek eddig sem vol­tunk mi fővárosiak híjában. Ma már különben úgy vagyunk a korcsmárosokkal. hogy a fővárosi az csak pro forma mégis összevesz itt is, ott is egy kis bort, de a vidéki korcsmárosok leg­nagyobb része a pesti borpinczékből hozatja a bort, mint a hazainál sokkal olcsóbbat. így eshet meg aztán az a megfejthetetlen rébusz, hogy a főváros több bort szállít ki, mint be. Különös keresletnek örvendtek az idén s örven­denek még most is a homoki borok, noha ezeket leg­inkább csak a szüret alatt, vagy legalább nagyon is lámlás nem hagyott aludni, arra a gondolatra jöttem, hogy történt már sok házasság — lapok utján, amely szerencsések is lehettek, tehát Így fogom én is meg­próbálni a szerencsét. A gondolatot tett követte. Másnap a budapesti lapok egyikében ily hirdetés jelent meg: „Egy szolid, fiatal ember nősülni óhajt. Megkíván­tatok, hogy a nő szőke hajú, kék szemű, és közép ter­metű legyen. Hozomány nem szükségeltetik. Levelek kéretnek a kiadóhivatalba „Ámor“ név alatt.“ Harmadnap bekopogtatok a kiadóhivatalba és ott „Ámor“ czim alatt 13. mond tizenhárom levelet talál­tam. Oh szerencsétlen szám! Bár ne kezdtem “volna bele! No de se baj! (Béla a.rcza elkomorult és nehány perez múlva imigyen folytatá:) Örömmel siettem haza s bontottam fel a leveleket. Egyik ajánlja magát, hogy magasabb is mint kellene ?), a másik, hogy ő faluban a legjobb gazdasszony stb. eféle. Nem voll egy levél sem. melyben ne ajánlaná ma­gát az illető. De most már az a bökkenő, kit válaszszák a sok közül ? Ez csakugyan szeget ütött a fejembe. Végre sok gondolkodás után ujdonat uj czilinderembe tettem a leveleket s ki húztam egyet. (Megjegyzem, azóta czi- lindert nem viselek s irtózom a látásától.) — Talán unatkozol is már ezen a történeten, hogy ugyancsak nagyokat ásítasz? kérdi tőlem Béla. — Ah barátom, ez nekem rossz szokásom, hogy ásítok, csak folytasd igen érdekes! Tehát kihúztam egyet. Elhatároztam, hogy a kihú­zott lesz az én nőm. A levél Így szólt (s evvel egy összegyűrt papírt vett ki nagy bőr tározójából és ezl ol vasét :j (Folytatása következik.) j uj korában veszik, miután a homoki borok kezeléséhez i népünk még nem ért s ha egy esztendeig kezében ma- | rád, ihatatlan lőrévé bomlik. Hazánkban tehát az irányzat szilárd. Ezt jelezhet- I jük a külföldről is, azzal, hogy ott a forgalom meg- i akadt, miután a kereskedők a termelők által szabott árakal túlmagasaknak találják. Németországban, melynek termése különben is csak középszerű, sehogy sem tudnak beletörődni a ke­reskedők a magasabb árakba; úgy van ez Francziaor- szágban is, melynek termése pedig legalább is jó kö­zépszerű. Az üzlet pang, mert a nagy kereslet mellett nincs kínálat, legalább nem olv árakon, mint azt kí­vánják. Hihetetlen, pedig úgy van. Csakhogy vérdij az, mit így nyerünk. Minden forintnyi emelkedés egy újabb 100.000 hektár pusztulását jelenti a kontin­gensen. R. Gy. Városi és vidéki hírek. = Személyi hírek. Püspökünk ő exciája múlt csütörtökön a fővárosba utazott. — Majovszky Vilmos a pestvidéki törvényszék elnöke e hó 10-én városunkban 1 időzött s a fegyintézetben börtön-felügyelői bizottsági i ülést tartott. — Köszönet nyilvánítás. A műkedvelők által j lek. Gajáry Géza, városunk polgármesterének fővédnök- í sége alatt f. é. nov. 23-án