Váczi Közlöny, 1890 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1890-12-07 / 49. szám
Előzőleg Földváry Mihály szeretett alispánunknál is tisztelgett G a j á r y és dr. F reysinger a városi választások megbeszélése végett, s alispánunk nem is titkolta, hogy felette örül annak, hogy ép’ G a j á r y t és dr. Freysingert együtt 1 á t- hatja maga előtt egy kéréssel s egy a város javára munkálni látszó együttes törekvésben. Majd bemutatta magát a küldöttség az uj főispán B e n i t z k y Ferencznél is, a ki által szintén kitüntető szívességgel fogadtatott. Felkereste a küldöttség R a p a i c s m. kir. földművelésügyi miniszteri tanácsost és Doletsko Mihály kir. főmérnököt a bpesti folyammérnöki hivatal főnökét is, akiknek a vaskorlát ingyenes átengedésénél szives közreműködésüket köszönte meg. Nem kerülte el a bizottság az amerikai szőlűtelepek felállításával foglalkozó osztályt sem a m. kir. földművelésügyi minisztériumban s itt is, mint mindenütt eredménynyel járva szép reményekkel a város jövője iránt tért vissza körünkbe. —a. Ki kezdje el? . . . A Báthory Miklós utcza végén egy négyszögletű kő hever, a melyről azt tartja a nép, hogy azon ülve árulta el Görgey Arthur a hazát. Ott voltak az orosz csapatok felállítva a vörösház téren, s szemtanukra tudok hivatkozni, a kik látták, mikor Görgey csákóját lekapva: zsebkendőjével arczát törölgette s úgy integetett a kendővel a muszka tiszteknek! Pár év előtt vezérczikk is jelent meg erről a jelenetről a „Váczi Közlöny“-ben, a melyet valaki hitvány marginálisokkal tele firkálva, beküldött, a visegrádi remete-lakába vonult hetvenhárom éves agg tábornoknak, a ki az ujságlapot hideg resignatióval tette félre, szánalommal. Azóta jelentek meg a H ent aller Lajos és S z a ák Lujza közleményei, de a tényállást egy cseppet sem vitték előbbre. A váczi botránykőnek pendantja is van. Moszkvában az úgynevezett K r e m 1-k i n c s t á r- b a n látható egy fekete viaszos vászonnal bevont 1848—49-iki honvéd-csák ó, melyen erős kardvágások jelzik, hogy az a tiszt, a ki e föveget valaha a fején viselte, aligha nem életével fizette meg, midőn a csákó az ellenség kezeibe került. A tiszti csákó alatt szépen berámázva a következő sorok olvashatók: „A magyar hadvezér fövege, melyet herczeg B e- butov Dávid Osszipovics 1849. julius 17-én a váczi csatában lováról sajátkezüleg levágott.“ E feliratban vastag tévedés forog fenn, a melyet Vácz fiainak kötelessége kiigazítani. Görgey nem julius 17-én, hanem 2-án sebesült meg Monostor alatt, nem messze Komáromtól, midőn a Pöltenberg által az ácsi erdőbe rendelt huszárok megfutamodtak, s a Monostor mellett levő sánczok között kerestek menedéket, a mit a fővezér meglátva, méltó haragjában két ágyút kartácscsal töltetett meg s a betörekvő huszárokra süttette! Igaz, hogy ekkor Görgey levette csákóját és azzal a távolodó huszárszázad oknak integetett, miközben födetlen fejét — szándékosan-e vagy véletlenül? — megsebesítve érezte; hanem az nincsen bebizonyítva, hogy akár Bebutov Dávid Osszipovics herczeg, akár pedig, mint a fanra rebesgeti, magyar huszár kardja érte volna. Ezt róla még a túlzással vádolt H o r v á t h Mihálynak a genfi sajtón kinyomatott műve se meri állítani. Hogy a Görgey Arthur fején mai napig látható sebet nem karddal ejtették, hanem kartács érte, mutatják a következő okok : indulnak rendesen az „Ötscher“ megmászására, mely mulatságnak 6 frt a dija. Kissé borsos ár. De nekem más szerencsém akadt. Éppen e vendéglőben mulatott Filz- wieser Mátyás erdész, kinek az , Ötscher oldalán van rendes lakhelye, ki bevásárlás végett jött le a magasból. Ez a jó vendéglős kérésére szívességből elvállalta a kalauzolást, miután megtudta, mi czélból akarok én az Otscherre felmenni, sőt meghívott szállására is. Nem telt el három óra, iszonyú völgyszakadékokon meredek szédítő hegyi útakon, alpesi rózsák és ritka mindennemű havasi virágok között felértünk a vadászkunyhóhoz, hol párolgó erősítő tea enyhítette fáradt testünket. Két napig kellett itt várnunk a rossz idő miatt. Az eső folyton szakadt, s az „Ötscher“ sűrű felhőbe vala burkolva. Harmad nap reggel pompás idő virradt ránk, egy csipetke felhő sem boritá az eget. Csak úgy égtem a vágytól Mária-Gzellt megpillanthatni. Aztán a három napi böjtölést is.meguntam már. Tej és kenyér, meg tejes „stercz“ és vaj volt elég, mert Mátyás bácsi 17 tehenet fejt, s még a sertéseket is tejjel tartotta. Julius 15-én keddi napon volt, midőn reggeli kávé után 7 órakor a vadászkunyhótól elindultunk. Utunk vízesések, hatalmas sziklafalak és kősziklák között vezetett, helyJyel-küzzel szarvasok és őzek ugráltak elő a vadon sűrűjéből és rémitő ugrásokkal tűntek el szemeink elől. Útközben egy tehéncsorda ostromolt meg bennünket s rettentő bőgéssel utunkat állta, hogy ne menjünk el addig, mig nekik sót vagy kenyeret nem adunk. Négy órai gyaloglás után szédítő magasságban mutatta meg vezetőm stájer németséggel „Dort ist Mári-Gzöll.“ A távolban, óriási bérezek emelkednek, hatalmas hómezőkkel. Lent az iszonyú mélységben Má- ria-Czell int felérik barátságosan, hogy menjünk e bor- szasztó helyről alá a völgyire, hol jámbor békés nép aratja rriezőil. Lefelé óriási hegyszakadékok között rriena) Az egész magyar hadseregben Görgey Arthurnak volt a legmagasabb paripája, a melyet ő gróf A 1 m á s s y Ernőtől vásárolt; többször emlegette előttem e mént a fővezér nagy dicséretek között s én hiszem, hogy e nemes paripáról még meg fog egyszer emlékezni a történelem! Mikor e lovon ült a tábornok nem találkozhatott katona, a ki kardjával fejéhez érhetett volna. b) A seb fekvése szakértők szerint olyan, hogy azt nem oldalról hanem vele szemben állva kellett volna ejteni; a mi- a lovast tekintve kizártnak tekintendő. De legtöbbet nyom c) Kereszty Béla volt honvéd tábori főorvos bizonyítványa, a ki először kezelte a megsebesült tábornokot a jelenetnek szemtanúja volt, s erről 1881. juh 16-án írott binyonyitványt is állított ki. Görgey Monostortól egész Világosig beteg ember volt, később Balassa János, majd a budapesti egyetem hírneves professzora vette gondviselése alá s kezelte fogsága színhelyéig Klagenfurtig. A váczi csata kettős szempontból érdemel említést, először Görgey tábornok személyesen tett vallomást a jelen sorok Írója előtt arról, hogy a város fekvése katonai szempontból olyan, miszerint ha valaha Magyarország területén döntő ütközeteket fognak vívni, az másutt mint Vácz t e. r ti létén nem is képzel h e t ő ; másodszor valamennyi orosz katonai iró bevallotta, hogy a dicső magyar hadsereg harczképessége az 1848 — 49-1 ki szabadságharcz lefolyása alatt legjobban a váczi ütközetben tűnt ki, jóllehet azt, az osztrák ármádia a Vágvonal erőszakolása által nem győzte ócsárolni. Nem tehetem le gyenge