rendezett, jótékonyezélú elő- j adás jövedelmének („-a 30 írt 15 kr. a kath. Legény- ! egylet elnökségének kezeihez jutván, ugyanaz kedves kötelességének ismeri, hogy a nevezett egylet nevében úgy az egyletünk iránt nagyrabecsült jóindulattal eltelt fővédnök úrnak, mint a nagylelkű közreműködőknek a nyilvánosság terén is mély háláját és legőszintébb kö­szönetét kifejezze. Az egyleti elnökség. — Nagylelkű adomány. Özv. Lázár Istvánná szül. Kiss Borbála, néhány nap előtt száz forintot bo­csátott a sz. Vincze egylet rendelkezésére oly czélból, hogy ezen összeg a házi szegények czélszerü segélye­zésére felhasználtassék. Mely kegyes adomány annál nagyobb örömet okozott a jótékony egylet körében, minél nagyobb azok száma, kik a sanyarú téli időben segélyezésre szorulnak. Nevezett nagylelkű adományért a nyilvánosság utján is leghálásabb köszönetét mond a szegények nevében az egylet 115-ik r. gyűlése. = Köszönet. A múlt hó 23-án megtartott jóté­konyezélú műkedvelői előadás rendezőségének és sze­replőinek azon kegyességért, mely szerint az előadás tiszta jövedelmének Vs részét : 30 frt 15 krt a szegé­nyek javára szentelték, s azon jólelkü részvétért, mely- lyel azok helyzete iránt érdeklődni, sanyarú sorsuk enyhítésén fáradozni szíveskedtek, halas köszönetét mond az egylet 116-ik r. gyűlése. = Szegény tanulók felruházása. A váczi statusquo izr. hitközségi ujonan épült iskola f. h. 7-én egy szép és lelketemelő ünnepélynek volt színhelye. A „Malbisch Arurnim“ (szegényeket felruházó) egylet ré­széről az iskola szegény iigyermekei, az izr. nőegylet részéről pedig a leány tanulók láttattak el téli ruhával és lábbelivel. Kellemes benyomást gyakorolt ezen ki­osztás a jelenlevőkre; a hitközség szine-java az iskola nagy termét zsúfolásig megtöltötte. A két egylet, mintha nemes versenyre szállt volna egymással, iparkodott egyik a másikon a jótéteményben túl tenni. A fényes eredmény a buzgó és derék elnököknek, a nőegylet ré­széről Schneller Miksánénak a Malbisch Arurnim egylet részéről Deutsch Mórnak köszönhető. Mindkét elnök bebizonyította, hogy jó kezekre bízták ezen jótékony egyletek ügyeit. Egy tanuló szivreható szavakkal tolmá­csolta a felruházott gyermekek hála érzelmeit. Miután Schneller Miksámé a gyermekeket megvendégelte, az ünnepély véget ért. Köszönetét érdemelnek még magán- adományukért : Kohn Szidónia, ki saját költségén egy tanulót teljesen felruházott, továbbá Goldberg Gutt- manné, Kellner ignáczné, Klein Mathild, Rosenfeld La- josné és Rosenfeld Jakab. — Hangverseny. „A Vácz-vidéki egyetemi if­jak köre“ javára 1891. évi január hó 6-án a „Casino“- kör helyiségében Dászkúl Henriette kisasszony és Gegus Dániel úr szives közreműködésével Gaál Pál hangversenyt rendez. A meghívók a jövő héten fognak szétküldelni. A műsorozat Gaál Pál saját szer­zeményeiből lesz összeállítva. Erén valóban élvezetet nyújtó estélyt ajánljuk a n. é. közönség becses figyel­mébe. — Eljegyzés. Nagy János, polgártársunk je­gyet váltott Blaha ('egyházi munkavezető leányával Herrn in kisasszonynyal. Fogadják legőszintébb jóki- vánatainkat! — Domony völgyén e hó 9-én H a nzel Pál és felesége elmentek a babati pusztára kukoriczát venni. Alig voltak ott néhány óráig, midőn lélekszakadva fu­tott Hanzelné szomszédjához Szallényi Pálhoz, hogy jöjjön vele