toliamat a nélkül, miszerint a város fiainak elengedhetetlen kötelességéül ne rój jam fel, hogy a Vácz területén végbement események összeiratását szivére ne kössem; vannak, hála Isten ügyes tollforgató emberei, a kik nálamnál nagyobb hévvel, több tárgyilagossággal nyúlhatnak a kényes kérdés megoldásához, gyüjtsünk össze minden aprónak, jelentéktelennek látszó morzsát, én az adatgyűjtés munkájából nem vonom ki magamat; sőt boldogítani fog a tudat, ha az ügy iránt némi érdeklődést keltenem sikerült volna. Findura Imre. Vácz r. t. város költségvetése az 1891. évre. (Az 1890. nov. 9-iki közgyűlés megállapítása szerint) (Folytatás.) B) Változó kiállások. X. Nyomtatványok, könyvek s egyéb felszerelések. 1. Hírlapi hirdetésekre ................................................. 50.— 2. Törvénykönyvek és nyomtatványokra ................... 500.— 3. Irodai szükségletre ...................................................... 500.— 4. Bélyegekre............................................................. 72.— 5. A »Közegészségügyi Szemle« előfizetési ára. 28040/90. sz. megyei végzés folytán .................................. 8.— XL Gazdasági kiadásokra. 1. 4 negyedmester ruházata k 40 frt, .......................... 160.— 2. 3 hivatalszolga ruházata á 50 frt .......................... 150.— 3. 2 lovas rendőr ruházatára és lótartására ............... 344.— 4. 12 gyalog rendőr 2 tűzoltó és 3 városi kocsis ruházata 620.— 5. Kémény seprésért..................................................... 50.— fi. Városházi világitás, tisztogatás, hivatalos helyiségek, börtönök és tűzoltó-laktanya fűtése ................... 700.— 7. Felvárosi toronyóra felhúzása .............................. 36,— 8. Ferenczrendi és kisváczi templom toronyóra felhúzása 12.60 9. Tűzoltó szerekre......................................................... 350.— 10. Utczák és terek világítására ................................. 2400.— 11 Városi faiskola fentartására...................................... 1000.— 12. Szóri erdő, füzesi erdő őrzés dija és erdei kezelési költség.................................................................... 79.20 13. Lóúsztató fentartása és vizmeritő jéglékok vágása 30.— 14. Utczák, terek és Dunapart tisztántartása és öntözése 1045.— 15. Gyászkocsik igazítása és gyászöltönyre ............... 200.— 1 ft. Széna és sarjú kaszálás és gyűjtés, valamint takarítás 130.— 17. Város marhái részére zab, szalma vétel és kötözés 400.— 18. Városi kocsi és lószerszám igazításra ................... 200.— tünk vissza az Ötscher nevű zúgó patak mellett, mely hatalmas sziklákat görget. A pompás vízesések között legszebb a „Mirafall“, melynek nézésével nem bir eltelni a bámuló utas. Vezetőm Mitterbach helységig kisért, mely Alsó- Ausztria és Stájerország határán van, 1 7* órányira Mária-Gzelltől. 'i/i G-ot mutatott a mária-czelli góthikus templom órája, midőn fáradtan, majdnem kimerülve a falu végére megérkeztem. A falu végén nagy csoportosulást látok. Éppen a gyertyákat osztották ki a búcsúsok között, kik azokat meggyujtották. A papság zászlókkal és teljes díszben vonult ki eléjök. A Mária- szobrot fehérbe öltözött lánykák viszik trombitaszó mellett, a harangok zúgnak, a körmenet a templom elé vonul, ott kevés ideig megállapodik, de nem megy be, hanem hétszer megkerüli a templomot imádságok mellett s csak aztán vonul be a kegy