mert a férje Hanzel Pál rosszul lett. Mire oda értek és a kocsira feltették Hanzelt, már élet-ha­lál között vergődött, s haza hozatala után nehány órára meghalt. Az orvosi vizsgálatból kitűnt, hogy Hanzel Pálnak külső ütések következtében kellett meghalnia. A fején több betörés volt. S miután feleségével már régóta rossz viszonyban élt, erős a gyanú, hogy fele­sége ütötte agyon. = Tűz. Szerdán délután 3 órakor harangok kon- gása tűz kiütését jelzé. Ez alkalommal az Eszterházy- utczában Quell Ferencz harisnyakötő pincze lakásá­nak kéménye gyuladt ki, a gyorsan érkezett tűzoltói segély azonban ideje korán elejéi vette a nagyobb bajnak. Kár nem is történt egyéb, mint hogy a tulaj­donosnak a kéménybe akasztott füstölt húsa tönkre ment. Ugyan az nap éjjel a piaczon levő gyümölcs- árus sátrak egyike gyúlt ki, a tűz hihetőleg a parázs­tartó (tüzes) fazekakból keletkezett, melyeket a kofák melegítőül használnak. — A katholikus legényegylet, mint értesü­lünk, a farsangban műkedvelői előadást rendez saját pénztára javára. — Halálozás. Az irgalmas-rcnd helybeli társ­házát gyász érte, a mennyiben Step á nszk y Optát alperjel e hó 9-én elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Az irgalmas-rend váczi társhá­zának tagjai maguk és az egész rend nevében legmé­lyebb fájdalommal tudatják szeretett testvérüknek S to­pán szky Optát alperjel és okleveles gyógyszerésznek f. é. deczember hó 9-én esti 6 órakor életének 66-dik évében rövid betegség és a haldoklók szentségének aj- tatos felvétele után történt gyászos elhunyták A bol- dogultnak hült tetemei f. hó 11-én, délután 4 órakor fognak az irgalmas-rend váczi betegápoló intézetéből a középvárosi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni : az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. évi deczember hó 12-én, reggeli 7 órakor fog az irgalmas-recl ká­polnájában a Mindenhatónak bemulattatni. Vácz. 1890. deczember hó 10-én. Az ünnepélyes beszentelést C z e 11 1 e r Antal prépost-plébános végezte sub infula, fényes segédlettel, a papság és nagyszámú közönség- részvéte mellett. Az ö. v. f. n.! — A változatosság;. 3 éves korunkban szeret­jük anyánkat, 6 éves korban apánkat, 10 éves korban az iskolai szünidőt, 16 éves korban a szivarkát, 20 éves korban a leányt. 25 éves korban néha feleségün­ket, 40 éves korban gyermekeinket és 60 éves korban kizárólag magunkat. = Tánczmulatság. A „Váczi Első Általános Ipartársulat" f. h. 11-én tartott választmányi ülésén elhatározta, miszerint évenkinti tánczmulatságát jövő évi januárhó 10-én fogja a betegsegélyző és az elaggott iparosok pénztára javára megtartani. — Zóna-tarifa. Ha már az osztrák-magyar ál­lam-vasúttársaság nem adott a vácziaknak zónát (e z t a fővárostól csakis Szódig terjesztvén k i '), behozta ezt a Curia-szálló vendéglőse, kinél, mint a városszerte kiragasztott plakátokon olvasható, ezentúl zóna szerint lehet étkezni, s a legdrágább pecsenye is csak harmincz krajezárba kerül. A plakátok különben igen érdekesek, tessék elolvasni mindenkinek. = Gyáizhirek: Vettük a következő gyászjelen­téseket: Alulírottak megtört szívvel jelentik a szereteti anya, illetőleg nagyanya, dédanya, nővér és anyós özv. Imrey Imréné szül. Schechling Anna asszony f. év deczember 10-én esti 8 órakor hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után élete 72-ik évében történt gyászos elhunyták A boldogultnak földi maradványai Budapesten a gyászházban VII. Dohánv- utcza 84. sz. a. a róni. kath. vallás szertartásai szerint f. hó 11-én d. u. 3 órakor fognak beszenteltetni s in­nen Váczra szállíttatván, pénteken, azaz f. hó 12-án d. u. 3 órakor a Hét-kápolnából az alsóvárosi sir- kertben lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig a boldogult lelki üdvéért szombaton f. hó 13-án reggeli 8 órakor fog a váczi székesegyházban a Mindenhatónak bemu- tattatni. Budapest, 1890. deczember 11-én. Béke po­raira! Bodendorfer-Imrey Erzsébet mint leánya. Bo- dendorfer A. Mihály mint veje. Özv. Imrey-Schechling Amália mint nővére. Özv. Imrey-Dömötör Jolán, Özv. Imrey Valkai Julia mint menyei. Mittermann Horna Mária mint unoka menye. Bodendorfer Gyula, Bo- dendorfer Géza, Imrey Margit Imrey Kálmán, Imrey Erzsébet, Mittermann Ferencz, Háj Imre. Háj János, Háj Mihály, Komássy Imrey Teréz mint unokái. Ko- mássy Ede, mint unoka veje. Komássy Mihály, mint dédunokája. — Alulírottak úgy maguk, mint nemkü­lönben az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják a szeretett hitves, legjobb gyermek, anya, anyós, sógornő és testvérnek Tokody Mihályné szül. Huszár Máriának folyó hó 11-én esti 11 órakor tevékeny életének 42-dik, boldog házasságának 23-dik évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A megbol­dogult hült tetemei f. hó 13-án délután 2 órakor fog­nak a gyászházból (Kisváczi Fő-út 3. szám) a ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyez­tetni. Vácz, 1890. deczember hó 12-én. Áldás és béke poraira! Tokody Mihály mint hitves. Tokody Rózsa férj. Nyáry Pál né, Tokody Gyula és Mariska mint gyermekek. Özv. Huszár Dávidné mint anya. Özv. To­kody Mihályné mint anyós. Tokody Lajos mint sógor. Nyáry Ferencz és neje Budai Lilla, mint nász. Huszár József és neje Ubrankovics Karolin, Huszár Julianna férj. Bónis Elekné és gyermekei Huszár Karolin férj. Peczina Sándorné és gyermekei, Huszár Hermin férj. Soó Bálintné és gyermekei, Huszár Károly mint test­vérek. = A váczi nyilvános muzeum javára J a n- kovits Ernő 7 drb rézpénzt és egy IX. Pius pápai emlékérmet, — Mi I lm an n Lajos 63 drb gyászlapot ajándékozott. = Értékes, praktikus karácsonyi ajándékul aján­lom nyersselyem szöveteimet (egész selyem) egy- egy ruhára 10 frt 50 krtól kezdve, valamin! 14.25. 17.50, 21.25, 26.25, egész 29.60 krig varrásra készen. Nem szükséges előre mintákat sem hozatni; meri a mi nem tetsző, ünnep után becserélem. Mintáik f e- k e t e, szí n c s és f e h é r selyemszövetekből posta­fordultával. II en n e b e r g G. (cs. és kir. udv. szállító) selyemgyári-raktára, Zürich. Levéldij 10 kr. (9) A „Budapesti Hírlap“ előfizetési fölhívá­sára figyelmeztetjük a t. ez. olvasóközönséget. — A „Gartenlaube“ m. é. 9-ik füzetében az ifjúság játékszereiről értekezvén, az ismert horgony építőkő-szekrényekről következőleg ir : „Az ifjúság szá­mára alkalmas játékszerekben, melyek összeállításuk sokfélesége által a figyelmes játszók érdeklődését tar­tósan lekötni alkalmasak, általában még érezhető hiány mutatkozik, de vannak mégis, melyek a gyermekbará­tok komoly figyelmét megérdemlik, s ezek a R i eh t eV-

Next

/
Oldalképek
Tartalom