kép elé. Szivreható imádságaik megindítók, sokakat könnyekre fakasztanak. E megindító jelenetet soha el nem felejtem. Maga a templom nem kápolna, hanem valóságos székesegyház, s kincsekben mily mesés gazdag! A kegy kép tömör ezüst oltár felett függ, s a koronák melyek Máriának s a kis Jézusnak fejei fölött vannak elhelyezve drága kövekkel gazdagon ékesitvék. Az impozáns falakon és oszlopokon megszámlálhatlan sokaságban képek és hála-adományok, melyek ájtatos hívők és csodálatosan meggyógyultak ajándékai Máriának. A templom egyik oldal-folyosóján van a kincstár. Itt vannak a legértékesebb ajándékok, kelyhek, szentségtartók, keresztek, képek, s egyéb drágaságok felbecsülhetlen értékben. Ránk magyarokra nézve legnevezetesebb az 1857-iki magyar zarándoklat alkalmával Szczitovszky herczeg- primás által felajánlott ritkabecsü miniatur-mű, mely az esztergomi bazilikát ajánlja fel Máriának a térdeplő prímással. A talapzaton ez van bevésve. „Az 1857-ik i évi magyar országos búcsujáraton resztvettek: nagy- ! kéri Szczitovszky János bibornok-primás eszterg. érsek, 1 19. Tisztviselők hivatalos utazására .............................. 300. — 20. Telekkönyvi betétszerkesztés költségére ............... 500.21. Város részére elöfogat után ................................. ioo._ 22. Az amerikai szölőtelep felállitási s fenlartási költségére a 123/90. kgy. sz. végzés értelmében . . 600. 23. Taliga fecskendő és lajtok beszerzésére ............... 800._ XII. Építkezési kiadásokra. 1. Városi épületek igazítására és javítására, tekintettel a bevétel XXII, fejezetére .......................... 5000._ 2. Városi épületek tűzkár elleni biztosítására . . 150, 3. Dunamelléki kőfal fentartására .............................. 100._ 4. A város utczái és terei, úgy a Dunamellékének fásítása és fentartására ......................... . 500.— 5. Dunai kőfal korlát felállítására .............................. 2000._ 6. A szövő kötő gyár előleg visszatérítésére ............... 421._ /. Mértékhitelesítő eszközök árának megtérítésére . . 211.05 XIII. Egészségügyi kiadások. 1. A városi szegények és cselédek, valamint a menházi gyermekek gyógyszerére .............................. 300. -2. Helybeli és idegen holtestek eltakarítására ... 100 _ 3. Házi szegények segélyezésére.................................. 400 — 4. Idegen kórházakban ápoltak után .......................... 100 — 5. Talált és szülő nélküli gyermekek eltartására . . -qsg,’— 6. Letartóztatottak élelmezésére.................................. 140 XIV. Végrehajtási költségekre. 1. 2 végrehajtó díjazása k 600 frt .............................. 1230 — 1. Végrehajtás körüli előfogatra .............................. 100.— 3. Adóvégrehajtás egyéb költségeire .......................... <200_ XV. Már utalványozott összegekre .................... 400_ XVI. Be nem folyható és leírt községi pótadókra 600.'— XVII. Vegyes és előre nem látható kiadásokra . . 2241.11 C) Átmenő Kiadások. XVIII. Toloncz költségekre és élelmezésre............. 300. _ XIX. Bor , sör-, hús, czukor fogyasztási adóra . 34948.— XX Az italmérési jog bérletére ...................... 29165._ XXI Függő adósságra a bevétel XI. és XII. fejezet alatti fogyasztási pótadó és laktanya bérletétéből a 60000 frtos kölcsön töke és kamataira 4200.— XXII. Kövezés, utczák kövezése, csatornázás, mellék utczák javítása és fentartása és járdák készítésére ............................................................... 8802._ XXIII. Vadászati jog bérlete..................................... 455 __ XXIV. Járda kövezést és javítási, előleg (lásd bevételi czim XXI. fej.)........................................... 300. XXV. Előre nem látható és megtérítendő előlegeire (lásd bevételi czim XIII. fej.) . . / . 400.Kiadás főösszege : 150269.68 Összesítés: Az előirányzott bevétel tesz összesen ............... 126521 frt 13 ki t A~ előirányzott kiadások.................................. 150269 frt 68 Mátatkozik fedezetlen kiadási többlet ... 23748 frt 55 kr., mely összeg a 59371 frt 38 krt tevő állami egyenes adók után kivetendő 40°/0 os pótadóval lesz fedezendő. Városi és vidéki hírek. — Képviselő választás. Eözgyülésileg mai napra megállapított képviselő választás megyei alispáni rendelettel f. hó 14-én, a tisztujitás pedig 1891. január 3-án fog eszközöltetni. = A dunaparti vaskorlát felállítása e hó 1-én vette kezdetét. így tehát nemsokára gyönyörködhetünk a dunai védfal uj díszében. = Különös sport. A múlt hét egyik reggelén a réven felül rakodó hajó kijáró deszkáit két sport- mann matróz, azokra állva, csáklya segélyével úsztatta le a hajó állomásig. A mennyiben az ilyen sport rendőr ellenes dolog, rendőrségünk figyelmét eme körülményre különösen felhívjuk, s felkérjük, hogy az ily Isten kísértő sportok betiltassanak. = A „Vácz-vidóki egyetemi ifjak köre*‘ e hó 3-iki összejövetele egyike volt a legnépesebbeknek, több mint 40 tag és vendég vett azon részt. Váczról is voltak vendégek. Gaál Pál és Gegus Dániel felolvasásai köztetszésben részesültek. Gegus, de még inkább Gyárfás Ödön — vendég — szavalatai méltán megérdemelték a tapsokat. A bizottsági ülésben hatá- rozatilag kimondatott, hogy a kör február 1-én táncz- czal egybekötött szavalati- és zenei estélyt rendez. Roskoványi Ágoston váczi püspök, Wieber József hála-i püspök, velők más sok apát és kanonok összesen 31, a pesti cs. kir. egyetem 6 tanára, továbbá igen sok lelki pásztor, növendékpap és szerzetes, 14 egyházmegye és 10 szerzetes rendből, mindössze 232 egyházi személy. Nem különben a világiak között gróf Apponyi György, gróf Zichy Bódog stb. A magyar zarándokok összes száma, a huszonötezerét meghaladta. Áldassék érte az Úr.“ A magyar tárgyú ajándékok közt feltűnő a gr. Karácsonyi Guidó ajándéka 25 évi házassági jubileuma alkalmával, az egész családtagoknak élethű szobraival aranyból felajánlva. Még az nap elvégeztem sz. gyónásomat egy magyar kapuczinus szerzetesnél, másnap reggel pedig a sz. áldozáshoz járultunk. A magas oltáron csüngő csipke abroszon a következő szavak voltak hímezve: „Gebe- nedeyt und glorifeyt das Sacrament des Altars“, magyarul: „Áldassék és dicsértessék az Oltáriszentség“. Mellettem bécsi urak és úrhölgyek térdepeltek, várva az Oltáriszentség elfogadását. A nagymisét 9 órakor magyar pap czelebrálta, egy öreg kapuczinus atya pedig a száz meg száz különféle ajtatossági tárgy megszentelésével, melyek az oltárra voltak elhelyezve, volt elfoglalva. A templom padjai alig látszanak a gyertyák cseppjeitől, melyeket itt a hívők Mária tiszteletére égetnek, buzgó imádság kíséretében. Én is elmondám a szavakat melyek a. templom homlokzatára vannak bevésve: „Sacra Virgo in alma ecclesia divae et miraculosae virginis Cellensis, óra pro nobis!“ Bakk Domonkos.
